Rólunk írták

A mi időnk, 2019. május 12.

„Az elkövetett bűnök ellenére a magyar történelem legnagyobb fejlődését, életszínvonalát és lélekszámát sikerült produkálni” – olvasható az írásban. Arról nem esik szó, hogy akasztásban is jelentős sikert ért el az átkos rendszer. Szerencsére, hogy az ő idejük lejárt…

Tovább a linkre

 

Magyar Kurír, 2019. május 11.

Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója a Szent István Könyvhét újdonságairól. Tovább a linkre

Jogi fórum, 2019. május 3.

„Károlyi Mihály volt köztársasági elnököt, akit a korabeli sajtó és politikai ellenlábasai egy személyben tettek felelőssé a trianoni békediktátumért, bírósági úton is hazaárulónak nyilvánították, hogy külön törvény alapján elkobozhassák hatalmas vagyonát...Szakály Sándor „de nem biztos, hogy államférfiúi szerephez szükséges képességei is voltak”.

Tovább a linkre

Szombat, 2019. április 26.

„A Szombat az alábbi kérdéssel fordult a magyar közírókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz: A migráció – áldás vagy átok?  […] Találóan mondta Szakály Sándor: a kamenyec-podolszki tömeggyilkosság közvetlen előzménye, a rendezetlen állampolgárságú külföldiek kitoloncolása az országból 1941-ben, a magyar hatóságok szempontjából jogszerű idegenrendészeti intézkedés volt. Pintér Sándor belügyminiszter is úgy véli, a menedékkérők szögesdrót mögé zsúfolása, éheztetése jogszerű idegenrendészeti intézkedés, amely még csak szabadságkorlátozást sem jelent, hiszen a menekülők bármikor visszatérhetnek…”

Tovább a linkre

HVG, 2019. április 25.

„A 2000 és 2005 közti köztársasági elnök, Mádl Ferenc jogászprofesszor (1931-2011) nevét viselő Összehasonlító Jogi Intézetet hoz létre a kormány egy csütörtökön közzétett kormányrendelet szerint. Az új hivatal az igazságügyi miniszter irányítása alá fog tartozni egy központi hivatalként.”

Tovább a linkre

168 óra

propeller.hu

168 óra, 2019. április 17.

„Kedden ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, amely arról határozott, hogy az MTA nem hajol meg az Orbán-kormány akarata előtt, és nem mond le kutatóhálózatáról” – olvasható a hetilapban. Tovább a linkre

168 óra, 2019. április 12.

„A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) közzétette a 2018. évre vonatkozó jelentését az antiszemita gyűlölet-cselekmények alakulásáról Magyarországon… Hóman Bálint jogi rehabilitálása, Donáth György szobrának felállítása ellen alapítványunk is felemelte a szavát. Szakály Sándor elfogadhatatlan kijelentéseivel kapcsolatban is tiltakoztunk. Wass Albert, Szabó Dezső és Tormay Cécile tantervi oktatásának kapcsán leszögeztük, hogy irodalmi munkásságuk ismertetését csak erkölcsileg vállalhatatlan politikai, ideológiai nézeteik és szerepvállalásuk szövegkörnyezetével együtt tartjuk elfogadhatónak.”  A hetilapnak  nyilatkozott a TEV titkára, Szalai Kálmán. Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2019. április 9.

„A középkori Szlovákia mint elnevezés használata vagy a dákoromán kontinuitás kérdése a nehezen meghaladható konfliktusok közé tartozik, de a fiatalabb pozsonyi vagy bukaresti történészekkel könnyebb szót érteni — ad okot a bizakodásra a lapunknak adott interjúban a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetét január 1-jétől vezető Molnár Antal. A történész szerint Délkelet-Európában és a visegrádi országokat tekintve diplomáciánk irányvonala és a történettudományunk stratégiája valóban közös elvek mentén fogalmazódik meg.” Letölthető PDF

Tovább a linkre

Gondola

Mandiner, 2019. április 8.

A Szombat szerkesztőségének reagálása: „Ha nem provokálna fölösleges emlékezetpolitikai vitákat a kormány: lásd a féligaz, félhazug üzenetet közlő Szabadság téri megszállási emlékmű, az ezzel egyidőben elindított, jelentős bizalmatlanságot keltő Sorsok Háza projekt, a VERITAS Intézet elszabadult hajóágyúja, stb, stb – ezrével kevesebb cikk született volna a vészkorszakról, felelősségről, és nem kellene a történelmi emlékezetről annyit beszélnie a zsidóknak sem.” Tovább a linkre

Élet és Irodalom, 2019. április 5.

Lábjegyzet helyett című írásában a szerző kötekedik: „Életúttörténet, így elvárható, hogy valamennyire teljes legyen: az, hogy az egyetemről szinte rögtön a VERITAS kutatóintézetbe röpült TEZS, elég sajátos értelmezése a valóságnak. Talán a történészi pályáját segítő, de legalábbis elindító Politikatörténeti Intézetet (1999–2009, tudományos munkatárs) kiradírozza a CV-jéből, mint az utána következő levéltárosi munkát is az Országos Levéltárban (2009–2014, főlevéltáros).” De kit érdekel?

Tovább a linkre

Átlátszó.hu, 2019. március 29.

„… dokumentumfilm tipikus példája annak, hogyan lehet formailag a tényekhez ragaszkodva manipulálni. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik, az ünnepi beszédekben nemigen szereplő fejezetéről szóló alkotással nem az a legnagyobb gond, ami benne van – bár azzal is jócskán lehetne vitatkozni. Hanem az, ami kimaradt belőle” – olvasható Papp László Tamás írásában.

Tovább a linkre

24.hu, 2019. március 24.

Borovitz Tamás Ki mondta: Gerő Ernő vagy Palkovics László? Párhuzamok az MTA beszántásában (1949/2019) című írásában áll: „2013-ban felvetődött a vád, hogy az MTA-s kutatók tiltakoznak a VERITAS létesítése ellen”. Tovább a linkre

Erdély online, 2019. március 15.

A magyar forradalom egy folyamat része volt, kellett hozzá a márciusi ifjak hazaszeretete, lendülete – emelte ki Ligeti Dávid, a VERITAS Történetkutató Intézet történésze.

Tovább a linkre

Híradó.hu

Gondola.hu

Webradio.hu

Magyar Nemzet

Magyar Narancs, 2019. március 21.

„Többen állítják, nincs egységes ideológia, sem központi akarat az események mögött, bizonyos tendenciák mégis határozottan kirajzolódnak… A Történelemportál Magazin nem sokkal a Nagy Magyarország után, 2014-ben szintén megszűnt (a honlap 2018 elejéig fennmaradt), de a kft. tovább működött, elsősorban a könyvkiadásra koncentrálva. Itt jelent meg Domonkos László Csurka-könyve, Raffay Ernő szabadkőműves-sorozata, illetve Szakály Sándor Trianon, honvédség, háború, sport című tanulmánykötete is. Közben a tagság változott, Balogh és Horváth-Lugossy kiszálltak, a Szakáccsal a J&SZ Média Kft.-ben együtt dolgozó Virág István pedig átvette az ügyvezetői tisztséget. 2017-ben egyszemélyes kft.-vé alakult a Kárpátia Stúdió Szakács vezetésével – Lugossy-Sági Krisztina ügyvédkedése mellett.” – olvasható  A Csalogány utca csalogányai. Szövetségek, klikkek, hálózatok a NER kultúrharcos köreiben című írás első részében.

Letölthető PDF

Magyar Hang, 2019. március 10.

Szakály Sándor megnyilatkozásai azt a látszatot kelthetik, hogy Magyarországon félhivatalos álláspont lehet a népfajok közötti megkülönböztetés mentegetése, bagatellizálása.”

Tovább a linkre

Hírklikk, 2019. március 9.

„tt van mindjárt a Professzorok Batthyány Köre, amely nyilván igényt tart majd arra, hogy méltó módon képviseltethesse magát a testületben. Róluk pedig tudjuk, hogy bármilyen kérdésben, bármikor befekszenek a kormánynak, még akkor is, ha a döntés egyenlő a tudományos kutatás autonómijának felszámolásával. Ráadásul számomra elég kézenfekvőnek tűnik, hogy a létrejövő alapítványhoz csatlakozni fognak majd a kormány által létrehozott áltudományos intézmények is (Magyarságkutató Intézet, VERITAS, Rendszerváltást Kutató Intézet, XX. századi, XXI. századi Intézet stb. stb.) és ezekkel sikerül majd oly módon felhígítani a kutatóhálózatot, hogy már eleve többségbe kerüljenek ezek a kizárólag ideológiai alapon létrejött, értékelhető tudományos tevékenységet nem végző intézmények.”

Tovább a linkre

168 óra, 2019. március 5.

Interjú Gadó János újságíróval, a Szombat szerkesztőjével.

„A ma uralkodó magyar kormány nem abban érdekelt, hogy az iszlám világot jobban megismerje és megismertesse, hanem abban, hogy legyen ellenségképe, hogy a félelemmel folyamatosan sakkban tarthassa és mozgósíthassa a tömegeket. Az ilyesmi mindig veszélyes. Ettől függetlenül az iszlám bevándorlás Nyugat-Európában valóban nehéz ügy és a zsidókat az átlagnál jóval érzékenyebben érinti. Emiatt manapság furcsa jobboldali pártok és mozgalmak keresik meg őket, szövetséget ajánlva. Nálunk más a helyzet. A magyar zsidók, akik többségükben hagyományosan antifasiszta és kisebbségvédő beállítódásúak, a magyar jobboldalra továbbra is mély bizalmatlansággal tekintenek. Nem győzi meg őket sem a Fidesz, sem a Jobbik fordulata. Ezért a legújabb európai fejleményeket, a baloldali zsidóellenességet valóban nehezen észlelik, épp az antifasiszta beállítottságuk miatt. Ez számukra új, váratlan, nehezen emészthető helyzet.”

Tovább a linkre

Élet és Irodalom, 2019. március 1.

Berend T. Iván (1988 és 1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja) írja: „Az Akadémia tudományos testületei által ellenőrzött, önálló társadalomtudományi kutatások zavaróak. Az önálló, esetleg a kormánypropagandával ellentétes álláspontokat megfogalmazó kutatások tehát nem kellenek. Be is jelentették, hogy az Akadémiától elvett kutatási pénzekre már kormányzati vagy a kormányzathoz közel álló alapítványi kutatóhelyek is pályázhatnak. Az akadémiai társadalomtudományi kutatások tehát már ma, hivatalos megszüntetésük előtt is elveszíthetik anyagi forrásaikat.”

Tovább a linkre

Civilhetes

444.hu, 2019. március 1.

Márcisuka (Мэрцишор) ajándék Herczeg Márk tollából Ez nem rasszizmus, hanem a Fidesz üzemanyagtartálya címmel, de nem épp hercegi manírral.

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

 

168 óra, 2019. február 28.

A hetilap interjút közölt Kőszeg Ferenccel. „A rendszerváltást ünnepli a kormányzat Harminc éve szabadon munka címmel. A megalománia ezúttal is tetten érhető: húsztagú emlékbizottság állt fel, olyan kortársak részvételével, mint Lezsák Sándor, Kónya Imre, Boross Péter. A történész szakmát Szakály Sándor, M. Kiss Sándor és az elmaradhatatlan Schmidt Mária reprezentálja. A felügyeletet Kövér László házelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a kormányzat fiatal farkasa látja el. Felsorakozik az állami média, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely most meghálálhatja a belé öntött temérdek kormányzati pénzt. Persze apróbb hiányosságok azért lesznek. Nem lesznek ott a csapatban a demokratikus ellenzék képviselői, ki tudja, szó esik-e a SZETA-ról, a szamizdatról, a vallási csoportosulásokról, a valaha oly színes ellenzéki szubkultúráról. Vagy például Kőszeg Ferencről, aki ma már nyugdíjas, és abban a lakásban él, ahol nevelkedett.”

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2019. február 27.

Nem működött a zsarolás – Ha a kormánynak az Akadémiára fáj a foga, erővel kell elvennie című cikk: „Mit jelent mindez? Palkovics a pályázatot gyakorlatilag a kutatóhálózat – 10 kutatóközpont és 5 önálló intézet – 20 milliárdos alapfinanszírozására írta ki, de úgy, hogy arra az egyetemek és a kormány saját intézetei – például a VERITAS– is pályázhatnak. Ha a miniszter megígérné, hogy az MTA-s intézetek biztosan megkapják, ami jár nekik, azzal magát a pályázatot tenné nevetségessé, és nyilvánvalóvá válna, hogy a szimpla zsaroláson túl az eleve nem szolgált semmilyen célt.”

Tovább a linkre

Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2019. február 27.

A napilap szerdai számában megjelent A szabadság utolsó szigete című cikkben a szerző, Joseph Croitoru részletesen kitér az MTA körül kialakult helyzetre, a kormány döntései elleni tüntetésekre, nézetekre, az akadémiai intézetektől megvont alapkutatás-támogatásokra. A cikk szerint az akadémia elnöke is aggodalommal tekint az utóbbi években és az év elején létrehozott új intézetek növekvő hálózatára, amelyek viszont egyre nagyobb összegű támogatásban részesülnek. Ezek közé tartozik a cikk írója szerint a 2013-ban alakult VERITAS Intézet, amelynek vezetőjét, Szakály Sándor történészt egy 2014-ben tett kijelentése miatt a magyarországi zsidó közösségek szövetsége lemondásra szólított fel, de hiába. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Civilhetes 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

 

 

444.hu, 2019. február 25.

„A főszerkesztő ilyen szempontból is szimbolikus választásnak nevezte – mármint a szekértáborokon való átlépés szimbólumának – hogy a helyettesének annak ellenére azt a Veszprémy László Bernát történészt kérte fel, aki civilben a századvéges Migrációkutató Intézetben dolgozik és a Mandiner külsős szerzője, korábban pedig a VERITAS Intézet nevű kormányszervnek is dolgozott, hogy Orbán rendszerét nyilván másképp látjuk. Mert Veszprémy Seres szerint  hihetetlenül tehetséges történész – szakterületei a holokauszt és a bal- illetve jobboldali antiszemitizmus – valamint jó publicista.”

Tovább a linkre

Azonnali, 2019. február 24.

Ésik Sándornak szomorú vasárnapja volt, gondolt egyet, és megszülte a heti kötelező penzumát Nem bölcsészből van sok, hanem háborúból címmel. Tovább a linkre

 

444.hu, 2019. február 21.

Szijjártó Jeruzsálemben: Nem antiszemita a Soros-kampány címmel olvasható írás erdelyip aláírással.

Tovább a linkre

Magyar Narancs

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

 

 

Magyar Narancs, 2019. február 21.

Náray-Szabó Gáborral, a Professzorok Batthyány Körének elnökével jelent meg interjú.

„A Történettudományi Intézetnek azonban így is versenyeznie kellene például a VERITAS Történetkutató Intézettel.”

„Igen, mert a VERITAS  is történettudománnyal foglalkozik.”

Letölthető PDF

 

Valóság, 2019. február 19.

Az egészségügy reformjai az Antall- és Boross-kormány idején címmel jelent meg Hollósi Gábor kötetéről recenzió.

Letölthető PDF 1. rész; 2 rész

 

HVG, 2019. február 18.

Interjú Pálinkás Józseffel Nem lehet tudománykampfot csinálni, a kormány nem érti, hogyan működik a kutatás címmel.

„Nem az a szándék – nézzük csak a hobbi-magyarságkutató erőforrásminiszter szívügyét, a türk nyelvrokonságot –, hogy utólag igazoljanak egy olyan feltevést, amelyről az MTA tudósai többszörösen bebizonyították, hogy nem úgy van, nem áll meg?”

Tovább a linkre

ATV, 2019. február 17.

A Heti napló Sváby Andrással műsora A kormány beleszólna a Magyar Tudományos Akadémia kutatásaiba címmel sugárzott összeállítást.

ATV, 2019. február 17.

„Ezek után kiemeli Szakály Sándornak a Numerus Clausussal kapcsolatban tett kijelentését, amely szerinte nem jogfosztásnak, csupán jogkorlátozásnak minősül… kiemeli azt is, Szakály szerint az 1941-ben Kamenyec-Podolszkba deportált zsidók kivégzése idegenrendészeti eljárás volt.”

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

 

Népszava, 2019. február 16.

Szegőfi Ákos Kis ország, nagy mítosz című írásában olvasható: „A mítosz tartalmának kialakítása során a rendszernek szüksége van közvetítőkre is, akik kérdés nélkül terjesztik azt. A NER számára ez kétirányú folyamat: egyrészt új platformok kialakítását jelenti, másrészt azoknak a pénzügyi ellehetetlenítését, akik kritizálni merik az új mítosz tudományos alapjait. Az olyan erős kormányzati hátszéllel működő alapítványok és műhelyek, mint a Terror Háza vagy a VERITAS Intézet, amelyek valójában az MTA és a különböző történelmi műhelyek ’ellenlábasaiként’ jöttek létre, a mítosz közvetítését végzik. Alkalmazottaik első blikkre értelmiséginek tűnnek, és akadnak is páran, akik félreértésből a ’rendszerbarát értelmiségi’ képzavart használják a jellemzésükre, de ez a két kifejezés mára összeférhetetlenné, ha nem teljes ellentétté vált. A kormány politikai mítoszának terjesztésében egyszerű káderek segédkeznek, akikre egy szellemileg (és morálisan) egyébként igen megterhelő feladat jutott: a történeti múltat és a tudományos eredményeket kell a párt ideológiai katekizmusának megfelelő irányba torzítani. Szemben velük, egy értelmiségi tudja, hogy az igazság nem ideológia, hanem módszertan kérdése.”

Tovább a linkre

Hírklikk, 2019. február 16.

Az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán egykoron dolgozó osztályvezető-helyettes sem Wass Albertet, sem a VERITAS Intézetet nem kedveli.

Tovább a linkre

Népszava, 2019. február 16.

„A 2010-es kabinetváltás óta kiépült egy kormányközeli kutatóhálózat, amely átvenné az MTA intézeteinek szerepét.”

Letölthető PDF

HVG, 2019. február 14.

Hont András cikke.  „Én javasoltam  Hóman Bálintnak szobrot… intézetet hoztam létre a holokauszt és a zsidótörvények relativizálására…”  Csak nem a VERITAS?

Letölthető PDF

Civilhetes, 2019. február 12.

Ezt már tényleg nehéz elhinni: a CEU után Széchenyi Magyar Tudományos Akadémiáját is a levesbe aprítaná a kormány címmel jelent meg írás.

Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2019. február 12.

Gera Márton Lovász Lászlóék nem hagyják magukat: nemet mondtak az MTA ellehetetlenítésére című írása. „Az előzményekről korábban részletesen írtunk: a kormány elvonta a Magyar Tudományos Akadémia negyedéves költségvetésének egy részét, majd előrevetítette, hogy az egyes intézetek pályázatok útján juthatnának csak hozzá a pénzhez, azonban ezeken a pályázatokon versenyezniük kell például olyan, a kormány által preferált intézményekkel, mint a VERITAS Történetkutató Intézet, vagy éppen a Magyarságkutató Intézet.”

Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2019. február 11.

 Ezt érte el Palkovics: menekülnek a tudósok Magyarországról címmel jelent meg helyzetjelentés. Szerzők:Gera Márton és Teczár Szilárd.

Tovább a linkre

P.S.: Talán még emlékszünk :„Sok (akadémiai) kutató úgy nyilatkozott a Nature-nek, hogy aggódnak amiatt (…), hogy a történészeknek dicsőíteniük kellene az ország múltját.”

Infovilág, 2019. február 11.

Csernyánszky Judit Bevállalós vagy színlelt baráti lesz-e a Pompeo-vizit? című írása.

Tovább a linkre

Népszava, 2019. február 10.

„Strukturális átalakításnak álcázott szétdarabolás és új finanszírozási rendszernek nevezett kivéreztetés fenyegeti a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatát. Pálffy Gézával, a Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk, aki szerint az okozott károk már most beláthatatlanok.”

Tovébb a linkre

M1, 2019. február 8.

Gulyás Gergely sajtótájékoztatót tartott Mit, miért tesz a kormány? címmel. Szóba került az MTA témája, majd ennek kapcsán a VERITAS Intézet is.

Tovább a linkre

Válasz online, 2019. február 7.

„Határon túli magyar kisebbségek és sztálinista struktúrák kutatója, aki korábban a Fidesz-holdudvarral is jó viszonyt ápolt, most azonban – tíz év után – épp miattuk hagyja ott a Magyar Tudományos Akadémiát. Stefano Bottoni először a Válasznak beszél döntése okairól: szerinte a kormány az innovációs EU-forrásokra akarja rátenni a kezét, másrészt ideológiai okokból is támadja az akadémiai kutatóintézetek szabadságát. Bottoni állítja: Orbán Viktor 2016-ban közölte már, hogy tíz év alatt új, neki kedves történésznemzedéket kell kinevelni.”

Tovább a linkre