VERITAS-est

2016. november 8.

2016. november 8-án, kedden 18 órakor rendezzük a VERITAS-estek sorozat huszadik vitáját a Budapesti Gazdasági Egyetem Markó utca 29-31. alatti épületének Aulájában, Magyarország hadbalépése(i) 1941 címmel. A témát Ujváry Gábor az Intézet kutatócsoport-vezetője moderálása mellett Szakály Sándor főigazgató és Dombrády Lóránd hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet nyugalmazott igazgatója mutatják be.

1941. június 26-án 12.10 perckor Tiszaborkút és Rahó között szovjet vadászgép géppuskatüzet nyitott egy Budapestre tartó gyorsvonatra, majd 13.08 perckor három, nem azonosított típusú repülőgépről 29 darab, 105 kilogrammos rombolóbomba hullott Kassára. (A harmincadik Enyicke településre esett. Ez és az egyik Kassára dobott bomba nem robbant föl, mindkettő szovjet gyártmányú volt.) A támadás híre a légvédelmi parancsnokságtól 13.45-kor jutott el a honvéd vezérkar főnöke ügyeleteséhez. Bár a jelentés ismeretlen repülőgépekről szólt, ezeket a vezérkarnál – mindenféle vizsgálatot mellőzve – szovjetekként azonosították.

Ezután a Magyarország Német Birodalom oldalán történő háborúba lépését már korábban is többször szorgalmazó Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar főnöke és Bartha Károly honvédelmi miniszter azonnal – már 14.00 óra körül – Horthy Miklós kormányzóhoz siettek, anélkül, hogy erről Bárdossy László miniszterelnököt értesítették volna. A provokálatlan szovjet támadásról szóló tájékoztatásuk alapján a Kormányzót gyorsan sikerült meggyőzniük a visszacsapás szükségességéről, sőt, valószínűleg a hadiállapotot haladéktalan kimondásáról is. Bárdossyt csak ezután kérette magához Horthy.

A kormányfő 14.30 körül érkezett a kihallgatásra, ahol a Kormányzó közölte vele elhatározását. Addigra Werth már el is távozott, sőt, rögtön ki is adta a parancsot a légierő kijelölt alakulatainak. 16.45 perckor – még mielőtt a kormány egyáltalán hozzájárult volna az akcióhoz – a veszprémi 4. bombázó ezred parancsot kapott a szovjet célpontok elleni, másnap reggeli támadásra.

Bárdossy 15.30 körül tért vissza a Sándor-palotába, s haladéktalanul összehívta a rendkívüli, valószínűleg 16.30 körül kezdődő minisztertanácsot. Az ülés jegyzőkönyve hiteles formában nem, csak két – minden bizonnyal 1945 nyarán írt – részben manipulált változatban maradt fönn. A különböző emlékezések alapján azonban bizonyosnak látszik, hogy némi vita után a minisztertanács tudomásul vette és megerősítette a Kormányzó már korábban meghozott döntését a válaszcsapásról és a Szovjetunióval szembeni hadiállapot beálltáról. Bárdossy 1941. június 27-én, napirend előtti felszólalásában közölte a parlament képviselőházával ennek tényét. Bejelentését „Hosszantartó élénk éljenzés és taps” követte „a Ház minden oldalán”. A felsőház július 4-én ugyancsak helyesléssel nyugtázta Széchenyi Bertalan erről szóló bejelentését.

 

Mi vezetett a hadiállapot (nem pedig, mint sokan tévesen állítják: a hadüzenet) kimondásához? Milyen kül- és belpolitikai tényezők eredményeként született meg e később végzetesnek bizonyuló döntés? Továbbá hogyan került hadiállapotba hazánk Nagy-Britanniával és az Amerikai Egyesült Államokkal?

Erről beszélgetnek a 2016. november 8-i VERITAS-esten a téma legkiválóbb szakértői, Dombrády Lóránd hadtörténész és Szakály Sándor, a VERITAS főigazgatója.

Bővebben

Meghívó

letöltés PDF-ben

Képek az eseményről

Sajtómegjelenések

2016.11.05

Magyar Idők

archivált PDF
2016.11.08

Magyar Hírlap

archivált PDF