Kultúra- és tudományköziség. Magyarságtudomány a 21. században

2016. augusztus 22 - 27.

„A hungarológia körébe tartozó tudományszakok képviselőinek korunkban egyszerre kell megküzdeniük a humán tudományok, s különösen a kis nyelvek és kultúrák közgazdasági ésszerűségre hivatkozó leértékelésével. Pedig nyilvánvaló, hogy a bölcsészettudományokat, és ezen belül a magyarságtudományt is a megértés alapvető igénye, a kulturális közvetítés szükségessége teszi nélkülözhetetlenné. A humaniórák számára a kontextusok bővítése, a tudományköziség jelenti a kiutat a válságból. A magyarságtudomány pedig e tekintetben modellként szolgálhat, mivel nem a szó hagyományos értelmében vett tudományág, hanem különböző tudományágak együttműködésének kerete. A magyarság nyelvi, etnikai és kulturális jellemzői, művészi önreprezentációjának formái, politikai és társadalmi szerveződésének típusai, érintkezésének története Európa és a világ többi népeivel és kultúráival – e kérdések szinkron és történeti vetületben egyaránt eredményesen vizsgálhatók a kulturális antropológia, a néprajz, a nyelv-, a történet- és az irodalomtudomány, a zenetudomány, a film- és színháztudomány, a művészettörténet, a filozófia, valamint egy szélesebb perspektívájú kultúratudomány szemszögéből is” – áll a kongresszus honlapján.

A VERITAS Történetkutató Intézetet Ujváry Gábor képviseli, aki Gragger Róbert és a magyar kultúrpolitika, valamint A Berlini Egyetem száz esztendeje alapított Magyar Intézete a két világháború között című előadásokkal illetve szimpózium vezetőjeként vesz részt az eseményen. Jelen lesznek továbbá Kovács Kálmán Árpád A fajelmélet, a náci ideológia és a magyar református közvélemény 1930–1933, illetve Orosz László Magyar statisztikus a német „Volksboden” árnyékában. Kovács Alajos a német népesség dunántúli terjeszkedéséről című prezentációikkal.

Helyszín: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Ifjúság útja 6.

 

              Munkatársunk, Kovács Kálmán Árpád 2016. augusztus 26-án Pécsett a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Német-magyar tudományos és kulturális kapcsolatok a két világháború között szekciójában a fajelmélet, a náci ideológia és a magyar református közvélemény 1930-as évekbeli viszonyáról tartott előadást. Prezentációját az alábbi vezérfonalra fűzte fel: A hitleri „Kirchenkampf” a bismarcki „Kulturkampf” mintájára alkotott fogalom volt. Jelentette a német egyházak szervezeti gleichschaltolására, a Harmadik Birodalomnak való politikai alárendelésükre, az egyházi hatás társadalmi visszaszorítására és a náci ideológia egyházi meggyökereztetésére való törekvéseket. Az 1933-1939 között zajló folyamat több szakaszra osztható. A világi államhatalommal kapcsolatos protestáns gondolkodást az úgynevezett kettős hatalom (más kifejezéssel Isten kétféle kormányzatának) elve határozta meg, ami alapjaiban már a középkori kereszténységben is megjelent, és az egyháznak a világi hatalommal szembeni autonómiaigényét is kifejezte. A kettős hatalom legkifejlettebb, modern kori teológiai megfogalmazása a szférák autonómiájának elmélete a holland Abraham Kuypertől (1837-1920) származik. Ezen hittani alapok a két világháború közötti időszak alaposabb megértését is lehetővé teszik számunkra, mivel a klasszikus liberalizmus kiüresedésére és a Nagy Háború sokkjára válaszul még 1890-1925 között Európa-szerte az érezhető újrafelekezetesedés (neokonfesszionalizáció) ment végbe, mely vallásosabb társadalmi közeg és közhangulat a 30-as években is sokban meghatározó maradt. A két világháború közötti német-magyar kulturális kapcsolatokon belül külön teret lehet szentelni a vallási kapcsolatoknak. Az az érdeklődés, mely a Kirchenkampf mint tipikus német jelenség iránt megnyilvánult, hű tükre a magyar közvélemény külpolitikai irányultságának. Fontosságát növeli, hogy rajta keresztül a német kulturális hatás mellett az integer magyar önazonosság-tudat megőrzésére való törekvés is kiválóan vizsgálható. A 20-as és a 30-as évek első felének teológiai kapcsolatai a német vallási hatás újraerősödését is jelenti, mivel a tübingeni típusú teológiai liberalizmus Magyarországon a 19. század második felétől jelentkező angolszász tapasztalati teológia, majd az 1912-től Sebestyén Jenő (1884-1950) révén terjedni kezdő holland mintájú történeti kálvinizmus révén egyre inkább szitokszóvá vált.

Bővebben

Program

archivált PDF