Hírek

Vezsenyi Péter  A reformáció öröksége Erzsébetvárosban című kötetét Kovács Kálmán mutatta be. Munkatársunk szerint „a helytörténeti kutatások árnyalni tudják, sőt akár módosíthatják is a nagy képet. A kötetben a két protestáns nagy felekezet mellett helyet kaptak a baptisták is, akik a magyar kultúrát tovább színesítették, s jelentőségüket nem szabad lebecsülni”.

Evangélikus.hu

Breuerpress.com

Erzsébetváros 2018. január 25.

A Szépmíves Kiadónál megjelent Kiss Dávid és Pap Zsolt A munkásőrség című kötete. Németh Miklós és Pozsgay Imre egy kötetben! Mellettük pedig Mayer Péter, Markovics Ferenc, Arató István, Kajli Béla, Kerezsi István és még sokan mások. Ismert, közismert és kevésbé ismert nevek egy beszélgetőkönyvben, amely a munkásőrség történetét öleli fel. A szerzők megfogalmazásában: több szempontból sem hagyományos interjúkötetet készítettünk, vállalva ennek előnyeit és hátrányait egyaránt. Köszönhető volt ez annak is, hogy a könyv megírását megelőzte egy, a testület teljes történetét feldolgozó kétrészes, összesen közel egyórás dokumentumfilm elkészítése a Munkásőrség - Egy párthadsereg története címmel. A munkásőrök nehéz ládát cipelnek. Amikor letették, hogy megpihenjenek, épp arra jön János bácsi, a téesz juhásza és megkérdi: Mit cipelnek fiaim? Hadititok!, feleli az egyik munkásőr. És nagyon nehéz a láda? Már hogyne lenne nehéz, mikor tele van kézigránáttal?, válaszol az egyik munkásőr. A korabeli viccben és többek emlékezetében is úgy él a Munkásőrség, mint egy kissé esetlen, sokszor idős embereknek a gyűjtőhelye vagy klubja. De a valóságban ez egyáltalán nem így volt. Az '56-os forradalom leverését követően létrehozott szervezet feladata sokáig kizárólag a rend(szer) védelmének a biztosítása volt. A kádári állam kiépülését követően kidolgozták háborús, határőrizeti és polgári védelmi feladataikat is. A kezdetben harminc-, majd hatvanezer fős párthadsereg létszámát tekintve a korabeli Magyar Néphadseregéhez képest is jelentős volt! A rendszerváltás során a hatalom részéről felmerült a testület átmentése is, de erre végül nem került sor. A Munkásőrség felszámolását 1989-ben a teljes ellenzék követelte, leszerelésük jelentős izgalommal töltötte el a magyar társadalmat. De hogy látták mindezt a korabeli vezető politikusok, katonák, és nem utolsó sorban maguk a munkásőrök? Az interjúkötet erre próbál választ találni. Forrás: bookline.hu

 

December 4-én, az ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtárában bemutatják a Szabad Györggyel készült Aradtól az Országgyűlésig című interjúkötet. A könyv a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában jelent meg, az interjút 1991–1992 folyamán Pavlovits Miklós készítette. Az opust Borsodi Csaba, az ELTE BTK dékánja mutatja be. A kerekasztal-beszélgetésben részt vesznek: Borsodi Csaba, Csorba László, Miskolczy Ambrus történészek és Kónya Imre az MDF volt frakcióvezetője, volt belügyminiszter. Helyszín: ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtár, 1088, Budapest, Múzeum körút 6-8. Főépület, I. em. Időpont: 2017. december 4. (hétfő) 17 óra.

Meghívó (PDF)

A PRIMA Primissima Díj előszobájának és kiegészítő rendezvényeinek is nevezhető megyei PRIMA Díj ünnepségsorozat keretén belül a magyar tudomány kategóriában Hermann Róbert Regionális PRIMA Díjban részesült.

 

Az osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából az Andrássy Egyetemen kerekasztal-beszélgetést tartanak. Részt vesznek Balog Zoltán miniszter, Bába Iván volt államtitkár, irodalomkritikus, Erhard Busek, Ausztria volt alkancellárja és Karel Schwarzenberg, volt cseh külügyminiszter. Moderátor Andreas Oplatka újságíró. A beszélgetés nyelve a német. Helyszín: Andrássy Egyetem, 1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3. Időpont: 2017. november 30. (csütörtök) 18 óra.

Jelentkezés

 

Kovács Kálmán Árpád  2017. november 28-án a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága ajkai csoportjának meghívására a GULAG-emlékév kapcsán tarthatott előadást. Az esemény látszólag megkésett, valójában a csoport II. féléves ülésére tudta azt az előadást beütemezni, mely a tagokban a 2017. február 25-én zárult emlékév kapcsán keletkezett. Mint ilyen az Emlékév tartós hatása jeleként értékelhető. Munkatársunk alapvetően a Nehézsorsúak filmklub és a Bródy gimnáziumbeli rendkívüli történelemórák előadásait porolta le. Előadása után tartalmas beszélgetés alakult ki, melynek résztvevő tanúságát adták annak, mennyire élő történelem ez a kérdés körükben.

 

2017. november 28-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban  díszvetítés keretein belül mutatták be telt ház előtt a Kádár.kom című magyar dokumentumfilmet, amelyben számos elismert és hiteles történész, jogász vette elő újra Kádár János személyét, rendszerének ellentmondásosságait és örökségét. 

[…] A dokumentumfilm sajátossága, hogy nem csupán magyar, hanem orosz történészek meglátásait és kutatásait is beemeli, illetve megszólaltat egy volt MSZMP KB tagot is, akinek segítségével megerősítést nyerhetnek korábbi sejtelmeink. […]

Nem véletlenül emelem ki tehát, hogy rendszerről beszélünk nem korszakról. Egy rendszert kialakítani mást jelent, mint egy korszakban élni.” (Szakály Sándor)

 Forrás: ringmagazin.hu

zsurpubi.hu

Magyar Nemzet (2017. november 30.)

Kovács Kálmán Árpád 2017. november 23-án Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, valamint a Veszprémi Magyarságtudományi Kutatások Műhely Állam- és nemzetstratégiai mérföldkövek I. Megegyezés Ausztria és Magyarország között – 1867 című konferencián tartotta meg Ferenc József az „apostoli király" című előadását. Ebben leszögezte, hogy a magyar királyok apostoli jogát egzakt törvényadási aktussal (becikkelyezéssel) soha sem definiálták. A történeti magyar joganyagban való kifejtései az 1471. évi XIX., az 1486. évi LIV. tc., a Verbőczi-féle Tripartitum I. könyv 11. címe, az 1553. évi IX., az 1567. évi XXX. és különösen az 1569. évi XXXVI. törvénycikkek, melyeknek jogai természetüknél fogva részint a király főfelügyeleti jogának, részint az apostoli kiváltságnak következményeiként tekinthetőek. Következőket értették alatta: 1.) az egyházról való (anyagi) gondoskodást, mely kötelezettséget 1791 után egyre inkább kiterjedő mértékben a nem katolikus felekezetekre is alkalmazhatónak tekintettek. 2.) A püspökségek az egyházi nagyobb javadalmak, valamint az egyház földesúri birtokainak királyi adományozását, az üresedésben vagy gazdátlanul lévő javak fölötti rendelkezést. 3.) A minden egyházközségre kiterjedő rendelkezési jogot, minden létező patrónusság ellenőrzési kötelezettségét. Az apostoli királyi cím előadó szerint nem lóg ki a keresztény monarchiák középkori eredetű jogfejlődési tendenciái közül. Fogalmi használata 1751-től kezdődik, hogy azután a 18. század második felétől az egyházpolitika – későbbi kifejezéssel élve – jozefinista jellegének fedőszavaivá váljon. A magyar történeti közgondolkodás Ferenc József korában (1848–1916) a magyar királyság apostoli jellegét (tévesen) az 1903-as pápaválasztással hozza összefüggésbe, amely előadó szerint nem apostoli, hanem császári vétó volt, amelynek jogérvényét a konklávé elutasította ugyan, konszenzus hiányában azonban Rampolla bíboros-vatikáni államtitkár mégis lemondott a pápai tisztségről. Az apostoli jog 1867 és 1871 között a polgári (jogegyenlőségen és felekezeti semlegességen alapuló) magyar állam kiépítésének részeként került napirendre. Az 1868. évi LIII. tc. 23. §-a elsősorban a városi kegyuraságok működésére vonatkozott, átmenetet biztosítva a feudális egyház-finanszírozásból a polgári formák megtalálásába. Az 1870-es I. vatikáni zsinat olyannyira megváltoztatta az egyházpolitikai viszonyokat, hogy Ferenc József és osztrák kormánya értelmezésében érvénytelenítette az 1855-ös konkordátumot. Bár ennek Magyarországra vonatkozó jogérvényét 1867-ben újra felálló felelős magyar kormány nem ismerte el, bizonyos rendelkezéseit egyházmegyei szinten a századvégig alkalmazták. Az infalliabilitás dogma kimondása  válaszul a magyar kormány az uralkodó egyetértése mellett hallgatólagosan újra életbe léptette a placetumot (királyi egyetértési jogot). A katolikus autonómiamozgalom újjáéledése során az 1870-71. évi kongresszus ugyanakkor megmutatta, hogy az egyház hierarchikus szervezete, az apostoli királyok főkegyúri joga, a királyt illető egyházi jogoknak a felelős kormány által történő kizárólagos gyakorlása (1848. évi III. tc. 6. §) és laikus hívek által választott világi képviselet egymásba fonódó problémahalmazai kibonthatatlan gordiuszi csomóként terhelik a magyar közéletet.

 

November 22-én a Trianoni Szemle folyóirat legújabb, IX. évfolyam 3-4 lapszámának bemutatását tartják a Stefánia Palotában. E számban publikált intézetünk munkatársa, Ligeti Dávid is. Tanulmányának címe: Párisba járt a Károlyi Misi. Gróf Károlyi Mihály nyugati útjai a világháború előestéjén. A kerekasztal-beszélgetésen a szerkesztők vesznek részt. Moderátor és háziasszony Csűrös Csilla. A bemutatót rövid művészi előadás követi. Helyszín: Honvéd Kulturális Központ, 1143 Budapest, Stefánia út 34. Időpont: 2017. november 22. (szerda) 17.30

Meghívó (PDF)

 

Kovács Kálmán Árpád 2017. november 21-én Bad Kissingenben a VI. Mitteleuropäische Archivartagung alkalmából egy aktacsomóról, az Acta Supremi Cancellarii Blümegen 1769 és 1775 közötti iratairól tartott előadást, melyek 90%-a erdélyi vonatkozású. Elmondta, hogy ebből a csomóból a nyomdából néhány héten belül kijövő könyvében (Az erdélyi valláspolitikai rendszere az 1760-70-es években) öt aktatételből tizenkét iratot használt. Magát az aktacsomót a valláspolitikán messze túlmutató jelentőségűnek találta, és rendkívül szenvedett feldolgozása során a megfelelő levéltárosi segédletek hiányában. Ezt a munkát most ő fogja elvégezni egy négyes jegyzék összeállításával: 1.) Iratok aktasorrendben az ügyek rövid regesztáival; 2.) Az iratok kronologikus sorrendben. Ezen munka során alapos aprómunkával sikerült a csomó minden datálatlan iratait is időhöz, korlátozott időszakaszhoz kötnie. 3.) Iratok aktasorrenben, mely kimutatja, hogy az erősen összezavart iratköteget a főkancellár eredetileg hét külön csomagban gyűjtötte, mely a bécsi udvart kiemelten érdeklő igazgatásterületek tematikáját is tükrözi. 4.) Név- és tárgymutató. Ezek a korszak kutatói számára adnak áttekintést arra nézve, találhatnak-e témáikba vágó fontos iratokat ebben a csomóban. Készülő tanulmányában végül egy alapos hivataltörténeti tanulmányban meg is fogja világítani a fasciculus keletkezési körülményeit, jelentőségét, megmaradásának és az Országos Levéltár állományába kerülésének történetét. 

 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Csallóközi Zoltán főtanácsadó kíséretében látogatást tett a VERITAS Történetkutató Intézetben. A vendégeket Szakály Sándor főigazgató, Marinovich Endre főigazgató-helyettes, Ujváry Gábor intézetvezető és Megyesi Csilla titkárságvezető fogadta. A találkozón részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, a VERITAS Tanácsadó Testületének elnöke. Szakály Sándor ismertette az intézmény eddigi eredményeit, majd kitért a jelenleg futó kutatási projektekre, valamint a kutatóintézet további terveire. Semjén Zsolt elismerését fejezte ki az eddigi eredményeket illetően, és támogatásáról biztosította a VERITAS vezetőségét.

VERITAS 1

VERITAS 2

 

VERITAS 3

A XVII. Győri Könyvszalon keretében 2017. november 18-án, szombaton, 10 órakor könyvbemutatóval egybekötött pódiumbeszélgetést rendeznek a Győri Nemzeti Színházban. Meghívottak Jezsó Ákos, aki Megyek túlra című könyvéről, valamint Popély Gyula, aki Felvidék 1929-1939 című kötetéről beszélget Bíró Mátéval, a Magyar Napló Kiadó szerkesztőjével.

Evangélikus Élet, 2017. november 19.

A Kádár Jánosról és a nevével fémjelzett rendszerről készült dokumentumfilmet mutatják be ma Balatonalmádiban 18 órától a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtárban. A kádár.kom című filmet az országos premier előtt láthatják a balatonalmádi nézők.
– A dokumentumfilm elkészítésével az volt a célunk, hogy értelmezhető és valós képet adjunk a diktátorról. A mű arra keresi a választ, hogy Kádár milyen körülmények között jutott hatalomra, és hogy a nevével fémjelzett rendszer mit adott Magyarországnak és mit vett el az országtól – mondta érdeklődésünkre Aradi-Beöthy Péter, aki Bodnár V. Róberttel közösen rendezte a filmet. Elmondta, a dokumentumfilm anyaga három év alatt állt össze, számos történészt megszólaltattak, emellett kordokumentumok, például híradórészletek és rendőrségi jegyzőkönyvek is helyet kaptak a filmben.
Az alkotás nem titkolt célja, hogy olyanokat is megszólítson, akiknek a Kádár-rendszer csak történelem – mondta a rendező. A mintegy másfél órás filmben közreműködik a kommunista rendszerben fontos pozíciót betöltő Berecz János, valamint Horváth Attila, Szakály Sándor, Szerencsés Károly, a szovjet levéltári anyagot kiválóan ismerő Alekszandr Sztikalin és Zinner Tibor történész – írja a mai Napló.

 

Makkai Béla Határon túli magyar sajtó – Trianon előtt. Bukaresti és eszéki magyar lapok az identitásőrzés és kisebbségi érdekvédelem szolgálatában (1860-1918) című kötetét Surján László és Apró István szerkesztő mutatják be. Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. Időpont: 2017. november 15. (szerda) 16 óra.

Program

Kovács Kálmán Árpád 2017. november 15-én a Szeged-Újszegedi Református Egyházközség reformációi emlékhetén A reformáció hatásai: az ellenreformáció címen tartott előadást. Bár az ellenreformáció kifejezés helytállóságát újabban sokan kétségbe vonják, a tridenti dogmatikai határozatok, Bellarmin dogmatikája és a jezsuita kollégiumi könyvtárak protestáns könyvállománya és ezek autentikus széljegyzetei annak a megállapításnak a jogosságát bizonyítja, hogy a tárgyalandó történeti folyamat a reformációra adott reakciónak tekinthető. Ugyanígy helytálló a katolikus megújulás/reform kifejezés is, mely elsősorban lelkipásztori, missziói, erkölcsi és oktatási területeken érvényesült. A katolikus restauráció a katolikus szakirodalomban használt kifejezés. Forrásalapja az, hogy Magyarországon Pázmány óta a katolikusok a kegyúri jog alapján a volt katolikus templomok restituciójáról beszélnek, míg a protestánsok a vallásnak a templomokkal együtt való szabadságáról. Ennek oka az volt, hogy a kegyúri jogot általában (de nem mindig) az ő kárukra érvényesítették. De mi van akkor, ha a valamikori építő közösség leszármazottai nem akarnak vissza/áttérni, ezért új közösséget kell hozni a katolikus restaurációhoz?! Végezetül használatos újabban a konfesszionalizáció fogalma, vagyis hogy a 16-18. században az állam felekezeti jellege állammeghatározó tényezővé lépett elő. Ennek folyamán mindkét fél használta a társadalomszervezés és -fegyelmezés hasonló eszközeit. Hatalomkoncentrációhoz vezetett, és így tevékenyen hozzájárult a modern állam és bürokratikus-politikai eszközeinek kialakulásához. A magyar történelemben használt csendes ellenreformáció Barkóczy hercegprímás egyik 1762-es előterjesztésre megy vissza, amelyben „a magyarországi protestantizmus csendes eltemetésé"-ről értekezett. A csendesség azonban ez esetben annyit jelentett, hogy hiányoztak a lelkészek elleni nagy perek, az egyszerű hithű és hitvalló emberek és a „túlbuzgó" lelkipásztorok esetenként súlyos retorzióknak is kitehették magukat, a protestánsok pedig általában az elnyomás és csábítás legváltozatosabb eszközeinek voltak kitéve. Hogy ennek a politikának az eszközei etikailag megkérdőjelezhetőek, már Mária Terézia vallásos lelkiismerete és tanácsosainak állambölcselete előtt is nyilvánvaló volt. Az előadás meghallgatható az alábbi linken is. http://ujszeged.ref.hu/letoltes/mp3/szure20171115e.mp3

 

 

Józsefváros 240. születésnapja alkalmából Nemzeti a Józsefvárosban címmel Sávoly Tamás régi filmekből és híradókból szerkesztett és rendezett, a Nyóckerről szóló összeállítását vetítik. Helyszín: H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ, 1085 Budapest, Horánszky utca 13. Időpont: 2017. november 10. (péntek) 18 óra.

VIII 1

 

 

VVV 2

Részletek

A Központi hatalmak legjelentősebb győzelme a Nagy Háború olasz frontján: a caporettói áttörés, 1917 címmel szervez a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos konferenciát 2017. november 9-én. A konferenciát Boross Péter nyitja meg. Hermann Róbert pedig az első ülésszakot levezető elnök.

Program (letölthető PDF)

 

 

Rácz János a Nagy Imre Társaság felkérésére beszédet mondott a nemzeti gyásznap alkalmával az Etele út 21-es számú ház falán elhelyezett emléktáblánál, ahol Nagy Imre özvegye, Égető Mária töltötte életének utolsó másfél évtizedét. A rövid megemlékezést követően munkatársunk VERITAS Intézet nevében koszorút helyezett el az 1956-os forradalom vezéralakja emlékére.

 Racz Janos 2

Munkatársunk, Kovács Kálmán Árpád 2017. október 29-én Pécelen a reformáció 500. évfordulója alkalmából Sem jobbra, sem balra! címen tartott csendesnapján Vigyázat hamisítják! A reformáció öröksége történészszemmel előadásában tette fel a kérdést: „Mi a reformáció öröksége?”. Válaszában arra figyelmeztetett, hogy a kérdést eleve egy négykörös szűrőn kell átbocsátanunk aszerint, hogy 1.) a „reformáció öröksége” az, amit bárki annak gondol. 2.) A „reformáció öröksége” amit azok vallanak annak, akik a reformációt kultúrkincsként ápolni akarják. 3.) A „reformáció öröksége” az, amit azok vallanak annak, akik a reformációt hitbeli meghatározóként ápolják. 4.) A „reformáció öröksége” az, ami a reformáció autentikus műveinek szellemével megegyezik, ami platón kifejezésével élve „nem gyilkolja le a reformátorok lelkét”. Az előadás egy készülő tanulmány első eredményeinek ismertetése volt. Ennek megírására a Veszprémi Akadémiai Bizottság Filozófiai Munkabizottságában András Ferenc bátorította az előadót, aki szerint a filozófia egyik végső kérdése a szabadságunk meghatározottságunkban és meghatározottságunk szabadságunkban. Az erre a paradoxonra adott kálvini válasz megértése pedig nagyon is releváns a filozófiatörténet szempontjából is. Az előadás meghallgatható lesz az alábbi linken is.

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlások áldozataira emlékeztek konferenciával a vásárhelyi Emlékpont Múzeumban.Több mint 26 ezer embert ítéltek el politikai okok miatt ’56-os kiállásuk és szerepvállalásuk miatt, 229 halálos ítéletet hoztak, heten a börtönben haltak meg, és mintegy 180 ezren külföldre menekültek – hangzott el. Zinner Tibor, a VERITAS Történetkutató Intézet levéltárvezetője a bírósági ítéletekről beszélt.

Délmagyar.hu

Vásárhelyi televízió

Promenád.hu

Vásárhely24.com

2017 1025 Kadari megtorl

Sáringer János a VERITAS Történetkutató Intézet főmunkatársa a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a Magyarságunk és 1956 című előadással tiszteleg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősei és mártírjai előtt.

 

 Temesvar J

 

Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója és Boross Péter volt kormányfő avatta fel szombaton az első kommunista koncepciós per áldozataként kivégzett Donáth György mellszobrát a Kozma utcai Kisfogház Emlékhelyen. Forrás: Magyar Hírlap.

A Sapientia EMTE szervezésében október 19-én, csütörtökön délután 6 órakor bemutatják Várady Tibor Libatoll és történelem című kötetét. A nemzetközi jogtudós, jogász, író, a volt Jugoszlávia egykori igazságügyi miniszterének könyvét Markó Béla méltatja. Várady Tibor dokumentumpróza-kötetét a becskereki családi irattárból előkerült jogesetek nyomán írta. Helyszín: Kolozsvár, Sapientia EMTE, Tordai út 4.

 

Megjelent Gecse Géza történész, rádiós Nemzetpolitika szorítóban című, az elmúlt másfél évtizedben az általa vezetett vitaestek összefoglalását tartalmazó kötete. A megszólaltatott riportalanyok és beszélgetőtársak közt található többek közt Habsburg Ottó, Pozsgay Imre, Csoóri Sándor, Kövér László, Jeszenszky Géza, Ormos Mária, Romsics Ignác, Tőkéczki László, Szakály Sándor, Gerő András stb.

Origo.hu

 

 

A Szépmíves Könyvek Kiadónál megjelent Gali Máté kollégánk Berzeviczy Albert. A márványarcú miniszter című kötete. Berzeviczy Albert eredményekben gazdag életútja történelmünk két nagy korszakát, a dualizmus és a Horthy-korszak idejét ölelte fel. A magyar nemzeti szabadelvűség jeles alakjaként több mint öt évtizedes parlamenti pályája során kapcsolatban állt kora szinte valamennyi ismertebb politikusával. Szemtanúja volt a „boldog békeidők” Monarchiájának, az első világháborúnak és a történelmi Magyarország összeomlásának, a trianoni békeszerződésnek, valamint a bethleni konszolidációnak. Tisza István első kormányának kultuszminisztereként a magyar nemzeti szellemű kultúrpolitika elkötelezett hívének számított. A hazai intellektuális élet megkerülhetetlen szereplője volt a XX. század első harmadában. Harmincegy éven keresztül vezette a Magyar Tudományos Akadémiát, amivel mindmáig ő a tudós társaság leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke! Igazi polihisztornak tekinthető, aki napjainkig alapműként hivatkozott könyveket írt Aragóniai Beatrix királynőről, illetőleg a neoabszolutizmus koráról, de sokoldalú érdeklődésének köszönhetően publikált az érett olasz reneszánszról és a XVII. századi tájképfestésről is. Mindezeken túl a századfordulón, a magyar sport hőskorában aktív sportvezetői tevékenységet is vállalt: 1895-ben alapító elnöke lett a Magyar Olimpiai Bizottságnak. Támogatta a budapesti olimpiarendezés gondolatát. Életrajza nemcsak a kivételes kultúrpolitikusról szól, hanem izgalmas történeti panorámaképet nyújt a kiegyezés és a Monarchia világáról, a Nagy Háború valamint az azt követő forradalmak időszakáról, végül pedig a Horthy-korszak első másfél évtizedéről.   

 

Október 11. és 24. között zajlik a Centenáriumi emlékfutás a hősökért rendezvény, amivel megemlékezik a honvédelmi tárca a száz évvel ezelőtti caporettói áttörésről. A caporettói áttöréshadműveletre (más néven XII. isonzói csatára) 1917 októberében került sor, amikor a központi hatalmak csapatai áttörték az olasz frontvonalat és megindultak Olaszország belseje felé. Az esemény fővédnöke Simicskó István honvédelmi miniszter. Tizennégy napon át tart majd az az emlékfutás, amely október 11-én indult Budapestről, a Hősök teréről, és október 24-én, nyolcvankét település érintésével ér véget a szlovéniai Kobaridban. A futás útvonalán elhelyezkedő emlékműveknél és hősi temetőknél a résztvevők leróják tiszteletüket. 

Kaposvárott az emlékfutás befutóit október 16-án déli 1-kor várják a város vezetői, diákjai és a Magyar Honvédség katonái a Hősök templománál. Ezen alkalommal a futók és az őket fogadók megkoszorúzzák a Hősi emlékművet, majd a Keleti temetőben újraavatják Reichard Béla alezredes, a kaposvári 44. gyalogezred utolsó parancsnokának felújított sírját. Az avatóbeszédet Szakály Sándor tartja.

Sonline.hu

Somogyi Hírlap

Honvédelem.hu

Marcali Portál

A Facultas Humán Gimnázium meghívására Szakály Sándor főigazgató Magyarország a II. világháborúig címmel tartott előadást a középiskolai diákok számára.

 

 

 

 

Facultas 2

Facultas

 

 

Bem Mozi (1027 Budapest, Margit körút 5.) a Stanley Kubrick rendezte A dicsőség ösvényei (Paths of Glory) című filmet tűzte műsorára. Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a Hangyavár" bevételét. Az idén a 101. születésnapját ünneplő Kirk Douglas által megformált Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, „gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a „gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre. A vezérkar cinikusan meghátrál és „csak" arra adnak parancsot, hogy egy-egy katonát jelöljenek ki, akiket másnap hadbíróság elé állítanak és kivégeztetnek.  Az ezredes bejelenti, hogy ő lesz a védőügyvédjük (forrás: port.hu). A BÉKA Filmklub által szervezett vetítést beszélgetés követi. A meghívott szakértő Joó András kollegánk. Időpont: 2017. október 10. (kedd) 20 óra.

 

Szakály Sándort és Hermann Róbertet a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottság köztestületi tagjai a 20172020-as ciklusra bizottsági taggá választották. Az MTA köztestületét az akadémikusok és a Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkező személyek alkotják. Körülbelül 15 ezer hazai tagja részt vesz a magyar tudomány feladatainak megoldásában – olvasható az MTA honlapján.


 

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a VERITAS Történetkutató Intézet képviselői közösen koszorúzták meg Nagysándor József honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú emléktábláját. Beszédet mondott Bali János, az NSKI igazgatója. A nemzeti gyásznapi megemlékezés a Batthyány Lajos-örökmécsesnél ért véget, ahol a részvevők virágot helyeztek el, fejet hajtva mindazok emléke előtt, akik életüket áldozták a hazáért és a szabadságért.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet honlapja

Gali Máté kollégánk szeptember 22-én védte meg Berzeviczy Albert élete és munkássága (1853-1936) című történelemtudományi értekezését. A védés gyönyörű környezetben, Egerben, a valamikori líceumi és jogakadémiai kápolnában népes (60 fő körüli) közönség előtt jó hangulatban zajlott. Az opponensi vélemények és a doktorjelölti válasz tükrözték a magyar történelemtudományban jelenleg uralkodó eltérő álláspontokat és vitákat. Míg például Gali Máté a dualista nemzetiségpolitika értékelésekor közvetítő álláspontot igyekezett elfoglalni, Hajdu Tibor Berzeviczy felfogásának elavult voltát hangoztatta, Kozári Monika viszont éppen ellenkezőleg, arra szólította fel bíráltját, hogy az általa is feltárt tények alapján merjen bátrabban a valamikori történész-politikus véleményének igazat adni. A pénteki doktori védés legmeghatóbb pillanata talán az volt, amikor a Gali Máté mestere, Romsics Ignác visszatekintett arra az elmúlt öt évre, az ismeretségük kezdete óta eltelt időre, bemutatva minden erényét, nem leplezve hibáit sem. Az akadémikus professzor fő gondolata az volt, hogy talán mégsem annyira mélyek és átjárhatatlanok a magyar történelemtudományt megosztó árkok, hiszen Gali Máté Szegeden Sipos Józseftől és Karsai Lászlótól kapta az elsődleges indítást a történész szakma művelésére, de a Szakály Sándor nevével fémjelzett VERITAS Történetkutató Intézet adott lehetőséget számára az elmúlt évben képességei kibontakoztatására. A védési bizottság az álláspontokat mérlegelve maximális pontszámmal fejezte ki azon véleményét, hogy Gali Mátét a magyar történészcéh legjobb hagyományai folytatójának ismeri el, és kívánja, hogy disszertációja könyv formájában is napvilágot lásson. Gratulálunk kedves Kollégánknak, akinek ezúton is hasznos munkát és az induláshoz méltó további sikereket kívánunk!

 

1 R

A VERITAS Történetkutató Intézet és a Magyar Napló közös kiadásában megjelent Az Elbától Vorkutáig című kötet, mely a Magyarok és magyarországi németek szovjet hadifogságban, kényszermunkán és a GULÁG-on című, a tavaly szervezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A borítón Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete elnöke gondolatai olvashatóak: Tőlünk nyugatabbra a második világháborús győzelemre emlékezők a sikeres szövetségest látják a Szovjetunióban, s akiket nem a Vörös Hadsereg, nem Tolbuhin, Malinovszkij vagy később Zsukov katonái szálltak meg, hanem Patton, De Gaulle, vagy Churchill hadseregeinek katonái, mit sem tudnak arról, miféle jelenség a „malenkij robotra” való elhurcolás. Hogyan keresnek fiatal lányokat krumplipucolásra a pincében és lövik le eközben a védelmükre kelő püspököt. Arról még kevésbé tudnak, mert nem szerepel a múltjukban, s nem része a történelmi emlékezetnek, hogy utóbb minderről tilos volt beszélni. Hogy tilos volt még csupán temetői virágcsokorral is megemlékezni, akár a Donnál elhunytakról, akár azokról, akiket, civilben, az utcáról kenyérért vagy vízért mentükben szedtek össze, állítottak sorba és vitték őket több ezer kilométerre otthonuktól, ítélet nélkül, kényszermunkára – s mint tudjuk, közel 800 ezer ártatlan embert hurcoltak el valóságos hadifoglyok hiányában –, vagy állítottak rögtönzött katonai bíróságok elé, amelyek itt működtek, az Andrássy úton, a Városligeti fasorban, Balatonfüreden, Szombathelyen, Egerben, Kaposvárott vagy Nyíregyházán – és még sorolhatnám a fél országot. Tilos volt arról beszélni, hogy a magyar hatóságok hathatós közreműködésével koholt vádak alapján ítéltek el több tízezer magyar embert húsz-huszonöt évre, és hurcolták el őket a sarkkörön túlra, Vorkutára, Kolimára, a GULÁG rabtelepeire, mint ahogy tették ezt az én szüleimmel is… 

 

A Szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum Múzeumi esték programja keretén belül A kiegyezés. A nemzeti önállóság visszaszerzése egy kettős állam keretei között címmel előadássorozatot szervez. Az első előadó Bebesi György,  prezentációjának címe  A szabadságharc bukása és a cári intervenció.  A rendezvényre meghívót kapott Schwarczwölder Ádám munkatársunk is, aki a záróelődást tartja Magyarország „vezérigazgatója”. Széll Kálmán és a dualizmus rendszere címmel.

Program

 

A Habsburg Intézet Mária Terézia, a magyarok királynője címmel konferenciát szervez. Előadást tart Schmidt Mária, Poór János, Kelényi György, Kökényesi Zsolt, Barta János, Vajnági Márta, Soós István, Fried István és Krász Lilla.

Program (letölthető PDF)

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Budapest, Múzeum körút 14-16.

Időpont: 2017. szeptember 28. (csütörtök) 10 óra

 

A bolsevizmus népirtása címmel szervez a Prokon és a metszet.info beszélgetést a kommunizmus áldozatainak sorsáról és  a kormány emlékezetpolitikájáról. Meghívott Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) elnöke.

Helyszín: R56 Söröző/Revolution 56 Pub, 1027 Budapest, Bem rakpart 53.

Időpont: 2017. szeptember 14. (csütörtök) 16 óra

 

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Konrad Adenauer Stiftung „Az nem lehet, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető”. Az igazságtételi törvények negyedszázad távlatából címmel nemzetközi konferenciát szervez.

 Meghívó

 Helyszín: 1055 Budapest, Országház, Vadászterem, Kossuth Lajos tér 1–3.

 Időpont: 2017. szeptember 12. (kedd) 10 óra

 

Az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület, a Pázmaneum Polgári Társulás és Esterházy-Malfatti Alice az Esterházy-emlékév jegyében kegyeleti megemlékezést tart. Ennek során ünnepi szentmisére kerül sor, majd felszentelik a Szentkereszt Felmagasztalása Kápolnát, ahol elhelyezik a felvidéki mártír politikus hamvait.

Helyszín: 951 02 Alsóbodok (Dolné Obdokovce), Felvidék, Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna, Kálvária tér, Akác utca

Időpont: 2017. szeptember 16. (szombat) 15 óra

Meghívó

 

Aján Tamás vezetésével, Lehmann László főtitkár részvételével megtartotta alakuló ülését a Magyar Olimpiai Akadémia új tanácsa, melynek tagjait a MOB elnöksége fogadta el. A Magyar Olimpiai Akadémia elnöke továbbra is Aján Tamás, tagjai a főtitkár Lehmann László, az alelnök Martinek János és Szakály Sándor. További tag Bukta Zsuzsanna, Győr Béla, Hencsei Pál, Jakabházyné Mező Mária, Printz János, Szabó Lajos, Szijj Lilla és Szikora Katalin.

Forrás: jochapress.hu

 

A GULÁG Emlékbizottság támogatásával megjelent DVD-én GULÁG sápadt tébolyán. Karig Sára (1914-1999) versei a sarkkörön túlról, Vorkutából. Rendezője Radó Gyula, történész szakértői Zinner Tibor és Stark Tamás.

 

A Duna World A Zinner címen sugároz dokumentumfilmet a VERITAS Történetkutató Intézet levéltárvezetőjéről, Zinner Tiborról. A kétrészes életútinterjú első része szeptember 9-én, szombaton 14 óra 50 perckor, a második szeptember 10-én, vasárnap, ugyanabban az időpontban lesz látható.

 

Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapja alkalmából szervezett megemlékezés a Kossuth téren kezdődött, majd emléksétával folytatódott. Több száz megemlékező sétált át a Terror Háza Múzeumhoz, ahol az ünnepi beszédeket követően filmvetítéssel ért véget a program. Az Aradi-Beöthy Péter és Bodnár V. Róbert által rendezett 93 perces filmben közreműködik Berecz János, volt kommunista vezető, MSZMP KB tagja, az állampárt ideológiai és propagandaügyekkel foglalkozó KB-titkára, ekkoriban egyik legbefolyásosabb politikusa. Megszólalnak történészek is:  Horváth Attila, Szakály Sándor, Szerencsés Károly, Alexander Sztikalin és Zinner Tibor.

Youtube