Pécs - előadóként szerepel Kovács Kálmán Árpád

2015. szeptember 11.

2015. szeptember 11-én a Pécsi Akadémiai Bizottság Filozófiai Munkabizottsága A művészet mint emlékezet és diagnózis címen hirdette meg éves rendes tanácskozását. A meghívott előadók között találjuk Kovács Kálmán Árpádot, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársát, aki a Lelkek és anyagiak. A Szent Péter esernyője mint a magyar közélet valláserkölcsi nyomorúságának megértő-ironikus diagnózisa című előadásában kifejtette, hogy Mikszáth legkedvesebb műve azt az alcímet is viselhetné: „Megértő-ironikus diagnózis Magyarország valláserkölcsi nyomorúságáról”.

Mikszáth ábrázolásmódja nem felel meg a hagyományos katolikus-protestáns szembeállításnak. Az író maga köztudottan evangélikus vallású. Cselekményét tudatosan katolikus környezetbe helyezi. Végső tanulságai nem bántóak, nem ítélkezőek, nem ostorozóak, mégis olvasóit felekezeti hovatartozásukra való tekintet nélkül komoly önvizsgálatra késztetik. (Emiatt lesz jóval különb művé, mit másik egyházpolitikai tárgyú regénye, a Különös házasság, melyben minden tendenciózusan az „Urrak a papok!” végkövetkeztetés felé irányul.) Különös tény, hogy a Szent Péter esernyője problémafelvetésében és gondolatfűzésében egyaránt jellegzetes protestáns szellemi ízt és zamatot kap. Ennek oka a protestáns etikai gondolkodás bűnbánatos, „igazabbak ők nálunk” gondolata. Eszerint a jellemző katolikus bűnök, a bálványimádás és a babonaság „csak” a második parancs megtörése, nem az elsőé. Az Isten kizárólagosságába és mindenhatóságába vetett hit ugyanis a parancsolatok feje és eredője, melynek megvetése sokkal inkább protestáns bűn. Bár az író kerüli a bűn és nyomor szavak használatát, szereplőit megértő iróniával ábrázolja, egyértelmű az etikai (bűnből adódó), a szellemi (tudatlanságon és henyeségen alapuló) az anyagi és a testi nyomorúság ábrázolása. A regényt átszövik a nyílt vagy rejtett bibliai és keresztény szellemtörténeti utalások, melyek a kor olvasói számára egyértelműek voltak, mai, szekularizációban előrehaladt tudásunk számára azonban nehezen felismerhetőek és még nehezebben megérthetőek. Münczéken keresztül megjelenik a zsidósággal szembeni tolerancia gondolata is. Jónás ószeres személyének szimbolikája ugyanis folyamatosan arra emlékeztet bennünket, Jézus Urunk és az ő apostolai is mind zsidók voltak. Márpedig a kegyelmi szövetség népe csakis az alázatnak és türelemnek ezen a szemüvegén keresztül nézhet a mózesi szövetség választott népének gyermekeire.