HVG, 2017. december 28.

Révész Sándor A holokauszt és a súrlódás címen közölt írásában olvasható: „Kamenyec-Podolszkij éppen azt bizonyítja, hogy a ’keresztény-nemzeti’ kurzus nagyon is hajlott a drasztikus zsidótlanításra, még a nácik ellenében is akkor, amikor még egy győztes náci birodalom szövetségesének tudta magát, és csak a háború nagy fordulata után vált (a megszállásig) vonakodó szövetségessé, amikor már a náci birodalom bukásával kellett számolnia.”

Tovább a linkre

MegjegyzésSzakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”