Rólunk írták

Népszava, 2017. június 1.

„Friss Róbert és mások is több ízben hangsúlyozták, hogy Orbán Viktor nem antiszemita. Lehet, hogy így van, de akkor kiválóan leplezi. Sokszor nem úgy viselkedett, ahogy azt egy egyébként valóban európai, humanista politikustól el lehetett volna várni. Ha a Fidesz vezetői nem zsidóellenes érzelműek, akkor miért jelenthette ki következmények nélkül Szakály Sándor, a Veritas Intézet igazgatója a Kamenyec-Podolszkijnál 1941 augusztusában történt pogromról, hogy mindössze idegenrendészeti intézkedés történt? Miért próbáltak szobrot állíttatni a nyilasok mellett kitartó Hóman Bálint egykori kultuszminiszternek? Miért szeretnék az ifjúság követendő példaképének látni Wass Albertet, Nyirő Józsefet, Tormay Cecile-t és más nyilas szerzőket? Miért mentegeti a II. világháború magyar háborús bűnöseit? Miért masírozhattak korábban a Vér és Becsület, a Magyar Gárda, a Betyársereg militáns és antiszemita hordái következmények nélkül? Ha csak a szavazatszerzés volt az ok, akkor még nagyobb a baj” – írja Szász Tibor a Szerintem rovatban Nem antiszemiták? címen.

 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

.

Népszava Szép szó melléklete, 2017. május 13.

Domány András a Ligeti Dávid által az Andrássy-szobor eredeti felállításának történetéről a VERITAS 2015-ös évkönyvében közölt tanulmányát mutatja be. „A szabadságharc után távollétében halálra ítélt, de aztán a kiegyezés után a miniszterelnöki, majd a közös külügyminiszteri székbe került politikus, az 1867 utáni Magyarország egyik legjelentősebb közéleti személyisége 1890-ben halt meg, és ezután rögtön törvény született arról, hogy államköltségen emlékművet kell állítani neki. Ettől kezdve csaknem 17 év telt el, nyolc miniszterelnök váltotta egymást, mire 1906 végén a szobrot felavathatta az a Ferenc József király, aki 1851-ben jóváhagyta Andrássy Gyula halálos ítéletét, de aztán 1867-ben engedte, hogy nádort helyettesítő miniszterelnökként ő tegye fejére a koronát. Kalandos időszak volt.”

Tovább a linkre

hvg.hu, 2017. május 10.

„Az 1956-os emlékév lebonyolítására két részletben összesen 14,5 milliárd forintot adott a kormány, az eseménysorozat szervezésével megbízott emlékbizottság élére Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét tették meg, társelnöke Schmidt Mária lett, míg a fővédnök szerepét Kövér László házelnökre osztották. A testületben helyet kapott még számos miniszteren és Boross Péter exminiszterelnökön kívül Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is.” Tovább a linkre.

Demokrata, 2017. május 10.

Spangel Péter a Somorjai Ádám OSB és Zinner Tibor által összeállított A Szabadság térről Washingtonon át a Vatikánba – és vissza. Mindszenty bíboros, prímás, esztergomi érsek követségi levelezése az Apostoli Szentszékkel, 1956 – 1971. című kötetét ajánlja az olvasók figyelmébe.

Letölthető PDF

Magyar Idők, 2017. május 9.

Hermann Róbert, a VERITAS Dualizmus-kori Kutatócsoportjának vezetője történész szakértőként részt vett az 1849-es dél-erdélyi mészárlásokról szóló Elpusztítani mindent című film készítésében. Letölthető PDF

szoljon.hu, 2017. május 8.

„A jászsági civiltársadalom meghatározó személyisége dr. Dobos László, akit a kistérségben leginkább a Jászok Egyesülete ügyvivőjeként, az utóbbi időben pedig elnökeként ismerünk. A Veritas Történetkutató Intézet főigazgató-helyetteseként vonult nyugdíjba a közelmúltban, korábban pedig két évtizeden át dolgozott a közmédia különböző területein, először a Magyar Televízióban, a Duna Televízióban, majd a Magyar Távirati Irodánál.” Tovább a linkre

Új néplap,  2017. május 11. Letölthető PDF

Hadtörténeti Közlemények, 2017. 2. szám

Kincses Katalin Mária részletes recenziót közölt a VERITAS 2015-ös évkönyvéről.

Letölthető PDF

Magyar Narancs, 2017. április 20.

„Az ugyanis tény, hogy Deák alkotta meg a sajtóesküdtszékről szóló rendeletet, amely pontosan meghatározza, mi a sajtóvétség, és amennyiben uszító tartalmúak, indokoltnak tartotta velük szemben a hatósági fellépést is.” – írja Kőszeg Ferenc cikkében.

Letölthető PDF

Heti Válasz, 2017. április 20.

„Egyszer a színpadról is válaszoltak közéleti megnyilvánulásra: az e föld befogad, avagy SZÁMODRA HELY című darab akkor született, amikor Szakály Sándor, a VERITAS Intézet igazgatója azt mondta, a kamenyec-podolszkiji deportálás puszta idegenrendészeti intézkedés volt" – teszi fel a kérdést Sümegi Noémi Mácsai Pálnak, az Örkény Színház igazgatójával készített interjúban.

Teljes cikk PDF

Kossuth Rádió, 2017. április 18.

A Határok nélkül című műsorban Matuska Márton a GULÁG Emlékév kapcsán a VERITAS Intézet által szervezett konferenciáról is szól, melynek elsődleges célja a második világháborút követő magyarság elleni atrocitások megismerése, ismertetése volt.

Átlátszó blog, 2017. április 7.

„A Szerencsejáték Zrt. szponzorációs feladatokkal megbízott leányvállalatának az Átlátszó által kikért támogatási listáján számos fidesz-közeli szervezet is szerepel. A korábbiakban bemutattuk a kultúrához, illetve a sporthoz kapcsolódó, valamint a Lázár-testvérekhez, Deutsch Tamás testvéréhez és Németh Szilárdhoz köthető juttatásokat. Az utolsó részben a Rogán Antalhoz, Seszták Miklóshoz és L. Simon Lászlóhoz köthető szervezetekről, valamint a kormánypárthoz közeli szellemi műhelyekről lesz szó” – írja csikaszbrigitta a További csókos szervezetek a szerencsejátékos fazék körül címmel blogjában.

 

sonline.hu, 2017. április 6.

A Magyar Királyi Honvédség ereje egy-két napos ellenállásnál többet nem bírt volna ki, ami nem lett volna sikeres – állította Szakály Sándor, szerinte a németek mindenképpen legyőzték volna hazánkat, sőt még horvát, román és szlovák csapatok is ellenünk fordultak volna" – írja a Somogy Hírlap online változata online változata.

Magyar Fórum, 2017. március 30.

A VERITAS Intézet 2015-ös évkönyvéről jelent meg cikk a Magyar Fórum hasábjain. A VERITAS azóta sem változtatott ars poeticaján, tehát a régiektől tanult módon „sine ira et studio” – harag és elfogultság nélkül próbálja, kívánja bemutatni a magyar múlt kevésbé feltárt, nem egy esetben elhallgatott eseményeit ... – írja a szerző.

Letölthető PDF

Magyar Szó, 2017. március 29.

Gondolkodásra, tanulásra késztet a kételkedés címmel számol be a vajdasági Magyar Szó Szakály Sándor újvidéki előadásáról.

 

The Jewish Chronicle, 2017. március 28.

Horthy Miklós halálának évfordulója kapcsán megjelent Magyarország még nem szabadult meg náci múltjától című írásában a szerző  a szovjet megszállás áldozatainak emlékére Szabadság térre tervezett obeliszkről és a német megszállás áldozatainak emlékművéről cikkez, majd a kormányzó „kétes”történelmi szerepéről, a jelenlegi kormány múltba néző politikájáról és a VERITAS Intézet „intellektuális álarcba” burkolt Horthy-kutatásairól szól.

 

Népszava, 2017. március 28.

Bihari Tamás Történészi szájzár című cikkében az ’56-os plakát körül kirobbant történészi vita ürügyén a VERITAS Intézetről is megírta véleményét.

Liget, Magyar Idők hétvégi melléklete, 2017. március 25.

Hermann Róbert, a VERITAS Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetőjének Reformkor, forradalom, szabadságharc című, a tavaly megjelent kötetéről közölt recenziót Kovács István Görgei kegyelme címmel.

Letölthető PDF

444.hu, 2017. március 23.

Fegyelmit kaptak az '56-os Intézet történészei, mert nyilatkozni merészeltek Pruck Pál ügyében címmel jelent meg cikk. Szerzője Rényi Pál Dán.

Lámpás, 2017. március

Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének lapja közöl egy rövid könyvbemutatót a VERITAS könyvek negyedik kötetéről, a Somorjai Ádám OSB és Zinner Tibor által összeállított A Szabadság térről Washingtonon át a Vatikánba – és vissza című opusról.

Letölthető JPG

Magyar Napló, 2017. március

A Somorjai ÁdámZinner Tibor szerzőpáros által 2010-ben megjelentetett Szeizmográf a Szabadság téren: Mindszenty bíboros levelezése az USA elnökeivel és külügyminisztereivel, 1956–1971 című kötetről ír Szokolay Domokos.

Letölthető PDF

Népszava, 2017. január 25.

„A méhészszövetség tagjainak is lehet problémájuk, mert sok heréjük van. A here pedig nem szittya származék, a Magyarországon élő herék mind „migráncsok”, akik alattomos módon berepültek szép hazánkba” – írja Majláth Mikes László Ki lesz a soros? című cikkében.

Le Monde diplomatique, 2016. december

„Közel negyvenhat éves megszállás és két évtizedig tartó kétes átmenet után Magyarország visszanyerte önrendelkezési jogát és képességét" – írja Orbán Viktort idézve Corentin Léotard Nacionalista őrület Magyarországon című cikkében. A magyar kormány „világnézete tudományos szempontú legitimitását igazolandó" létrehozta többek közt a VERITAS Történetkutató Intézetet folytatja a szerző.

PDF

Somogy, 2016 ősz

A Somogy kulturális folyóirat 2016-os őszi számában megjelent Botos János és Gecsényi Lajos két VERITAS-kötetet bemutató írása. Az első Hollósi Gábor Dr. vitéz ákosfalvi Szilágyi László belügyminiszteri tanácsos visszaemlékezése az 1941-es mentesítésekre című művének recenziója, a második pedig a VERITAS 2015-ös évkönyvének méltatása.

Teljes szám

168 óra, 2016. november 29.

„…a Terror Háza Múzeum 2002 februárja óta próbálja belénk sulykolni, hogy a dolgok menete szerint 1944. március 19-ig Magyarországon nem történt semmi rendkívüli. Ami korábban történt, elfogadható volt. De március 19-én megjelentek a németek, és váratlanul minden tönkrement. Pár hónappal később pedig a nyilasok gyilkolni kezdték a zsidókat. Amit el akarunk felejteni, az nem kevesebb, mint hogy jóval ’44 márciusa előtt kezdődik Magyarországon a zsidóság jogfosztása. Ami március 19. után történik, az már az emberek totális kirablása. Május és augusztus között zajlik a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány szervezésében 437 ezer ember deportálása. Könyvemben nem megyek bele a hazugság boncolgatásába, hogy Horthy tudott-e vagy nem tudott arról, mi a nácik zsidópolitikájának lényege. Tudjuk, hogy tudott a holokausztról. Az viszont bizonyítható, hogy Szálasi Horthynál sok szempontból opportunistább zsidópolitikát folytatott. – nyilatkozza Karsai László.

Magyar Hírlap, 2016. november 3.

Sajnálatos módon vannak, akik úgy gondolják, hogy 1956 csak az övék. Úgy hiszem, hogy ’56 az egész magyar nemzeté, határon innen és túl. Személyesen is tapasztaltam, hogy a nyugati emigrációban élők október 23-át mindig közösen ünnepelték, függetlenül attól, hogy ki milyen világnézeti, politikai felfogást képviselt, mikor és miért menekült el Magyarországról. Ha egy nemzet nem képes felemelkedni odáig, hogy a huszadik századi történelem egyik legszebb és legméltóbb eseményére úgy emlékezzen, ahogy világszerte teszik a demokratikus országokban, az nagyon elszomorítóállítja Szakály Sándor a vele készített interjúban.

Archivált PDF

Ausztráliai Magyar Élet (2016. november 17.)

Magyar Élet, 2016. október 13.

Azt hiszem, ez alatt a 2 és fél év alatt már jelentős eredményeket értünk el.Ha csak arra lett volna elegendő, hogy –-- mint mondani szoktam ---- egy zöld mezős beruházásként beinduljon ez az intézet, talpra álljon, létrejöjjön a struktúrája, összeálljanak a munkatársak, kialakuljanak azok a kutatási irányok, melyeket a bevezető kérdésben említettél, az is elegendő lett volna, de mi ennél sokkal többet tettünk. Ennek bizonyítására elég, ha valaki megismerkedik a található anyagokkal. Számos olyan kérdés-körrel foglalkoztunk ugyanis, melyek érdeklik a közvéleményt, de ezek nem egy esetben olyan kérdések, amelyekről eltérő vélemények vannak. S ezek az eltérő vélemények azért léteznek nagyon sokszor, mert az 1945 utáni időszakban eléggé pártos hozzáállással közelítettek sok kérdéshez – nyilatkozza Szakály Sándor az Ausztráliában megjelenő hetilap által készített intejúban.

Újkor.hu, 2016. október 1.

„Az egyetemi órák mellet a Hadtörténelmi Levéltárban és a Hadtudományi Könyvtárban 'búvárkodtam', illetve szerény óradíjért a Külügyminisztérium Könyvtárában könyvtároskodtam, mint könyvtárszakos hallgató.  Ez jó felkészülést jelentett nekem. Olyan témáim voltak, amelyek nem voltak igazán kutatottak és preferáltak, mint például a két világháború időszakának magyar katonai felső vezetése, vagy a csendőrség.”

Tovább a linkre

NOL, 2016. szeptember 11.

Bársony János és Daróczi Ágnes roma ­holokausztról szóló könyve sok tekintetben inkább történelemhamisító manipulációnak nevezhető, mintsem tudományos munkának – állítja Landauer Attila nyelvész, lexikonszerkesztő, kisebbségkutató, a református Egyház és Társadalom Kutatóintézet munkatársa. Bársonyék viszont ellenségesnek és szokatlanul elfogultnak tartják a bírálatot, amellyel kapcsolatban azt mondják: „Gyanakvó, indulatos hangneme megdöbbentett minket."   olvasható a NOL-on.

Tovább a linkre

Index, 2016. szeptember 6.

Kolozsi Ádám Indokold meg, miért van igaza Orbán Viktornak! című cikkét a következőkkel vezeti fel: „Nem csak Orbán 2015-ös bevándorlásügyi beszédét vicces (ez más jelzővel szabadon cserélhető) olvasni a nyolcadikos törikönyvben, a baloldalt is érdekesen jellemzi az idén átdolgozott állami tankönyv: kiderül, hogy a baloldaliság mindenekelőtt a radikalizmussal azonos. Az ideológiai neveléstől fellelkesülve megnéztük az idén először kiadott kísérleti tankönyvet is, és erre jött az igazi meglepetés: első blikkre kifejezetten szakszerűnek látszik, és közben még olvasmányos is. Mindkettőt ugyanaz az állami intézmény adta ki – mintha csak a kísérleti tankönyv ázsióját szeretnék emelni.”

Tovább a linkre

La Croix, 2016. augusztus 25.

A francia La Croix katolikus napilap Közép-Európa, az identitás szenvedélye címmel közöl sorozatot François d’Alançon tollából. A szerző negyed évszázaddal a kommunizmus bukása után bejárja a térség fontosabb városait (Zágráb, Pozsony, Krakkó, Budapest) és pillanatképet ad az elért eredményekről és sikertelenségekről. A magyar főváros esetében a Budapest, a befejezetlen múlt szellemei című cikkben a Budai Vár kapcsán a múltidézésről, a millenniumról, új hősök kereséséről, a kommunista szoborparkról és nem utolsó sorban a migránskérdésről ír. Megszólal többek között a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója is. Szakály Sándor kiemeli, hogy „vállalnunk kell történelmünket, nem megszépítve, de nem is befeketítve”. Magyar Bálint ezzel szemben a társadalom értékrendjének hanyatlását említi meg.

Archivált PDF (25-27. oldal)

Tovább a linkre

 

Demokrata, 2016. augusztus 24.

"Önt sokan a hazai történettudomány fenegyerekének tartják. Például egy Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos nyilatkozata miatt, amit a VERITAS Történetkutató Intézet megalakulása után néhány nappal tett…" Szakály Sándor főigazgatóval készült interjú jelent meg a Demokratában.

Archvált PDF

Tovább a linkre

Népszabadság, 2016. augusztus 20.

"Egy jókora dobozra való gyűlt össze az évek folyamán, A Robinson  Crusoe-tól az Öreg néne őzikéjén át Az utolsó mohikánig. S ha valaki megkérdezné tőlem, mit is észleltem, tehát mire emlékszem 1987/88 Magyarországából, elég élesen kirajzolódik azon esték képe, amikor a falra eresztett fehér lepedőn ismerős mesehősök tűntek fel a forrósodó diavetítő enyhe berregése közepette. Akkoriban nem igen érdekelt, ki írta és rajzolta e bájos meséket. Ám amikor egy-két évvel ezelőtt nagyobbik lányomnak újra elővettük a meséket, szemem a szakmai kíváncsiság miatt az alkotókra tévedt, s Hófehérke történeténél azt olvastam: rajzolta F. Györffy Anna." írja Papp István történész a Farkas Judit által összeállított kötetről.

Tovább a weblapra

Kolozsvári Szalonna, 2016. augusztus 14.

"Mert hát, intézete névadója, a Veritas mégiscsak az jelenti: igazság. Most már csak az a kérdés, kinek az igazsága? Ráadásul azt is tegyük hozzá, hogy a történelmet mindig a győztesek írják. Nomeg – ahogy ez a Fidesz-kormányzat esetében jól tetten is érhető – ők is hamisítják meg" – áll Ille istván Mit lehet kutatni egy olyan korszakon, amit Orbánék egyszerűen kitöröltek a nemzet múltjából? címen a Kolozsvári Szalonna honlapján megjelent cikkében.

Tovább a weblapra

 

Magyar Idők, 2016. augusztus 6.

Antall József zaklatása a Kádár-korszakban

Ugyan ki terjesztette el, hogy a levéltári dokumentumok a legunalmasabb dolgok közé tartoznak? Aki elolvassa az Antall József későbbi miniszterelnök kommunizmus alatti, főként 1966 és 1975 közötti megfigyeléséről, zaklatásáról szóló kötetet, az egészen bizonyosan tarthatatlannak ítéli ezt a híresztelést. Pedig nincs semmi extra Tóth Eszter Zsófia történész kötetében – írja Megyeri Dávid Antall József és az állambiztonság című kötetről az Agyonfigyelt polgár című könyvajánlójában a Magyar Idők hasábjain.

Archivált PDF

Kettős mérce, 2016. július 22.

Nincs könnyű helyzetben Orbán Viktor és pártja: jó ideje látjuk, hogy hogyan keresik történelmi gyökereiket. De hát miért is lenne könnyű helyzetben egy olyan párt, amely liberális fiatal demokratákból lett, mára pedig illiberális államot épített maga köré? Így sem nehéz persze megtalálni a gyökereket, de a tálaláshoz kellett azért némi furmányosság, és nagyfokú arrogancia ahhoz, hogy a magyarázat mindenkinek lemenjen a torkán – írja Diószegi-Horváth Nóra a Kettősmérce.blog-on.

Tovább a weblapra

Archivált PDF

168 óra, 2016. július 10.

Az alapító felhívás az elmúlt százötven év torzításmentes bemutatására szól. Nem tudom, elhiszik-e nekem: a VERITAS főigazgatójaként Orbán Viktorral történelmi kérdésekről két szót sem beszéltem – mondja Szakály – áll Buják Attila írásában.

Archivált PDF

Tovább a weblapra

Budapest Beacon, 2016. június 10.

A Szálasi-korszakban a zsidóknak nagyobb volt a túlélési esélyük, mint a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány idején – állítja Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora, aki Szálasi Ferencről szóló életrajzi kötete megjelenése alkalmából adott interjút a Budapest Beaconnek. Összesen mintegy kétszázezer zsidó lehetett Budapesten a nyilas hatalomátvétel idején, akiknek mintegy háromnegyede érhette meg a felszabadulást – véli a szakember. Karsai egyebek mellett arra is fölhívja a figyelmet, hogy a II. világháborúban semleges Törökország – bármit is állít az európai uniós integráció kedvéért a mostani török kormányzat – egyáltalán nem vett részt az embermentésben, sőt: kifejezetten ellenségesen viszonyult a zsidómentésnek még a gondolatához is. A történészprofesszor élénk szavakkal bírálta több kollégáját is, többek közt a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját és annak egyik, Hóman Bálintot szerinte rehabilitálni igyekvő munkatársát.

Budapest Beacon link

Archivált PDF

Pelle János: Népvezér a csillagból – Szálasi Ferenc politikai életrajza (Magyar Idők, 2016. augusztus 2.) Archivált PDF

Magyar Fórum, 2016. április 21.

A VERITAS vitaestje Ferenc Józsefről címmel jelent meg a Magyar Fórum idei 16. számában egy terjedelmes beszámoló az áprilisi VERITAS-estről.

Archivált PDF