Hír 24, 2015. április 19.

A vonatkozó törvény még nem lépett hatályba, amikor az első akasztás megtörtént 1945-ben. Sokak jövőjéről igazoló bizottságok döntöttek.

A népbíróságok rendszerének létrehozása a II. világháború utáni Magyarországon elvileg a bűnösök felelősségre vonását szolgálta. Politikai fegyverré vált azonban a szovjetek és a magyar kommunisták kezében, miután kimondták a magyar nép kollektív bűnösségét. Működésüket sorozatban mutatjuk be a legújabb kutatások tükrében a VERITAS Történetkutató Intézet két történésze, Kiss Dávid és Rácz János segítségével.

A gyanú
Az ügyészség gyakorlatára jellemző volt, hogy a gyanúsítás alapját többször nem az képezte, ki mit tett, hanem milyen szervezet tagja volt. A vádlottak padján találták magukat a Magyarországról kényszersorozással az SS-be erőszakolt férfiak éppúgy, mint például a fasiszta szervezetnek kikiáltott orvosszövetség tagjai.

tovább a weoldalra
archivált PDF