2015. április 16.

HolocaustDKEK vagottÁprilis 16-án, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján, 2001 óta ez évben is megemlékezést tartottak országszerte, így a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen is, ahol Haraszti György, a Holokauszt Közalapítvány kuratóriumi elnöke, a VERITAS Történetkutató Intézet Tanácsadó Testületének tagja, történész – az emlékezés, emlékeztetés fontosságát, az alapvető emberi jogokat, valamint a túlélők megtisztelését és az ifjabb nemzedékek nevelését hangsúlyozva – nyitotta meg az emléknapot, majd az emlékbeszédek és a Lauder Javne Iskola diákjainak műsora után a résztvevők mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékfalánál.

Az emlékezők közül Takács Szabolcs Ferenc, európai uniós ügyekért felelős államtitkár, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke hangsúlyozta: a más népek, nemzetek, vallások iránti tisztelet és tolerancia hiánya vezet a népirtáshoz. A tolerancia kultúrája viszont csak ott verhet gyökeret, ahol nincs igény és lehetőség az önkényre, az elnyomásra. Az IHRA 2000-ben a holokauszt történetének oktatására, emlékezetére és kutatására jött létre, azért, hogy az soha többé ne történhessen meg.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára felidézte, hogy az országgyűlés 2000-ben nyilvánította április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött Kárpátalján a zsidóság gettóba zárása.

Beszédében Latorcai Csaba hangsúlyozta: el kell ítélni a gyűlöletkeltést, valamint a zsidók és keresztények szembeállítására tett kísérleteket. Tartozunk ezzel a holokauszt áldozatainak éppúgy, mint azoknak, akik a gyűlölettől és előítéletektől mentes világ megteremtésén dolgoznak. A helyettes államtitkár Viktor Franklt, a koncentrációs tábort megjárt bécsi pszichiátert idézte: „végső soron nem az embernek kell megkérdeznie, mi az életének az értelme, hanem azt kell felismernie, hogy ő az, akit megkérdeztek. Az élet ezt a kérdést mindenkinek felteszi. A holokauszt-emléknapon fontos hangosan is kimondani a kérdést, hogy „mit teszünk a hetven évvel ezelőtt a vészkorszak és a második világháború okozta iszonyatos sebekkel?” A közös emlékezést és a gyászt, a kirekesztő eszmék és a gyűlöletkeltés minden formájának elutasítását, valamint az építkezést nevezte meg feladatként. Ezért indított a kormány programot a zsinagógák és az elhagyott zsidó temetők rendbetételére, felújítására.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet az embermentőkre való emlékezés fontosságára is, példaként említve Almásy Tibor hadnagyot, idősebb Antall Józsefet és Apor Vilmos vértanú püspököt.

Képek az eseményről