Hóman Bálint

Index, 2015. július 14.

(...) Az állami VERITAS Intézetben dolgozó Ujváry Gábor Hómant jóval kedvezőbben ítéli meg. A kutató az Indexnek azt mondta, Hóman Fehérváron szerinte is érdemel szobrot, amiért országgyűlési képviselőként sokat tett a városért. Máshol ő sem állítana neki, „mert megosztó személyiségnek minősül, bár én inkább a pozitív oldalait emelném ki – de kétségtelenül voltak negatívak is, mint mindenkinek”.

Hóman a német szövetség mellett csak külpolitikai okokból tartott ki, előbb azért, mert onnan volt remélhető a revízió, majd oroszfóbiája miatt, és azért, mert azt remélte, így lehet elkerülni a fenyegető német megszállást – hangsúlyozza Ujváry. Szerinte Hóman reálpolitikusnak gondolta magát, de rosszul kalkulált: a németbarátságot jobbnak tartotta a szovjetnél, és tévesen azt remélte, hogy eközben meg lehet őrizni az ország belső önállóságát. Véleménye szerint Hóman antiszemitizmusát a saját kora közegében illik megítélni, akkor pedig az teljesen általános volt, amivel nem számított szélsőségesnek.

„Majdnem minden kritikusa úgy tekint rá 1942 után, mintha meghatározó politikus maradt volna, pedig nem volt már az – mondja Ujváry. – Ezután Hóman inkább csak a Teleki Pál Tudományos Intézet megszervezésére koncentrált.” A német megszállás ellen tiltakozott Veesenmayernál, a neki felkínált miniszteri posztot nem vállalta, mégis képviselő maradt, még Szálasi alatt is. A hungarista nemzetvezetőre nem esküdött fel, de a végsőkig kitartott, még 1945 márciusában is bízott benne, hogy a Balatonnál megállítható a szovjet offenzíva. A holokausztról szóló híreket sem hitte el, a Horthyt a deportálások leállítására késztető Auschwitz-jegyzőkönyv valódiságában is kételkedett. (...)

tovább a weboldalra
archivált PDF