Magyar Nemzet Hétvégi Magazin, 2015. február 14.

Frontvaltas 260pxKerekasztal-beszélgetés a szovjet csapatok 1945-ös „letelepedésének” következményeiről

Hetven esztendeje, 1945. február 13-án értek véget a harcok Budapesten; nem sokkal késõbb az ország a Vörös Hadsereg kezére került. Milyen rövid és hosszú távú következményeket okozott a változás? A témáról Bank Barbara történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával, Donáth Ferenc főorvossal, a Nagy Imre Társaság budapesti elnökével és Szakály Sándor történésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárával, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójával beszélgettünk.

Magyar Nemzet: Minek tekinthetjük a szovjet Vörös Hadsereg 1944–45-ös magyarországi bevonulását. Felszabadulásnak vagy megszállásnak? Esetleg mindkettõnek?
Szakály Sándor: Kérdés, hogy aki ezt az időszakot megélte, miként érezte, tapasztalta meg a történelmi eseményt, milyen benyomásai voltak. A felszabadulás szó belső történést fejez ki. Úgy vélem,  ebben az esetben nem beszélhetünk belső eseményről, örömről. Annyi történt, hogy a Magyarországgal és Németországgal harcoló hatalom, a Szovjetunió elfoglalta egy ellenséges ország területét.  Kérdéses az is, hogy a „felszabadítottak” igényelték-e a szovjet beavatkozást.

archivált PDF