2016. június 14.

A hazai tudományos ismeretterjesztés alapítása 175 éves évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezésre kerül sor. A meghívott előadók közt szerepel: dr. Hámori József akadémikus (a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke), Lezsák Sándor (az Országgyűlés alelnöke), dr. Kiss László akadémikus, Fekete György (a Magyar Művészeti Akadémia elnöke), dr. Szakály Sándor (VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója) és dr. Gazda István (a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet ügyvezető igazgatója).

Helyszín: a Pesti Vigadó Északi terme (1051 Budapest, Vigadó tér 2.)

Időpont: 2016. június 14. (kedd) 10 óra.

 

 

175 éves a honi tudományos ismeretterjesztés társulata

A tudományos ismeretterjesztés, mint benne van a nevében, nem tudománytalan. Nagyon szoros kapcsolatnak kell élnie a tudomány, a tudományos ismeretterjesztés és a tömegtájékoztatás, a média között, hogy az új tudományos tények, összefüggések minél hamarabb eljussanak a szélesebb értelemben vett közönséghez. A legújabb tudományos eredményeket pedig szinkronba kell hozni az iskolai tananyaggal – hangsúlyozta Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) alapításának 175. évfordulója alkalmából 2016. június 14-én, a Pesti Vigadóban rendezett ünnepi megemlékezésen.

A megjelenteket Hámori József akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke köszöntötte, s emlékeztetett: nem véletlen a születésnap, hiszen az ismeretterjesztő szervezet elődjét, mintegy második akadémiaként alapították Bugát Pál vezetésével 1841-ben, vagyis nemzeti történelmünk kiemelkedő időszakában, a reformkorban, amikor nemzetünk nagyjai felismervén a kor követelményeit, összefogtak, s a közös erőfeszítések nyomán föllendülés következett be, biztató távlatok nyíltak hazánk gazdasági, kulturális és tudományos életében.

Az elnöki köszöntőt követően Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke idézte fel azt a 46 évet, mióta ő a TIT-hez kötődik. Már pályája kezdetén is több – például kezdő vállalkozókat segítő vagy a határon túli magyarok körében szervezett – kezdeményezést támogatott a TIT, afféle csendestársként. Az alelnök elmondta: az 1990 után létrehozott nonprofit Lakitelek Alapítvány és a piaci alapon működő Népfőiskolai Alapítvány mára olyan ismeretterjesztő, tudásbázist nyújtó erővé, hálózattá fejlődött, hogy a kormány június 13-i döntése nyomán 2017. januárig a megszűnő Nemzeti Művelődési Intézet feladatait a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány veszi át, kiemelt kormányzati beruházás keretében fejlesztik tovább. A megújuló népfőiskolai mozgalom és a TIT kapcsolatáról kiemelte: az elszakított területek magyarságának helyzete okán újra kell gondolni és továbberősíteni az együttműködést. Ilyen lehet például a hungarikum- és értékfeltáró feltérképezés, amelyben komoly szerepe lehet a népfőiskolával hagyományosan gyümölcsöző kapcsolatokat ápoló TIT-nek is.

Ezután Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke emelkedett szólásra. Leszögezte: a Vigadó falai élnek, várják a szép szót, az okos gondolatot és a becsületes párbeszédeket. Fölösleges tudás nincs, csak hiányzó. Ezért gyorsan, pontosan fel kell mérni a tudásbázist, a tantárgyak „egybeírásának”, azaz integrációjának lehetőségeit, mert az oktatás jövője a művészet és a tudomány különböző területeinek „egybeírásában” rejlik. Ha pedig az iskola belátható időn belül nem tudja keresztülvinni a művészet és tudomány integrációját, akkor erre a közművelődésnek, az ismeretterjesztésnek kell kísérletet tennie. Fekete György arra is rámutatott, hogy a tudás a legfontosabb nemzetmegtartó erő.

A TIT egyik fontos szakterületéről beszélt Kiss László csillagász akadémikus, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója Újdonságok a csillagok világában című előadásában. Az alkalmazott égi mechanika, a Kepler űrtávcső, a földek és szuperföldek, minineptunuszok, gravitációs hullámok és a mára több mint négyezer ismertté vált exobolygó ismertetése után a mindent átfogó, befolyásoló tömegtájékoztatás témája került terítékre.

A TIT-hez szintén szorosan kötődő Szakály Sándor, a VERITAS Intézet főigazgatója kifejtette, mint más tudományágak művelőinek, így a történészeknek sem mindegy, hogy a legújabb tudományos eredmények eljutnak-e, s ha igen, mi és hogyan jut el a szélesebb értelemben vett közönséghez, illetve a diákokhoz. Ez utóbbiaknál különösen fontos, hogy ne évek múlva találkozzanak az új tudományos ismeretekkel, hanem azok mihamarabb kerüljenek szinkronba a tananyaggal. A főigazgató hangsúlyozta: a tudományos ismeretterjesztés, mint nevében is benne van, egyáltalán nem tudománytalan. A társulatnak óriási szerepe van a tudományos ismeretterjesztésben, tehát sokkal nagyobb társadalmi szerep kellene, hogy jusson számára. Hiszen ha megnézzük a számtalan tévécsatornát, a legújabb információhordozókat, alig kapnak helyet bennük a történelmi tárgyú ismeretek, de ha mégis, akkor gyakorta tapasztalhatunk tudománytalanságot. Ezt pedig ki kell védeni, akárcsak a tudáshordozókra rárakódó nem kívánatos elemeket, miután a kereskedelmi csatornákra, az internetre voltaképpen bármi fölkerülhet szakmai, erkölcsi kontroll nélkül.

Mindezek kapcsán Szakály Sándor fölhívta a figyelmet egy kulturális, tudományos ismereteket terjesztő, népszerűsítő televízió vagy tévécsatorna szükségességére. (Ilyen szellemiségű volt az általa kezdeményezett Megidézett történelem című műsor, amely hetente jelentkezett a Duna Televízióban – a Szerk.) A VERITAS vezetője kitért a helytörténet fontosságára is. Nem lehet megtűrt szakterület, hiszen az a „nagy” történetírás alapja; a sok kis helytörténeti mozzanatból áll össze az egész.

Szakály Sándor szólt a Magyar Történelmi Társulatról is, amely úgymond „kisöccse” a TIT-nek, s amely szintén jubileumi évnek néz elébe 2017-ben, akár ez is lehet alkalom arra, hogy a két mostohán kezelt „gyermek” fogjon össze s emelje hajdani rangjára a tudományos ismeretterjesztést. Ebben a történészek bizonyosan partnerek lennének, adott hangot meggyőződésének a főigazgató. Hiszen a kutatás az alapvető, ám a szakszerű, hiteles továbbítás mindennél fontosabb a tájékoztatási folyamatban. Ebben a média szerepe is kiemelkedő és felelősségteljes, miután a legtöbben a írott és elektronikus sajtóból szerzik be ismereteiket, onnan tájékozódnak.

Végezetül Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet vezetője adott áttekintést a TIT elmúlt 175 évéről a társulati elnökök munkásságának tükrében.

TIT-történelem dióhéjban

A 175 esztendeje alapított a Királyi Magyar Természettudományi Társulat – hazánk legnagyobb természettudományi egyesülete létrehozása Bugát Pál pesti egyetemi orvoskari tanár ötlete volt. Az akkor kitűzött cél máig érvényes: „a természettudományokat általában mívelni, különösen hazánkat e szempontból vizsgálni és a természettudományi ismereteket terjeszteni”. Ennek érdekében előadásokat, konferenciákat tartott, tudományos és ismeretterjesztő folyóiratok és monográfiák kiadásával foglalkozott, pályázatokat hirdetett, támogatta a kutatásokat és ösztöndíjakkal a kutatókat, kapcsolatot tartott fenn más hazai és külföldi tudományos társaságokkal, egyesületekkel. A Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat átszervezéséből alakult meg 1953-ban a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT), amely a természettudományok mellett a társadalomtudományok ismertetését is célul tűzte ki. 1958-ban vette fel mai nevét: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT). Székhelye Budapesten található, számos tagintézménye és egyesülete mellett ismeretterjesztő intézménye a fölöttébb népszerű Budapesti Planetárium és az Uránia Csillagvizsgáló. A társulat több ismeretterjesztő folyóiratot kiad, így az Élet és Tudomány (1946-ban alapított hetilapot), a Természet Világa és a Valóság című folyóiratot.

Az Élet és Tudomány, illetve a VERITAS Intézet tavaly óta együttműködési megállapodás keretében gyümölcsözteti egymás erényeit.

Kép, szöveg: Osz Ta Ti

Meghívó

letöltés PDF-ben

Képek az eseményről

Sajtómegjelenések

2016.06.13

Magyar Hírlap

archivált PDF
2016.07.08

Élet és Tudomány

archivált PDF