Rólunk írták

Azonnali, 2018. július 17.

Ki ez a Techet Péter, aki talán a bölcsek kövét birtokolja, hogy „(ál)tudományos” jelzővel illessen több intézetet?

Tovább a linkre

Magyar Idők, 2018.július 17.

„Azok, akik nosztalgiával tekintenek vissza a Kádár-rendszerre, azokat nem érintette a diktatúra kegyetlen megtorló tevékenysége – hívta fel rá a figyelmet az ECHO TV Tegnapi történelem című műsorában Tóth Eszter Zsófia történész. A VERITAS Történetkutató Intézet kutatója rámutatott, aki egy kicsit is szembe ment a rendszerrel, arra azonnal lecsapott hatalom. Hozzátette: aki nosztalgiával tekint a Kádár-rendszerre, az nem mert, sőt nem is mert elgondolkozni azon, hogy szembemenjen a hatalommal.”

Tovább a linkre

Szombat, 2018. július 15.

„Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.” […]

Akadt egy úr, aki a nagy történész Romsics Ignácot vádolta antiszemitizmussal. Elterelő hadmozdulat volt. Hazánkban hivatalos intézetek foglalkoznak történelemhamisítással. Szakály Sándor intézetigazgató a Kamenyec Podolszkij-i deportálást idegenrendészeti műveletnek írta le. Egy másik hasonló aranykalitkában az a Bíró Zoltán trónol, akitől Esterházy Péter vett búcsút, mert főszerkesztőként antiszemita-gyanús írásokat közölt.”

Tovább a linkre

Városi Kurír, 2018. július 8.

Berlini vélemény Ligeti Dávid, az ifjú történész és a piaci rés esete – már csak a hozzáértőket kell eltávolíttatni! címmel.

Tovább a linkre

Magyar Idők, Lugas melléklet, 2018. július 14.

A magyar katonai hagyományok írásos dokumentumainak központja, elsődleges kútforrása a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Az intézménynek voltak nehéz és viharos időszakai, de az elmúlt hatvan év mégis a kiegyensúlyozott építkezés időszakát jelentette. Bonhardt Attilát, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár leköszönő igazgatójával készült interjú jelent meg az intézmény múltjáról és küldetéséről.

Tovább a linkre

HEOL, 2018. július 6.

Jánosi Zoltán szerint az irodalom papíralapú olvasása semmihez sem hasonlítható, kreatív élményeket generáló folyamat, nem váltható le semmiféle új technikával vagy technikai trükkel.”

Tovább a linkre

Örülünk, Vincent? 2018. július 5.

 „Ligeti testvér, a VERITAS Intézet tudományos munkatársa fontos cikket közölt a Magyar Időkben” – írja a Ponyvaregény hősének árnyéklovasa (Kagemusha).

Tovább a linkre

Világgazdaság, 2018. július 6.

Két bizottság fogadott el módosító indítványokat a jövő évi költségvetéshez – Ráski Péter írása: „A tizenháromból csak két testület fogadott el módosító indítványt a jövő évi költségvetéshez és az azt megalapozó törvényhez – derül ki a Parlament oldalán közzétett adatokból. A költségvetési bizottság (KB) mindkét törvényen módosítana, míg a magyarországi nemzetiségek bizottsága csupán a büdzsén.

A KB elfogadta a kormánypárti országgyűlési képviselők által benyújtott javaslatcsomagot, amely számos ponton módosít a költségvetésen, igaz, a lényegi elemeken nem változtatna. Főként az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megalapítása miatt volt szükség a módosításokra. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum és a VERITAS Történetkutató Intézet már nemcsak rendeleti, hanem törvényi szinten is az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) fog tartozni. A Miniszterelnökségen belül a hazai egyházaktól a külhoni magyarok hitéletének támogatására csoportosítanak át pénzt, illetve az egészségügyi intézetek hitéleti tevékenységére történhet a források nullszaldós átirányítása. Megváltozik a Duna Palota tulajdonlási szerkezete, az Emmi pedig a Liget-projekt átadása miatt bevételi kompenzációt kaphat. Nem az ITM-hez kapcsolódik a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium varsói intézetének létrehozása, amelyre negyvenmillió forintot különíthetnek el. A javaslatcsomag technikai, jogtechnikai pontosításai közül a legfontosabb, hogy a kulturális adó megszűnése miatt az ebből származó bevételeket tartalmazó sort törölhetik az előirányzatból.

A költségvetést megalapozó törvényen is módosítana a költségvetési bizottság, hogy módosuljon az igazságszolgáltatás gyakorlata. Az első javaslat azt a bizonytalan helyzetet szabályozná egyértelműen, hogy amennyiben egy adós megfizette a tartozását, akkor hitelezői hozzájárulás nélkül is megszüntethető legyen az eljárás, és a bíróság ne állapíthassa meg az egykori adós fizetésképtelenségét. A második módosítás ezt a gyakorlatot kiterjeszti a folyamatban lévő ügyekre is. A harmadik az ügyészségi illetménypótlék növelését egységesítené úgy, hogy a béremelések már 2018 szeptemberében megtörténjenek.

A magyarországi nemzetiségek bizottságának elfogadott indítványaival az érintett források nagysága nem változott. A nemzetiségi támogatási bizottságnak ezentúl kilenc tagja lehet. A nemzetiségi óvodák és iskolák jobb munkaerő-ellátása érdekében növelnék a képzések keretszámait, minőségét és a nemzetiségi pedagógusoknak járó pótlékot. A nemzetiségi önkormányzatok dolgozói közszolgálati jogviszonyt kaphatnak, az érintett intézményeknek 10 százalékkal nagyobb támogatás jutna, a nemzetiségi médiának pedig 20 százalékkal több pénz.”

 

2018 07 06 VG

HVG, 2018. július 5.

„Néhány nappal ezelőtt Szakály Sándor történész azt mondta, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es ’vörösterror’ áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök szobrát.”

Tovább a linkre

A Jobbik parlamenti frakciójának közleménye

kuruc.info

Magyar Narancs

Hunhír

Mandiner (2018. július 5.)

Alfahír

Népszava (2018. július 7.)

Infostart (2018. július 10.)

Népszava (2018. július 10.) 

Magyar Hang (2018. július 13.)

alfahír.hu

Népszava (2019. július 19.)

Gondola (2018. július 22.)

Népszava (2018. július 23.)

Magyar Hang (2018. július 23.)

Mandiner (2018. július 23.)

Főtér, 2018. július 4.

„Időzített bomba az idejében nem tisztázott magyar kérdés […] Budapest etnikai-identitárius gesztikulálása bőséges volt, nem is tudjuk, honnan kezdjük. Olyan megemlékezési és emlékezetgondozási intézményeket hoztak létre kormányzati rendelettel, mint amilyen az állami VERITAS Kutatási Intézet, mely három területtel foglalkozik, ezek közül Trianon és a következményei a legfontosabbak. A határokon túli magyar irredenta közösség jelentős része van jelen itt és melegít 2020-ra” – írja Dan Dungaciu  A második Trianon: Magyarország és a fekete-tengeri gáz jelentősége (Al doilea Trianon. Ungaria şi miza gazelor din Marea Neagră) című cikkében. Az írás magyarul  a Főtér honlapján jelent meg.

Adevărul

Népszava, 2018. július 4.

Két olvasó vélemény az Emlékművek és Legyen a Vérmező címmel.

Letölthető PDF

HVG

Színes Ász, 2018. július 4.

„Veszélybe kerülhet a mártír miniszterelnök szobra a Vértanúk terén? Szakály Sándor történész szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es ’vörösterror’ áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök, Nagy Imre szobrát. Az Országgyűlés Hivatala azt válaszolta az ügyben a Népszavának, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében a Vértanúk tere a kiemelt nemzeti emlékhely része, amelynek vagyonkezelője a hivatala.”

Letölthető PDF

Somogy, 2018/2.

„(Van-e kurzustörténész?) Van, volt – mindig is lesz. Már ha van… kurzus (s természetesen nem tanulmányira, hanem politikaira gondolok). Nem mindegyik, de a legtöbb politikai ’vonalnak” van ideológiai irányzata (is)…”  – olvasható Kocsis L. Mihály Szakály Sándor interjúkötetéről (Múltunkról és jelenünkről) írt recenziójában.

Letölthető PDF

Népszava, 2018. június 30.

„Szakály Sándor történész szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök szobrát.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Hadtörténelmi Közlemények, 2018. június 29.

„Az egyes tanulmányok nagyban hozzájárulhatnak a kérdéskörök további kutatásához, tudományos vizsgálatához” – áll a Kocsis Annamária által írt könyvajánló végén.

Letölthető PDF

Sztárklikk, 2018. június 27.

„Nekem például az csípi a leginkább a szememet, hogy a több száz akadémikus ha évekig nem csinál semmit, akkor is kapja az államtól sok százezer forintos apanázst […] A társadalomtudományok területén már számos ilyen intézmény létrejött: XX. századi intézet, XXI. Századi Intézet, VERITAS, Nemzeti Emlékezet Intézete, rendszerváltást Kutató Intézet, Hamvas Intézet etc. etc. A hagyományos, autonóm intézményekre pedig az a sors vár, mint az MTA mellett működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiára vagy a Szépírók Társaságára, de említhetem az 56-os Intézetet vagy a Politika Történeti Intézetet is”– olvasható Vásárhelyi Mária írásában.

Tovább a linkre

Hírhatár, 2018. június 27.

„Orbánt kézből etetett hívei és sajtósai szeretik Hunyadi Jánoshoz hasonlítani. Azt ugyan még nem hallottam, hogy Hunyadi II. Mehmed szultánnal kéz a kézben védte volna a keresztény Európát, de sebaj, ha kell, ezt pillanatokon belül bebizonyítja a VERITAS Intézet, Schmidt Máriáék pedig tűzfalakra kihelyezett fényképes gigantposztereken illusztrálják a történelmi tényeket.”

Tovább a linkre

Revizor, 2018. június 26.

Kiss Dávid és Pap Zsolt  Munkásőrség – interjúkönyv című kötetéről olvashatjuk Konok Péter summázását: „Az interjúk eléggé érdekesek ahhoz, hogy a téma iránt erősen érdeklődők a könyvespolcukon akarják tudni, és a történeti tanulmány, valamint a szakapparátus is használható kézikönyvként. Annak bemutatását azonban, ami nem ismerhető meg a – többnyire már feldolgozott – iratanyagokból, ne várjuk ettől a kötettől sem”.

Tovább a linkre

Pesti Srácok, 2018. június 26.

„Zinner A kádári megtorlás rendszere című több mint négyszáz oldalas munkájában már hosszú-hosszú évekkel ezelőtt részletesen feltárta, hogyan, milyen eszközökkel vezették le Kádárék 1956 novembere után a megtorlást, miként építették fel rendőrökből, ügyészekből, bírókból, népbírákból a megtorló-gépezetet.”

Tovább a linkre

Szakszervezetek.hu, 2018. június 26.

„Érvényesüljön a kutatások független értékelésére támaszkodó minőségbiztosítás. Mert a minőségbiztosítás alól vannak kivételek, ha egy-egy kutatóhely – mint például a VERITAS – nem tartozik az Akadémia rendszerébe.”

Tovább a linkre

Vasárnapi Hírek, 2018. június 22.

Viszik a pénzt, osztják az észt címmel háromszerzős írást közölt a hetilap. A Balassa Tamás, F. Szabó Kata és  Markotay Csaba által jegyzett cikkben olvasható: „A pénzügyi források átirányítására már sok példa van az előző évekből is, a kormány létrehozta a saját kutatóintézeteit – például a Veritas Történetkutató Intézetet, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Nemzeti Örökség Intézetet, Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumot […]”

Tovább a linkre

Magyar Idők, 2018. június 22.

Világhálón a pokol bugyrai címmel közölt cikket Kahler Frigyes. Az 1956-utáni perek feltárásában jelentős szerepet játszott Zinner Tibor, a VERITAS levéltárának vezetője.

Letölthető PDF

Tovább a linkre

gondola.hu

444.hu

HVG, 2018. június 21.

„[…] a közpénzből finanszírozott kutatóintézmény működése nyilvános legyen, a kutatás a tudomány módszereinek és etikájának megfelelően folyjék […]” – olvasható a hetilap PénzfoglalásHamvay Péter által jegyzett – cikkében.

Letölthető PDF

168 óra, 2018. június 21.

„ [...] Mert a minőségbiztosítás alól vannak kivételek, ha egy-egy kutatóhely – mint például a VERITAS – nem tartozik az Akadémia rendszerébe” – olvasható Barát József írásában.

Letölthető PDF

Népszava, 2018. június 20.

„Eredetileg Menczer Erzsébet fideszes politikus, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) elnöke kezdeményezte, hogy állítsanak emlékművet a ’szovjet megszállás áldozatainak’. Az avatóünnepséget azért június 19-én tartották, mert huszonhét évvel ezelőtt ezen a napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot […] A Gulág Emlékbizottság 'egyedi elbírálás' alapján 451 millió 544 ezer forinttal támogatta az emlékmű megvalósítását. Szakály Sándor történész, az emlékbizottság tagja a tetemes, csaknem félmilliárdos költségekről korábban azt mondta lapunknak, hogy a legelső elképzelés szerint az emlékművet a Szabadság téri mélygarázs fölé tervezték. Szakály elképzelhetőnek tartotta, ha valamivel odébb állítják fel az emlékművet, talán kisebb alapozásra és talajmegerősítésre lehet szükség, ami a költségek esetleges csökkentését is eredményezheti.
Tegyük hozzá: mivel az emlékművet nem is a Szabadság téren, hanem egy óbudai füves területen állították fel, a költségek csökkentése még inkább indokoltnak tűnhet. Már csak azért is, mert az obeliszk négy méterrel alacsonyabb lett annál, amire a költségvetést kidolgozták. Menczer Erzsébet munkatársától azonban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az összeg érdemben nem változott, azaz megközelíti a félmilliárd forintot. […] Orbán Viktor szerint Magyarország sohasem termelt ki elnyomó ideológiákat.”

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Bors, 2018. június 20.

1946 júniusában a Thökölyn járó villamos összeütközött egy tolató vasúti szerelvénnyel – idézte fel a Borsnak Tóth Eszter Zsófia történész, a VERITAS Intézet munkatársa.

– Több súlyos sérült mellett halálos áldozat is volt: a vonat fűtője, aki leesett az ütközés miatt.”

Letölthető PDF

24.hu, 2018. június 16.

Interjú jelent meg Heller Mária szociológus egyetemi docenssel Orbáni átváltozás: lánglelkű demokratából a nemzet nagypapája címmel.

Tovább a linkre

Hetek, 2018. június 15.

Interjú jelent meg Tóth Eszter Zsófiával a Ratkó-korszak népesedéspolitikájáról.

Letölthető PDF

Hetek TEZs

PR Herald, 2018. június 14.

Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Történetkutató Intézet kutatója a Dialógus békemozgalommal és a Mozgó Világ védelmében létrejött mozgalommal foglalkozott, foglalkozik.”

Tovább a linkre

Bécsi Napló, 2018. május–június

Kő András tollából jelent meg recenzió Szakály Sándor Múltunkról és jelenünkről. Válogatott interjúk és beszélgetések, 2002–2017 című kötetéről.

Letölthető PDF

Magyar Napló, 2018. június

Több más kötettel intézetünk főigazgatójának könyvét – Múltúnkról és jelenünkről – Válogatott interjúk és beszélgetések 2002–2017 – is ajánlja a havilap.

Letölthető PDF

Magyar Napló, 2018. június

Rezsőházy Rudolf Testis Historicum című kötetéről jelent meg egy méltatás Papp István Géza tollából. „Könyvét érdemes figyelmesen olvasni, többször is kézbe venni. Értékes a nagyon informatív és bőséges jegyzetapparátus, Kiss Dávid alapos munkája…”

Letölthető PDF

Magyar Krónika, 2018. június

„Szakály Sándor töprengésre, keserédes múltbamerengésre sarkalló könyveit olvasom: Történelem és publicisztika, Múltunkról és jelenükről” – kezdi írását Szighety Gábor.

Letölthető PDF

Tett és védelem, 2018. június 11.

„Veszprémy írása 35 ’tetszik’-et és 28 ’nem tetszik’- et kapott, azaz kicsivel vezettek a pozitív értékelések. A jobboldali olvasók láthatóan megosztottak az Izrael-témában, a támogató vélemények épp csak, hogy dominálnak.”

Tovább a linkre

 

Demokrata, 2018. június 6.

„Az író ugyanis rendkívül bonyolult problémát boncolgat, amikor főhőse, Janda Kálmán életének hol csendesebb, hol drámaibb eseményein keresztül a felvidéki magyarság Trianon utáni sorsával foglalkozik” – olvasható Jezsó Ákos könyvéről.

Letölthető PDF

 

SZBMRTt körlevele, 2018. június 4.

A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság 2018-291 számú körlevele beszámol a VERITAS Történetkutató Intézet eseményeiről.

Letölthető PDF

Borsonline, 2018. június 3.

„Az üggyel kapcsolatos összes irat mintegy öt­ezer oldalt tett ki – mondta a Vasárnapi Borsnak Tóth Eszter Zsófia történész. A VERITAS Intézet munkatársa tárta fel az eredeti nyomozati és bírósági anyagot. – Az el­járás, amelynek során Solymosi Attilát hat év fogházbüntetésre, társait pedig 8–18 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, azért tarthatott évekig, mert jött az új korszak, a rendszerváltás. A viszonylag enyhe ítélet azon is múlhatott, hogy a gyilkossággal vádolt fiú ügyvédje nagyon agilis volt.”

Tovább a linkre

Magyar Idők, 2018. május 30.

„Nemcsak az első szabadon választott kormány, hanem a teljes nemzeti érzelmű elit ellen. Az offenzíva szinte megsemmisítő erejűnek látszott. Csoóri Sándor Nappali holdja után az autodafé már szorosan összeötvöződött az Apák és fiúk utáni Csurka-rémteremtő nagy hadjárattal meg a többi kisebb hadművelettel, és tegyük hozzá rögtön: mindez csak a jéghegy csúcsát és a kezdetet jelentette.

Szinte mindenki sorra került: nem feltétlenül a pocskondiázás-rágalmazás módszerével, de az elhallgatás, a részleges vagy totális mellőzöttség, a lekicsinylő nemtörődömség, az érdemtelen és méltánytalan háttérbe szorítás, mondjuk ki: a kiszorítás metódusainak imponálóan változatos alkalmazásával is.

Egy-két nagyobbnak tűnő állomás, mint a Döbrentei Kornél körül kavart 2004-es hisztéria, a Böszörményi út és az Istenhegyi út sarkán a turulmadár-emlékmű felállítása elleni agressziókísérlet vagy például nem túl régen a Szakály Sándor ’idegenrendészeti’ kijelentése miatt keltett eszelős műbalhé egy hosszú, következetes és (ez a lényeg) igen nagy hatású folyamat része csupán.” – olvasható Domonkos László cikkében.

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

168 Óra, 2018. május 29.

„A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökévé választották Szakály Sándort, aki a zsidók kamenyec-podolszkiji lemészárlását idegenrendészeti kérdésnek nevezte” – címmel jelent meg egy cikk a hetilap internetes oldalán. Szerzője nincs.

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Magyar Narancs, 2018. május 24.

Mohácsi János rendezővel készült interjú, amiben a színházi szakember az E föld befogad avagy számodra hely című darabjának születési körülményeiről tesz említést.

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Hévíz, Keszthely és Vidéke, 2018. május 22.

 

„Berzsenyi-napok

Szakralitás kortárs költészetünkben

A fő- és alcímben összefoglaltak témájához kapcsoltan a Helikon Kastélymúzeumban május elején tartotta tanácskozását a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság (BEDIMT).

A XXVIII. Berzsenyi Helikon Napok alkalmával neves honi írók, költők, irodalomtörténészek, kritikusok és esszéírók tartottak előadásokat a program vezértémájához kötődően. Czigány György irodalmi alelnök javaslatára ezúttal a témaválasztás az isteni, a természetfeletti eredetű, a gyökereinkből fakadó, a hitünkből való értékek megragadása volt.

Előkerült Sík Sándor és Nagy Miklós pap költő munkássága, de Iancu Laura magyar író és költő, valamint Mezey Katalin prózaíró-költő szakrális motívumairól is szó esett. Átadták a Berzsenyi-díjat, illetve a Hűségjutalmat és még Egyházashetyére is kirándultak. Ünnepélyes megnyitó gondolataiban prof. dr. Szakály Sándor, a BEDIMT és a konferencia levezető elnöke arról is szólt, hogy sokat köszönhetnek Keszthelynek és a befogadó Festetics-kastélynak. Köszöntőjében Ruzsics Ferenc polgármester arról beszélt, hogy Berzsenyit összeköti Keszthellyel a Helikon, ami 201 évvel ezelőtt startolt. Ahogy a Helikont, úgy a tiszteletre méltó, nagy lelkesedéssel előkészített Berzsenyi-napokat sem szabad abbahagyni – húzta alá.”

Letölthető PDF