2016. május 17.

„Az 1944. augusztus 23-i román átállás után a keleti front déli szakaszán a Vörös Hadsereg megállíthatatlanul tört előre nyugati irányba, Magyarország felé. A többszörös túlerőben levő szovjet haderőt nem lehetett megállítani, legfeljebb ideig-óráig feltartóztatni. Így a német–magyar csapatok Tordánál való több mint egy hónapos ellenállása is csak késleltethette a mindössze 30 km-re fekvő Kolozsvár elfoglalását. A front október 8-i áttörése után, a Rogyion Jakovlevics Malinovszkij marsall által vezetett 2. Ukrán Fronthoz tartozó 27. szovjet hadsereg és 18. lövész hadosztály végül harc nélkül vonulhatott be 1944. október 11-én, hajnalban, a már kiürített Szamos-parti városba. A megszállás egyik azonnali következménye volt, hogy október 12–15 között a szovjet járőrök ötezer 17–55 éves kor közötti civil magyar fiút és férfit ejtettek foglyul, majd hurcoltak el a városból. A sorozatos razziaszerű fogolyszedések során előbb az utcáról, vagy a munkahelyükről szedték össze a magyar férfiakat” – áll Murádin János Kristóf Malenkij robot – Kolozsváriak szovjet fogságban, 1944-1948 című írásában.

Országszerte ehhez hasonló események zajlottak, és a malenkij rabot emlegetése félelmet és aggodalmat váltott ki a lakosságból. A kifejezés eredete az orosz malenkije raboti (маленькие работы), ami kicsi munkákat jelent. A szovjet megszálló hadsereg és az NKVD emberei többnyire ennek a kifejezésnek a sűrű ismétlésével hurcolták el a polgári lakosságot.

Ezekre a hetven éve lezajlott eseményekre kíván megemlékezni a VERITAS Történetkutató Intézet a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 című kiállításával, valamint a Sára Sándor GULÁG témájú filmjeiből készült DVD-k ünnepélyes átadásával.

Meghívó

 

Íjgyártó István, kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár megnyitóbeszéde

 

GULÁG–GUPVI-emlékév
VERITAS közreműködéssel: DVD-k, filmestek, kiállítások

A VERITAS Történetkutató Intézet munkája nyomán maradandó, méltó emlék, mi több, korszerű oktatási eszköz született a kormány, azon belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kezdeményezett GULÁG–GUPVI-emlékév jegyében: DVD-összeállítás készült Sára Sándor Gulág-témájú filmjeiből. Hasonlóképpen korunk követelményeihez, kegyeleti igényeihez igazodott a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944–1956 című vándorkiállítás. Mindkettőt 2016. május 17-én ismerhette meg a nagyközönség Budapesten, majd minden magyar, hiszen ezek a filmek, valamint a kiállítás relikviái eljutnak vidékre, sőt külhoni nemzettestvéreinkhez is.

Soha el nem múló kötelességünk emlékeztetni az emberiség történetének legnagyobb tömeggyilkosságára - hangsúlyozta Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára a GULÁG–GUPVI-emlékév keretében rendezett megnyitóján, hozzátéve: nem feledhető az sem, hogy mindezt a kommunista ideológia jegyében követték el. Mint emlékeztetett, a Gulág táboraiban becslések szerint mintegy 20 millió ember vesztette életét, 1939 őszén pedig a lengyel területek elfoglalása nyomán felállították a GUPVI elnevezésű táborhálózatot is, amely tulajdonképpen a külföldiek - hadifoglyok és kényszermunkára hurcolt civilek - fogvatartási helye volt. A legtöbb magyar foglyot 1944 ősze és 1945 tavasza között vitték el, akiknek közel fele, több mint 300 ezer ember soha nem térhetett haza. A táborrendszer részben ingyenmunkát biztosított a szovjet államnak, de azt a célt is szolgálta, hogy bizonyos térségekben megváltoztassa a népesség-összetételi arányokat, így például Kárpátalján vagy Erdélyben, ahonnan főként a magyarokat és németeket hurcolták el. A táborokból 1947-ben végül elengedtek több mint 100 ezer magyart, de a többségük csak Sztalin halála után, 1953 és 1956 között térhetett haza. Az államtitkár rámutatott: a kommunizmus és a fasizmus éles ellentétben állt egymással, ám a módszerek hasonlóak voltak. Ideje, hogy hasonló mércével mérjék mindkettőt világszerte.

Köszöntő beszédében Szakály Sándor, a VERITAS Intézet főigazgatója, egyben a GULÁG–GUPVI-emlékbizottság tagja, az ember és az emberiesség elleni tudatos bűncselekmény-sorozat tömegességét és súlyosságát emelte ki. Felidézte: a történelem során a hadifogság a háborúk természetes velejárója volt, de a civilek kényszermunkára kényszerítése éveken át otthonuktól távol nem tekinthető ilyennek. A XX. századi magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája volt a málenkij robot (eredetileg: маленькие работa, malenkaja rabota = ’kis munka’), a civilek 1944–45-ös Szovjetunióba, pontosabban a GULÁG, azaz a Javítómunka-táborok Főigazgatósága vagy a GUPVI, vagyis a Hadifogoly- és Internáltügyi Főigazgatósága által felállított kényszermunkatáborokba történő hurcolása.

A megszálló szovjet hadsereg és a szovjet Belügyi Népbiztosság, azaz az NKVD emberei többnyire ennek a kifejezésnek sűrű ismétlésével hurcolták el a polgári lakosságot. A jelenlegi kutatások szerint az akkor nagyobb területű, az 1944. augusztus 23-i román átállást követően mind nagyobb mértékben megszállt Magyarországról mintegy 600-800 ezer embert hurcoltak kényszermunkára a kommunista Szovjetunióba 1944–1945 között. De ezen deportálásokat 1945 és 1956 között sem szüntették meg a szovjet megszállók.

A második világháború végén a Kárpát-medence szinte minden népét, elsősorban a magyar és a német nemzetet sújtotta a málenkij robot. Ám hosszú évtizedekig szigorú kényszerhallgatás övezte – hallgatni kellett róla. A legsúlyosabb következményekkel terhelt, tiltott tabutéma volt, 1989–90-ig nem lehetett kutatni, utána pedig jószerével már nem volt mit kutatni. „Hogy mégis tudjunk valamit erről a történetről, amit GULÁG–GUPVI-nak, hadifogságnak nevezünk, és ne csak egy szűk kör, a történészek ismerjék meg ezt, született meg az elhatározás, kormányzati döntés, hogy áldozzunk emlékévet és emlékéveket azoknak, akik eleink voltak és hozzánk tartoztak, függetlenül hitüktől, politikai hovatartozásuktól, társadalmi állásuktól” – mondta a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója. Hozzátette: „A GULÁG–GUPVI-emlékév célja, hogy mindenki megismerje a múlt század legsötétebb korszakát; egyben a GULÁG–GUPVI-emlékév és a kiállítás célja emlékeztetni azokat is, akiknek kellene, hogy legyen bűntudatuk, de nem mindig van.”

A megnyitón Kovács Emőke, a GULÁG–GUPVI-emlékév kapcsán létrehozott GULÁG–GUPVI Emlékbizottság Programiroda szakmai vezetője kiemelte: különösen örvendetesnek tartja, hogy a szakmai rendezvények mellett sok száz civil pályázó és határon túli szervezet is bekapcsolódott a hetven esztendővel ezelőtti tragédiákat felidéző emlékév munkájába. Számukra újabb pályázatokat írnak ki. Kovács Emőke ismertette: a kormány az eseménysorozatot 2017 februárjáig meghosszabbította.

Az emlékév eseményeiről a VERITAS Intézet honlapja mellett a www.beszedesmult.hu honlapon lehet tájékozódni.

Az intézet által szervezett kiállítás – Budapest Főváros Levéltárában rendezett – megnyitóján ünnepélyes keretek között adták át a középiskolák minisztériumi fenntartóinak azt a Sára Sándor filmrendező Gulággal kapcsolatos (Nehézsorsúak, Magyar nők a Gulágon és Pergőtűz című) műveit tartalmazó hat DVD-ből álló csomagot, amely a tervek szerint eljut majd minden magyar középiskolába, hogy a tanulók megismerkedhessenek a korszakkal. A 20-25 éve megjelent Sára-filmek digitalizáltságuk hiánya miatt sokak számára hozzáférhetetlenek voltak eleddig, ezért mentették át digitális adattároló lemezekre. E dévédéket összesen 3000 videólemezen magyarországi, 2000 optikai adathordozón pedig határon túli magyar iskolák számára juttatják el.

Ezen műveket a nagyközönség előzőleg megismerhette a budai Tabán moziban rendezett VERITAS Filmesteken, amelyeken a VERITAS egy-egy történésze helyezte keretbe az ott látható filmeket bevezetővel vagy a vetítést követő beszélgetéssel. A sorozatot a VERITAS Intézet és a TabánArt közösen szervezte.

A Budapesti Főváros Levéltárának aulájában megnyílt roll-up kiállítás a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Károli Gáspár Református Egyetem, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a VERITAS Történetkutató Intézet szakmai együttműködésével jött létre. A kiállítás térképei, korabeli dokumentumai és fényképei az 1944-től a Szovjetunióba hurcoltak embertelen életkörülményeit, kegyetlen sorsát mutatták be. Mi több, mutatják be, hiszen a tervek szerint a magyar mellett angol és német nyelven, vagy igény esetén a környező országok nyelvére lefordítva is megjelentetik, hogy a hazai és határon túli magyarok mellett egész Európa megismerhesse az elhurcoltak sorsát.

(osz-ta-ti)

Képek az eseményről

Honvédelem

ATV

hírTV

Echo TV

M1

Kossuth Rádió

Karc Rádió

Sajtómegjelenések

2016.05.10

Magyar Napló

tovább a weboldalra
archivált PDF
2016.05.12

Magyar Fórum

archivált PDF
2016.05.14

Magyar Nemzet

archivált PDF
2016.05.17

Borsod Online

tovább a weboldalra
2016.05.17

Hajdú Online

tovább a weboldalra
2016.05.17

inforadio.hu

tovább a weboldalra
2016.05.17

iSzolnok.hu

tovább a weboldalra
archivált PDF
2016.05.17

Magyar Hírlap

archivált PDF
2016.05.17

Magyar Idők

tovább a weboldalra
archivált PDF
2016.05.17

Magyar Online

tovább a weboldalra
2016.05.18

hirek.ma

tovább a weboldalra
2016.05.18

hírTV

tovább a weboldalra
archivált PDF
2016.05.18

Magyar Hírlap

tovább a weboldalra
archivált PDF
2016.05.18

magyarhirlap.hu

tovább a weboldalra
archivált PDF
2016.05.18

PRÉSHÁZ.EU

tovább a weboldalra
archivált PDF
2016.05.20

Honvédelem

tovább a weboldalra
2016.06.02

Magyar Élet (Ausztrália)

archivált PDF
2016.06.30

Magyar Élet (Ausztrália)

archivált PDF