Évkönyv 2014 és VERITAS Füzetek

2015. szeptember 23.

A VERITAS Történetkutató Intézet – a Magyar Napló Kiadóval közösen megjelentetett – első, 2014-es évkönyve, valamint a VERITAS Füzetek elnevezésű sorozatot útjára bocsátó első két mű mutatkozott be a szélesebb nagyközönség előtt a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében 2015. szeptember 23-án.

Csasztvay-Tunde2 fordCsásztvay Tünde, a múzeum általános főigazgató-helyettese, művelődéstörténész a megjelenteket köszöntő beszédében kiemelte: sokat elárul az, hogy egyre többször találkozunk a VERITAS Intézettel a Nemzeti Múzeum dísztermében. Szakály Sándor, a VERITAS Intézet főigazgatója a maholnap két éve működő intézmény nevében - válaszként - köszönetét fejezte ki a múzeum közreműködéséért. A VERITAS könyvekkel is igyekszik a nyilvánosság elé lépni, ezért három sorozatot indított, amelyekből ezúttal az Ujváry Gábor szerkesztette 2014-es VERITAS Évkönyvet, illetve a VERITAS Füzetek két első kötetét mutatták be a történelmünk iránt érdeklődőknek.

VERITAS 2014-es Évkönyvet Mezey Barna jogtörténész, az ELTE rektora ajánlotta az olvasók figyelmébe, mint egyévnyi rendkívül sokirányú és alapos kutatómunka tükrét. A kötet tanulmányait a VERITAS Intézet által vállalt célkitűzések fogják egybe, olyan toposzokat jár körül, amelyek 150 esztendő történelmi traumáit, veszteségeit, kibeszéletlenségeit veszi sorra, általános történelmi kételkedéseket boncol, gondol újra. A kötet várakozásokon felüli teljesítményt nyújt, távolságtartó, tárgyilagos, ugyanakkor polemizáló, vitára serkentő; esti olvasgatásra éppúgy alkalmas, mint elmélyülésre, továbbgondolásra. Mezey Barna aláhúzta: az évkönyv rengeteg forrással, dokumentummal, új megközelítéssel tesz eleget az újragondolás követelményének: a (történet)tudomány soha, semmit nem tekinthet lezárt kérdésnek. A tudományos munka lényege a kérdezés, a kételkedés a tévedhetetlenségben.
Mezey-Barna2A rektor az egyenként értékelt 16 tanulmány közül – többek között – Zinner Tibor tanulmányát az emberi kapcsolatokban való megrázó belemerülésként értékelte, amely forrásközlés is a holokauszthoz kapcsolódó emberi történésekhez. Orosz Lászlónak a magyar sváb származású, Münchenben alkotó Fritz Valvajecről írott dolgozatából a gondolkodást átalakító, illetve „hatékony harci eszközként” felhasználható történelemtudomány, az új megközelítés jelentőségét emelte ki. Három (Anka László, Rácz János, Hollósi Gábor által írt) tanulmány legfőbb értékének nevezte a különböző kultuszok (Apponyi, Kádár) lerombolásának, majd újraépítésének és vitatott kérdések (numerus clausus) reálisabb történelmi képben való bemutatását. Mezey Barna a hozzá legközelebb állónak Somorjai Ádámnak a szuverenitás legitimációjának szóló elemzését tartotta, mivel rendkívül izgalmas magyar sorskérdéseket vet föl.

Haraszti-Gyorgy2Az évkönyv-ismertetőt követően a VERITAS Füzetek elnevezésű sorozatot útjára bocsátó két új mű értékelése következett. Botos János A magyarországi zsidóság vagyonának sorsa 1938–1949 című tényfeltáró tanulmányáról Haraszti György, a MTA BTK TTI tudományos tanácsadója méltatásában emlékeztetett arra, hogy ne feledjük: az elmúlt években Botos János irányította pl. az uratlan (értsd: „gazdátlan”, felderítetlen tulajdonú) vagyonok felmérését, számbavételét, nevesítését az örökösökig. E munka is úgymond úttörő dolgozat, hiszen bár roppant érdekes történetkutatói téma, eleddig mindössze három kísérlet született benne. Botos füzete voltaképpen kismonográfiává nőtte ki magát. Előzményeiben a szerző mind mélyebbre ásta magát az aktákban s az adatokban, amelyeket nem csupán történészi, hanem pénzügyi és minisztériumi hivatali szemszögből is górcső alá vett, és e problémás – folytatandó – témát szakszerűen tette a helyére. Kétharmad részében a régi Magyarország zsidópolitikáját, az 1944. március 19-ig tartó részleges vagyonkisajátítást elemzi, majd a náci megszállás utáni, szabályozatlan, teljes mértékű kiszolgáltatottságot jelentő korszakot veti tüzetes vizsgálat alá. Nagyon pontos számításokat végzett annak érdekében is, hogy mi történt a világháború után, mi történt az „aranyvonattal", amit Ausztriába kerülése és amerikai lefoglalása után alaposan fosztogattak. De a mostani tanulmányban feldolgozott adatok után is hasonlóképpen további kutatási téma még a megszálló szövetségeseknek lefoglalt ingatlanok sorsa vagy az állami (elszabotált) kisajátítások sora. Haraszti György saját példáján érzékeltette a kényes témát: pl. a németországi kényszermunkáért kapott jóvátételi négyezer nyugatnémet márkát a magyar állam NDK-márkára egy-az-egyben átváltva utalta ki. Vagy: édesapja, mint nemzeti ellenálló, földkárpótlásul a maximumot kapta (300 holdat), amit azután az állam 20 holdra „fogyasztott". Végül a történészprofesszor Jókait idézte, akit anno előszók írására kértek fel, s Az új földesúrban az 1850-es esztendőkről ezt vetette papírra: „De szép idők, de jó idők voltak, de jó, hogy elmúltak!”

Hatos-PalA VERITAS Füzetek másik kötete Büky Orsolya A szellem lovagjai. A Magyar Corvin-lánc, a Magyar Corvin-koszorú és a Magyar Corvin-díszjelvény története című munkája az igazság felé való törekvést tükrözi – mondta Hatos Pál, a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának dékánja, aki e tanulmányt méltatta. Monográfiává kell fejleszteni az 1920–1930-as évek kulturális reneszánszának történetét! A kitüntetések történetét restaurátori precizitással tárja az olvasó elé, és ezen keresztül mutatja meg a két világháború közötti Magyarország sokszínű kulturális világát. Leszögezte: már a címadásában is a történelem másik arcát, a „felidézés vágyát” mutatja meg, érdekfeszítő filológiai mélyfúrásokat végzett a szerző. Velünk van minden, ami a kötetben benne van; pl. az, hogy Mohács, Trianon óta e nemzet nem képes kibékülni önmagával, de jellemzője a kötetnek, hogy feltárja-megmutassa az Eötvös József kultuszminisztersége óta élő magyar művelődéspolitika folytonosságát. Munkája nem elsősorban a kitüntetések története, hanem sajátos szemszögből tükrözője az 1931–1944 izgalmas, magas színvonalú tudományos, művészeti, kulturális korszakának, amely telve volt szellemi óriásokkal.

Boross-PeterA könyvbemutatók végén Boross Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet Tanácsadó Testületének elnöke szólt arról, hogy pezsgő élettel és produktumokkal teli az intézmény; várakozásokon, várakozásain felül teljesít a nevével vállalt értékrendben. A VERITAS az igazságért száll(t) síkra, hogy a több évtizedes hamisságok több rétegét lehántsa a múltunkról. Az elnök meggyőződését fejezte ki a törekvés sikerét illetően. Mint hangsúlyozta: igazságot keresni, könyveket írni – mindig dicséretes!

OSZTT

Meghívó

letöltés PDF-ben

Program

tovább a weboldalra

Képek az eseményről

Sajtómegjelenések

2015.09.17

Magyar Fórum

archivált PDF
2015.09.21

Kárpátinfo.Net

tovább a weboldalra
2015.09.22

Magyar Idők

archivált PDF
2015.09.23

MTI

archivált PDF
2015.09.23

webrádió

tovább a weboldalra
2015.09.23

Hír 168

tovább a weboldalra
2015.09.24

Magyar Hirlap

tovább a weboldalra
archivált PDF
2015.09.25

Magyar Idők

archivált PDF
2015.10.19

Városunk Budapesti Honismereti Híradó

archivált PDF
2015.10.22

Új Kelet

archivált PDF
2016.04.04

Magyar Napló

archivált PDF
2016.04.04

Somogy

archivált PDF