MartFeszt

2016. július 6 - 10.

A martosi olimpiai láng meggyújtását követően kezdetét veszi a négynapos élménysorozat. Az eszmecseréken – többek között – részt vesz Böjte Csaba, a Déva központtal Erdély-szerte működő gyermekotthonok rendíthetetlen szervezője, Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. A Széchenyi emlékév, a Feszty emlékév, valamint a Márton Áron-emlékév kapcsán való megemlékezések és a Vándorbölcső átadása mellett bemutatják a Velünk járó XXI. század címmel a kétnyelvűség okos-telefon applikációját, az elektronikus törvénytárat és a felvidéki autonómia-koncepció infografikáját.

További programok: Rendben vagyunk – találkozó az egyetlen magyar alapítású szerzetesrenddel, a pálosokkal, DAC-akadémia, valamint nemzetpolitikai kerekasztalt rendeznek a kárpát-medencei magyar pártelnökökkel és Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárral.

A közélet, a zene mellett főszereplőnek számít a sport is. Pályára lép a magyar hokicsoda, Szuper Levente. Takács Bence műsorvezető pedig A magyar foci a tehetséggondozás tükrében, avagy újra futballnemzet leszünk? címmel tart véleménycserével egybekötött előadást.

S végül, de nem utolsósorban „Martra száll” a rendezvénysorozaton Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója is. A Kárpát-medencében közismert történész előadása A nemzeti trikolórba öltöztetett olimpiai eszme címmel a magyar olimpiai sportról szól, ami voltaképpen egy előhangja a melbourne-i olimpiát fókuszába helyező 2016. őszi VERITAS-konferenciának.

A szabadegyetem további meghívottai Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, Lukács Csaba újságíró, Bayer Zsolt és Pozsonyi Ádám publicista, Török Gábor politikai elemző, Eperjes Károly, Schiffer András és mások.

Helyszín: a felvidéki Martos (Martovce), Feszty-park.

Időpont: 2016. július 6-10.

A teljes program linkje

 

Martos google

 

 

MartFeszt: Nemzeti értékeink újraértelmezése  - A nemzeti trikolórba öltöztetett olimpiai eszme

             A martlakók idén is sikerrel végrehajtották a „Martra szállást”, azaz a MartFeszt elnevezésű rendezvénysorozatot 2016. július 6 –10. között, hagyományos helyszínén, a felvidéki Martoson (1920-tól Martovce.) A települést „Marthos”-ként egyébként már 1438-ban említi a magyar krónika; a mart magyar szó, jelentése: ’part’, ’emelkedés’, ’magasság’. Ezt Martos kultúrereje teszi még kézzelfoghatóbbá. A Katona István koreográfus által magánerőből 2001-ben létrehozott Feszty Árpád Művelődési Park napjainkban már a szlovákiai magyar kultúra egyik központjának számít, ahol immár Kárpát-medencei jelentőségűvé nőtte ki magát, s vele „emelkedett magasságba” a MartFeszt, amelynek bizonyára (e táj szülötte és a Honfoglalás-körképet itt megalkotó) Feszty Árpád végett is idei jelmondata: Színezd újra!

Az évek óta rendkívüli népszerűségnek örvendő fesztivál nemcsak könnyűzenei s más „könnyed” hangvételű rendezvényei kapcsán, hanem a fajsúlyosabb események nyomán is közismert és közkedvelt tágabb értelemben vett térségünkben. Idén a Széchenyi István Emlékév jegyében vette kezdetét a felvidéki összmagyar találkozó. Kezdjük a legfontosabbal: a „legnagyobb magyar” emléktáblát kap Pozsonyban (Pressburg, Bratislava) a régi vármegyeháza falán.

A IV. Martosi Szabadegyetemen Széchenyi Istvánra emlékezvén – többek között – a Széchenyi Társaság elnökségi tagja, Pelyach István hangsúlyozta: Széchenyi Istvánt a kíváncsiság hajtotta, ezt akarta hasznosítani hazája javára. A példákat a családjában találta meg: Széchényi Ferenc könyvtár-alapító, a Ludovika támogatója, édesanyja testvére pedig iskolát alapított. Széchenyi az 1830-as években fogalmazta meg programját. Nyugat-európai típusú fejlődésen kívánta végigvezetni Magyarországot. Cserháti László, a Széchenyi Társaság alelnöke kiemelte: Széchenyi a magyar testnevelés hazai apostola. Előtte a testnevelést senki nem foglalta össze. Fontosnak tartotta a fiatalok testi egészségét. Buday Miklós, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja szerint kevesen ismerik Széchenyi életművét. Ebből ma is meríthetnénk, hiszen a „XIX. századi magyar csoda” nem csekély mértékben Széchenyinek is köszönhető. A továbbiakban Eperjes Károly, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja előadásában gróf Széchenyi István életét elemezte, külön kiemelvén: a nagy reformer élete nem öngyilkossággal ért véget…

A nemzeti trikolórba öltöztetett olimpiai eszme címmel tartott előadást Szakály Sándor történész, a történelmi sorsfordulók újraértelmezésében élen járó VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a magyar olimpiai sportról. Mint elmondta, az olimpia újkori történetében 1896-ban szervezték meg az első játékokat, s már ekkor születtek magyar sikerek. A magyar sporttörténet sikereként könyvelhető el, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakításakor már volt magyar tagja a NOB-nak, Kemény Ferenc személyében. Hazánk az első olimpián kisebb csapattal indult és számottevő sikereket ért el: Hajós András két bajnoki címet szerzett. Sportolóink atlétikában, vízilabdában és úszásban is jól szerepeltek. Az ökölvívók és a birkózók ugyancsak nagyon eredményesek voltak. Az 1936-ban Berlinben rendezett ötkarikás játékokon tíz éremmel a harmadik helyen végeztünk az éremtáblázaton. Ezen a bajnokságon szerezte meg Magyarország az első női bajnoki címet. Csák Ibolya volt az első bajnok, de ugyanezen az olimpián szerzett aranyat Elek Ilona is.

A két világháború közötti időszak nagy sportolóit egy 1920-ban elfogadott törvénynek köszönhetően nevelte ki az ország. A trianoni diktátum ugyanis korlátozta a katonaság létszámát, ezért a parlament törvényt fogadott el a leventeoktatásról. Ennek köszönhetően 21 éves korig a férfiak ún. leventefoglalkozásokon vettek részt. A leventék oktatása a katonai szolgálatot helyettesítette, a foglalkozásokon leginkább sportoltak a fiatalok.

A magyar sport történelmében nagy áttörést jelentett az 1925-ös év, amikor Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megalapította a testnevelési főiskolát. Az intézményben nemcsak sportolókat, hanem edzőket, szakedzőket is neveltek, képeztek. Az 1948-as, 1952-es és az 1956-os olimpikonok nagy részét ezek az edzők nevelték ki.

1956-ban és az azt követő években megtorpant a magyar sport fejlődése, hiszen a forradalom miatt nagyon sok sportoló és edző elhagyta hazáját. Az 1960-as években Szakály szerint erkölcsi romlás jellemezte a magyar sportot. A történész azon az állásponton van, hogy hazánknak komoly presztízst jelentene egy olimpia megrendezése.

Az idei MartFeszten elhangzottak útmutatóak, biztatóak a jövőre: mindőnknek állnunk kell az erkölcsi és tudásvártán, folytatnunk kell a Kárpát-medencei párbeszédeket!

Oszlánszki Tamás

Martfeszt Szakály Sándor

 

Sajtómegjelenések

2016.07.07

Felvidék.ma

tovább a weboldalra
2016.07.08

Felvidék.ma

tovább a weboldalra
2016.07.12

Hidegkúti Kilátó

tovább a weboldalra