Sajtótükör

Sajtópolitika és diplomácia a háborúban címmel közölt cikket Joó András a Magyar Hírlap oldalán. Írása alcíme: Ecsetvonások Ullein-Reviczky Antal portréjához. Letölthető PDF

2019. január 19.

Anka László  Nélkülünk döntöttek rólunk címmel közölt cikket a Magyar Időkben.  Az írás alcíme: Száz éve nyílt meg az első világháborút lezáró békekonferencia.

Tovább a linkre

Gondola

  1. január 18.

Nemzetállam vagy etnikai föderáció?  címmel közölt cikket Lajtai László a Magyar Hírlap hasábjain. „Amint arról gróf Andrássy Gyula miniszterelnök a magyar országgyűlés képviselőházát 1868. december 7-én értesítette, az uralkodó az előző napon, több másikkal együtt A nemzetiségi egyenjogúság tárgyában címet viselő 1868. évi XLIV. törvénycikket is szentesítette, így annak aznapi képviselőházi és főrendiházi kihirdetésével immár visszavonhatatlanul törvényerőre emelkedett a 29 paragrafusból álló részletes jogszabály. Hosszú és rögös út vezetett e százötven évvel ezelőtti ünnepélyes pillanatig. Annál is inkább, mert a végül szentesítést nyert törvénynek az előkészítése is évekig húzódott, sőt majdhogynem végleg ad acta került” – írja kollégánk.

Letölthető PDF

veol.hu

vaol.hu

sonline.hu

feol.hu

duol.hu

2019. január 17.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorában a Nagy Háború irodalmi hatásairól, valamint Ady haláláról beszél Kovács Kálmán történész, Havas Judit irodalomtörténész és Hegyi Katalin irodalmi muzeológus.

2019. január 17.

Önkéntes beolvadás  címmel közölt cikket Orosz László a Magyar Hírlap oldalain. „Budapest néven egyesítették 1873-ban a Duna két partján elterülő három összenőtt, de önálló várost, melyek lakossága ekkor együttesen 280 ezer főt tett ki, ám alig negyven év alatt, az első világháború kirobbanásának idejére kilencszázezres metropolisszá duzzadt.  A magyar főváros, ahogyan sokáig az ország többi városa is, etnikailag nem volt magyar. A magyar városfejlődés hagyományosan, a 12. századi szász betelepülés óta német gyökerű: a 18. század végén, a francia forradalom korában a Magyar Királyságnak csupán egyetlen magyar többségű szabad királyi városa volt (Debrecen). Ám a 19. század modern politikai eszméi és gazdasági, társadalmi kihívásai gyorsan ráébresztették a német ajkú polgárságot a magyarsággal való érdekazonosságra. Ezért tudott az asszimiláció, az elmagyarosodás oly villámgyorsan lezajlani, mégpedig – ellentétben a századvéggel – ekkor még önként és természetes módon. Mindez különösen látványosan tetten érhető a magyar fővárosban, de csaknem ugyanilyen robbanásszerűen alakult át a teljes magyarországi városhálózat etnikai arculata a 19. században. Márpedig polgárosodottsága folytán a hazai nemzetiségek közül épp a németség asszimilációs veszteségei voltak a legnagyobbak” – olvasható munkatársunk írásában.

Letölthető PDF

  1. január 14.

A Civilrádió Scherzo műsorának meghívottja Szakály Sándor és Ungváry Krisztián. Téma: reflektorfényben a XX. századi magyar történelem.

2019. január 13.

A katonai siker okozta a bukást  címmel Hermann Róberttel készített interjú jelent meg a Feol.hu honlapján. „Dolgozom Görgei Artúr életrajzán is. Abban reménykedem, hogy legkésőbb hatvan éves koromra készen leszek vele.”

  1. január 13.

A Székesfehérvár írja: „Hetvenhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember veszett el, mint a mohácsi csatában, magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt ilyen messze hazájától. […] A Zrínyi Média videostúdiója három részes stúdióbeszélgetést készített dr. Szakály Sándor történész, dr. Szabó Péter történész és Sára Sándor filmrendező részvételével. 

2019. január 12.

A KARC FM Karcolat műsorának vendége Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, akit Czirják Imre  kérdez.

2019. január 11.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorának témája Károlyi Mihály személye és politikája. Meghívott szakértők: Anka László és Ligeti Dávid történészek.

2019. január 10-

A Városunk elnevezésű budapesti honismereti folyóirat  2019. januári számában recenzió jelent meg Gali Máté munkatársunk A márványarcú miniszter című Berzeviczy-életrajzáról.

2019. január 10.

Két világtalálkozó Magyarországon címmel közölt cikket Kovács Kálmán Árpád a Magyar Hírlapban.  „A katolikusok XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszusa 1938. május 25-e és 29-e között számtalan főpap (köztük két leendő pápa) mellett több mint félmillió magyar és külföldi zarándokot vonzott Budapestre, május 27-én este pedig legalább 150 ezer férfi hömpölygött a főváros utcáin a Hősök tere felé az ottani szentségimádásra. Május 30-án – a világkongresszus bezárását követő napon – sor került a Szent István-emlékév katolikus egyházi megnyitójára. A jubiláris év állami megünneplése június 25-én vette kezdetét az Országház kupolacsarnokában tartott díszközgyűléssel” – olvasható munkatársunk írásában.

Letölthető PDF

2019. január 7.

„Egyesek politikai vitát akarnak kavarni” címmel interjú jelent meg Szakály Sándor főigazgatóval a Magyar Hírlap oldalain. A beszélgetés alcíme: „Micsoda cirkuszt csaptak József Attila szobra kapcsán, pedig jobb helyre került, mint ahol korábban volt”. Letölthető PDF

Hunhír.hu

Index.hu

444.hu

Népszava (letölthető PDF)

Szoljon.hu

Beol.hu

Feol.hu

Baon.hu

Heol.hu

Sonline.hu

Teol.hu

Veol.hu

Zaol.hu

ATV.hu

civilhetes.hu

2019. január 7.

Gali Máté munkatársunk Berzeviczy Albert az erdélyi nemzetiségi kérdésről címmel közölt tanulmányt a Kolozsvárt megjelenő Korunk folyóirat januári számában.

2019. január 4.

A Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorának témája a Nagy Háború hátországa, valamint 1918-1919 tele. Szakértők: Szoleczky Emese főmuzeológus, Bonhardt Attila hadtörténész és Ligeti Dávid munkatársunk.

2019. január 3.

Pörögnek a fejemben a filmkockák – felépülő függők életútjai címmel  jelent meg a L’Harmattan kiadásában Bajzáth Sándor, Tóth Eszter Zsófia és Rácz József  által jegyzett kötet. Ez a mű Tóth Eszter Zsófia munkatársunk tizenharmadik megjelent kötete.

2019. január 3.

A Napi Történelmi Forrás oldalán Tóth Eszter Zsófia  A nagy havazás 1987-ben címmel közölt írást. „A szolidaritás, az összefogás élményei dominánsak, a rendkívüli helyzet szülte különleges élmények maradtak meghatározóak. A hóban rekedteket kiszabadító szovjet katonai járművek kiestek az emlékezetből. 1987. január 12-én arra ébredt az ország, hogy szinte teljesen járhatatlanok lettek az utak. Három napig megállás nélkül hullott a hó” – olvasható a cikkben.

Tóth Eszter Zsófia a Borsnak adott interjút Hiánycikk volt a karácsonyfa az ötvenes években címmel. „Mai ésszel szinte elképzelhetetlen, hogy békeidőben Magyarországon meg kellett szenvednie annak, aki karácsonyfa mellett szerette volna tölteni a szentestét […]  Ekkoriban a villanyvasút és a járóbaba volt a slágerajándék, a nyolcvanas években pedig jött a Moncsicsi és a legó. Mai fejjel szinte hihetetlen, hogy utóbbinak egyetlen szakboltja volt az egész országban, a Váci utcában …”

2018. december 24.

Az M5 Történelem és irodalom mindenkinek Tőkéczki és Takaró műsorának vendége Köő Artúr és Ligeti Dávid. A két történész az 1918. december 1-én lezajlott gyulafehérvári román nagygyűlésről és az ott elfogadott nyilatkozatról beszélnek.

2018. december 22.

Az Elek György által szerkesztett 2019-es Szatmári kalendáriumban Ligeti Dávid  Finis Hungariae: a történeti Magyarország összeomlása 1918-19 folyamán címmel tett közzé tanulmányt.

2018. december 21.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorának témája az antiszemitizmus Magyarországon és a Horthy által fémjelzett korszak. Meghívott történészek: Szakály Sándor és Karsai László.

2018. december 20. 

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorában Társi István a déli hadszíntérről és az 1918-as őszi összeomlásról kérdezi Balla Tibor hadtörténészt, valamint  Pintér Tamás és Ligeti Dávid történészeket.

2018. december 20. 

A Korall  társadalomtörténeti folyóirat Fotó és társadalom  című számában közölt tanulmányt Farkas Judit Antónia  A képek, amelyek bejárták és megosztották az egész világot. A Life magazin 1956-os fotóic ímmel, Az írás bemutatja. hogy milyen  körülmények között készítették az amerikai hetilap megbízásából a forradalom napjaiban Magyarországon járt fotóriporterek felvételeiket, hogyan váltak a képek globálisan ismertté, milyen szerepet játszottak a forradalom elbeszélésének, emlékezetének alakításában, milyen hatást váltottak ki és hogyan használta azokat fel saját céljaira a kommunista és az antikommunista propaganda.

2018. december 20.

A Somogy kulturális folyóirat idei negyedik számában Hollósi Gábor  munkatársunk Adjátok vissza fürdőinket is című tanulmánnyal jelentkezett. Írásában az 1920-as évek gyógyfürdő- és ásványvíztörvényeiről értekezik. Kovács Kálmán Árpád  Az osztrák államtanács és a magyar vízügy kezdetei (1761-1785) című tanulmánnyal van jelen a folyóiratban.

2018. december 20.

Az Emlékeztetetőben, a hódmezővásárhelyi Emlékpont tudományos folyóiratának legújabb számában, Tóth Eszter Zsófia  az államszocializmus emblematikus ételeiről és italairól Márka, Bedeco és a többiek címmel közölt tanulmányt.

2018. december 20.

Jobbos történészek rombolják porig a horthysta mítoszt: Hatos és Szakály a 100 évvel ezelőtti összeomlás valódi okairól  címmel jelent meg interjú Szakály Sándor és Hatos Pál történészekkel a Válasz weboldalán.

2018. december 19.

A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gondozásában megjelent az Indivisibiliter ac inseparabiliter című, a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából készített tanulmánykötet, amelyben Anka László  A harminc évig kormányzó Szabadelvű Párt (1875–1905), míg Ligeti Dávid  A kiegyezés katonai előzményei. A Magyar Királyság az Osztrák Császárság háborúiban 1859 és 1866 között címmel tett közzé tanulmányt.

2018. december 19.

Megjelent a Levéltári Közlemények 88. évfolyamának kötete. Tematikájában a reformáció, a munkavégzés–szabadidő, levéltári kutatás szerepeltek. Több szerző mellett a kiadványban megjelent Intézetünk két munkatársának írása is. Anka László  Utazgató grófok a boldog békeidők korában: Apponyi Albert levelei Károlyi Sándorhoz, illetve Gali Máté  Berzeviczy Albert – egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai címmel írt tanulmányai.

2018. december 18.

A Magyar Napló decemberi számában Ligeti Dávid  Finis Hungariae című, a Nagy Háború végének Magyarországra kiható következményeit elemző tanulmánnyal van jelen. Szintén ebben a számban interjú jelent meg Hollósi Gáborral Tárgyalások két „egyenrangú” állam között címmel. Munkatársunkat Kopácsy Gergely kérdezte.

2018. december 15.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorában a Nagy Háború olasz frontján 1918-ban lezajló eseményekről beszélnek Pintér Tamás, Ligeti Dávid és Balla Tibor történészek.

2018. december 13.

Az Egyháztörténeti Szemle idei 3. számában Anka László  munkatársunk  Apponyi Albert 1917-es törvénytervezete a katolikus autonómiáról  címmel közölt tanulmányt. A szerző bemutatja a tervezet parlamenti előterjesztését (1917. december 21.) megelőző politikai eseményeket, tárgyalja a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezése kudarcának okait, a javaslat megtételének motivációs tényezőit, valamint ismerteti a jogszabálytervezet tartalmát.

2018. december 13

Nagodba 1868  címmel Schwarczwölder Ádám  a magyar–horvát kiegyezésről közölt cikket az Élet és Tudomány oldalain.

2018. december 7.

Románia az első világháborúban Bukarest elestétől 1918-ig a témája a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorának. Társi István szerkesztő-műsorvezető vendégei Kocsis András és Ligeti Dávid  történészek.

2018. december 6.

Okító vitákra lenne szükség a közéletben címmel interjú jelent meg Boross Péterrel a Magyar Hírlapban. „Sokat lehet – és kellene – tanulni a történelemből. Úgy gondolom, számos probléma forrása a tudás hiánya, megfelelő történelmi ismeretekkel akár a politikusok is hatékonyabban tudnának döntést hozni és érvelni. Szintén az igazságkeresésre vonatkoztatva mondom, jellemző az eltorzított szemlélet is, hiszen egy-másfél generáció nőtt fel a szocializmusban úgy, hogy az egyetemi katedráról valótlanságokat hallott. Azóta ugyan eltelt majdnem harminc év, de a rendszerváltoztatás kényszerűen lassú és visszafogott folyamata nem tette lehetővé a szellemi szféra tisztulását” – nyilatkozta a volt miniszterelnök.

Letölthető PDF

2018. december 5.

Gali Máté  a Magyar Tudomány idei decemberi számában A „szép akasztott" miniszterelnök címmel közölt recenziót Kozári Monika  Andrássy Gyula című monográfiájáról (Budapest, 2018, Gondolat Kiadó).

2018. december 5.

A velünk élő bolsevizmus címmel közölt cikket Ligeti Dávid a Magyar Idők hasábjain. „A rendszerváltozás nagy ellentmondása, hogy a mai napig relativizálják a vörösterror bűneit” – írja munkatársunk. Tovább a linkre

Mandiner

2018. december 4.

A Korunk decemberi számában Gali MátéFinis Hungariae" – Trianon a kortársak szemszögéből címmel Kunt Gergely, L. Balogh Béni  és Schmidt Anikó által szerkesztett Trianon arcai. naplók, visszaemlékezések, levelek című kötetéről közölt recenziót, míg Szakály Sándor  Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása. Katonai összeomlás című tanulmánnyal van jelen.

2018. december 4.

A Heti Tv Pirkadat reggeli beszélgető műsorának vendége Szakály Sándor, akit a jövő héti Antall-konferenciáról  kérdez Breuer Péter  és Kovács András.

2018. december 3.

Az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés címmel közölt cikket Anka László a Magyar Hírlapban Nagy-Románia megvalósulásának centenáriuma alkalmával. Munkatársunk a következőkkel zárja írását: „A gyulafehérvári gyűlésnél súlyosabban esett a latba az is, hogy eldőlt: a francia nagytőke igényt tart befektetési lehetőségként egy minél nagyobb Romániára. Az első világháborút a Párizs környéki békék sorozata zárta le. Ezek eredményeként Románia területileg és lakosságszámilag megnövekedve fejezte be a háborút. Területi szerzeményei miatt soknemzetiségű román állam keletkezett. Bukarestben 1923-ban új alkotmányt fogadtak el, amelyben a gyulafehérvári határozatban foglalt feltételek, önkormányzat és kisebbségi jogok nem szerepeltek. Az 1918-as határozatban tett autonómiaígérettel kapcsolatban feltett kérdésemre egy székelyföldi tanár a következő módon reagált: ha Székelyföld kapna is valamilyen csodával határos módon autonómiát, azért a román állam a szórványban élő magyarságon verné el a port.”

Letölthető PDF

2018. december 3.

A Trianoni Szemle legfrissebb, 2018/3-4. számában kollégánk, Ligeti Dávid  tett közzé tanulmányt Trianon az Eucharisztia budapesti világünnepének fényében 1938-ban  címmel.

2018. november 30.