Sajtótükör

Kárbin Ákos munkatársunk a Múltunk legújabb számában (LXIII. évfolyam, 2018./3., 277–283.) Nemzeti agrárium és ipar között. Darányi Ignác életútja címmel közölt recenziót Fehér György Darányi Ignác élete (1849–1927) kötetéről (Gondolat Kiadó – Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2017.)

2018. november 19.

A Magyar Időkben Az esküszövegekből kitörölték Isten nevét címmel közölt írást Ligetid Dávid annak kapcsán, hogy „százéves az első Magyar Népköztársaság”.

  1. november 16.

Az Echo TV Tegnapi történelem műsorában Tisza István mártír miniszterelnökre emlékeztek. Meghívott történészek: Ligeti Dávid és Szakály Sándor, akik Ferkó Dániel műsorvezetővel beszélgetnek.

2018. november 12. 

Miként, milyen következményekkel zárult le az első világháború? címmel Szakály Sándorral jelent meg interjú a Vasárnap oldalán. Kérdezett Bereznay István.

2018. november 11.

A most megjelent Közép-Európai Közlemények idei harmadik számában Orosz László  „Külföldtudományok” a berlini egyetemen a II. világháború idején címmel közölt tanulmányt.  

Ezen a linken az egész számot tartalmazó pdf olvasható.

2018. november 10.

A Kossuth Rádió Száz éve történt műsorában a Nagy Háborúról és IV. Károlyról beszéltek ifj, Bertényi Iván, Maczó Ferenc és Ligeti Dávid történészek.

2018. november 8.

Kezdjük el tisztelni a tényeket! – Szakály Sándor a zsidók elhurcolásáról  címmel Szalma György készített interjút a VERITAS főigazgatójával a Mandiner számára.

  1. november 7.

A Somogy folyóirat idei harmadik számában Orosz László Stációk a nemzethalál felé vezető úton címmel közölt tanulmányt. Az írás alcíme Az erdélyi szászok hetven éve a Kiegyezés és a második bécsi döntés között.  

2018. november 7.

Farkas Judit  az olasz kommunisták ’56-hoz való viszonyulását mutatja be a Togliattiék elárulták a magyar népet  című írásában. Idézet a Magyar Hírlapban megjelent cikkből: „Olaszországot mélyen megrázta 1956 őszén a magyarok szabadság- és függetlenségi törekvésének eltiprása. Egyúttal hatalmas felháborodást, tiltakozási hullámot váltott ki az Olasz Kommunista Párt (OKP) forradalommal szembeni állásfoglalása, az a rágalomhadjárat, amely az olasz kommunista sajtó hasábjain a magyar eseményekkel kapcsolatban napvilágot látott”.

Letölthető PDF

2018. november 6.

Ligeti Dávid az M1 Ma este műsorának vendége. Munkatársunk az 1956-os forradalom leveréséről beszél annak kapcsán, hogy november 4-ét a kormány 2013-ban nemzeti gyásznappá nyilvánította.

2018. november 4.

A Kossuth Rádió Gondolat-jel kulturális műsorában Nők a megtorlásban – forradalmár nők, özvegyek, a nőtüntetés szervezői témában Tóth Eszter Zsófiát kérdezte Farkas Adrienne.

  1. november 3.

A Történelem és irodalom mindenkinek Tőkéczki és Takaró műsor vendége Rácz János és Máthé Áron, akik az 1956-os szabadságharc leveréséről, november 4-ről és a forradalom nemzetközi visszhangjáról beszélnek.

2018. november 3. 

Ligeti Dávid az Osztrák–Magyar Monarchia katonai összeomlásáról A kétfejű sas halála címmel közölt cikket a Magyar Hírlap hasábjain. „Száz évvel ezelőtt következett be az Osztrák–Magyar Monarchia katonai veresége, miután 1918. október 24-én offenzívát indítottak az olaszországi antant csapatok. A hadművelet, amely napra pontosan a caporettói áttörés egyéves évfordulóján kezdődött, néhány nap alatt lezárta az 1915 májusa óta tartó harcokat a Monarchia délnyugati frontján. Ám a dualista államot elsődlegesen nem a harctéri helyzet, hanem a hátország állapota roppantotta össze, ezért még a fegyverszünet megkötésekor is lényegében az olasz–osztrák–magyar határon húzódott az arcvonal” – írja munkatársunk.

Letölthető PDF

  1. november 3.

A Kossuth Rádió Gondolat-jel kulturális műsorában Megyek túlra című regényéről Jezsó Ákost kérdezte  Csűrös Csilla.

2018. november 3.

Gali Máté  Az első bécsi döntés, visszatér a Felvidék címmel közölt írást a Magyar Időkben. „A történelembe első bécsi döntés néven bevonult szerződést végül 1938. november 2-án írta alá Galeazzo Ciano és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter a bécsi Belvedere-palota aranytermében. Határozatuk értelmében a Trianonban megcsonkított Magyarországhoz 11 927 négyzetkilométernyi terület tért vissza, 1,060 millió fővel” – olvasható az első bécsi döntésről.

2018. november 2.

Az M1 Ma délután műsorának vendége Ligeti Dávid munkatársunk, aki Tisza István  meggyilkolásának okáról és körülményeiről, valamint a meggyilkolt miniszterelnök politikájáról beszél. Teljes műsor.

  1. október 31.

Az Echo tévében Szakály Sándor az elmúlt évszázad történelmi eseményeit idézte fel Tisza István egykori miniszterelnök halálának századik évfordulója kapcsán.

2018. október 31.

A Kossuth Rádióban Száz évvel ezelőtt ezen a napon gyilkolták meg Tisza Istvánt címmel összeállítás hangzott el, melyben megszólalt Szakály Sándor, valamint Bellavics István igazgató (Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság) és Maruzsa Zoltán Viktor helyettes államtitkár (EMMI).

2018. október 31.

Tehetségtelen politikus vagy hazaáruló Szakály Sándor  véleménye a Figyelőben a történelmi Magyarország szétesésének évfordulója kapcsán.  

2018. október 31.

A Kossuth Rádió A nap kérdése műsorának vendége Szakály Sándor és ifj. Lomnici Zoltán, akiket a Tisza István elleni merényletről kérdezett  Halász Zsuzsa.

2018. október 31. 

Ligeti Dávid Száz éve ölték meg Tisza Istvánt  címmel közölt cikket a Magyar Idők oldalán.„E szomorú centenárium jó alkalmat kínál arra, hogy számvetést tartsunk az ország egyik legjelentősebb miniszterelnökének sorsáról és eredményeiről. Annak ellenére, hogy IV. Károly 1917. május 23-án lemondásra kényszerítette, így a merénylet idején már nem viselte a magyar királyi miniszterelnök hivatalát, Tisza 1918 őszén is az ország egyik legjelentősebb politikusa volt” – olvasható a cikkben.

Letölthető PDF

2018. október 29.

Gali Máté  Tisza István, a geszti Bismarck élete és halála címmel közölt cikket a Magyar Hírlapban. „Száz évvel ezelőtt, a történelmi Magyar­ország háborús összeomlásával egy időben tragikus véget ért Tisza István élete. A kortársai közül kiemelkedő, a dualizmus kori politikát évtizedekig meghatározó magyar államférfi pályája, életműve és sorsa ma is sok tanulsággal szolgál” – olvasható munkatársunk írásában.

Letölthető PDF

2018. október 29.

A Kossuth Rádió Száz éve történt műsorában IV. Károly koronázásáról Schwarczwölder Ádám, Maczó Ferenc, ifj. Bertényi Iván és Ligeti Dávid  történészek beszélnek.

2018. október 25.

A KARC FM hangoló műsorában Tóth Eszter Zsófia 1956. október 24-ről nyilatkozik. Munkatársunk elmondja, hogy október 24-én vált nyilvánvalóvá, hogy nem egynapos eseményről, hanem forradalomról van szó.

2018. október 24.

Bűnös vagy áldozat? Az M5 hullámhosszán M. Kis Sándor, Tóth Eszter Zsófia és Rácz János történészek Nagy Imre történelmi szerepéről beszélnek.

2018. október 24. 

Nagy Imre megítéléséről, valamint a Vértanúk terén levő szobrának elköltöztetéséről kérdezi Szakály Sándort és Jeszenszky Gézát a Hír TV Magyarország élőben műsorvezetője Földi-Kovács Andrea.

2018. október 24.

Gali Máté  Károlyi és az antant: lehetetlen küldetés egy új ország elismeréséért címmel közölt írást a Mérce honlapján. „A gróf 1918 őszére kialakult népszerűségét annak (is) köszönhette, hogy a közvélemény szemében antantbarát politikusnak számított, akiről úgy hírlett, hogy bírja az antant kegyeit. Ez azonban nem volt igaz, mert nem rendelkezett komolyan vehető antantkapcsolatokkal” – olvasható munkatársunk írásában.

2018. október 24.

Milyen lehetett nőnek lenni az 1956-os forradalom idején? kérdezik Tóth Eszter Zsófia  kolléganőnket  az ATV Start műsorában Kárász Róbert és Bombera Krisztina.

2018. október 23

A KARC FM hullámhosszán két részben hangzott el a Rácz Jánossal készült interjú, melynek témája az 1956-os forradalom, annak nyugati visszhangja, valamint Nagy Imre szerepe, megítélése.

Első rész / Második rész

2018. október 23,

Szakály Sándor Emlékez(tet)ő gondolatok – ’56-ról címmel közölt írást a Magyar Hírlap oldalain. „Egy európai kis ország, a szétszakított magyar nemzet 20. századi történelme soha nem feledhető szabadságküzdelmének legtömörebb összefoglalója. Négy szám egymás mögött, s minden benne! 1956 októbere–decembere a legnemesebb szabadságeszmény remélt megvalósulásának ideje. Egy kommunista diktatúrába kényszerített ország népének szembefordulása a hatalmon lévőkkel és a megszállókkal. A meghajlított gerinc kiegyenesedésének az ideje, a népből ismét nemzetté válás időszaka” – olvashatjuk a cikkben.  

Letölthető PDF

Hunhír

Mandiner

2018. október 22.

Az M5 Tőkéczi és Takaró című műsorában Takaró Mihály műsorvezető az első világháború magyar hőseiről beszélgetett Babucs Zoltán és Ligeti Dávid történészekkel.

2018. október 20.

Schwarczwölder Ádám a magyar–horvát kiegyezésről közölt cikket A „nagodba” mind a két nemzetnek előnyös volt címmel a Magyar Hírlapban. „Horvátország a 11–12. század fordulója óta a Magyar Királyság társországának számított. A király által kinevezett bán vezetésével belső autonómiával, saját rendi nemességgel (natio Croatica) és tartománygyűléssel (sabor) rendelkezett. A két nemzet békében élt egymás mellett, vállvetve küzdött a török hódítók ellen, a 19. század elején kibontakozó nemzeti ébredési mozgalmak következtében azonban konfliktus alakult ki közöttük. Jóllehet a magyarok a rendi korszakban és később sem vitatták a horvátok önálló (politikai) nemzeti létét, ellentétes értelmezések alakultak ki a horvát autonómia keletkezése, jellege és kiterjedése körül” –  írja kollégánk.

Letölthető PDF

2018. október 20.

Ujváry Gábor Trianon  címmel közölt cikket a svájci Magyar Ház Alapítvány lapjában, a Független Hírmondóban (IX. évfolyam, 2018/1-2.).

2018. október 19.

A Kossuth Rádió Száz éve történt című műsorában Ferenc József halálának körülményeiről és következményeiről  Schwarczwölder Ádám, Ligeti Dávid, valamint ifj. Bertényi Iván (Bécsi Collegium Hungaricum, Történeti Intézet)  és Maczó Ferenc  (MTA Lendület Szent Korona kutatócsoport) beszélnek.

2018. október 18.

Tisza István miniszterelnökről  kérdezi Perjés Klára szerkesztő-műsorvezető Szakály Sándort. A beszélgetés a KARC FM Karcolat műsorában hangzott el.

2018. október 18.

Schwarczwölder Ádám  A Nagy Háború és a pécsi egyházmegye – alulnézetből címmel a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet évkönyvében, a Pontes idei számában közölt recenziót  Csibi Norbert Vértesi Lázár szerkesztőpáros A világháború kálváriáját járva. A pécsi egyházmegye és az I. világháború (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis XIII. Pécs, 2016. 672 oldal) című könyvéről.

2018. október 16.

Az ECHO TV Tegnapi történelem műsorának témája Rajk László. Ferkó Dániel műsorvezető vendége Zinner Tibor és Ötvös István történészek, a kor szakértői.

2018. október 15.

Az október 18-án Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő Tisza István-emléknap alkalmával a Szatmári Friss Újság  Tisza István sem tudta volna megakadályozni címmel Anka Lászlóval készített interjút.

2018. október 15.

A KARC FM Farkasverem műsorának vendége Zinner Tibor és Ötvös István (Nemzeti Emlékezet Bizottsága), akik a Rajk-per hátteréről beszélnek. A műsor házigazdája Belénessy Csaba.

2018. október 14.

Tóth Eszter Zsófia  A „bontott csirke” reklám nyomában címmel közölt cikket a Napi Történelmi Forrás honlapján. „Nem megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál! A szocialista időszak népszerű reklámja volt a bontott csirkés, amelyben a férjet azért vonja felelősségre a felesége, mert az nem bontott csirkét hozott. A korszakban ez szállóigévé vált, olyanformán, hogy a mindennel elégedetlen, elsárkányosodott feleség jelképe is lett a mondás. Másrészt a pipogya, nem jól bevásárló férj pedig nem modern férj. A feleség modern nő, már nem szeretne bontatlan csirkével bíbelődni, a férj háztartási feladata a bevásárlást lenne, azonban nem jól teljesíti. E cikkemben a bontott csirke korabeli sajtómegjelenésének jártam utána. E termék szimbolizálja a korabeli élelmiszeripari technikai fejlődést is” – olvasható kolléganőnk írásában.

2018. október 12.