Magyar Hirlap, 2015. október 3.

A vádlott kevés érdeklődést mutatott a tárgyaláson, és nem akart kérdéseket

A Fővárosi Törvényszéken megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt Biszku Béla megismételt büntetőpere. A kilencvennégy éves egykori belügyminisztert most is tolókocsiban hozták a tárgyalóterembe, ahol fejhallgatón keresztül, nem túl nagy érdeklődéssel követte az eseményeket.

Biszkut – mint a legfelsőbb pártvezetés tagját – az 1956. decemberi Nyugati téri és salgótarjáni sortüzek kapcsán vádolják felbujtással, de terhére róják egy 1957-es razzia kivizsgálásának elmulasztását és a kommunista bűnök tagadását is. Biszku most is ártatlannak vallotta magát és nem kívánt vallomást tenni. „Miért tegyek vallomást, ha nem követtem el bűncselekményt” – jelentette ki az egykori kommunista vezető, jelezve egyben azt is, hogy nem kíván kérdésekre válaszolni.

Bár Magyar Gábor, Biszku védője kétszer is megpróbálta megakasztani a tárgyalást, a bíróság nem adott helyt sem elfogultsági kifogásának, sem annak, hogy nem volt ideje megismerni a szakértői véleményeket. A bíró ezután ismertette a beidézett szakértők véleményeit, így Zinner Tibor jogtörténész, Horváth Miklós hadtörténész és Mikó Zsuzsanna levéltári szakértő álláspontját. Ezekben nem volt igazán új információ, a tárgyaláson kérdésekre is válaszoló szakértők nagyjából egyetértettek abban, hogy az állampárt legfőbb döntéshozó köre nem fogalmazott meg konkrét tűzparancsot a karhatalomnak, de erre nem is volt szükség, mert a kommunista vezetés politikai irányvonala, megnyilatkozásai elég alapot és bátorítást szolgáltattak a brutális fellépésre. A szakértők ugyanakkor idézték az akkori jegyzőkönyveket, amelyekből kiderült, hogy a karhatalmat az „ellenforradalmi erők szétzúzása, eltiprása” érdekében hozták létre. Biszku az erről szóló határozatok megszavazásával, közvetve járulhatott hozzá a vád tárgyát képező véres eseményekhez.
A büntetőper november közepén folytatódik.

tovább a weboldalra
archivált PDF