Hírek

Átadták a Mai szívekben 1956 forradalma és a Nekünk 56 című képzőművészeti pályázat díjait Kaposváron. A Mai szívekben 1956 forradalma országos irodalmi pályázat vers kategóriájában a bírálók Halmai Tamás és Lázár Balázs, a novellát beküldők közül Pruzsinszky János, a riportot, memoárt, mélyinterjút készítők sorában Trizner Laura munkáját értékelték a legtöbbre. A Nekünk 56 képzőművészeti pályázaton Horváth Júlia plakát, Kiss Viktória fotó, Varga Viktor film kategóriában nyert.

Somogyi Hírlap

 

Az ’56-os eseményekről emlékeztek meg október 16-án Párizsban a diadalívnél. Az 1956-os Magyar Forradalom Francia–Magyar Emlékbizottsága szervezésében 1957-től minden évben tisztelegnek a forradalom és a szabadságharc emléke előtt. Az idén a részvevők a forgalom elől lezárt Champs-Élysées felső szakaszán érkeztek a diadalívhez, ahol Sujánszky Jenő, a Francia–Magyar Emlékbizottság elnöke és a francia Charles de Gaulle Emlékbizottság képviselői megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját, majd meggyújtották a lángot a magyar forradalom áldozatai, hősi halált halt mártírjai és a megtorlásban kivégzettek tiszteletére. Az egybegyűltek és az egyórás ünnepséget kordonok mögül figyelő turisták ezt követően meghallgatták a magyar és a francia himnuszt egy katonazenekar előadásában. Több magyarországi intézet – VERITAS, Terror Háza Múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága – munkatársai is részt vettek az eseményen. A VERITAS Intézetet Szakály Sándor főigazgató és Megyesi Csilla titkárságvezető képviselte. Szakály Sándor és Bank Barbara, a NEB tagja is elhelyezték a megemlékezés koszorúját az ismeretlen katona sírjánál.

Magyar Hírlap

Előadásokkal emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharcra Debrecenben.  Meghívottak voltak: Földváryné Kiss Réka (Nemzeti Emlékezet Bizottsága), Zinner Tibor (VERITAS Történetkutató Intézet) és M. Kiss Sándor (Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum).

dehir

Hajdú Online

Az 1956-os forradalom és szabadságharc tudományos kutatása valamint helye az oktatásban címmel október 14–16-án konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága, amelyen a VERITAS Történetkutató Intézetet Zinner Tibor kutatócsoport-vezető képviselte. Előadásának címe A kádári megtorlás rendszere volt.

Jakó Zsigmond történész születésének századik évfordulóján konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum- Egyesület Kolozsváron. A részletes program itt olvasható.

A Magyar Nemzeti Múzeumban minden szerdán 16.30-tól szakmai tárlatvezetést tartanak a Rejt/Jel/Képek –’56 – a Forradalom Titkos művészete című időszaki kiállításban. A rendhagyó program során az érdeklődők Gál Vilmos, a kiállítás kurátora vezetésével járhatják végig a termeket, ahol a kiállítás műtárgyainak megismerésén túl a kiállítás-rendezés kulisszatitkaiba is betekintést nyerhetnek, valamint, a műtárgyakhoz kapcsolódó történetek, városi legendák, anekdoták felidézésével kerülhetnek közelebb a kiállításhoz, illetve 1956, a nagyközönség számára mindeddig ismeretlen képzőművészetéhez.

Néhány kérdés ízelítőül, amelyek szóba kerülhetnek a tárlatvezetések alkalmával:

Hogyan került a Múzeumba a Sztálin szobor kézfeje?

Miért ágaskodnák vörös létrák az első teremben?

Honnan került elő Chagall egyetlen 1956-os témájú képe?

Ki az a képzőművész, akit Anders Engman svéd fotóriporter örökített meg rajzolás közben a forradalom napjaiban, a nyílt utcán?

Hogyan rejtette el 56-os festményeit Görgényi István?

Miért hamisítottak a muzeológusok 56-os tárgyakat 1957-ben?

Ki örökítette meg a forradalom napjaiban a Józsefváros szétlőtt utcáit, épületeit?

Mit jelent a felirat: Kádár Apró Dögei?

Ezekre, és még számos, akár az Önök által feltett kérdésekre is választ kaphatnak, amennyiben részt vesznek az Emlékezés hónapjában tartott tárlatvezetéseinken.

Időpontok:

2016. október 5., 12., 19., 26.,
2016. november 2., 9.

Tovább a weblapra

Arcok a forradalomhoz vezető úton és alatt címmel tart előadást Farkas Judit tudományos munkatárs 2016. október 5-én 18 órai kezdettel Keszthelyen a Balaton Színházban.

Keszthelyi Televízió

 

A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából Országos Tanulmányi Versenyt hirdet az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő. A hazai érettségit adó közoktatási intézmények végzős diákjaiból álló háromfős csapatok 2016. október 28-ig jelentkezhetnek a versenyre. A szervezők célja, hogy a verseny a diákok körében az újszerű és kreatív feladatok megoldása révén népszerűsítse a történelem tantárgyat és azon belül bővítse a GULÁG korszakról meglévő ismereteket. A tanulmányi verseny háromfordulós. Az első két forduló online zajlik. Az országos döntőbe a régiókból az első három helyen végzett csapatok jutnak az online írásbeli fordulók eredményeinek összesítése után. Az országos döntőbe jutott csapatok oklevelet kapnak és a fiatalok számára vonzó tárgyjutalomban részesülnek.

A Tanulmányi Versenyen való részvétel ingyenes. A döntőt jövő januárban szervezik Budapesten.

Jelentkezés:

http://beszedesmult.hu/hirek/20161005/elindult-a-jelentkezes-a-gulag-otv-re

Elindult a Verseny hivatalos facebook oldala is:

https://www.facebook.com/gulagtanulmanyiverseny/

Szakály Sándor Nagykónyi község Polgármesteri Hivatalában tartott előadást Magyarország második világháborús szerepléséről és a GULÁG-szigetcsoportra elhurcolt magyarokról.

Emlékplakettet és díszoklevelet adományozott az 1945-56 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége Szakály Sándornak, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójának, valamint Zinner Tibornak, a VERITAS 1945 utáni időszakot vizsgáló kutatócsoport vezetőjének. Az emlékplaketteket a szervezet fennállásának 25 éves működésére emlékező jubileumi emlékülésen adták át a budapesti Stefánia Palotában, ahol egyúttal megnyitották a korabeli magyar börtönviszonyokat ábrázoló, s az egykori elítéltek sorsát bemutató időszaki kiállítást is.

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója előtti tiszteletadást a hódmezővásárhelyi Emlékpont az Út a forradalomba. Szovjet-Magyarország, 1944-1956 című konferenciával kezdte meg. A meghívott előadók közt szerepelt Zinner Tibor, a VERITAS Intézet kutatócsoport-vezetője is, aki a kádári megtorlásokhoz vezető utat ismertette.

Szeged Ma

Promenád

Vásárhely 24

Vásárhelyi Hírek

Vásárhelyi Televízió

2016. szeptember 20-án (kedden) 17 órától a Pesti srácok emlékparkban (VIII. ker. Horváth Mihály tér) Szex, abortusz, női szerepek az 1950-es években címmel Tóth Eszter Zsófia előadást tart. Előtte, közben és utána retrofőzést rendeznek az 1950-es évek hiányételeiből, amelyeket meg is lehet kóstolni.

A Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) Nemzettudat a reformáció szellemiségében címmel médiaműhelyi tanácskozást tartott Berekfürdőn, a Megbékélés Házban. Az immár tizenharmadik alkalommal megrendezett szakmai találkozón a nemzettudat protestáns értelmezéséről cseréltek gondolatokat, valamint azt vitatták meg, hogy a reformált kereszténység mennyiben erősíti a közösségi létből fakadó nemzettudatot, a hazához és a nacionalizmushoz való viszonyulást. A reformáció ezirányú hatásait a különböző korszakok és nézőpontok fényében vizsgálták. Az eseményen több előadás is elhangzott: Nemzettudat az olimpián címmel riói élményeiről számolt be Novotny Zoltán sportriporter, történeti előadást tartott Faggyas Sándor újságíró, 1956 gyerekszemmel címmel Petrőczi Éva költő-újságíró, Protestantizmus és szabadság címmel pedig Szakály Sándor, a VERITAS főigazgatója.

Református.hu

A Recski Szövetség Egyesület 2016. szeptember 10-én tartotta meg éves megemlékezését a Recski Nemzeti Emlékparkban. A megemlékezés díszvendége Harrach Péter volt. A VERITAS Intézetet Marinovich Endre főigazgatóhelyettes képviselte, aki az emlékműnél elhelyezte az Intézet koszorúját, így tisztelegve áldozatok emléke előtt. Harrach Péter beszédében feltette a kérdést, hogy mi hiányzott a kommunistákból, hogy ilyen gaztettekre voltak képesek? A választ is megfogalmazta:„az emberben néha előjön a rosszabbik énje, de a kommunisták tette rendszerszintű üldözés és gonoszság volt, a kommunisták nem ismerték az emberi méltóságot és nem ismerték a nemzet- és hazaszeretetet".

A VERITAS Történetkutató Intézet 2016. szeptember 2-án megtartotta soron következő évindító értekezletét, amelyen részt vett Boross Péter, az intézet Tanácsadó Testületének elnöke, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, valamint Karvalics Helga, a Miniszterelnökség intézmény- és szervezetfejlesztési főosztályának vezetője.

Szakály Sándor történészprofesszor, az intézet főigazgatója eseményekben, eredményekben gazdag évről adott számot, majd vázolta az intézmény bővülő feladatait, melyek közül – a tudományos kutatói, publikációs és ismeretterjesztő tennivalók mellett – elsősorban az újonnan induló szaklevéltári tevékenységet emelte ki.

Mint korábbi hírekből is ismeretes, a VERITAS Intézet mintegy 14 ezer folyóméternyi kárpótlási iratot vesz át, amelyek feldolgozása révén a rendszerváltoztatás folyamatát helyezi még reálisabb, kézzelfoghatóbb történelmi keretekbe. A szaklevéltár megindítása egyszersmind az intézet új elhelyezését is megköveteli: a VERITAS a Nádor utcából hamarosan a Lónyay utcába költözik.

A tudományos tevékenység természetesen szervezeti korszerűsítéssel jár együtt, így a nyugdíjba vonulók elbúcsúztatás mellett új munkatársakat is köszöntöttek. Többek között az intézet vezetését erősíti Hermann Róbert történész, akinek neve eleddig főleg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kutatójaként, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokság tudományos helyetteseként, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem tanáraként, doktori iskolájának vezetőjeként ismert.

Hozzászólásában Boross Péter hangsúlyozta: tudományos kutatói, szerzői és ismeretterjesztői munkája nyomán a VERITAS Intézet kivívta a történész szakma, illetve a történelem iránt érdeklődő nagyközönség elismerését, amelyet tovább erősíthet az intézet Deák Ferenctől kölcsönzött jelmondata („…hazudni nem szabad”) jegyében. Latorcai Csaba a rendszerváltoztatás óta szabaddá, függetlenné vált történelemkutatás és -írás jelentőségét emelte ki, amelynek szolgálatára a VERITAS Intézet szegődött.

Magyarország kormánya a 2015-2017-es időszakot a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. A Gulág Emlékbizottság a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének alkalmából négy pályázati kiírást jelentetett meg A beadási határidőkről és a pályázati kiírás részletei felől az Emberi Erőforrás Minisztériuma honlapján lehet tájékozódni.

A Gulág Emlékbizottság honlapja

Az Ung-vidék központjában, Nagykaposon augusztus 30-ig tekinthető meg az az egyedülálló kiállítás, ami a 20. századi magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiájára, a málenkij robotra emlékeztet – írja a Felvidék.hu.

Tovább a weblapra

Különleges kiadást tarthat kezében az olvasó, ha kezébe veszi a SZORAKÉSZ HÍRADÓ GULÁG–GUPVI Emlékév egy esztendejét felölelő, bemutató különszámát (SZORAKÉSZ Híradó, 24. évfolyam 1. szám 2016. július). E kiadvány kegyeletteljes, nemes célja ugyanaz, mint az emlékévé: rámutatni a politikai propaganda és a valóság közötti különbségre, s emléket állítani mindazoknak, akik a „propaganda évtizedeiben” nem mondhatták el mindazt, amit meg- és átéltek.

A múlt üzen – a Menczer Gusztáv által kezdeményezett, majd lánya, Menczer Erzsébet elnökasszony által vezetett Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) által is: a második világháború évei alatt, majd azt követően sok százezer magyart, illetve német származásút hurcoltak a győztes nagyhatalomnak számító és a nyugati szövetségesek által szabad kezet kapott Szovjetunió hadifogoly, internáló, „átnevelő” s leginkább kényszermunkatáboraiba. „Malenkij robot” ürügyén, vagyis jogcím nélkül, azután továbbfokozták a mérhetetlenül embertelen gonoszságot, kíméletlenséget a sztálini birodalmat (nemkülönben a szovjet megszállás alá került, „szocialista béketábor” fedőnév alatt szovjet befolyás alá kényszerített országokat) keresztül-kasul behálózó lágerekben folytatott náci-kommunista alapvetésű módszerekkel.

A lágerekben elszenvedett sanyargatások, kínzások tömeges halálozásokat, borzalmas, hosszú távú megrokkanásokat és traumákat okoztak, de erről azon szerencsések, akik végül hazakerülhettek – nem beszélhettek. Az elhallgattatás azonban sosem tarthat a végtelenségig. Ez örökérvényű igazság, ahogy az is, hogy a túlélők, az utódok akkor sem hallgathatnak, amikor a politikai-társadalmi változások lehetővé teszik az emlékezést, a nyílt beszédet. Ez annál is inkább fontos, mert egyre fogynak a túlélők, s egyre távolabb kerülnek az egykori eseményektől, azok túlélőitől az utódok. Tehát az emlékezésnek, emlékeztetésnek folyamatosnak kell lennie! Erre törekszik a SZORAKÉSZ is, bevetvén a kezdeményezések, rendezvények, kiadványok eszközeit.

A dokumentumokban és képekben gazdag különszámban olvashatunk emléktábla-avatásokról, jubileumi találkozókról, jubileumi emlékülésről, újrakoszorúzásról, barakk- és vagonkiállításokról, helyszínekről (Balatonalmádi, Budapest, Csetény, Fonyód, Jásd, Komárom, Recsk, Szombathely, Vállaj stb.), a Műegyetemnél és Óbudán rendezett megemlékezésről. Akkor is, ha néhány áldozatról van szó, s akkor is, ha ezrekről. Az oly fontos személyességre, az egyes konkrét helyszínekre külön figyel a SZORAKÉSZ, hiszen mindez még inkább valóság- és hangulathűen emlékeztet a Kárpát-medencei magyarokat sújtó tragédiákra. Ezt fémjelzi a szervezet 25. jubileumi találkozója, ahol – mások mellett – köszöntötték a SZORAKÉSZ felügyelő bizottságának elnökét, vitéz békei Koós Ottó alezredest, egykori Gulág-rabot a 100. születésnapja alkalmából. Őt levélben köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnök.

Ezen az emlékülésen is felszólalt Boross Péter volt miniszterelnök, a VERITAS Intézet Tanácsadó Testületének elnöke, aki rámutatott: a XX. század a magyar tragédia százada, egyben a Szovjetunióba hurcolt magyarok tragédiájáé. A Szabadságharcosok Közalapítvány elnöki tisztét is betöltő politikus emlékeztetett a Trianon utáni nemzedékre, amelybe mélyen beleégett a két világháború közötti fő gondolat, a revízió eszméje, ebben akkor egységes volt a nemzet, s igyekezett visszaszerezni az elorozott magyar területeket. Ám ezt a kort, ezen nemzedékeket is évtizedeken át elnyomta az őket „gyalázó történetírás”. Jelenünkről szólván Boross Péter kiemelte, hogy a haza szellemileg még nem egészséges, de a levegő már tisztább, küzdeni kell azért, hogy az „igaz” szó igazságot jelentsen. Ezért a történelemhamisítást és a kettős mércét elutasító, a helytállást, a kegyeletet mindenekfölött pártoló gondolatot képviseli – többek között – a SZORAKÉSZ. S ezt tükrözi a most megjelentetett különszám is.

A Recski Szövetséggel, a Politikai Elítéltek Közösségével (PEK), s természetesen a VERITAS Intézettel szorosan együttműködő SZORAKÉSZ szerteágazó tevékenységében jelentős szerepet kapnak az országos kezdeményezések, megmozdulások. Ilyen volt a Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján (augusztus 23-án) tartott emlékmenet a szovjet lágerekbe hurcolt politikai foglyokra és kényszermunkásokra való emlékezés jegyében, amelyen számos eseményhez hasonlóan részt vett Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) tárcavezetője, valamint Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára is, aki a GULÁG–GUPVI Emlékév kiemelt projektjének kormányzati felelőse, és kifejtette, hogy a kabinet egyazon véleményen van a SZORAKÉSZ-szel, hogy minden településünkön legyen Gulág-megemlékezés.

A kormány megemlékezéséről a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja (november 25.) alkalmához kapcsolódóan hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök „Tisztelet a hősöknek, kegyelet az áldozatoknak!” alapvetésű emlékbeszéde is, amelyet szintén közöl a különszám.

Nem utolsósorban az is kiemelt helyet kapott, hogy az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő ezen belül Kovács Emőke történész, a Gulag emlékév szakmai vezetője közreműködésével az EMET Magyary-termében nyilvános vitasorozat, széleskörű társadalmi párbeszéd folyt a budapesti központi emlékmű felállítása társadalmi, történeti, művészeti szempontjainak elemzéséről, figyelembe vételéről. Ennek során az a gondolat vált középponttá, amely szerint „Olyan szoborra van szükség, amely a megtapasztalás emocionális élményét nyújtja, érzelmeket ébreszt, amely által valós emlékezés történhet meg.”

Természetesen tükrözi a különszám a Gulág Emlékbizottság munkáját is, amelynek a VERITAS Történetkutató Intézet is tevékeny részese; Szakály Sándor főigazgató az emlékbizottság tagja. A VERITAS Intézet honlapja rendszeresen tudósít az emlékév eseményeiről.

Külön fejezetben szerepel a VERITAS Intézet által 2016. február 25–26-án, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban rendezett konferenciája, amely a Kárpát-medencei Gulág-tragédiákat vette számba és tette górcső alá. A nagyszabású összmagyar tanácskozásról a VERITAS-honlap és a Hidegkúti KILÁTÓ számolt be híven és alapos részletességgel, kiemelvén a VERITAS Intézet Tanácsadó Testületének elnöke, Boross Péter azon gondolatát, miszerint „legyenek erőforrásaink a Kárpát-medencei próbatételeink! Nem lehet más célunk, csakis talpra állni, megmaradni, gyarapodni!”

E tanácskozáson felszólalt Szakály Sándor főigazgató és Tóth Eszter Zsófia főmunkatárs. Ülésvezetőként közreműködött Ujváry Gábor, a VERITAS Intézet egyik kutatásvezetője. Az intézet Deák Ferenc-i jelmondatát („hazudni nem szabad”) és törekvését („Hiteles történetírásra van szükség”) újfent megerősítette siófoki emlékülésén a SZORAKÉSZ. Ennek érdekében a szervezet állást foglal(t) egy a kommunista rendszer bűneit vizsgáló különleges intézmény, illetve az azokat híven bemutató történeti múzeum létrehozása mellett is.

Az emlékév s e különszám is nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy ne veszítsük el nemzeti múltunk eme tragikus fejezetét, hogy múltunkat valós és hiteles ismeretek alapján lássuk, s ez hozzásegítsen a „volt-idő” egészének vállalásához. A kormány által 2015-ben meghirdetett emlékév 2017. február 25-ig tart, tehát az addig megrendezendő események bőven megtölthetnek egy másik különszámot. De már a most megjelentet is bizton vehetik kezükbe történelemtanárok, történészek, közéleti személyiségek, a magyar történelem iránt érdeklődők, hiszen az nemcsak a szervezet sokrétű, gazdag tevékenységét mutatja meg, hanem biztos iránytű a GULÁG–GUPVI világának megismeréséhez.

Sajtótükör: Hidegkúti Kilátó (2016. augusztus 19.)

 

Ujváry Lajos (1925-2006) Munkácsy-díjas festőművész emlékkiállításának megnyitójára kerül sor 2016. augusztus 27-én (szombaton) délután 5-kor Székesfehérváron az Öreghegyi Közösségi Házban (Fiskális utca 93.).

Meghívó

1956-ban kétszázezer honfitársunk döntött úgy, hogy elmenekül az újabb, immár Kádár János nevével jegyzett diktatúra elől. Közülük húszezren már nem Ausztrián keresztül próbált a szabad világba kijutni, hanem déli irányba, Jugoszlávia felé indult el a nyugaton egyre fokozódó határőrizet miatt, amely 1957 kora tavaszára szinte lehetetlenné tette a menekülést. A jugoszláviai fogadtatásuk nagyon vegyes volt. Azoknak, akik a macedóniai Kruševóba kerültek szerencséjük volt. Ebben a ma háromezer fős kisvárosban 550 honfitársunk találta meg az ideiglenes menedéket és nyugalmat. Nem zárt tábor és szögesdrótkerítés várta őket, hanem feszült várakozás és érdeklődés a helyiek részéről. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar menekültek és a macedón lakosok hamarosan összebarátkoztak. Ennek a barátságnak a felelevenítése, elmélyítése és a visszaemlékezés hívta életre a macedóniai magyarság, a Macedónia Magyar Teleház Szervezetének ötletét, egy emléktábla avatását és egy történész kerekasztal-beszélgetést. A Teleház, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium és a skopjei magyar nagykövetség, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, továbbá az 1956-os Emlékbizottság segítségével idén 2016. augusztus 5-én megvalósult a rendezvény. A dátum azért is fontos, mert mindez része volt az 1903-ban kitört lázadás következtében kikiáltott Kruševói Köztársaság emlékére minden évben megrendezett tíznapos ünnepségsorozatnak, amely Macedónia legfontosabb eseménye is.

Az eseményre meghívást kapott a Tiszavasvárin élő Legány András, aki 1956-ban az ELTE diákjaként ott volt az október 23-i demonstráción, és a Magyar Rádió közelében súlyosan megsérült, amikor az ÁVH emberei belelőttek a tömegbe, valamint a VERITAS tudományos munkatársa, Rácz János történész. Az emléktábla felavatását megelőző beszélgetés abban az épületben, a Sula Mina diákotthonban zajlott, ahol az 56-os magyarokat elszállásolták. Legány András nagyhatású emlékezésében felidézte mindazt, amely a demonstráción s azt követően a kórházban, majd a későbbiekben történt vele. Rácz János az ötvenhatos forradalomig és szabadságharcig lezajlott eseményeket vázolta. A visszatekintést az 1943-as teheráni konferenciával kezdte, ahol eldőlt az is, hogy Magyarország a szovjet érdekzónába került. A magyar nyelvű előadásokat Sutus József úr, a Macedón Magyar Teleház Szervezetének elnöke tolmácsolta.

Következett Nikola Jovanovszki történész, aki Haász Magdolna kutatásainak adatait felhasználva beszélt a Kruševóba érkezett magyar menekültek mindennapjairól, majd a helyi visszaemlékezők meséltek az általuk megismert ötvenhatos magyarokról, a kialakult barátságokról, és többek közt a magyar menekültek segítségével létrehozott sikeres futballcsapatról. Többen utaltak rá, hogy a magyarok 1957-58-as távozása a városból hiányérzetet és űrt hagyott maga után.

Ezt követően a Miniszterelnökség képviseletében dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért  felelős helyettes államtitkár és Kruševó polgármestere leleplezték a kétnyelvű emléktáblát, majd sor került a felavatott emlékhely megkoszorúzására. A rendezvény protokolláris részének lezajlása után a visszaemlékezők és a történészek között közvetlen párbeszéd alakult ki a diáküdülő udvarán.

Délután Rácz János és Legány András részt vettek az ötvenhatos fotókiállítás megnyitóján is, amelynek a kruševói művelődési ház adott otthont. Az előbbi rövid összefoglalást nyújtott az ötvenhatos eseményekről, az utóbbi pedig átélt tapasztalatairól beszélt az összegyűlteknek.

Az utazásról és az előadásokról, az átélt élményekről, a tiszavasvári városi televízió képviseletében Póka Nándor készített felvételeket, amelyet a helyi tévé hamarosan műsorára tűz.

Kossuth Rádió

Megdöbbentő, tragikus hír hasított éterünkbe: 2016. július 25-én, hétfő hajnalban elhunyt Oláh János József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a VERITAS Történetkutató Intézettel szorosan együttműködő, a kortárs magyar irodalom tehetségeit felkaroló Magyar Napló főszerkesztője és könyvkiadójának vezetője. Mindössze 73 éves volt. Szomorúan vettük tudomásul, hogy az irodalomban s a könyvkiadásban már nem tudja véghezvinni hitvallásában megfogalmazott céljait: „Számomra az a fontos, hogy megmentsek a közösségi emlékezetből olyan összefüggéseket, képeket, élményeket, amelyek, ha én nem írom meg őket, feledésbe merülnek".

A szűkebb pátriájából, a Somogy megyei Nagyberkiből hozott archaikus paraszti, valamint a főváros közelében tapasztalt parasztpolgári világ élményei s az ELTE-n folytatott tanulmányai az irodalom mellett kötelezték el. Még egyetemistaként részt vett folyóirat-alapítási kísérletekben, költőként pedig a később Kilencek néven elhíresült alkotói csoport egyik vezéregyénisége lett. Az ő verse adta az irodalomtörténeti jelentőségű antológia címét is: Elérhetetlen föld.

A jellemzően közép-európai, Kárpát-medencei költősors őt sem kerülte el: a kádári, Aczél György-i kultúrpolitika háttérbe szorította, elhallgatta. Könyvei rendszerfüggően, vagyis rendszertelenül jelentek meg. Ily módon a költőként ismert Mezey Katalinnal való 1971-es házasságához, három gyermekük neveléséhez például cselgáncsedzői tevékenységgel biztosította az anyagiakat. Gyermekeik közül János (Lackfi János néven ismert) költő, író, illetve Mátyás László és Katalin pedig szobrászművészek.

Oláh János szerkesztői elképzelései a rendszerváltoztatást megelőzően a Remetei Kéziratok című „magánfolyóiratban” érlelődtek ki, amelyeket az 1994-ben elnyert Magyar Napló főszerkesztői tisztében teljesített ki. Az ezredfordulótól felépítette a Magyar Napló Kiadót is. Oláh János a kiadói tevékenység szerves részének tekintette tudományos, történeti művek kiadását. Így került szoros kapcsolatba a VERITAS Történetkutató Intézettel; a közös munka számos könyv megjelenésében, könyvfesztiválokon, múzeumi majálison és konferenciákon öltött testet.

Oláh Jánostól a VERITAS Történetkutató Intézet közössége nevében búcsúzunk. Emlékét kegyelettel megőrizzük, tudományos történeti munkásságának örökségét tovább visszük.

Gyászjelentés

 

Hogyan lettek a nőkből traktorvezetők? Milyen volt a vidéki lányok számára a budapesti munkásszállók világa? Hogyan alakult ki a „gyes-betegség”? Tóth Eszter Zsófia történészként ezekre a kérdésekre keresi a választ, kutatásaiban nőtörténelemmel, azon belül is a szocialista időszakkal foglalkozik. Munkatársunk az Óbudai Nyár rendezvénysorozaton tartott Kádár leányai címmel előadást kedd este az Óbudai Platán Könyvtárban.

Óbudai nyár (pdf) (Óbuda, XXII. évfolyam, 14. szám)

Óbudai nyár (pdf) (Óbuda, XXII. évfolyam, 15. szám)

Nőképek a szocializmus időszakából
Nőképek a szocializmus időszakából
Nőképek a szocializmus időszakából

Folyamatos kulturális és tudománydiplomáciája jegyében a Balassi Intézet rendszeresen szervez időszerű rendezvényeket, amelyek sorában legutóbb, 2016. július 6-án a kortárs magyar művészetet helyezte középpontba.

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) tárcavezetője és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter köszöntötte a megjelenteket, majd megtekintették az 1956-os forradalom és szabadság 60. évfordulójára emlékező jubileumi kiállítást. Ezt követően a résztvevők aktuális fesztiválokról, évadokról és tematikus hetekről hallgattak meg beszámolókat, így a lengyelországi magyar kulturális évadról, a bukaresti magyar filmhétről, a pekingi magyar hónapról és a Moholy-Nagy László világhírű munkásságát bemutató New York-i programsorozatról.

A külföldi magyar intézetek igazgatóinak találkozója a kortárs magyar képző-, illetve fotó-, zene- és táncművészet lehetőségeit taglaló, a nemzetközi együttműködések kilátásait számba vevő kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Az egész napos rendezvényen a VERITAS Történetkutató Intézetet Marinovich Endre főigazgató-helyettes és Megyesi Csilla titkárságvezető képviselte.

Hazánk kulturális diplomáciai feladatokat ellátó külképviseleti munkatársai számára szervezett szakmai műhelytanácskozást 2016. július 5-én a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).

Vizi László főosztályvezető köszöntőjét követően Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója, Ijjártó István, a KKM államtitkára, valamint Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára tekintette át az elmúlt esztendő főbb kulturális diplomáciai eseményeit, rendezvényeit, illetve ismertette az időszerű szakpolitikai tennivalókat.

Az ezt követő előadások után a GULÁG-GUPVI Emlékév jegyében Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója az emlékévet szervező bizottság tagjaként tartott előadást, kiemelvén, hogy a 70. évforduló alkalmával a VERITAS Intézet szervezőként, résztvevőként folyamatosan részese szakmai tanácskozásoknak, valamint kiállítási anyagot készített, továbbá tudományos ismeretterjesztő DVD-t is kiadott a külföldi magyar intézetek, valamint kül- és belhoni középiskolák részére.

Mindezzel összefüggésben a fogadó állam kormányzati és civil szervezeteivel való kulturális kapcsolatok elmélyítéséről Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszélt.

A több éves hagyományt követve idén is ünnepséget rendeztek a Somló-hegyen álló Szent István Kilátónál, annak emlékére, hogy 1991. június 30-án Antall József miniszterelnök itt jelentette be az utolsó szovjet katona távozását Magyarország területéről. Az eseményt megörökítő emléktáblánál  a VERITAS Intézet koszorúját július 2-án Marinovich Endre főigazgató-helyettes és Tóth Eszter Zsófia tudományos főmunkatárs helyezte el. Az ünnepség kezdete előtt megkoszorúzták id. Antall József Oroszi községben, szülőfalujában elhelyezett mellszobrát is.

Sáringer János Intézetünk tudományos főmunkatársa 2016. június 22-én vette át Habilitációs Oklevelét a Károli Gáspár Református Egyetem Rektori Tanácsának ünnepélyes ülésén. Köszönőbeszédében kiemelte, hogy még sok munka vár rá az Antall-kormány külpolitikájának és diplomáciájának feltárása terén, amelyet Marinovich Endre professzor úrral közösen szeretne megvalósítani.

Mosó Masa és barátai  F. Györffy Anna (1915-2006) grafikusművész (Budapest, Line & More–Magvető, 2016) címmel megjelent munkatársunk, Farkas Judit Antónia legújabb kötete, amely az elmúlt hatvan év egyik legtermékenyebb gyermekkönyv-illusztrátorának állít emléket. Nemzedékek nőttek fel a grafikus által illusztrált könyveken és diafilmeken, amelyek közül a legismertebbek (Mosó Masa mosodája, Pöttyös Panni, Hamupipőke, Óvoda az őserdőben) máig népszerűek és forgalomban vannak. A kötet első ízben mutatja be F. Györffy Anna sokoldalú munkásságát iparművészeti pályakezdésétől a gyermekkönyv- és meseillusztrációkig. Farkas Judit Antónia irodalomtörténész tanulmányát és a grafikus műveinek eddigi legteljesebb bibliográfiáját, családtagjaival, szerzőkkel, szerkesztőkkel és kiadókkal folytatott levelezését családi fényképek, textil- és ruhatervek, vázlatok, eredeti illusztrációk, könyvfotók kísérik.

A művészi kivitelű könyv azon túl, hogy végig követi egy 20. századi nőművész karrierlehetőségeit érintve többek között az 1930–1940-es évek divatéletét, a divattervezés oktatását és művészi rangra emelkedését, a Goldberger Textilgyárban folyó művészi textiltervezést, új adatokkal gazdagítja a pártállami ifjúsági könyv-, lap- és diafilm kiadás történetéről alkotott eddigi ismereteinket.

Magyar Idők

Történészvita a csendőrségről "Szakály Sándor vs Ungváry Krisztián" a Magyar Nemzet oldalán.

Tovább a weblapra

Molnár Judit a témával kapcsolatosan az ÉS-ben megjelent írása (archivált PDF).

2016. június 19.

Kovács Kálmán Árpád, a VERITAS tudományos munkatársa 2016. június 9-én Veszprémben tartott előadást. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága és a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Filozófiai, Történeti és Antropológia Intézete konferenciája a nagy filozófus születésének 2400. évfordulója kapcsán vizsgálta Arisztotelész örökségét. Munkatársunk Kálvin 1559-es Nagy-Institúciójának kilenc nevesített és nevesítetlen, alkalomszerű és tényleges Arisztotelész-hivatkozását elemezte végig, fenntartva annak lehetőségét, hogy a későbbiekben még egyéb utalásokra ismerhet. Végkövetkeztetése az volt, hogy Kálvin műve dogmatikai alapozású, mely az alapvető tanrend és bibliai világkép (a lélek halhatatlansága, az ember bűnbeesése, (értelmileg is) megromlott természete, isteni ítélet alá tartozandósága és megváltásra szorulása) fenntartása mellett lélektani, tudományrendszertani és politikaelméleti síkon használhatónak, sőt egyes esetekben kiválónak tartja a görög gondolkodót. Kovács Kálmán különösen értékesnek tartja a hozzá intézett megjegyzéseket. Andrássy György felhívta előadó figyelmét Arisztotelész pénzszerzéssel és gazdálkodással kapcsolatos megkülönböztetésére, és vizsgálandónak tartotta. Kálvin tisztes kamatra vonatkozó tanítása nem Arisztotelésszel való vitában értelmezendő-e. András Ferenc az előadás feltétlen publikálását javasolta. A filozófiai hagyománynak van ugyanis egy olyan vallási olvasata, melynek ismerete nélkül a filozófiai hagyományról való ismeretünk is szükségszerűen csonka marad.

 

Munkatársunk, Kovács Kálmán Árpád 2016. június 8-án a Tolna megyei Murgán szerepelt felkért hozzászólóként. A konferencia házigazdája Balogh Margit volt, aki már harmadik alkalommal gyűjtötte össze az egyháztörténészeket ezúttal az Emlékiratok, naplók és magánlevelezések mint az egyháztörténet-írás forrásai című téma köré. Munkatársunk hozzászólása az „Amit leírunk, az bennünk jobban megmarad”. Szalai Miklós nyugalmazott esperes  halimbai plébános naplói 1975-1989 címet viselte és a Naplók III. szekcióban került bemutatásra. Szalai Miklós 1927-ben, az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán filozófiai (metafizikai) tárgyból megvédett doktori disszertációja iránt még a „halimbai gyógyfüves pap” halálának negyedszázados évfordulója kapcsán, 2015-ben támadt fel érdeklődése. A forrás feltalálására annak kapcsán került sor, hogy Kovács Kálmán a dolgozatban fellelhető Prohászka Ottokár-i hatás vizsgálata előtt fel kívánta mérni a valamikori plébános könyvtárát. Egy polcról, a Prohászka díszkötetek mögül leesve került elő a jellegtelen küllemű 1975-ös határidőnapló. Az összesen 100 kézzel írt oldalt kitevő bejegyzéssorozat emlékiratnak és lelki naplónak egyaránt tekinthető. Mint ilyen, fontos adatokat tartalmaz egy művelt falusi pap szellemi attitűdjeivel, műveltség- és érdeklődéshorizontjával kapcsolatban. A bejegyzések négy nagyobb témacsoportba sorolhatók: 1.) a nemzeti sorskérdésekről való gondolkodás; 2.) teológiai érdeklődés (pl. a protestánsokkal való viszony enyhülése, ökumenikus mozgalom); 3.) reflexió a (természet)tudomány aktuális híreire; 4.) lelki természetű bejegyzések (pl. személyes imarend). A hozzászóló örvendetes hírként mondta el, hogy Halimba község önkormányzata késznek mutatkozik a napló szakmai apparátussal (bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel) ellátott kiadására. Kovács Kálmán különösen értékesnek tartja Várszegi Asztrik megjegyzését a szekciót követő beszélgetés során. Főapát úr egyetértett abban, hogy a közkeletű vélekedéssel szemben gyógynövényes ismereteit Szalai Miklós nem szerezhette a (bencés) kolostori gyógyító hagyományokból, mivel ezek a II. József-i feloszlatás és a tanítórendként való újraalapítás során elvesztek. Az előadást azért élvezte különösen, mivel akkor még priorként volt szerencséje személyesen is ismerni az idős halimbai pap bácsit.

Zinner Tibor, a VERITAS kutatócsoport-vezetője Az 56-os megtorlás a sírhantok ismeretében címmel tartott előadást a Magyar Jogász Egylet Somogy Megyei Szervezetének jogásznapján.

2016. május 26-án tudományos fórumot tartott a Magyar Börtönügyi Társaság Történeti Szekciója a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben, ahol Zinner Tibor, a VERITAS Intézet kutatócsoport-vezetője Mindszenty József levelezései hazánk amerikai követségéről címmel tartott előadást. A jelenlevők megtudhatták, hogy Magyarország utolsó hercegprímása az 56-os forradalmat követően, 15 évet töltött hazánk amerikai követségén emigrációban, ahol 114 levelet írt a nagyhatalmak vezetőinek, amelyekre három válasz érkezett. A bíboros Vatikánnal folytatott levelezése már eredményesebb volt, hiszen 123 leveléből 79-re kapott választ. A 15 évet felölelő levelezés kettő kötetben, a Magyar Napló gondozásában jelent meg.

 

Biszku Béla egykori belügyminiszter büntetőperének részleteiről beszélt Zinner Tibor, a VERITAS 1945 utáni kutatócsoport vezetője a Zemplén TV-ben.

A GULÁG Emlékév alkalmából Püspökladányban május 20-án konferenciát rendeztek. Mintegy 150 fő hallgatta meg azt a hét előadót, akik a szovjet munkatáborokba elhurcolt magyarok megpróbáltatásairól, a rendszer kegyetlenségéről, embertelenségéről beszéltek. A konferencián Zinner Tibor, Stark Tamás, Soós Viktor Attila, Bognár Zalán, Molnár D. Erzsébet, Bank Barbara és Murádin János tartott előadást.

Sáringer János tudományos főmunkatárs Isaszegen, a Jókai Mór Városi Könyvtárban rendhagyó történelemórát tartott a település tanulóinak az elő világháború kitörésének okairól, eseményeiről és következményeiről.

 

Terék József népzenész-zenepedagógus szerkesztésében a tavasz folyamán jelent meg a Tápió-mente népviselete I. című könyv, amely Mende, Sülysáp, Tápióság, Tápiószecső és Úri községek korabeli népviseletét tárja az érdeklődők elé. A mű tápiószecsői fejezetének elkészítésében Bata Tímea néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum munkatársa és Ágnecz Lászlóné gyűjtő-adatközlő mellett társszerzőként, szakmai támogatóként szerepet vállalt a település alpolgármestere, Anka László történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa. A kötetet május 8-án mutatták be a tápiószecsői közönség előtt.

tovább a weboldalra

Joó Andrással, a VERITAS Intézet tudományos főmunkatársával a Magyar Nemzet honlapján jelent meg interjú Így csonkították meg másodszor is Magyarországot címmel.

Archivált fájl 

tovább a weboldalra

Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Intézet tudományos főmunkatársa május 7-én a Nagy Imre Társaság meghívására Nők az 1950-es-60-as években címmel tartott előadást.

A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének keretében a második világháborúban és azt követően szovjet kényszermunkatáborokba internált mintegy 800 ezer magyar állampolgárra emlékezünk, akik közül alig félmillióan térhettek haza. Az Emlékpont és a VERITAS Történetkutató Intézet együttműködésének keretében Sára Sándor filmrendező Nehézsorsúak című, a Gulágot megjárt túlélőkkel készített riportfilm-sorozatának egy-egy epizódját tekintik meg a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben a helyi általános és középiskolás diákok.

A május első péntekén lezajlott vetítéseken a Bethlen Gábor Református Gimnázium tizenegyedikes, valamint a Klauzál Gábor és a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola nyolcadikos diákjainak Zeman Ferenc, az Emlékpont történésze ismertette a Szovjetunió területén működött táborok rendszerét, amelyekben kényszermunkát végeztettek a hadifoglyokkal és a malenkij robotra elhurcoltakkal.

- Amikor ezek a filmek készültek, viszonylag új témának számított a kényszermunkatáborok világa, mivel az azt megjárt embereknek tilos volt erről beszélni egészen a rendszerváltás időszakáig – mondta el Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője. – A Szovjetunió baráti nép volt, és az a tény, hogy a baráti országba ingyen munkára hurcoltak magyar állampolgárokat, tabu témának számított a szocialista korszakban.

- A VERITAS és az Emlékpont márciusban kötött együttműködési megállapodást, amelynek keretében közös rendezvényeket, kutatásokat, tudományos projekteket valósítunk meg, és mostani rendezvényünk célja, hogy a vásárhelyi diákok jobban megismerjék a huszadik századnak ezt a történelmi traumáját, amely számos magyar embert is érintett – tette hozzá az intézményvezető, aki örömét fejezte ki, hogy a vásárhelyi általános és középiskolák nyitottan fogadták a közgyűjtemény kezdeményezését.

Két hét múlva, május huszadikán újabb diákcsoportok láthatják a filmsorozat további epizódjait.