Rólunk írták

Magyar Napló, 2018. augusztus

Szakály Sándor  Múltunkról és jelenünkről. Válogatott interjúk és beszélgetések című kötetéről jelent meg recenzió Bába Iván tollából. „Az ideologikus történetírással szemben számos publikációjában mutatta be a honvédség személyi, főleg tiszti állományát, belső működési rendjét, erkölcsét és értékrendjét […]” .–  olvasható az írásban.

Letölthető PDF

Magyar Narancs, 2018. augusztus 19.

„Az elmúlt évtizedben három munkatársunk nyert Bolyai Ösztöndíjat, három alkalommal nyertünk posztdoktori OTKA, illetve NKFI pályázatot, és két alkalommal csoportos kutatási pályázatot. Ezen túl 2014 és 2017 között az Európai Unió Európa a polgárokért program intézményi támogatása keretében egy első világháborús mindennapokat bemutató programot bonyolítottunk le, 2017-ben pedig a legrangosabb európai tudományos kutatási pályázaton, ha tetszik, a tudományos kutatás Európa-bajnokságán voltunk eredményesek. (…) évente száznál több kutató látogat meg minket a legkülönfélébb intézményekből, az egyetemektől az akadémiai és állami kutatóintézetekig, mint a NEB vagy a VERITAS.”

Tovább a linkre

Mandiner

Zoom

Zsúrpubi

Mérce

Népszava, 2018. augusztus 15.

A kormány úgy döntött, hogy a Parlament közelében létrehozza a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét […] Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) tagja lapunktól értesült a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatról. Kérdésünkre, hogy pontosan mit takar az Alkotmány utcában létrehozandó Nemzeti Összetartozás Emlékhelye kifejezés, elmondta […]”

Letölthető PDF 1

Letölthető PDF 3 

Civilhetes

Újkor, 2018. augusztus 4.

A Gyáni Gáborral készült interjúból: „Szüntelen és közvetlen nyomás nehezedik a szakmánkra, ezen belül magára az akadémiai és egyetemi szférára annak érdekében, hogy olyan történetírást kezdjen el művelni, amely hangsúlyozottan a nemzet forró szeretetéből fakad, ahogy egy fiatal Veritasos munkatárs fogalmazott, amikor feddőleg szólt egy véleménycikkében a szerinte ma még tévúton járó akadémiai történetírásról”.

Tovább a linkre

24.hu, 2018. július 30.

„A fiatal Ligetinek, egykori hallgatójának pedig azt ajánlja, hogy olvasson és kutasson sokat, írjon jó könyveket, és akkor egészen biztosan ő is haladni fog fölfelé a tudományosság ranglétráján”, avagy mondd meg az igazat betörik a fejed. Tovább a linkre

 

Valóság, 2018. július 25.

Antall József életútja levelezése tükrében címmel közölt Kapronczay Károly recenziót a Tóth Eszter Zsófia szerkesztésében és a VERITAS füzetek sorozatban megjelent Ceruzavonások Antall József arcéléhez. Levelek és interjúk című kötetéről.

Letölthető PDF

Heti TV, 2018. július 26.

A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának vendége Karsai László, aki munkatársunk kíván lenni.

Teljes interjú

Népszava, 2018. július 19.

„Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak.”

Tovább a linkre

Magyar Hang (2018. július 13-19.) Link

Népszava 2018. július 23.

Magyar Idők, 2018.július 18.

„Miként a parlamentnek beterjesztett 2019-es évi költségvetésből és Palkovics miniszter úr nyilatkozataiból kiderült, a kormány tervbe vette az akadémiai kutatások kormányzati kontroll alá helyezését, a ’terméketlen’ alapkutatások visszaszorítását, illetve kormányzati célok alá rendelését, az alkalmazott kutatások előnyben részesítését.”

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Azonnali, 2018. július 17.

Ki ez a Techet Péter, aki talán a bölcsek kövét birtokolja, hogy „(ál)tudományos” jelzővel illessen több intézetet?

Tovább a linkre

Magyar Idők, 2018.július 17.

„Azok, akik nosztalgiával tekintenek vissza a Kádár-rendszerre, azokat nem érintette a diktatúra kegyetlen megtorló tevékenysége – hívta fel rá a figyelmet az ECHO TV Tegnapi történelem című műsorában Tóth Eszter Zsófia történész. A VERITAS Történetkutató Intézet kutatója rámutatott, aki egy kicsit is szembe ment a rendszerrel, arra azonnal lecsapott hatalom. Hozzátette: aki nosztalgiával tekint a Kádár-rendszerre, az nem mert, sőt nem is mert elgondolkozni azon, hogy szembemenjen a hatalommal.”

Tovább a linkre

Szombat, 2018. július 15.

„Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.” […]

Akadt egy úr, aki a nagy történész Romsics Ignácot vádolta antiszemitizmussal. Elterelő hadmozdulat volt. Hazánkban hivatalos intézetek foglalkoznak történelemhamisítással. Szakály Sándor intézetigazgató a Kamenyec Podolszkij-i deportálást idegenrendészeti műveletnek írta le. Egy másik hasonló aranykalitkában az a Bíró Zoltán trónol, akitől Esterházy Péter vett búcsút, mert főszerkesztőként antiszemita-gyanús írásokat közölt.”

Tovább a linkre

Városi Kurír, 2018. július 8.

Berlini vélemény Ligeti Dávid, az ifjú történész és a piaci rés esete – már csak a hozzáértőket kell eltávolíttatni! címmel.

Tovább a linkre

Magyar Idők, Lugas melléklet, 2018. július 14.

A magyar katonai hagyományok írásos dokumentumainak központja, elsődleges kútforrása a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Az intézménynek voltak nehéz és viharos időszakai, de az elmúlt hatvan év mégis a kiegyensúlyozott építkezés időszakát jelentette. Bonhardt Attilát, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár leköszönő igazgatójával készült interjú jelent meg az intézmény múltjáról és küldetéséről.

Tovább a linkre

HEOL, 2018. július 6.

Jánosi Zoltán szerint az irodalom papíralapú olvasása semmihez sem hasonlítható, kreatív élményeket generáló folyamat, nem váltható le semmiféle új technikával vagy technikai trükkel.”

Tovább a linkre

Örülünk, Vincent? 2018. július 5.

 „Ligeti testvér, a VERITAS Intézet tudományos munkatársa fontos cikket közölt a Magyar Időkben” – írja a Ponyvaregény hősének árnyéklovasa (Kagemusha).

Tovább a linkre

Világgazdaság, 2018. július 6.

Két bizottság fogadott el módosító indítványokat a jövő évi költségvetéshez – Ráski Péter írása: „A tizenháromból csak két testület fogadott el módosító indítványt a jövő évi költségvetéshez és az azt megalapozó törvényhez – derül ki a Parlament oldalán közzétett adatokból. A költségvetési bizottság (KB) mindkét törvényen módosítana, míg a magyarországi nemzetiségek bizottsága csupán a büdzsén.

A KB elfogadta a kormánypárti országgyűlési képviselők által benyújtott javaslatcsomagot, amely számos ponton módosít a költségvetésen, igaz, a lényegi elemeken nem változtatna. Főként az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megalapítása miatt volt szükség a módosításokra. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum és a VERITAS Történetkutató Intézet már nemcsak rendeleti, hanem törvényi szinten is az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) fog tartozni. A Miniszterelnökségen belül a hazai egyházaktól a külhoni magyarok hitéletének támogatására csoportosítanak át pénzt, illetve az egészségügyi intézetek hitéleti tevékenységére történhet a források nullszaldós átirányítása. Megváltozik a Duna Palota tulajdonlási szerkezete, az Emmi pedig a Liget-projekt átadása miatt bevételi kompenzációt kaphat. Nem az ITM-hez kapcsolódik a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium varsói intézetének létrehozása, amelyre negyvenmillió forintot különíthetnek el. A javaslatcsomag technikai, jogtechnikai pontosításai közül a legfontosabb, hogy a kulturális adó megszűnése miatt az ebből származó bevételeket tartalmazó sort törölhetik az előirányzatból.

A költségvetést megalapozó törvényen is módosítana a költségvetési bizottság, hogy módosuljon az igazságszolgáltatás gyakorlata. Az első javaslat azt a bizonytalan helyzetet szabályozná egyértelműen, hogy amennyiben egy adós megfizette a tartozását, akkor hitelezői hozzájárulás nélkül is megszüntethető legyen az eljárás, és a bíróság ne állapíthassa meg az egykori adós fizetésképtelenségét. A második módosítás ezt a gyakorlatot kiterjeszti a folyamatban lévő ügyekre is. A harmadik az ügyészségi illetménypótlék növelését egységesítené úgy, hogy a béremelések már 2018 szeptemberében megtörténjenek.

A magyarországi nemzetiségek bizottságának elfogadott indítványaival az érintett források nagysága nem változott. A nemzetiségi támogatási bizottságnak ezentúl kilenc tagja lehet. A nemzetiségi óvodák és iskolák jobb munkaerő-ellátása érdekében növelnék a képzések keretszámait, minőségét és a nemzetiségi pedagógusoknak járó pótlékot. A nemzetiségi önkormányzatok dolgozói közszolgálati jogviszonyt kaphatnak, az érintett intézményeknek 10 százalékkal nagyobb támogatás jutna, a nemzetiségi médiának pedig 20 százalékkal több pénz.”

 

2018 07 06 VG

HVG, 2018. július 5.

„Néhány nappal ezelőtt Szakály Sándor történész azt mondta, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es ’vörösterror’ áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök szobrát.”

Tovább a linkre

A Jobbik parlamenti frakciójának közleménye

kuruc.info

Magyar Narancs

Hunhír

Mandiner (2018. július 5.)

Alfahír

Népszava (2018. július 7.)

Infostart (2018. július 10.)

Népszava (2018. július 10.) 

Magyar Hang (2018. július 13.)

alfahír.hu

Népszava (2019. július 19.)

Gondola (2018. július 22.)

Népszava (2018. július 23.)

Magyar Hang (2018. július 23.)

Mandiner (2018. július 23.)

Főtér, 2018. július 4.

„Időzített bomba az idejében nem tisztázott magyar kérdés […] Budapest etnikai-identitárius gesztikulálása bőséges volt, nem is tudjuk, honnan kezdjük. Olyan megemlékezési és emlékezetgondozási intézményeket hoztak létre kormányzati rendelettel, mint amilyen az állami VERITAS Kutatási Intézet, mely három területtel foglalkozik, ezek közül Trianon és a következményei a legfontosabbak. A határokon túli magyar irredenta közösség jelentős része van jelen itt és melegít 2020-ra” – írja Dan Dungaciu  A második Trianon: Magyarország és a fekete-tengeri gáz jelentősége (Al doilea Trianon. Ungaria şi miza gazelor din Marea Neagră) című cikkében. Az írás magyarul  a Főtér honlapján jelent meg.

Adevărul

Népszava, 2018. július 4.

Két olvasó vélemény az Emlékművek és Legyen a Vérmező címmel.

Letölthető PDF

HVG

Színes Ász, 2018. július 4.

„Veszélybe kerülhet a mártír miniszterelnök szobra a Vértanúk terén? Szakály Sándor történész szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es ’vörösterror’ áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök, Nagy Imre szobrát. Az Országgyűlés Hivatala azt válaszolta az ügyben a Népszavának, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében a Vértanúk tere a kiemelt nemzeti emlékhely része, amelynek vagyonkezelője a hivatala.”

Letölthető PDF

Somogy, 2018/2.

„(Van-e kurzustörténész?) Van, volt – mindig is lesz. Már ha van… kurzus (s természetesen nem tanulmányira, hanem politikaira gondolok). Nem mindegyik, de a legtöbb politikai ’vonalnak” van ideológiai irányzata (is)…”  – olvasható Kocsis L. Mihály Szakály Sándor interjúkötetéről (Múltunkról és jelenünkről) írt recenziójában.

Letölthető PDF

Népszava, 2018. június 30.

„Szakály Sándor történész szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök szobrát.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Hadtörténelmi Közlemények, 2018. június 29.

„Az egyes tanulmányok nagyban hozzájárulhatnak a kérdéskörök további kutatásához, tudományos vizsgálatához” – áll a Kocsis Annamária által írt könyvajánló végén.

Letölthető PDF

Sztárklikk, 2018. június 27.

„Nekem például az csípi a leginkább a szememet, hogy a több száz akadémikus ha évekig nem csinál semmit, akkor is kapja az államtól sok százezer forintos apanázst […] A társadalomtudományok területén már számos ilyen intézmény létrejött: XX. századi intézet, XXI. Századi Intézet, VERITAS, Nemzeti Emlékezet Intézete, rendszerváltást Kutató Intézet, Hamvas Intézet etc. etc. A hagyományos, autonóm intézményekre pedig az a sors vár, mint az MTA mellett működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiára vagy a Szépírók Társaságára, de említhetem az 56-os Intézetet vagy a Politika Történeti Intézetet is”– olvasható Vásárhelyi Mária írásában.

Tovább a linkre

Hírhatár, 2018. június 27.

„Orbánt kézből etetett hívei és sajtósai szeretik Hunyadi Jánoshoz hasonlítani. Azt ugyan még nem hallottam, hogy Hunyadi II. Mehmed szultánnal kéz a kézben védte volna a keresztény Európát, de sebaj, ha kell, ezt pillanatokon belül bebizonyítja a VERITAS Intézet, Schmidt Máriáék pedig tűzfalakra kihelyezett fényképes gigantposztereken illusztrálják a történelmi tényeket.”

Tovább a linkre

Revizor, 2018. június 26.

Kiss Dávid és Pap Zsolt  Munkásőrség – interjúkönyv című kötetéről olvashatjuk Konok Péter summázását: „Az interjúk eléggé érdekesek ahhoz, hogy a téma iránt erősen érdeklődők a könyvespolcukon akarják tudni, és a történeti tanulmány, valamint a szakapparátus is használható kézikönyvként. Annak bemutatását azonban, ami nem ismerhető meg a – többnyire már feldolgozott – iratanyagokból, ne várjuk ettől a kötettől sem”.

Tovább a linkre

Pesti Srácok, 2018. június 26.

„Zinner A kádári megtorlás rendszere című több mint négyszáz oldalas munkájában már hosszú-hosszú évekkel ezelőtt részletesen feltárta, hogyan, milyen eszközökkel vezették le Kádárék 1956 novembere után a megtorlást, miként építették fel rendőrökből, ügyészekből, bírókból, népbírákból a megtorló-gépezetet.”

Tovább a linkre

Szakszervezetek.hu, 2018. június 26.

„Érvényesüljön a kutatások független értékelésére támaszkodó minőségbiztosítás. Mert a minőségbiztosítás alól vannak kivételek, ha egy-egy kutatóhely – mint például a VERITAS – nem tartozik az Akadémia rendszerébe.”

Tovább a linkre

Vasárnapi Hírek, 2018. június 22.

Viszik a pénzt, osztják az észt címmel háromszerzős írást közölt a hetilap. A Balassa Tamás, F. Szabó Kata és  Markotay Csaba által jegyzett cikkben olvasható: „A pénzügyi források átirányítására már sok példa van az előző évekből is, a kormány létrehozta a saját kutatóintézeteit – például a Veritas Történetkutató Intézetet, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Nemzeti Örökség Intézetet, Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumot […]”

Tovább a linkre

Magyar Idők, 2018. június 22.

Világhálón a pokol bugyrai címmel közölt cikket Kahler Frigyes. Az 1956-utáni perek feltárásában jelentős szerepet játszott Zinner Tibor, a VERITAS levéltárának vezetője.

Letölthető PDF

Tovább a linkre

gondola.hu

444.hu

HVG, 2018. június 21.

„[…] a közpénzből finanszírozott kutatóintézmény működése nyilvános legyen, a kutatás a tudomány módszereinek és etikájának megfelelően folyjék […]” – olvasható a hetilap PénzfoglalásHamvay Péter által jegyzett – cikkében.

Letölthető PDF

168 óra, 2018. június 21.

„ [...] Mert a minőségbiztosítás alól vannak kivételek, ha egy-egy kutatóhely – mint például a VERITAS – nem tartozik az Akadémia rendszerébe” – olvasható Barát József írásában.

Letölthető PDF

Népszava, 2018. június 20.

„Eredetileg Menczer Erzsébet fideszes politikus, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) elnöke kezdeményezte, hogy állítsanak emlékművet a ’szovjet megszállás áldozatainak’. Az avatóünnepséget azért június 19-én tartották, mert huszonhét évvel ezelőtt ezen a napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot […] A Gulág Emlékbizottság 'egyedi elbírálás' alapján 451 millió 544 ezer forinttal támogatta az emlékmű megvalósítását. Szakály Sándor történész, az emlékbizottság tagja a tetemes, csaknem félmilliárdos költségekről korábban azt mondta lapunknak, hogy a legelső elképzelés szerint az emlékművet a Szabadság téri mélygarázs fölé tervezték. Szakály elképzelhetőnek tartotta, ha valamivel odébb állítják fel az emlékművet, talán kisebb alapozásra és talajmegerősítésre lehet szükség, ami a költségek esetleges csökkentését is eredményezheti.
Tegyük hozzá: mivel az emlékművet nem is a Szabadság téren, hanem egy óbudai füves területen állították fel, a költségek csökkentése még inkább indokoltnak tűnhet. Már csak azért is, mert az obeliszk négy méterrel alacsonyabb lett annál, amire a költségvetést kidolgozták. Menczer Erzsébet munkatársától azonban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az összeg érdemben nem változott, azaz megközelíti a félmilliárd forintot. […] Orbán Viktor szerint Magyarország sohasem termelt ki elnyomó ideológiákat.”

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Bors, 2018. június 20.

1946 júniusában a Thökölyn járó villamos összeütközött egy tolató vasúti szerelvénnyel – idézte fel a Borsnak Tóth Eszter Zsófia történész, a VERITAS Intézet munkatársa.

– Több súlyos sérült mellett halálos áldozat is volt: a vonat fűtője, aki leesett az ütközés miatt.”

Letölthető PDF

24.hu, 2018. június 16.

Interjú jelent meg Heller Mária szociológus egyetemi docenssel Orbáni átváltozás: lánglelkű demokratából a nemzet nagypapája címmel.

Tovább a linkre

Hetek, 2018. június 15.

Interjú jelent meg Tóth Eszter Zsófiával a Ratkó-korszak népesedéspolitikájáról.

Letölthető PDF

Hetek TEZs

PR Herald, 2018. június 14.

Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Történetkutató Intézet kutatója a Dialógus békemozgalommal és a Mozgó Világ védelmében létrejött mozgalommal foglalkozott, foglalkozik.”

Tovább a linkre

Bécsi Napló, 2018. május–június

Kő András tollából jelent meg recenzió Szakály Sándor Múltunkról és jelenünkről. Válogatott interjúk és beszélgetések, 2002–2017 című kötetéről.

Letölthető PDF

Magyar Napló, 2018. június

Több más kötettel intézetünk főigazgatójának könyvét – Múltúnkról és jelenünkről – Válogatott interjúk és beszélgetések 2002–2017 – is ajánlja a havilap.

Letölthető PDF

Magyar Napló, 2018. június

Rezsőházy Rudolf Testis Historicum című kötetéről jelent meg egy méltatás Papp István Géza tollából. „Könyvét érdemes figyelmesen olvasni, többször is kézbe venni. Értékes a nagyon informatív és bőséges jegyzetapparátus, Kiss Dávid alapos munkája…”

Letölthető PDF