Rólunk írták

Infovilág, 2019. június 15.

Szelestey Lajos sajtószemléje.

„Ezért alakultak máris a hivatalos kurzusnak megfelelő intézetek, mint a VERITAS. De mind ez ideig nem érintette az Akadémia függetlenségét. A kabinet cáfolja a vádakat és azt állítja, hogy csupán a gazdaságnak próbál nagyobb támogatást szerezni a kutatás oldaláról, ám ez ügyben teljesen hiábavalóak voltak az egy éve tartó tárgyalások a Tudományos Akadémiával.” Tovább a linkre

Népszava, 2019. június 15.

Beszélgetőtárs Czene Gábor. „Korábban historizálásnak hívták, amikor a történetírás a politika szolgálólányává válik. Az viszont nem történész, aki hajlandó a hatalmat így szolgálni.” Tovább a linkre

24.hu

168 óra

Magyar Narancs

Népszava, 2019. június 15.

Beszélgetőtárs Kurcz Béla. „Látjuk, érzékeljük: a tények eltérő csoportosításával, egyes elemek hangsúlyozásával, mások elhallgatásával mennyire más és más múlt születik a kurzustörténészek tolla alatt.” Tovább a linkre

HVG, 2019. június 13.

Konok Péter Burzsoá áltudomány című írása. Letölthető PDF

Magyar Narancs, 2019. június 13.

Szignó nélküli szerző írása: „De Szakály személyét és szellemét nemcsak ezért érdemes most felidézni. A történész gonosz baromságait ugyanis a 2014-ben alapított VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár igazgatójaként mondta, tehát egy olyan szervezet vezetőjeként, amelyet a magyar kormány hozott létre és tart el, ám az ötéves működése alatt sem tudott ennél az idegenrendészeti eljárásnál emlékezetesebbet produkálni. És most újra egy ordas botrány miatt kell leírni a VERITAS nevét…”

Letölthető PDF

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

HVG, 2019. június 13.

Farkas Zoltán államról, elhalasztott lehetőségekről és költségvetésről szóló írása. Letölthető PDF

ÉS, 2019. június 14.

Gyáni Gábor történész Élt harminc évet. Az 1956-os Intézet keletkezése és kimúlása című írása. Tovább a linkre

Magyar Demokrata, 2019. június 12.

Szalay Károly tárcája. Letölthető PDF

HVG, 2019. június 12.

Interjú Hegedüs Istvánnal Akkor döbbent rá az ország: már itt tartunk  címmel. Tovább a linkre

Hírklikk, 2019. június 11.

A Magyarországon a tudomány szabadsága forog kockán című írásban áll „Rainer már bejelentette, hogy megtagadja a VERITAS Intézethez kapcsolódást”.

Tovább a linkre

Index, 2019. június 10.

Fontos embereket bántottunk meg: Orbán Viktort, Schmidt Máriát és Dózsa Lászlót című összeállítás videofelvételen Somlai Katalin szerint „a VERITAS tudományos szempontból semmit sem bizonyított”.

Archivált felvétel

HVG, 2019. június 9.

Murányi Gábor A kormány újabb hiénaakciója a történelemtudományra nézve veszélyes című írása. Tovább a linkre

ATV, 2019. június 7.

A Start műsor vendége volt Eörsi László történész, az ’56-os Intézet munkatársa. Kérdezte Bombera Krisztina. Tovább a linkre

ÉS, 2019. június 7.

Kenesei istváni  Szabadság, tudomány, akadémia (Szabadság, elvtársak!”) című írása. Tovább a linkre

ÉS, 2019. június 7.

Váncsa istván írása. „Az 1956-os Intézet felkoncolásának gazdasági racionalitása nincs. Mos­tanság hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a legfelemelőbb politikai gesztusok hátterében is haszonelvű megfontolás lapul, és persze en­nek a tévhitnek is megvannak a maga empirikus alapjai.” Tovább a linkre

Innoportál, 2019. június 6.

A Magyar Tudományos Akadémia: sorsdöntő napok jönnek címmel jelent meg írás.

Tovább a linkre

 

Gondola, 2019. június 6.

Azonnal, de azonnal..! címmel. Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2019. június 6.

Orosz Ferenc és Szilágyi Emese az MTA harcáról: „A minisztérium szeretné, ha a kutatóhálózat megtarthatná az Európában jól bejáratott MTA-brandet. Ellentmondás az érvelésükben, hogy egy szerintük rosszul működő kutatóhálózat hírnevére azért igényt tartanak. Az Akadémia részéről kérdés, hogy ha nincs érdemi irányítási és szakmai ellenőrzési lehetősége, akkor hogyan járulhat hozzá a névhasználathoz. Ráadásul felmerült, hogy a 15 jelenlegi MTA-egység mellé más kutatóintézeteket is beszerveznének az új szervezetbe, például a szegedi lézerközpontot vagy olyan kormányzati háttér intézeteket, mint a VERITAS.”

Letölthető PDF

HVG, 2019. június 5.

„Rainer M. arra figyelmeztet, hogy a VERITAS Történetkutató Intézethez kerülésével az Oral History Archívumban lévő interjúk szerzői jogai ugyan érintetlenek maradnak (azokat az interjúadó vagy örököse, illetve az interjú készítője birtokolja), azonban az őrzés, nyilvántartás és a felhasználás feltételeiben várhatóan (de legalábbis feltételezhetően) alapvető változás következik be".

Tovább a linkre

Rainer M. János levele

Mérce

Magyar Hang, 2019. június 5.

Szakályozás a Kötöttfogás 41. részében. A Magyar Hang honlapján látható műsor vendégei Csintalan Sándor, Balavány György, Pörzse Sándor valamint Konok Péter  internacionalista történész. 

Hírklikk, 2019. június 5.

„Nem költőinek szánt, de sajnálatos módon vélhetően mégis csak annak tekinthető kérdéseket tett fel Ungváry Krisztián történész az 56-os Intézet kormányzati tervei kapcsán. Egyre többen – érintettek és nem érintettek – emelik fel a szavukat az ellen, hogy az 56-os Intézet – Oral History Archívumot beolvasztják a VERITAS Történetkutató Intézetbe. Legutóbb Kőszeg Ferenc tiltotta le az általa az OHA-nak adott életút interjú használatát, és követelte vissza az archívumtól. Reiner M. János az intézet vezetője nyílt levélben reagált a hozzá(juk) is intézett kérésekre, nyilatkozat-mintát mellékelve az interjúk titkosságáról az érintettek számára.”

Tovább a linkre

HVG, 2019. június 5.

„Az 1956-os Intézet Oral History Archívumának (OHA) alapítói, interjúkészítői, interjúalanyai és azok jogutódjai az ellen tiltakoznak, hogy az intézetet beolvasztanák a VERITAS  Intézetbe.”

Tovább a linkre

HVG, 2019. június 4.

Kőszeg Ferenc nem ért egyet azzal, hogy az interjúja a VERITAS Intézethez kerüljön, mert szerinte nem tisztességesen használnák fel.

Tovább a linkre

ATV, 2019. június 3.

Az Egyenes beszéd műsorának vendége Rainer M. János, aki az 1956-os Intézetről, a VERITAS Intézetről és a szabadságról beszél.

Népszava, 2019. június 3.

„A kormány az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az Akadémia kutatóhálózatát, az akadémiai vagyont pedig kisajátítaná.”

Tovább a linkre

Híradó.hu

ATV

444.hu

Magyar Hang

Hírklikk

Népszava

Gondola

Mérce

HVG, 2019. május 31.

TGM: „Az ún. VERITAS Intézetbe rakják bele, amely a tengelyhatalmi rokonszenvükről ismert, revizionista áltudományt művelő, antiszemita militánsok lerakata és kifizetőhelye…Történelmi tettük a történelem megsemmisítése. Meg kellett szüntetniük a forradalmi Nagy Imre-kormány miniszterének, Lukács Györgynek az életművét gondozó archívumot és kutatóintézetet – mellesleg a Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Könyvtár tevőleges közreműködésével.”

Tovább a linkre

444.hu, 2019. május 31.

Czinkóczi Sándor írása az Országos Széchényi Könyvtárról, az 1956-os Intézetről és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárról.  Tovább a linkre

 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Mandiner (2019. május 31.)

Index (2019. május 31.)

24. hu (2019. május 31.)

propeller.hu (2019. május 31.)

Magyar Narancs (2019. május 31.)

168 óra (2019. május 31.)

Hunhír (2019. május 31.)

Mérce (219. május 31.)

Magyar Nemzet (2019. június 1.)

Hírklikk (2019. június 1.)

b1blog (2019. június 1.)

Történelemtanárok Egylete (2019. június 1.)

index (2019. június 2.)

blog.atlatszo.hu (2019. június 3.)

hír6.hu (2019. június 3.)

Blinken Nyílt Társadalom Archívum

 

Magyar Demokrata, 2019.május 29.

Szakály Sándor  Történelmünkről – hosszabban, rövidebben. Tanulmányok, cikkek, interjúk 2015 – 2018 című, a tavaly decemberben megjelent kötetéről olvasható könyvajánló.

Letölthető PDF

Magyar Hang, 2019. május 28.

Csaba László: „Azt lehetett látni a közgyűlésen, hogy a miniszter nem nagyon értette azokat a felvetéseket, hogy vannak létező törvények, hogy a jövőbeli célok és a finanszírozások ismerete nélkül nem lehet megmondani, hogyan lesz jobb a teljesítmény – mondta az akadémikus, majd hozzátette, látni kell, hogy a döntés már egy évvel ezelőtt megszületett, amelyet most akarnak végrehajtani. Ez a döntés nagyon szépen beleillik abba a szélesebb irányzatba, hogy a kormányzat igyekszik korlátozni a tőle független műhelyek tevékenységét, s helyettük alapít egy másik műhelyt ugyanarra a funkcióra. Ez utóbbira jó példa a VERITAS Történetkutató Intézet, a Magyarságkutató Intézet vagy legutóbb a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, amelyek esetében az akadémiai intézettel párhuzamos másik intézetet alapított a kormányzat, jelentősen nagyobb költségvetéssel.”

Tovább a linkre

Népszava, 2019. május 15.

„És akkor még ott van Horthy Miklós rehabilitálásának szándéka, a VERITAS Intézet megalapítása, egykori antiszemita szerzők műveinek beemelése a tananyagba, továbbá, hogy bekerült az alaptörvénybe: az akkori kormány nem volt felelős azért, ami a német megszállás után történt, pedig akkor deportálták a zsidók túlnyomó részét.” Tovább a linkre

A mi időnk, 2019. május 12.

„Az elkövetett bűnök ellenére a magyar történelem legnagyobb fejlődését, életszínvonalát és lélekszámát sikerült produkálni” – olvasható az írásban. Arról nem esik szó, hogy akasztásban is jelentős sikert ért el az átkos rendszer. Szerencsére, hogy az ő idejük lejárt…

Tovább a linkre

 

Magyar Kurír, 2019. május 11.

Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója a Szent István Könyvhét újdonságairól. Tovább a linkre

Jogi fórum, 2019. május 3.

„Károlyi Mihály volt köztársasági elnököt, akit a korabeli sajtó és politikai ellenlábasai egy személyben tettek felelőssé a trianoni békediktátumért, bírósági úton is hazaárulónak nyilvánították, hogy külön törvény alapján elkobozhassák hatalmas vagyonát...Szakály Sándor „de nem biztos, hogy államférfiúi szerephez szükséges képességei is voltak”.

Tovább a linkre

Szombat, 2019. április 26.

„A Szombat az alábbi kérdéssel fordult a magyar közírókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz: A migráció – áldás vagy átok?  […] Találóan mondta Szakály Sándor: a kamenyec-podolszki tömeggyilkosság közvetlen előzménye, a rendezetlen állampolgárságú külföldiek kitoloncolása az országból 1941-ben, a magyar hatóságok szempontjából jogszerű idegenrendészeti intézkedés volt. Pintér Sándor belügyminiszter is úgy véli, a menedékkérők szögesdrót mögé zsúfolása, éheztetése jogszerű idegenrendészeti intézkedés, amely még csak szabadságkorlátozást sem jelent, hiszen a menekülők bármikor visszatérhetnek…”

Tovább a linkre

HVG, 2019. április 25.

„A 2000 és 2005 közti köztársasági elnök, Mádl Ferenc jogászprofesszor (1931-2011) nevét viselő Összehasonlító Jogi Intézetet hoz létre a kormány egy csütörtökön közzétett kormányrendelet szerint. Az új hivatal az igazságügyi miniszter irányítása alá fog tartozni egy központi hivatalként.”

Tovább a linkre

168 óra

propeller.hu

168 óra, 2019. április 17.

„Kedden ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, amely arról határozott, hogy az MTA nem hajol meg az Orbán-kormány akarata előtt, és nem mond le kutatóhálózatáról” – olvasható a hetilapban. Tovább a linkre

168 óra, 2019. április 12.

„A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) közzétette a 2018. évre vonatkozó jelentését az antiszemita gyűlölet-cselekmények alakulásáról Magyarországon… Hóman Bálint jogi rehabilitálása, Donáth György szobrának felállítása ellen alapítványunk is felemelte a szavát. Szakály Sándor elfogadhatatlan kijelentéseivel kapcsolatban is tiltakoztunk. Wass Albert, Szabó Dezső és Tormay Cécile tantervi oktatásának kapcsán leszögeztük, hogy irodalmi munkásságuk ismertetését csak erkölcsileg vállalhatatlan politikai, ideológiai nézeteik és szerepvállalásuk szövegkörnyezetével együtt tartjuk elfogadhatónak.”  A hetilapnak  nyilatkozott a TEV titkára, Szalai Kálmán. Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2019. április 9.

„A középkori Szlovákia mint elnevezés használata vagy a dákoromán kontinuitás kérdése a nehezen meghaladható konfliktusok közé tartozik, de a fiatalabb pozsonyi vagy bukaresti történészekkel könnyebb szót érteni — ad okot a bizakodásra a lapunknak adott interjúban a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetét január 1-jétől vezető Molnár Antal. A történész szerint Délkelet-Európában és a visegrádi országokat tekintve diplomáciánk irányvonala és a történettudományunk stratégiája valóban közös elvek mentén fogalmazódik meg.” Letölthető PDF

Tovább a linkre

Gondola

Mandiner, 2019. április 8.

A Szombat szerkesztőségének reagálása: „Ha nem provokálna fölösleges emlékezetpolitikai vitákat a kormány: lásd a féligaz, félhazug üzenetet közlő Szabadság téri megszállási emlékmű, az ezzel egyidőben elindított, jelentős bizalmatlanságot keltő Sorsok Háza projekt, a VERITAS Intézet elszabadult hajóágyúja, stb, stb – ezrével kevesebb cikk született volna a vészkorszakról, felelősségről, és nem kellene a történelmi emlékezetről annyit beszélnie a zsidóknak sem.” Tovább a linkre

Élet és Irodalom, 2019. április 5.

Lábjegyzet helyett című írásában a szerző kötekedik: „Életúttörténet, így elvárható, hogy valamennyire teljes legyen: az, hogy az egyetemről szinte rögtön a VERITAS kutatóintézetbe röpült TEZS, elég sajátos értelmezése a valóságnak. Talán a történészi pályáját segítő, de legalábbis elindító Politikatörténeti Intézetet (1999–2009, tudományos munkatárs) kiradírozza a CV-jéből, mint az utána következő levéltárosi munkát is az Országos Levéltárban (2009–2014, főlevéltáros).” De kit érdekel?

Tovább a linkre

Átlátszó.hu, 2019. március 29.

„… dokumentumfilm tipikus példája annak, hogyan lehet formailag a tényekhez ragaszkodva manipulálni. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik, az ünnepi beszédekben nemigen szereplő fejezetéről szóló alkotással nem az a legnagyobb gond, ami benne van – bár azzal is jócskán lehetne vitatkozni. Hanem az, ami kimaradt belőle” – olvasható Papp László Tamás írásában.

Tovább a linkre