Rólunk írták

Pesti Srácok, 2018. szeptember 22.

>Néha én is éreztem úgy magam, mint Takaró Mihály tihanyi várkapitány 1558-ban, amikor azt írja egyik levelében: „énnekem előttem tűz vagyon, hátam megett víz, környűben mind ellenség.” <

Tovább a linkre

Népszava, 2018. szeptember 21.

A szociáldemokrata napilap Szerintem rovatában Kádár János véleményét fogalmazta meg Zéró tolerancia címmel.

Letölthető PDF

Független Hírügynökség, 2018. szeptember 19.

A hazugság emlékművei, avagy történelemhamisítás kormánytámogatással címmel Karsai Lászlóval közölt interjút FüHü. Idézet: „Ez a fajta történelemhamisítás nem új, rendkívüli mértékben felháborító, és egyébként 7.5 milliárd forintba került már eddig is az adófizetőknek.”

Tovább a linkre

Országos Szolgálat MTI, 2018. szeptember 19.

„A kormány Sargentini-kampánya félrevezető, és felveti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját.”

Tovább a linkre

Civilhetes

Új Élet, 2018. szeptember 15.

Szakály Sándor szerint a zsidók nem szenvedtek el jogfosztást Horthy kormányzósága alatt címmel jelent meg írás a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének hetilapjában.

Letölthető PDF

Index, 2018. szeptember 14.

Névtelen szerzőtől: „A Mazsihisz egyébként a koncepció és Schmidt Máriával való konfliktusai miatt már 2014-ben otthagyta a Sorsok Házát előkészítő bizottságot, és annak ellenére, hogy mindig is kerülte a kormánnyal való közvetlen konfliktust, a budapesti Szabadság térre épített német megszállási emlékmű, illetve Szakály Sándornak, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójának a kamenyec-podolszki vérengzésekről tett kijelentése miatt is szembekerült a kormány hivatalos történelempolitikájával.”

Tovább a linkre

Népszava 2018. szeptember 15.

Magyar Élet, 2018. szeptember 13.

A VERITAS Intézet neve két alkalommal is megjelenik az ausztráliai kiadványban.

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Népszava, 2018. szeptember 5.

Idézet a tájékozatlan tanárnő soraiból: „[…] Auschwitzban csaknem annyi magyar állampolgár lelte halálát, mint a szovjetunióbeli hómezőkön. De van egy hatalmas jogi és emberi különbség: a munkatáborba szúfolt magyarok fegyvertelen civilek voltak!”.

A „tanárnő” nem tudja, mi a GULAG vagyis a Javítómunka-táborok Főigazgatósága (Главное управление исправительно-трудовых лагерей)?

Letölthető PDF

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

ÉS, 2018. szeptember 7.

Karsai László  Szakály, Horthy és a korlátozott történelmi igazság című cikkében olvasható: „Mit szólna Szakály, ha esetleg református vallású családból származna, és Magyarországon mozgalom indulna, amely a reformátusok jogainak korlátozását tűzné zászlajára. Erős fundamentalista katolikus támogatással elérnék, hogy akinek két református vallású nagyszülője van, az ne taníthasson állami tanintézetben, ne lehessen orvos, ügyvéd, mérnök, színész”.

Tovább a linkre

Mérce, 2018. augusztus 29.

Azért Diószegi-Horváth Nóra mégis bezavar. Szerinte „a kormány igyekszik zárójelbe tenni 70 év történelmét, és visszakanyarodni 1944 elé, mintha az azóta eltelt idő meg sem történt volna.” Egy tiszteletteljes kérdés Diószegi-Horváth Nórához: kik írják/írták át a történelmet, és mikor? Csak nem azok, akik a 133 napot dicsőítették?

Balmix

Civilhetes

Népszava, 2018. szeptember 4.

Idézet a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem volt hallgatójától: „Unnánk már, hogy a hatalom emlékezetpolitikájával foglalkozzunk. Ám unos-untalan beleakadunk Szakály Sándor udvari történész képzettségét megalázó kijelentéseibe. A VERITAS Történetkutató Intézet – már az Igazság név is hazugság – főigazgatója megbízhatóan szolgálja ki a kormány történelmi szövetbe ágyazott reálpolitikai céljait.” Tovább a linkre

Letölthető PDF

Somogyi Hírlap, 2018. augusztus 28.

 

Memoárírásra nem készül, de szívesen megosztja történeteit a hozzá közelállókkal

 

Augusztus 27-én volt kilencvenesztendős, s most is megjár neki a miniszterelnöki megszólítás. Boross Péter, a Somogyból induló, jogász végzettségű, egykori nagybajomi fiú, tekintélyes vendéglátói múlttal a háta mögött a rendszerváltozás idején lépett a politika porondjára. Antall József miniszterelnök felkérésére mondott igent, majd a jó barát halálát követően 216 napig kormányfőként szolgálta nemzetét. Jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet tanácsadó testületének elnöke, akivel az elmúlt húsz évben többször is találkoztam. Nagybajomban, Kaposváron, Budapesten.

SOMOGY:  Fekete kabátját panyókára vetve borult rá a templom padjára. Bár a keresztény értékrend szerint igazította lépteit, önmaga bevallása szerint nem volt túl buzgó templomba járó. Most csukott szemmel, hosszasan imádkozott a nagybajomi katolikus templomban. A múlt sűrű levegője vette körül, s ez még intenzívebbé tette az égi-földi párbeszédet. Boross Péter hazajött. Kérés nélkül is megtette volna, de most hívták. Szólította a szülőföld. A templomrekonstrukció kínálta az alkalmat; Isten hajlékának újraszentelésén ő is beszélt. Az egykori joviális miniszterelnöktől, aki akkoriban Orbán Viktor főtanácsadója volt, az ünnepi misét követően megkérdeztem: „Tanácsot adni könnyebb, vagy inkább tanácsot elfogadni?” Azt felelte: „Adni mindenképpen könnyebb, mert a mérlegelés és a felelősség mégiscsak azé, aki kapja. Neki kell eldöntenie, hogy elfogadja, félig ismeri csak el vagy elveti a tanácsot.” Ezt tartja ma is.
Látszólag jól érezte magát e szerepben, de emellett igyekezett megfelelni más társadalmi funkcióinak is, hogy bölcs meglátásai a köz javára váljanak. A Nemzeti Kegyeleti és Emlékhely Bizottság képviseletében is többször megfordult Somogyban. Jókai Annával, Lomnici Zoltánnal, Katona Tamással érkezett, hogy megoszsza gondolatait a Kegyelet és emlékezet című konferencián, amelyet Puskás Béla, a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezetője szervezett.
Mindig örömmel érkezett Somogyba. Akkor is, amikor várossá lett szülőfaluja díszpolgári címét vette át. A nagybajomi gyökereire büszke miniszterelnök meghatódott attól, hogy értékelték erőfeszítéseit. Mivel rátermett, lelkes polgármesterasszony irányítja a települést, folyamatosan próbál neki segíteni ma is.
Boross Péter a Somogy Megyei Közgyűlés tíz évvel ezelőtti, Nagybajomban tartott megyenapi kitüntetési ünnepén díszvendégként lépett a mikrofonhoz, s egyebek mellett arra utalt: boldog, hogy a magyar múlt, a magyar hagyományok végre nagyobb súlylyal kapnak helyet a lokális és az országos közgondolkodásban, mint ahogy ennek hiányát sok alkalommal oly keserűen tapasztalta. Üzenet ez, mivel históriás nép a magyar, s eleink, akik nagyot alkottak, mindig a múlt tapasztalati kincsestárából vették a példákat a hogyan tovább?-ra. Az érzelmi kötődésre, a lokálpatrióta somogyiságra is ráirányította a figyelmet, hiszen aki nincs tekintettel közéleti ténykedése során az emocionális vonatkozásokra, az valamit alapvetően nem ért, s talán nem is való a közéletbe. A közelmúltban életinterjúra jelentkeztem be hozzá; a Somogy folyóirat megbízásából kopogtattam a VERITAS Történetkutató Intézet Duna-parti székházában lévő irodájának ajtaján, hogy kilenc évtizedet nagyító alá véve bírjam vallomásra. Közvetlen környezetében egyetlen fénykép látható a beszélgetősarokban: a jóbarát, Antall József portréja. Olykor rá-rápillant barátja fényképére, és elégedetten summázza: a szövetség, melyet vele kötött, halálával sem szűnt meg. „Megérdemli, hogy a közelemben legyen” – jegyzi meg.
Hallgatom családról, diákévekről, hadapródiskolai, gimnáziumi és egyetemi tanulmányokról, 1956-ról, vendéglátói szakmai múltjáról, előmeneteléről, a rendszerváltozás éveiről, Istenről, családról, pályatársakról, médiáról, s arról is, hogy ha nem is várja, de tisztában van azzal: lassan szólítja majd a túlpart… Szülőfalujáról különös szeretettel mesél, s tudatosan keresi a somogyi jellegzetességeket, hiszen az élete a példa rá: a somogyiság létező, érzelemvilágot meghatározó tényező. Memoár- vagy önéletrajzírásra nem készül, azt mondja, túl türelmetlen már, ami az öregkor velejárója, de szóban szívesen megosztja történeteit a hozzá közelállókkal.
Boross Péter néhány éve megözvegyült, és elveszítette fiát is. Nagybajomban élő László öccsével és családjával élő a kapcsolata, de már meghaltak generációjának azon tagjai, akikkel együtt gyerekeskedett. A Máli lányok – ismert tanítócsalád sarjai – viszont nyugdíjasként a fővárosból visszaköltöztek Nagybajomba. Mária és Márta évente szerveznek egy-egy összejövetelt, amelyen az Igmándy és a Sáringer família leszármazottjaival is találkozik a miniszterelnök.
KA: Boross Péter mindig örömmel jön Somogyba
Beágyazott cikkek:
Adni könynyebb, mert a felelősség azé, aki kapja
Pite és album Nagybajomból
Czeferner Józsefné Nagybajom polgármestere és Pozder Veronika, az önkormányzat gazdasági vezetője csütörtökön köszönti fel Budapesten a település díszpolgárát. Egy fényképalbumot nyújtanak át neki Nagybajomról, és egyebek mellett somogyi bor, pálinka is lesz az ajándékok között. Mivel a miniszterelnök nem szereti a túl krémes süteményeket, így a polgármester maga süt neki almás pitét.
A miniszterelnök „vizsgáztatott”…
Az egyik ünnepi ebéden az egykori miniszterelnök megkérdezte tőlem, tudod-e, ki találta fel a szódavizet, s ki írta le először azt, hogy fröccs? Már-már azt éreztem, „vizsgáztat”, hiszen a vendéglátás a kisujjában van, de szerencsére – lehet, hogy nem erre számított –, nyomban válaszoltam, mivel tudtam a két nevet: Jedlik Ányos, illetve Vörösmarty Mihály. A jó feleletre vörösborral koccintottunk.

Szerző:  Lőrincz Sándor

 

Élet és irodalom, 2018. augusztus 24.

Kőszeg Ferenc Az ételosztás elmaradt című cikkében Magyarország múltbeli és mostani menekültpolitikájáról ír. „A hírt már mindenki tudja: a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség munkatársait, élükön Iványi Gáborral, nem engedték be a röszkei tranzitzónába, hogy ott élelmiszert osszanak a menedékkérőknek. A magyar hatóságok éheztetéssel akarják rábírni a menedékkérőket, hogy térjenek vissza Szerbiába.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Klub Rádió, 2018. augusztus 27.

Karsai László és Dési János beszélgetése az 1941-es deportálásokról, a kamenyec-podolszkiji eseményekről, valamint a magyarság háborús bűneiről. Karsai László szerint sehol sem található az idegenrendészeti eljárás kifejezés a korabeli használatban.

 

168 Óra, 2018. augusztus 29.

Vásárhelyi Mária a Bűnöző állam című glosszájában éheztetésről és emberkínzásról elmélkedik.

Letölthető PDF

Magyar Napló, 2018. augusztus

Szakály Sándor  Múltunkról és jelenünkről. Válogatott interjúk és beszélgetések című kötetéről jelent meg recenzió Bába Iván tollából. „Az ideologikus történetírással szemben számos publikációjában mutatta be a honvédség személyi, főleg tiszti állományát, belső működési rendjét, erkölcsét és értékrendjét […]” .–  olvasható az írásban.

Letölthető PDF

Magyar Narancs, 2018. augusztus 19.

„Az elmúlt évtizedben három munkatársunk nyert Bolyai Ösztöndíjat, három alkalommal nyertünk posztdoktori OTKA, illetve NKFI pályázatot, és két alkalommal csoportos kutatási pályázatot. Ezen túl 2014 és 2017 között az Európai Unió Európa a polgárokért program intézményi támogatása keretében egy első világháborús mindennapokat bemutató programot bonyolítottunk le, 2017-ben pedig a legrangosabb európai tudományos kutatási pályázaton, ha tetszik, a tudományos kutatás Európa-bajnokságán voltunk eredményesek. (…) évente száznál több kutató látogat meg minket a legkülönfélébb intézményekből, az egyetemektől az akadémiai és állami kutatóintézetekig, mint a NEB vagy a VERITAS.”

Tovább a linkre

Mandiner

Zoom

Zsúrpubi

Mérce

Mixonline

Népszava, 2018. augusztus 15.

A kormány úgy döntött, hogy a Parlament közelében létrehozza a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét […] Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) tagja lapunktól értesült a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatról. Kérdésünkre, hogy pontosan mit takar az Alkotmány utcában létrehozandó Nemzeti Összetartozás Emlékhelye kifejezés, elmondta […]”

Letölthető PDF 1

Letölthető PDF 3 

Civilhetes

Heti válasz

Újkor, 2018. augusztus 4.

A Gyáni Gáborral készült interjúból: „Szüntelen és közvetlen nyomás nehezedik a szakmánkra, ezen belül magára az akadémiai és egyetemi szférára annak érdekében, hogy olyan történetírást kezdjen el művelni, amely hangsúlyozottan a nemzet forró szeretetéből fakad, ahogy egy fiatal Veritasos munkatárs fogalmazott, amikor feddőleg szólt egy véleménycikkében a szerinte ma még tévúton járó akadémiai történetírásról”.

Tovább a linkre

24.hu, 2018. július 30.

„A fiatal Ligetinek, egykori hallgatójának pedig azt ajánlja, hogy olvasson és kutasson sokat, írjon jó könyveket, és akkor egészen biztosan ő is haladni fog fölfelé a tudományosság ranglétráján”, avagy mondd meg az igazat betörik a fejed. Tovább a linkre

 

Valóság, 2018. július 25.

Antall József életútja levelezése tükrében címmel közölt Kapronczay Károly recenziót a Tóth Eszter Zsófia szerkesztésében és a VERITAS füzetek sorozatban megjelent Ceruzavonások Antall József arcéléhez. Levelek és interjúk című kötetéről.

Letölthető PDF

Heti TV, 2018. július 26.

A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának vendége Karsai László, aki munkatársunk kíván lenni.

Teljes interjú

Népszava, 2018. július 19.

„Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak.”

Tovább a linkre

Magyar Hang (2018. július 13-19.) Link

Népszava 2018. július 23.

Magyar Idők, 2018.július 18.

„Miként a parlamentnek beterjesztett 2019-es évi költségvetésből és Palkovics miniszter úr nyilatkozataiból kiderült, a kormány tervbe vette az akadémiai kutatások kormányzati kontroll alá helyezését, a ’terméketlen’ alapkutatások visszaszorítását, illetve kormányzati célok alá rendelését, az alkalmazott kutatások előnyben részesítését.”

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Azonnali, 2018. július 17.

Ki ez a Techet Péter, aki talán a bölcsek kövét birtokolja, hogy „(ál)tudományos” jelzővel illessen több intézetet?

Tovább a linkre

Magyar Idők, 2018.július 17.

„Azok, akik nosztalgiával tekintenek vissza a Kádár-rendszerre, azokat nem érintette a diktatúra kegyetlen megtorló tevékenysége – hívta fel rá a figyelmet az ECHO TV Tegnapi történelem című műsorában Tóth Eszter Zsófia történész. A VERITAS Történetkutató Intézet kutatója rámutatott, aki egy kicsit is szembe ment a rendszerrel, arra azonnal lecsapott hatalom. Hozzátette: aki nosztalgiával tekint a Kádár-rendszerre, az nem mert, sőt nem is mert elgondolkozni azon, hogy szembemenjen a hatalommal.”

Tovább a linkre

Szombat, 2018. július 15.

„Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.” […]

Akadt egy úr, aki a nagy történész Romsics Ignácot vádolta antiszemitizmussal. Elterelő hadmozdulat volt. Hazánkban hivatalos intézetek foglalkoznak történelemhamisítással. Szakály Sándor intézetigazgató a Kamenyec Podolszkij-i deportálást idegenrendészeti műveletnek írta le. Egy másik hasonló aranykalitkában az a Bíró Zoltán trónol, akitől Esterházy Péter vett búcsút, mert főszerkesztőként antiszemita-gyanús írásokat közölt.”

Tovább a linkre

Városi Kurír, 2018. július 8.

Berlini vélemény Ligeti Dávid, az ifjú történész és a piaci rés esete – már csak a hozzáértőket kell eltávolíttatni! címmel.

Tovább a linkre

Magyar Idők, Lugas melléklet, 2018. július 14.

A magyar katonai hagyományok írásos dokumentumainak központja, elsődleges kútforrása a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Az intézménynek voltak nehéz és viharos időszakai, de az elmúlt hatvan év mégis a kiegyensúlyozott építkezés időszakát jelentette. Bonhardt Attilát, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár leköszönő igazgatójával készült interjú jelent meg az intézmény múltjáról és küldetéséről.

Tovább a linkre

HEOL, 2018. július 6.

Jánosi Zoltán szerint az irodalom papíralapú olvasása semmihez sem hasonlítható, kreatív élményeket generáló folyamat, nem váltható le semmiféle új technikával vagy technikai trükkel.”

Tovább a linkre

Örülünk, Vincent? 2018. július 5.

 „Ligeti testvér, a VERITAS Intézet tudományos munkatársa fontos cikket közölt a Magyar Időkben” – írja a Ponyvaregény hősének árnyéklovasa (Kagemusha).

Tovább a linkre

Világgazdaság, 2018. július 6.

Két bizottság fogadott el módosító indítványokat a jövő évi költségvetéshez – Ráski Péter írása: „A tizenháromból csak két testület fogadott el módosító indítványt a jövő évi költségvetéshez és az azt megalapozó törvényhez – derül ki a Parlament oldalán közzétett adatokból. A költségvetési bizottság (KB) mindkét törvényen módosítana, míg a magyarországi nemzetiségek bizottsága csupán a büdzsén.

A KB elfogadta a kormánypárti országgyűlési képviselők által benyújtott javaslatcsomagot, amely számos ponton módosít a költségvetésen, igaz, a lényegi elemeken nem változtatna. Főként az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megalapítása miatt volt szükség a módosításokra. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum és a VERITAS Történetkutató Intézet már nemcsak rendeleti, hanem törvényi szinten is az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) fog tartozni. A Miniszterelnökségen belül a hazai egyházaktól a külhoni magyarok hitéletének támogatására csoportosítanak át pénzt, illetve az egészségügyi intézetek hitéleti tevékenységére történhet a források nullszaldós átirányítása. Megváltozik a Duna Palota tulajdonlási szerkezete, az Emmi pedig a Liget-projekt átadása miatt bevételi kompenzációt kaphat. Nem az ITM-hez kapcsolódik a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium varsói intézetének létrehozása, amelyre negyvenmillió forintot különíthetnek el. A javaslatcsomag technikai, jogtechnikai pontosításai közül a legfontosabb, hogy a kulturális adó megszűnése miatt az ebből származó bevételeket tartalmazó sort törölhetik az előirányzatból.

A költségvetést megalapozó törvényen is módosítana a költségvetési bizottság, hogy módosuljon az igazságszolgáltatás gyakorlata. Az első javaslat azt a bizonytalan helyzetet szabályozná egyértelműen, hogy amennyiben egy adós megfizette a tartozását, akkor hitelezői hozzájárulás nélkül is megszüntethető legyen az eljárás, és a bíróság ne állapíthassa meg az egykori adós fizetésképtelenségét. A második módosítás ezt a gyakorlatot kiterjeszti a folyamatban lévő ügyekre is. A harmadik az ügyészségi illetménypótlék növelését egységesítené úgy, hogy a béremelések már 2018 szeptemberében megtörténjenek.

A magyarországi nemzetiségek bizottságának elfogadott indítványaival az érintett források nagysága nem változott. A nemzetiségi támogatási bizottságnak ezentúl kilenc tagja lehet. A nemzetiségi óvodák és iskolák jobb munkaerő-ellátása érdekében növelnék a képzések keretszámait, minőségét és a nemzetiségi pedagógusoknak járó pótlékot. A nemzetiségi önkormányzatok dolgozói közszolgálati jogviszonyt kaphatnak, az érintett intézményeknek 10 százalékkal nagyobb támogatás jutna, a nemzetiségi médiának pedig 20 százalékkal több pénz.”

 

2018 07 06 VG

HVG, 2018. július 5.

„Néhány nappal ezelőtt Szakály Sándor történész azt mondta, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es ’vörösterror’ áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök szobrát.”

Tovább a linkre

A Jobbik parlamenti frakciójának közleménye

kuruc.info

Magyar Narancs

Hunhír

Mandiner (2018. július 5.)

Alfahír

Népszava (2018. július 7.)

Infostart (2018. július 10.)

Népszava (2018. július 10.) 

Magyar Hang (2018. július 13.)

alfahír.hu

Népszava (2019. július 19.)

Gondola (2018. július 22.)

Népszava (2018. július 23.)

Magyar Hang (2018. július 23.)

Mandiner (2018. július 23.)

Főtér, 2018. július 4.

„Időzített bomba az idejében nem tisztázott magyar kérdés […] Budapest etnikai-identitárius gesztikulálása bőséges volt, nem is tudjuk, honnan kezdjük. Olyan megemlékezési és emlékezetgondozási intézményeket hoztak létre kormányzati rendelettel, mint amilyen az állami VERITAS Kutatási Intézet, mely három területtel foglalkozik, ezek közül Trianon és a következményei a legfontosabbak. A határokon túli magyar irredenta közösség jelentős része van jelen itt és melegít 2020-ra” – írja Dan Dungaciu  A második Trianon: Magyarország és a fekete-tengeri gáz jelentősége (Al doilea Trianon. Ungaria şi miza gazelor din Marea Neagră) című cikkében. Az írás magyarul  a Főtér honlapján jelent meg.

Adevărul

Népszava, 2018. július 4.

Két olvasó vélemény az Emlékművek és Legyen a Vérmező címmel.

Letölthető PDF

HVG

Színes Ász, 2018. július 4.

„Veszélybe kerülhet a mártír miniszterelnök szobra a Vértanúk terén? Szakály Sándor történész szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es ’vörösterror’ áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök, Nagy Imre szobrát. Az Országgyűlés Hivatala azt válaszolta az ügyben a Népszavának, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében a Vértanúk tere a kiemelt nemzeti emlékhely része, amelynek vagyonkezelője a hivatala.”

Letölthető PDF

Somogy, 2018/2.

„(Van-e kurzustörténész?) Van, volt – mindig is lesz. Már ha van… kurzus (s természetesen nem tanulmányira, hanem politikaira gondolok). Nem mindegyik, de a legtöbb politikai ’vonalnak” van ideológiai irányzata (is)…”  – olvasható Kocsis L. Mihály Szakály Sándor interjúkötetéről (Múltunkról és jelenünkről) írt recenziójában.

Letölthető PDF

Népszava, 2018. június 30.

„Szakály Sándor történész szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök szobrát.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Hadtörténelmi Közlemények, 2018. június 29.

„Az egyes tanulmányok nagyban hozzájárulhatnak a kérdéskörök további kutatásához, tudományos vizsgálatához” – áll a Kocsis Annamária által írt könyvajánló végén.

Letölthető PDF

Sztárklikk, 2018. június 27.

„Nekem például az csípi a leginkább a szememet, hogy a több száz akadémikus ha évekig nem csinál semmit, akkor is kapja az államtól sok százezer forintos apanázst […] A társadalomtudományok területén már számos ilyen intézmény létrejött: XX. századi intézet, XXI. Századi Intézet, VERITAS, Nemzeti Emlékezet Intézete, rendszerváltást Kutató Intézet, Hamvas Intézet etc. etc. A hagyományos, autonóm intézményekre pedig az a sors vár, mint az MTA mellett működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiára vagy a Szépírók Társaságára, de említhetem az 56-os Intézetet vagy a Politika Történeti Intézetet is”– olvasható Vásárhelyi Mária írásában.

Tovább a linkre