HVG, 2016. március 5.

Szoborállítási villongások

A kormányzat bronzokban megtestesülő emlékezetpolitikájának fiaskójaként rekordgyorsasággal dőlt le a múlt héten talapzatáról Donáth György mellszobra.

„Az a közbotrány, hogy egy történész felelőtlenül leír ilyen mondatokat” – replikázott egy újságírói kérdésre paprikavörösen Boross Péter exminiszterelnök a múlt hét közepén, amikor tiltakozó tömeg akadályozta meg abban, hogy a Fidesz alelnökévek Gulyás Gergellyel felavassa a „teljesen makulátlan” politikuselőd, Donáth György mellszobrát. A „felelőtlen” mondat Ungváry Krisztiáné – a Horthy-korszak kutatója az ünnepi aktus előtti napon titulálta skandalumnak, hogy a kormány „a magyar történelem jobboldali alakjai (…) közül mindig csak azokat kanonizálja, akik a fajelméletek felé is mutattak nyitottságot”.

A történeti emlékezet ügyeletese, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Boross a helyszínen, a főváros IX. kerületében, az Üllői út és a Páva utca sarkán – indulatait palástolva – jelentette ki: nem fognak meghátrálni „a magyar múltat baloldali érdekből beszennyezni” szándékozók elől. S a kamerák kereszttüzében rótta meg a történészeket azért, hogy csak most szólnak. A „kifogásokról” a Veritas Intézet igazgatója, az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálást „idegenrendészeti eljárásnak” minősítő Szakály Sándor sem hallott. Legalábbis a helyszínen orra alá dugott mikrofonba azt dünnyögte a csendőrség apologétája, ő nem tud arról, hogy Donáth rasszista vagy antiszemita lett volna. (…)

archivált PDF