Rólunk írták

 

Népszava, 2017. június 27.

Vagy akár Szakály Sándort, a fideszes kormány által létrehozott Veritas Történetkutató Intézet főigazgatóját. Tőle a Népszabadság pár éve megkérdezte, kiváló államférfinak tartja-e Horthy Miklóst. Szakály válasza: „Nem. Politikusnak tartom. A magyar történelemben egyébként sajnálatosan kevés a kiemelkedő államférfi. A Horthy-korszakból Bethlen István miniszterelnököt tekintem annak” – írja Czene Gábor cikkében.

Link

Breuerpress, 2017. június 26.

Karsai László történész beszél Horthyról annak kapcsán, hogy nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök kiváló államférfiként említette az egykori kormányzót. Szóba kerültek Horthy történelmi bűnei, az egész akkori rendszer hibája. Breuer Péter és Kovács András, az Origo főmunkatársa kérdései kapcsán keresi a választ arra a professzor, hogy mi is vezette a magyar miniszterelnököt.

Link

 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Klubrádió, 2017. június 21.

A kitartást Hitler mellett, ezt azért én beletenném a mérleg egyik serpenyőjébe – mondja Karsai László Horthyról.

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

ÉS, 2017. június 9.

György Péter Vérvád a valóságban, élőkép a skanzenben című cikkében a múltra vonatkozó „elhallgatás és elfojtás” és az „emlékezetpolitika állami kisajátítása és rosszindulatú ostobaságokra történő lecserélése” kapcsán említi a VERITAS Intézetet.

Letölthető PDF

Nógrád Megyei Hírlap, 2017. június 7.

„Együtt emlékeztek meg a múlt hét végén Romhányban a világháborúban elesett hősökről és a trianoni nemzettragédiáról a római katolikus templom előtti téren található emlékműnél.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

hvg.hu, 2017. június 2.

Az Akadémia Társadalomtudományi Központja által nem vállalt kötet megjelenése apropóján keveredett a VERITAS Intézet neve a hvg.hu írásába.

„... milyen könyvekről érezte fontosnak a tudósítást az elmúlt pár napban az adófizetők súlyos milliárdjaiból, a kiegyensúlyozott tájékoztatásra törvényileg hivatott nemzeti hírügynökség: … A ’szellemét, moralitását, hitét vesztett Európa” állapota nem hasonlítható ahhoz, amit egykor reméltünk - hangoztatta Boross Péter egykori miniszterelnök, a VERITAS Történetkutató Intézet tanácsadó testületének elnöke a műhely öt új kötetének keddi budapesti bemutatóján…” – olvashatjuk a portálon megjelent cikkben.

Tovább a linkre

Népszava, 2017. június 2.

A békülékeny Horthy címmel jelent meg reflexió Friss Róbert tollából Szakály Sándor kormányzóról írt cikkére. „A dolgozat azon töpreng, vajon miért az ismeretek nélküli minősítések sora a kormányzóról, amikor már az 1980-as évek második felében is sok történész árnyaltabb képet rajzolt róla, mint hogy egyszerűen ’fasiszta patás ördögnek” fesse le” – olvashatjuk.

Tovább a linkre

Demokrata, 2017. június 1.

Sinkovics Ferenc Rácz János Mesterségünk címere: életrevalóak című ’56-os menekültekkel készített interjúkötetét bemutató cikke jelent meg a hetilapban. „A kötetben a szerző által felvett életút-interjúk olvashatók, a könyv elején egy érdekes de rövid tanulmány vezeti be a beszélgetések sorát. Összesen tizenegy interjú található a kötetben, tizenegy életút, megannyi érdekességgel” – olvashatjuk a recenzióban.

Tovább a linkre

Népszava, 2017. június 1.

„Friss Róbert és mások is több ízben hangsúlyozták, hogy Orbán Viktor nem antiszemita. Lehet, hogy így van, de akkor kiválóan leplezi. Sokszor nem úgy viselkedett, ahogy azt egy egyébként valóban európai, humanista politikustól el lehetett volna várni. Ha a Fidesz vezetői nem zsidóellenes érzelműek, akkor miért jelenthette ki következmények nélkül Szakály Sándor, a Veritas Intézet igazgatója a Kamenyec-Podolszkijnál 1941 augusztusában történt pogromról, hogy mindössze idegenrendészeti intézkedés történt? Miért próbáltak szobrot állíttatni a nyilasok mellett kitartó Hóman Bálint egykori kultuszminiszternek? Miért szeretnék az ifjúság követendő példaképének látni Wass Albertet, Nyirő Józsefet, Tormay Cecile-t és más nyilas szerzőket? Miért mentegeti a II. világháború magyar háborús bűnöseit? Miért masírozhattak korábban a Vér és Becsület, a Magyar Gárda, a Betyársereg militáns és antiszemita hordái következmények nélkül? Ha csak a szavazatszerzés volt az ok, akkor még nagyobb a baj” – írja Szász Tibor a Szerintem rovatban Nem antiszemiták? címen.

 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

.

Népszava Szép szó melléklete, 2017. május 13.

Domány András a Ligeti Dávid által az Andrássy-szobor eredeti felállításának történetéről a VERITAS 2015-ös évkönyvében közölt tanulmányát mutatja be. „A szabadságharc után távollétében halálra ítélt, de aztán a kiegyezés után a miniszterelnöki, majd a közös külügyminiszteri székbe került politikus, az 1867 utáni Magyarország egyik legjelentősebb közéleti személyisége 1890-ben halt meg, és ezután rögtön törvény született arról, hogy államköltségen emlékművet kell állítani neki. Ettől kezdve csaknem 17 év telt el, nyolc miniszterelnök váltotta egymást, mire 1906 végén a szobrot felavathatta az a Ferenc József király, aki 1851-ben jóváhagyta Andrássy Gyula halálos ítéletét, de aztán 1867-ben engedte, hogy nádort helyettesítő miniszterelnökként ő tegye fejére a koronát. Kalandos időszak volt.”

Tovább a linkre

hvg.hu, 2017. május 10.

„Az 1956-os emlékév lebonyolítására két részletben összesen 14,5 milliárd forintot adott a kormány, az eseménysorozat szervezésével megbízott emlékbizottság élére Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét tették meg, társelnöke Schmidt Mária lett, míg a fővédnök szerepét Kövér László házelnökre osztották. A testületben helyet kapott még számos miniszteren és Boross Péter exminiszterelnökön kívül Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is.” Tovább a linkre.

Demokrata, 2017. május 10.

Spangel Péter a Somorjai Ádám OSB és Zinner Tibor által összeállított A Szabadság térről Washingtonon át a Vatikánba – és vissza. Mindszenty bíboros, prímás, esztergomi érsek követségi levelezése az Apostoli Szentszékkel, 1956 – 1971. című kötetét ajánlja az olvasók figyelmébe.

Letölthető PDF

Magyar Idők, 2017. május 9.

Hermann Róbert, a VERITAS Dualizmus-kori Kutatócsoportjának vezetője történész szakértőként részt vett az 1849-es dél-erdélyi mészárlásokról szóló Elpusztítani mindent című film készítésében. Letölthető PDF

szoljon.hu, 2017. május 8.

„A jászsági civiltársadalom meghatározó személyisége dr. Dobos László, akit a kistérségben leginkább a Jászok Egyesülete ügyvivőjeként, az utóbbi időben pedig elnökeként ismerünk. A Veritas Történetkutató Intézet főigazgató-helyetteseként vonult nyugdíjba a közelmúltban, korábban pedig két évtizeden át dolgozott a közmédia különböző területein, először a Magyar Televízióban, a Duna Televízióban, majd a Magyar Távirati Irodánál.” Tovább a linkre

Új néplap,  2017. május 11. Letölthető PDF

Hadtörténeti Közlemények, 2017. 2. szám

Kincses Katalin Mária részletes recenziót közölt a VERITAS 2015-ös évkönyvéről.

Letölthető PDF

Magyar Narancs, 2017. április 20.

„Az ugyanis tény, hogy Deák alkotta meg a sajtóesküdtszékről szóló rendeletet, amely pontosan meghatározza, mi a sajtóvétség, és amennyiben uszító tartalmúak, indokoltnak tartotta velük szemben a hatósági fellépést is.” – írja Kőszeg Ferenc cikkében.

Letölthető PDF

Heti Válasz, 2017. április 20.

„Egyszer a színpadról is válaszoltak közéleti megnyilvánulásra: az e föld befogad, avagy SZÁMODRA HELY című darab akkor született, amikor Szakály Sándor, a VERITAS Intézet igazgatója azt mondta, a kamenyec-podolszkiji deportálás puszta idegenrendészeti intézkedés volt" – teszi fel a kérdést Sümegi Noémi Mácsai Pálnak, az Örkény Színház igazgatójával készített interjúban.

Teljes cikk PDF

Kossuth Rádió, 2017. április 18.

A Határok nélkül című műsorban Matuska Márton a GULÁG Emlékév kapcsán a VERITAS Intézet által szervezett konferenciáról is szól, melynek elsődleges célja a második világháborút követő magyarság elleni atrocitások megismerése, ismertetése volt.

Átlátszó blog, 2017. április 7.

„A Szerencsejáték Zrt. szponzorációs feladatokkal megbízott leányvállalatának az Átlátszó által kikért támogatási listáján számos fidesz-közeli szervezet is szerepel. A korábbiakban bemutattuk a kultúrához, illetve a sporthoz kapcsolódó, valamint a Lázár-testvérekhez, Deutsch Tamás testvéréhez és Németh Szilárdhoz köthető juttatásokat. Az utolsó részben a Rogán Antalhoz, Seszták Miklóshoz és L. Simon Lászlóhoz köthető szervezetekről, valamint a kormánypárthoz közeli szellemi műhelyekről lesz szó” – írja csikaszbrigitta a További csókos szervezetek a szerencsejátékos fazék körül címmel blogjában.

 

sonline.hu, 2017. április 6.

A Magyar Királyi Honvédség ereje egy-két napos ellenállásnál többet nem bírt volna ki, ami nem lett volna sikeres – állította Szakály Sándor, szerinte a németek mindenképpen legyőzték volna hazánkat, sőt még horvát, román és szlovák csapatok is ellenünk fordultak volna" – írja a Somogy Hírlap online változata online változata.

Magyar Fórum, 2017. március 30.

A VERITAS Intézet 2015-ös évkönyvéről jelent meg cikk a Magyar Fórum hasábjain. A VERITAS azóta sem változtatott ars poeticaján, tehát a régiektől tanult módon „sine ira et studio” – harag és elfogultság nélkül próbálja, kívánja bemutatni a magyar múlt kevésbé feltárt, nem egy esetben elhallgatott eseményeit ... – írja a szerző.

Letölthető PDF

Magyar Szó, 2017. március 29.

Gondolkodásra, tanulásra késztet a kételkedés címmel számol be a vajdasági Magyar Szó Szakály Sándor újvidéki előadásáról.

 

The Jewish Chronicle, 2017. március 28.

Horthy Miklós halálának évfordulója kapcsán megjelent Magyarország még nem szabadult meg náci múltjától című írásában a szerző  a szovjet megszállás áldozatainak emlékére Szabadság térre tervezett obeliszkről és a német megszállás áldozatainak emlékművéről cikkez, majd a kormányzó „kétes”történelmi szerepéről, a jelenlegi kormány múltba néző politikájáról és a VERITAS Intézet „intellektuális álarcba” burkolt Horthy-kutatásairól szól.

 

Népszava, 2017. március 28.

Bihari Tamás Történészi szájzár című cikkében az ’56-os plakát körül kirobbant történészi vita ürügyén a VERITAS Intézetről is megírta véleményét.

Liget, Magyar Idők hétvégi melléklete, 2017. március 25.

Hermann Róbert, a VERITAS Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetőjének Reformkor, forradalom, szabadságharc című, a tavaly megjelent kötetéről közölt recenziót Kovács István Görgei kegyelme címmel.

Letölthető PDF

444.hu, 2017. március 23.

Fegyelmit kaptak az '56-os Intézet történészei, mert nyilatkozni merészeltek Pruck Pál ügyében címmel jelent meg cikk. Szerzője Rényi Pál Dán.

Lámpás, 2017. március

Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének lapja közöl egy rövid könyvbemutatót a VERITAS könyvek negyedik kötetéről, a Somorjai Ádám OSB és Zinner Tibor által összeállított A Szabadság térről Washingtonon át a Vatikánba – és vissza című opusról.

Letölthető JPG

Magyar Napló, 2017. március

A Somorjai ÁdámZinner Tibor szerzőpáros által 2010-ben megjelentetett Szeizmográf a Szabadság téren: Mindszenty bíboros levelezése az USA elnökeivel és külügyminisztereivel, 1956–1971 című kötetről ír Szokolay Domokos.

Letölthető PDF

Népszava, 2017. január 25.

„A méhészszövetség tagjainak is lehet problémájuk, mert sok heréjük van. A here pedig nem szittya származék, a Magyarországon élő herék mind „migráncsok”, akik alattomos módon berepültek szép hazánkba” – írja Majláth Mikes László Ki lesz a soros? című cikkében.

Le Monde diplomatique, 2016. december

„Közel negyvenhat éves megszállás és két évtizedig tartó kétes átmenet után Magyarország visszanyerte önrendelkezési jogát és képességét" – írja Orbán Viktort idézve Corentin Léotard Nacionalista őrület Magyarországon című cikkében. A magyar kormány „világnézete tudományos szempontú legitimitását igazolandó" létrehozta többek közt a VERITAS Történetkutató Intézetet folytatja a szerző.

PDF

Somogy, 2016 ősz

A Somogy kulturális folyóirat 2016-os őszi számában megjelent Botos János és Gecsényi Lajos két VERITAS-kötetet bemutató írása. Az első Hollósi Gábor Dr. vitéz ákosfalvi Szilágyi László belügyminiszteri tanácsos visszaemlékezése az 1941-es mentesítésekre című művének recenziója, a második pedig a VERITAS 2015-ös évkönyvének méltatása.

Teljes szám

168 óra, 2016. november 29.

„…a Terror Háza Múzeum 2002 februárja óta próbálja belénk sulykolni, hogy a dolgok menete szerint 1944. március 19-ig Magyarországon nem történt semmi rendkívüli. Ami korábban történt, elfogadható volt. De március 19-én megjelentek a németek, és váratlanul minden tönkrement. Pár hónappal később pedig a nyilasok gyilkolni kezdték a zsidókat. Amit el akarunk felejteni, az nem kevesebb, mint hogy jóval ’44 márciusa előtt kezdődik Magyarországon a zsidóság jogfosztása. Ami március 19. után történik, az már az emberek totális kirablása. Május és augusztus között zajlik a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány szervezésében 437 ezer ember deportálása. Könyvemben nem megyek bele a hazugság boncolgatásába, hogy Horthy tudott-e vagy nem tudott arról, mi a nácik zsidópolitikájának lényege. Tudjuk, hogy tudott a holokausztról. Az viszont bizonyítható, hogy Szálasi Horthynál sok szempontból opportunistább zsidópolitikát folytatott. – nyilatkozza Karsai László.

Magyar Hírlap, 2016. november 3.

Sajnálatos módon vannak, akik úgy gondolják, hogy 1956 csak az övék. Úgy hiszem, hogy ’56 az egész magyar nemzeté, határon innen és túl. Személyesen is tapasztaltam, hogy a nyugati emigrációban élők október 23-át mindig közösen ünnepelték, függetlenül attól, hogy ki milyen világnézeti, politikai felfogást képviselt, mikor és miért menekült el Magyarországról. Ha egy nemzet nem képes felemelkedni odáig, hogy a huszadik századi történelem egyik legszebb és legméltóbb eseményére úgy emlékezzen, ahogy világszerte teszik a demokratikus országokban, az nagyon elszomorítóállítja Szakály Sándor a vele készített interjúban.

Archivált PDF

Ausztráliai Magyar Élet (2016. november 17.)

Magyar Élet, 2016. október 13.

Azt hiszem, ez alatt a 2 és fél év alatt már jelentős eredményeket értünk el.Ha csak arra lett volna elegendő, hogy –-- mint mondani szoktam ---- egy zöld mezős beruházásként beinduljon ez az intézet, talpra álljon, létrejöjjön a struktúrája, összeálljanak a munkatársak, kialakuljanak azok a kutatási irányok, melyeket a bevezető kérdésben említettél, az is elegendő lett volna, de mi ennél sokkal többet tettünk. Ennek bizonyítására elég, ha valaki megismerkedik a található anyagokkal. Számos olyan kérdés-körrel foglalkoztunk ugyanis, melyek érdeklik a közvéleményt, de ezek nem egy esetben olyan kérdések, amelyekről eltérő vélemények vannak. S ezek az eltérő vélemények azért léteznek nagyon sokszor, mert az 1945 utáni időszakban eléggé pártos hozzáállással közelítettek sok kérdéshez – nyilatkozza Szakály Sándor az Ausztráliában megjelenő hetilap által készített intejúban.

Újkor.hu, 2016. október 1.

„Az egyetemi órák mellet a Hadtörténelmi Levéltárban és a Hadtudományi Könyvtárban 'búvárkodtam', illetve szerény óradíjért a Külügyminisztérium Könyvtárában könyvtároskodtam, mint könyvtárszakos hallgató.  Ez jó felkészülést jelentett nekem. Olyan témáim voltak, amelyek nem voltak igazán kutatottak és preferáltak, mint például a két világháború időszakának magyar katonai felső vezetése, vagy a csendőrség.”

Tovább a linkre

NOL, 2016. szeptember 11.

Bársony János és Daróczi Ágnes roma ­holokausztról szóló könyve sok tekintetben inkább történelemhamisító manipulációnak nevezhető, mintsem tudományos munkának – állítja Landauer Attila nyelvész, lexikonszerkesztő, kisebbségkutató, a református Egyház és Társadalom Kutatóintézet munkatársa. Bársonyék viszont ellenségesnek és szokatlanul elfogultnak tartják a bírálatot, amellyel kapcsolatban azt mondják: „Gyanakvó, indulatos hangneme megdöbbentett minket."   olvasható a NOL-on.

Tovább a linkre