Magyar Hírlap, 2015. október 20.

A legfőbb ügyész reméli, hogy Biszku Béla perével történelmet is írunk

Bár számos bíró és ügyész vett részt az 1956 utáni koncepciós perekben, sokan nem vállalták a részvételt a törvénytelen eljárásokban – derült ki egy tegnapi konferencián.

A Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által az 1956-os forradalmat követő megtorlások feltárására indított kutatási program eddigi eredményeiről számoltak be az érintettek egy tegnapi konferencián. Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke elmondta, hogy a kutatásnak három alappillére van: a büntetőperek áttekintése mellett a megtorlás vezéralakjainak, végrehajtóinak és az áldozatok portréinak megalkotása.
Az elnök tájékoztatása szerint 1956 és 1963 között huszonhatezer személyt marasztaltak el politikai jellegű eljárásokban. Kitért arra, hogy csak komoly tisztogatás után találták meg azokat a bírákat és ügyészeket, akiket bevontak ezekbe az eljárásokba. Jellemző volt a halálos ítéletekben részt vevő ügyészek szakmai képzetlensége és az, hogy többen az ÁVH kötelékéből kerültek át a vádhatósághoz. Darák Péter, a Kúria elnöke azt hangsúlyozta, hogy a bírák és az ügyészek között is voltak hősök, akik nem adták a nevüket a törvénytelen eljárásokhoz. Zinner Tibor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntésekben sokkal súlyosabb szerepük volt, a „megbízható” népi ülnököknek, népbíráknak. (...)

tovább a weboldalra
archivált PDF