Sajtótükör

A Lymbus Magyarságtudományi forrásközlemények idei kötetében több munkatársunk is közölt tanulmányt: Schwarczwölder Ádám Csáky Albin bécsi irathagyatéka (jegyzék), Joó András Egy emigráns diplomata észrevételei a Foreign Ofiice számára – Hevesy Pál 1943. szeptemberi fejtegetései és Sir Alexander Cadogan számára írott levele, valamint Gali Máté Emberek az embertelenségben: Rónai Mihály András és báró Szalay Gábor címmel.

2017. december 8.

 

A Figyelőben A tényeket ne akarjuk átírni címmel látott napvilágot interjú Szakály Sándorral. „Gyulafehérváron a románság kimondta, hogy a királyi Romániához akarnak csatlakozni. Nem sokkal később Kolozsvárott a magyarok kimondták: ők pedig Magyarországhoz. Melyik az erősebb vélemény? A gyulafehérvári ígéreteket alig-alig tartották be az eltelt száz év alatt. Tudomásul kellene venniük a románoknak, hogy ami számukra örömünnep, az a magyarságnak nem az. A második bécsi döntés esetében fordított a helyzet. A történelemben ritka az olyan esemény, amely mindkét fél számára örömet okoz. Nem értem, miért feltételezik, hogy ha lenne autonóm terület, az ki tudna szakadni Romániából. Ha az embert nem kényszerítik, nem hagyja el a szülőföldjét” – állítja a VERITAS főigazgatója.

2017. december 7.

 

Rácz János könyvrecenziót közölt Forró ősz a Jutadombon címmel a Bécsi Napló november-december számában:  Dr. Marossy Endre: Jutadombi történek 1956 című kötetét ajánlja az olvasok figyelmébe.

2017. december 5.

A kiegyezésről, a Habsburgokkal való megbékélésről és Ferenc Józsefről kérdezte Pál Amanda műsorvezető Schwarczwölder Ádámot a Lánchídrádió Kulissza című műsorában.

2017. december 4.

 

A Trianon után felsőoktatás helyzetéről Háborútól háborúig címmel jelent meg interjú Ujváry Gáborral a Demokratában.

2017. november 28.

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság műsorának vendége Szakály Sándor és Bognár Zalán, akiket a Hadifogolytáborok és hadifogolysors A Vörös Hadsereg által megszállt Magyarországon 1947 és 1946 között című tudományos munka angol nyelvű megjelenése kapcsán kérdezett Hatos Gyula.

2017. november 26.

A KARC FM Corvin lapok műsorának vendége Szakály Sándor, akit Papp Endre a második világháborút követően a katonatiszteket sújtó megtorlásokról kérdezett.

2017. november 25.

Szakály Sándor a Golyó által, törvénytelenül, a Magyar Időkben megjelent cikkében írja: „Jány Gusztáv ítéletét a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1993. október 4-én hatályon kívül helyezte, az ellene felhozott vádak alól bűncselekmény hiányában felmentette. A volt Magyar Királyi Honvédség 2. hadserege parancsnokának 1942–1943 közötti működése hadtörténészi viták fel-felbukkanó témája. Az életútjával foglalkozók többsége úgy véli, felkészült, komoly I. világháborús tapasztalatokkal rendelkező, a parancsokat nem vitató, azokat a legjobb tudása szerint végrehajtó tábornok volt. Olyan elöljáró, aki felelősséget érzett katonáiért, és a kiadott parancsait, rendelkezéseit soha nem tagadta le, értük a felelősséget mindig vállalta.”

Letölthető PDF

2017. november 25.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által megjelentetett Történetek a magyar nemzet múltjából című kiadványban Orosz László Útkeresés és érdekérvényesítés az erdélyi szászok nemzetstratégiai gondolkodásában (1867–1940), míg Joó András A magyar kiugrási törekvések és Erdély sorsának várható alakulása, 1942–1944 címmel közölt tanulmányt.

2017. november 17.

Schwarczwölder Ádám kétrészes tanulmányt közölt a Budapester Zeitungban  Der Weg zum Ausgleich (Út a kiegyezéshez) és Der Kompromiss (A kompromisszum) címmel.

Budapester Zeitung, 2017. november 4.

Budapester Zeitung, 2017. november 18.

2017. november 16.

Veszprémy László Bernát A női bérszakadék tündérmeséje címmel közölt cikket a Magyar Időkben. „A feministák nem értik meg, hogy az azonos jogok és az azonos elért eredmények két külön dolgot takarnak. Nem lehet arra kényszeríteni a társadalmat, hogy nemek alapján mindenkinek azonos legyen a jövedelme” – írja munkatársunk.

Letölthető PDF

2017. november 15.

Marinovich Endre az Antall József Baráti Társaság honlapján közölt Antall és Jelcin című írásából: „Jelcinnel személyesen először 1991. december 6-án találkozott Antall, amikor aláírta Moszkvában a magyar– orosz alapszerződést. Akkortájt Gorbacsov és Jelcin társbérletben laktak a Kremlben, mindkét tárgyalást a történelmi helyszín egy-egy csillogóan pompázatos termében (Katalin-terem, Sándor-terem) rendezték meg. Ugyanazon a hosszú, föld alatti folyosón kísérték a magyar delegációt, amelyet már korábbról ismert Antall, a falakat tatár kánok és kozák atamánok szelleme lengte körül.”

2017. november 13.

Hollósi Gábor Akik „önként" távoztak: az 1948. évi megállapodás a Csehszlovákiához csatolt területről átköltöző lakosságra vonatkozóan címmel közölt tanulmányt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Iustum Aequum Salutare (IAS) folyóiratának 2017/3. számában.

2017. november 10.

Kovács Kálmán Árpád Reformáció és az erdélyi vallási türelem című, a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben elhangzott előadása.

2017. november 8.

Ligeti Dávid A totális diktatúra megszületése című cikkel emlékszik meg a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” kitöréséről. „A cári Oroszország, amelynek döntő felelőssége volt 1914-ben a háború kitörésében, nem kis részben épp a birodalom belső nehézségei miatt igyekezett egy győztes konfliktust megvívni, és egy még hatalmasabb – pánszláv – impériumot létrehozni. E reményekben azonban II. Miklós cárnak – az 1904–05. évi japán háborúhoz hasonlóan – csalatkoznia kellett: hadserege három év alatt közel 1,8 millió halottat veszített, amellyel a legtöbb katonát áldozta fel a hadviselő felek közül” – írja munkatársunk a Magyar Időkben.

Letölthető PDF

  1. november 8.

A  „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” centenáriuma alkalmával közölt cikket  Gali Máté a Magyar Hírlapban Száz éve történt a bolsevista puccs címmel.

Letölthető PDF

2017. november 7.

A KARC FM Hangoló műsora rövid interjút közölt Ligeti Dáviddal annak kapcsán, hogy egy évszázaddal ezelőtt ezen a napon tört ki az Oroszországban a bolseviki forradalom.

2017. november 7.

Az M1 Ma reggel műsorának vendége Ligeti Dávid, akit a száz évvel ezelőtt kitört oroszországi forradalomról kérdezett Fábián Barna műsorvezető.

2017. november 7.

A Kossuth Rádió 25 éve történt műsorának vendége Sáringer János, akit a Varsói Szerződés feloszlatásáról és Antall József külpolitikájáról kérdezett Toldi Szabolcs.

2017. november 6.

A Hadtörténelmi Közlemények idei őszi (2017/3.) számában Réfi Attila kollégánk tanulmányt közölt Fedák Mihály ezredesről „A szörnyű drágaság naprúl napra nevekedik”. Tarvisio viharvert hőseinek keservei címmel.

  1. november 6.

A nemzeti gyásznap alkalmával az MTV Ma este műsorának vendége Szakály Sándor, aki 1956 geopolitikai dimenziójáról és a szabadságharc következményeiről beszélt.

2017. november 4.

Kiss Dávid A politikai rendőrségtől az ÁVH-ig címmel közölt cikket a Magyar Időkben. „Az 1945 után megszállt Magyarország történetének legjelentősebb momentuma volt Rákosinak és pártjának hosszú menetelése a csúcsra. A szovjet bábáskodással fokozatosan hatalomba lépő, majd a hatalmat megragadó MKP (Magyar Kommunista Párt), majd MDP (Magyar Dolgozók Pártja) és a mögöttük álló Nagy Testvér politikájának egyik részét képezte kezdetektől fogva az erőszakszervezetekben történő pozíciószerzés prioritása” – írja kollégánk a napilap hasábjain.

Letölthető PDF

2017. november 4.

Az MTV Ma délelőtt műsorának vendége Dévavári Zoltán, aki a második világháború alatti és utáni délvidéki eseményekről és a magyarellenes megtorlásokról beszél.

2017. november 3.

Rácz János Véres megtorlással a hatalomba című cikkével emlékezik meg az 1956-os megtorlásokról. „1956. november 4-én újabb szovjet katonai támadás érte Budapestet, amely előkészítette a Moszkva által támogatott Kádár-kormány hatalomra jutását. A megtorlás nem perekkel vagy jogszabályok alkotásával kezdődött, hanem a szovjet katonaság helyszíni, mindenféle ítélet nélküli kivégzései jelentették az első hullámot. A megtorlás bosszúból is fakadt, hiszen nem tekinthetünk el attól, hogy a szovjet hivatásos tisztek némelyikének nem fűződtek kellemes emlékei az 1944–45-ös esztendő budapesti harcaihoz” – írja a Magyar Idők oldalain megjelent cikkében.

Letölthető PDF

2017. november 2.

 

A KARC FM Hangoló műsorának vendége Rácz János, az 1956-os szabadságharc utáni emigrációról beszél.

2017. november 1.

 

A Kossuth Rádió kulturális hetilapjában, a Gondolat-jelben hangzott el interjú Rácz Jánossal, aki az 1956-os emigrációról beszélt könyvének megjelenése kapcsán.

2017. október 29.

Ujváry Gábor a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában a XX. századi magyar kulturális diplomáciáról beszél. 

2017. október 29.

„1956. október 23-án hajnalban, órákkal a budapesti megmozdulások kezdete előtt, egy teljes szovjet hadsereg indult el Magyarországra, ezzel nagyjából egy időben riadóztatták a Székesfehérváron állomásozó Különleges Hadtestet is. Érdekesség, hogy a Különleges Hadtest vezetése már júliusban kidolgozta a maga tervét, „Hullám” fedőnéven. A terv a társadalmi rend helyreállítását célozta Magyarország területén. Gerő Ernő hangja még javában zengett a rádióban, amikor Ceglédről és Székesfehérvárról már Budapest felé sorakoztak a harckocsik, amelyek október 24-30. között Budapest utcáin elkeseredett harcokat vívtak a felkelő csapatok ellen. Az utcai harcok végeztével - amely során a szovjetek súlyos technikai és személyi veszteségeket szenvedtek – úgy tűnt, a Különleges Hadtest egységei megkezdik a csapatkivonásokat Magyarország területéről. Miután Hruscsov utasítást adott az újabb bevonulásra, a szovjet egységek november 1-től megkezdték a Dunántúl megszállását. Majd elérkezett 1956. november 4-e.” Szakály Sándor beszélgetőtársai Baráth Magdolna történész és Horváth Miklós hadtörténész.

Forrás: Honvédelem

2017. október 25.

 

Veszprémy László Bernát kollégánk írja a Magyar Idők Vélemény rovatában:  „Történészként megannyi történeti fórumon jelen vagyok a szociális médiában, ahol igyekszem megosztani cikkeimet, reagálni és tartani a kapcsolatot a történelem iránt érdeklődő olvasókkal. A minap egy ilyen – elsősorban zsidó történelemmel foglalkozó – zárt fórumon lettem figyelmes arra a bejegyzésre, mely eme cikk témáját képezi. Egy facebookos bejegyzés alapvetően nem lenne hatással a magyar közéletre és hazánk imázsára, de mivel a médiáról van szó benne, és a jelenlegi magyar rendszerrel kapcsolatos alaptalan vádakról, így olvasóim számára is ­fájóan jelentős a történet”:

Letölthető PDF

2017. október 25.

 

„Az 1950-es évek elejére a Rákosi Mátyás vezetésével kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája, valamint az abból eredő szegénység és a Magyar Dolgozók Pártja által gyakorolt terror komoly feszültséget eredményezett Magyarországon. Az 1953-ban miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre reformprogramja sikeresen enyhítette a fennálló konfliktust, de a rákosista köröknek köszönhetően az Országgyűlés 1955-ben felmentette Nagy Imrét, akinek helyére Hegedűs Andrást nevezték ki. A miniszterelnök eltávolítása komoly elégedetlenséget váltott ki országszerte. Az időközben bekövetkezett bel- és külpolitikai események vezettek el az 1956-os forradalom és szabadságharchoz. Hogy miként alakultak a fővárosi és vidéki események 1956. október 23-28 között, arról dr. Szakály Sándor történész, dr. M. Kiss Sándor történész és dr. Horváth Miklós hadtörténész beszélgetett a Katonai filmstúdióban."

Forrás: Honvédelem

2017. október 24.

 

A Lánchídrádió vendége Tóth Eszter Zsófia, akit Pál Amanda kérdez. A téma: hogyan sikerült megőrizni 1956 tradícióját a kádári évek alatt?

2017. október 23.

 

A KARC FM Hangoló című műsorában Szakály Sándor az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményeiről és kitöréséről beszélt.

2017. október 23.

 

A második világháborút lezáró 1947-es párizsi békében a világot újra felosztották a győztes nagyhatalmak. A szovjet Vörös hadsereg elfoglalta csaknem egész Közép-Európát, amelyet azután meg is kapott háborús teljesítménye, a német fasizmus felett aratott nyugati győzelemhez való hozzájárulása fejében. A szovjet beavatkozás eredményeképpen Közép-Európa országainak társadalmi rendje teljes mértékben átalakult. 1945-1948 között mindenhol létrejött a kommunista pártok diktatúrája, amelyek élén a szovjet hódítás során saját országukat Moszkvától hűbérbe átvevő szovjet kollaboránsok csoportjai álltak. Hogy miként alakultak a térség és ezen belül Magyarország politikai és társadalmi viszonyai, arról Szakály Sándor történész, Horváth Miklós hadtörténész és Okváth Imre történész beszélgetett a Katonai Filmstúdióban.

2017. október 23.

 

Az M5 újra sugározta a Szabadság tér ’56 műsorát, melyben Zinner Tibor a forradalomról, Kádárról és Nagy Imréről beszél.

2017. október 21.

 

Amikor Magyarország felkerült a Nyugat sajtótérképére. Halálos sebet kapott 1956-ban a nemzetközi kommunizmus ideológiája címmel jelent meg Rácz János cikke a Magyar Hírlapban.

2017. október 21.

 

Egy megismételt szoboravatás. Hetven éve végezték ki Donáth Györgyöt az első hazai kommunista koncepciós perben címmel jelent meg interjú Szakály Sándorral a Magyar Hírlapban.

Letölthető PDF

2017. október 21.

 

Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének lapjában, a Lámpásban interjú  jelent meg Rácz Jánossal A legcsodálatosabb harmincötezer címmel.

2017. október 20.