Sajtótükör

Schwarczwölder Ádám  A Nagy Háború és a pécsi egyházmegye – alulnézetből címmel a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet évkönyvében, a Pontes idei számában közölt recenziót  Csibi Norbert Vértesi Lázár szerkesztőpáros A világháború kálváriáját járva. A pécsi egyházmegye és az I. világháború (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis XIII. Pécs, 2016. 672 oldal) című könyvéről.

2018. október 16.

Az október 18-án Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő Tisza István-emléknap alkalmával a Szatmári Friss Újság  Tisza István sem tudta volna megakadályozni címmel Anka Lászlóval készített interjút.

2018. október 15.

Tóth Eszter Zsófia  A „bontott csirke” reklám nyomában címmel közölt cikket a Napi Történelmi Forrás honlapján. „Nem megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál! A szocialista időszak népszerű reklámja volt a bontott csirkés, amelyben a férjet azért vonja felelősségre a felesége, mert az nem bontott csirkét hozott. A korszakban ez szállóigévé vált, olyanformán, hogy a mindennel elégedetlen, elsárkányosodott feleség jelképe is lett a mondás. Másrészt a pipogya, nem jól bevásárló férj pedig nem modern férj. A feleség modern nő, már nem szeretne bontatlan csirkével bíbelődni, a férj háztartási feladata a bevásárlást lenne, azonban nem jól teljesíti. E cikkemben a bontott csirke korabeli sajtómegjelenésének jártam utána. E termék szimbolizálja a korabeli élelmiszeripari technikai fejlődést is” – olvasható kolléganőnk írásában.

2018. október 12.

Negyed évszázada 87 évesen, békében halt meg Eisenberger Benjamin (Péter Gábor), az ÁVH egykori szadista vezetője. Az Echo TV Tegnapi történelem műsorának szakértő meghívottjai Tóth Eszter Zsófia és  Müller Rolf történészek.

2018. október 8.

Fülöp Mihály  szerkesztésében megjelent az Elfelejtett béke című, a párizsi magyar békeszerződésről szóló tanulmánykötet, mely tartalmazza Kiss Dávid munkatársunk Az 1947-es magyar béke-előkészítés az új haderő szervezésének és a határok kialakításának a tükrében című opusát..

  1. október 2.

A Kossuth Rádió 25 éve történt című műsorában a rendszerváltás utáni Magyarország első miniszterelnökére, Antall Józsefre emlékeztek. A műsorban megszólalt a miniszterelnök özvegye, Boross Péter volt belügyminiszter, valamint Máthé Áron történész, szociológus.

2018. október 1.

Politikusból államférfi  címmel jelent meg Szakály Sándor Tisza Istvánról szóló cikke a Magyar Hírlap  hasábjain. „Tisza Istvánnak szobra állt – és áll ma ismét – az Országház mellett. Egyetem viselte a nevét Debrecenben. A magyar nép, melyet csak tisztelni és szeretni lehet – ahogy ő írta –, nem hagyta kiölni emlékezetéből Tisza István grófot, a bihari nemest, akire tisztelettel és szeretettel lehet és illik felnézni. Olyan férfiú volt, aki azért élt és dolgozott, hogy népe, hazája boldogulhasson. Bizton nem volt hibátlan és tévedhetetlen – sokat bírálta őt a költő Ady Endre is –, de vajon ki nem az az élők és a holtak közül? Azt majd eldönti a Mindenható, ki ítél élők és holtak felett!” – olvasható a VERITAS Intézet főigazgatójának írásában.

Letölthető PDF

  1. október 1.

Ligeti Dávid a Hadtörténelmi Közleményekben közölt recenziót a Csibi Norbert és Vértesi Lázár szerkesztette A világháború kálváriáját járva. A pécsi egyházmegye és az I. világháború című, tavaly megjelent könyvről.

2018. szeptember 30.

Szakály Sándor  „Inkább becsületben meghalni, mint becstelenül élni” címmel közölt cikket a Magyar Hírlapban annak kapcsán, hogy Szobolya Zoltán ’56-os mártírra emlékeztek Kecskeméten.

Letölthető PDF

  1. szeptember 29.

A Fehérvár TV híradója beszámolt a Honvéd Hagyományőrző Egyesület II. Országos Találkozójáról. Az eseményről készült riportban megszólal Boross Péter és Szakály Sándor.

2018. szeptember 22.

A Hangolóban, a Kolozsvári Rádió hullámhosszán hangzott el a Szakály Sándorral készített interjú, annak kapcsán, hogy a VERITAS főigazgatója előadást tartott a Korunk Akadémián. Kérdezte László Tibor szerkesztő-riporter.

2018. szeptember 18.

Emberségesnek lenni kötelességem című film harmadik részét sugározta a Duna World. Mintegy öt évvel ezelőtt, Róna Ágota, akit édesanyjával együtt mentett meg 1944 novemberében egy ismeretlen rendőrtiszt a halálmenet elől, tudni akarta, hogy kinek köszönhetik az életüket? Kutatásai nyomán fény derült a megmentő személyére, az ennek alapján készült film bemutatja színészek által életre keltett jelenetekkel, szakértőkkel, visszaemlékezőkkel, archív felvételekkel az ő életútját, a történelmi időszakot, hagyományainkat és mindazokat a körülményeket, melyek meghatározták akkor egy emberséges magyar rendőrtiszt cselekedeteit. Közreműködő szakértők: Párdányi Miklós történész, Tóth Zoltán József alkotmányjogász, jogtörténész, M. Kiss Sándor történész, Szakály Sándor, Számvéber Norbert őrnagy,  Hantó Zsuzsa történész, szociológus, Szekér Nóra történész és Zétényi Zsolt jogász.

2018. szeptember 16.

Interjú jelent meg Szakály Sándorral a Magyar Szó hétvégi mellékletében. A VERITAS főigazgatóját Matuska Márton kérdezte.

2018. szeptember 15-16.

Ámokfutó szovjet katonáktól rettegett az ország  címmel jelent meg cikk a Borsban. Történész szakértőként Tóth Eszter Zsófia munkatársunk működött közre.

Tovább a linkre

2018. szeptember 13. 

Tóth Eszter Zsófia A hagyományos szódapatron tündöklése és bukása című cikke újra a Napi Történelmi Forrás honlapján. „2018. január 1-től vonták ki a forgalomból a hagyományos szóda szifonpatront és habpatront, helyette szódavíz készítésére eldobható terméket vezetnek be. Ezen írásomban e termék történetének járok utána, korabeli sajtóforrások alapján. A tízes kiszerelésben árusított patronokat az élelmiszerboltokban lehetett beváltani és a szódásszifonba becsavarva a patront előállítani belőle szódavizet, habszifonnal pedig tejszínhabot. Míg a szódát mindennap használták, a habszifon rendkívülinek, néhol luxusnak számított. Az első autoszifonok még üvegből készültek s acélhálóval védték. Az alumíniumipar fejlődésével vált lehetővé az alumínium szódásszifon kifejlesztése” – olvasható a cikk bevezetőjében.

2018. szeptember 12.

Hollósi Gábor  A csehszlovák „Dunántúl” és az 1948-as vízügyi megállapodás címmel közölt tanulmányt a most megjelent Jogtörténeti Szemlében. „[…] A három településsel együtt ugyanis Csehszlovákiához került körülbelül 3,6 km hosszban a Mosoni-Duna Nagy-Dunából kiágazó szakasza, így az árvízvédelmet szolgáló 9,6 km hosszú dunai töltés, valamint a Duna főágában lévő oroszvári vízmérce is. Ezért a két ország kormánya vízügyi egyezményt kötött 1948. október 9-én, mely számos nemzetközi jogi szolgalom alapításával védte a magyar fél érdekét. Tanulmányunkban e partikuláris nemzetközi joganyagba és annak diplomáciai előkészületeibe tekintünk be […]”

2018. szeptember 11.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem műsorának témája Horthy Miklós és korának értékelése. Meghívott szakértő Szakály Sándor, akit Horváth Szilárd  szerkesztő-műsorvezető kérdez.

2018. szeptember 11.

A Magyar Katolikus Rádió hullámhosszán sugárzott Délutáni találkozás műsor vendége Jezsó Ákos, akit Pécsi Krisztina szerkesztő-műsorvezető kérdez.

2018. szeptember 11.

Emberségesnek lenni kötelességem  című film második részét sugározta a Duna World. A szakértő történészek közt szerepel Szakály Sándor főigazgató is.

2018. szeptember 9.

Az Echo TV Napi aktuális műsorának vendége Boross Péter, akivel Szabó Anett beszélget. Boross Péter a rendszerváltásról azt mondta: határozottabban kellett volna kiszorítani a hatalmi körökből azokat a kártékony hangokat, amelyek negyven éven keresztül bombázták az emberek elméjét.

2018. szeptember 5.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem műsorában Szakály Sándort a nemzeti hadsereg megalakulásáról és  történetéről  kérdezi Horváth Szilárd műsorvezető.

2018. szeptember 4. 

Az M5 Esti kérdés műsorának vendégei Kiss Dávid és Rácz János történészek,  akik 1968 kül- és belpolitikai eseményeiről és a csehszlovákiai megszállásról beszélnek.

2018. szeptember 4.

A Heti TV A hétórás vendége  Zinner Tibor, aki a huszadik század történelméről, kutatásairól és élettapasztalatairól  mesél Breuer Péter műsorvezetőnek.

2018. szeptember 3.

Emberségesnek lenni kötelességem című film első részét sugározta a Duna World. Mintegy öt évvel ezelőtt, Róna Ágota, akit édesanyjával együtt mentett meg 1944 novemberében egy ismeretlen rendőrtiszt a halálmenet elől, tudni akarta, hogy kinek köszönhetik az életüket? Kutatásai nyomán fény derült a megmentő személyére, az ennek alapján készült film bemutatja színészek által életre keltett jelenetekkel, szakértőkkel, visszaemlékezőkkel, archív felvételekkel az ő életútját, a történelmi időszakot, hagyományainkat és mindazokat a körülményeket, melyek meghatározták akkor egy emberséges magyar rendőrtiszt cselekedeteit. Közreműködő szakértők: Tóth Zoltán József alkotmányjogász, jogtörténész, Vass Csaba egyetemi tanár, M. Kiss Sándor történész, Szakály Sándor, Hantó Zsuzsa történész, szociológus, Szekér Nóra történész és  Andaházi-Szeghy Viktor őrnagy.

2018. szeptember 2.

Románia célkitűzései a századfordulón és Erdély megvédése a nagy háborúban volt a témája a 100 éve történt műsornak a Kossuth Rádión. Meghívott történészek: Ligeti Dávid. és Kocsis András.

2018. augusztus 30.

A Figyelő  Veszprémy László Bernáttal közölt interjút. „Ma már nincsen olyan elvárás, hogy a zsidóság ne kövesse a judaizmust, vagy legyen anticionista, hiszen a zsidó kultúrát támogatják, a magyar külpolitika Izrael-barát” – nyilatkozza volt munkatársunk.

2018. augusztus 30.

Lentulai Krisztián műsorvezető-szerkesztő az új médiatérről, kutatásokról, történelemről, konzervatív értékekről és a VERITAS Történetkutató Intézetről kérdezi Veszprémy László Bernátot a Talentográf című műsorban a KARC FM hullámhosszán.

2018. augusztus 30.

Biztonságpolitika 1989–1992 között  címmel jelent meg Kiss Dávid  írása a Magyar Hírlapban. „A címben jelzett három esztendőben a világpolitikában a következő jelentősebb események történtek. A keleti blokk országaiban – ha különböző mértékben is, de – végbement egyfajta rendszerváltás, a korábbi kommunista vezetők megbuktak. Felbomlott az 1955-ben létrehozott Varsói Szerződés rendszere, elkezdődött a Szovjetunió bomlási folyamata, amelynek következtében több államra esett szét. Ennél sokkal súlyosabbnak bizonyult Jugoszlávia felbomlása és az ezzel együtt kialakult háborús helyzet vagy a Romániában történt magyarellenes atrocitások. Szomszédaink közül csupán Ausztria volt teljesen stabil államnak tekinthető, ugyanakkor a cseh és szlovák ’szakítás’ is viszonylag rendezett keretek között zajlott, de a magyar kisebbség kérdését sajnos itt sem sikerült rendezni. Lényegesek voltak még a NATO és a VSZ között zajló fegyverzetkorlátozási tárgyalások is.”

Letölthető PDF

2018. augusztus 28.

Az Infecundin: az első magyar fogamzásgátló és a szexuális felvilágosítás címmel közölt cikket Tóth Eszter Zsófia a Napi Történelmi Forrás weblapján.

2018. augusztus 27.

Az Echo tévé a Tegnapi történelem műsorának témája az 1968-as prágai tavasz és annak leverése. Ferkó Dániel műsorvezető meghívottjai Tóth Eszter Zsófia munkatársunk és Keresztes György egykori honvéd.

2018. augusztus 27.

Először léptünk európai közösségbe címmel Anka László munkatársunkkal készített interjú jelent meg a Présház oldalán. „ […] a Géza fejedelemségével kezdődő és Szent László uralkodása közötti korszakban dőlt el, hogy a magyar államiság stabil, ellenállóképes és nem igázhatják le a magyarságot a németek úgy, mint számtalan pogány törzset ebben a korszakban a mai kelet-német területeken” – olvasható az írásban.

2018. augusztus 26.

A Románia és a központi hatalmak által 1918 májusában kötött bukaresti békéről  kérdezi Papp Endre munkatársunkat, Ligeti Dávidot a Corvin lapok című műsorban a KARC FM hullámhosszán.

2018. augusztus 25.

Sokba került a puha rendszerváltás címmel közölt interjút Boross Péterrel a Magyar Idők hétvégi száma.  „Kicsit radikálisabb, gyorsabb rendszerváltásra lett volna szükség, ami nagymértékben csökkentette volna a mai nehézségeink számát– nyilatkozta lapunknak Boross Péter, aki augusztus 27-én ünnepli 90. születésnapját. A volt miniszterelnök elmondta: Antall József példátlan ellenállást fejtett ki a külföldi nagykoalíciós rábeszélésekkel szemben. Szerinte nagy siker a három kétharmados győzelem, mert lehetővé tette egy jobboldali világkép dominánssá válását. Úgy vélte: fontos a kulturális kirekesztés megszüntetése, mivel nincs olyan ország a világon, amely azokat kényeztetné, akik ellenségesen viszonyulnak hozzá” – áll az interjú leadszövegében.

Letölthető PDF (1)

Letölthető PDF (2)

2018. augusztus 25.

A Kossuth Rádió Napközben műsorában Ligeti Dávid és Balla Tibor  a nagy háborúban lezajlott caporettói áttörésről beszélnek. 1917. október 24-én hajnalban, Otto von Below tábornok vezetésével indult meg az osztrák–magyar és német erők közös caporettói offenzívája, mely néhány órán belül áttörést eredményezett.

  1. augusztus 22.

Az Irodalmi Magazin idei második száma Hermann Róbert  munkatársunkkal közölt interjút „Küzd a magyar hazájáért”  címmel. A beszélgetés apropója az 1848-as katonaköltészet volt.

2018. augusztus 22.

A csehszlovákiai magyar katonai bevonulás emlékezeteTóth Eszter Zsófia  és Murai András által jegyzett tanulmány olvasható a Napi Történelmi Forrás oldalán. „A csehszlovákiai bevonulásnak két magyar halálos áldozata volt.”

  1. augusztus 21.

Mítosz Kádár és Dubcek barátsága  címmel közölt cikket Rácz János Csehszlovákia lerohanásának félévszázados évfordulója alkalmával a Magyar Idők hasábjain. „1968. augusztus 21. nem tartozik a magyar történelem dicsőséges dátumainak sorába” – kezdi írását munkatársunk.

Letölthető PDF

  1. augusztus 21.

A KARC FM Farkasverem című műsorának vendége Szakály Sándor és Máthé Áron  történészek. A műsor témája Csehszlovákia 1968-as megszállása.

2018. augusztus 19.

A Duna World újra sugározta a „Megint a magyarok” című dokumentumfilmet, melyben Rácz János munkatársunk történész szakértőként szerepel. 

  1. augusztus 19.