Sajtótükör

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság műsorában Szakály Sándor a 74 évvel ezelőtt lezajlott doni tragédiáról emlékszik meg.

2017. január 15.

A németek Moszkva előtti vereségével 1941 decemberében fölértékelődött minden kisebb fegyvertárs-ország katonai potenciálja és gazdasági ereje, így a teljes magyar haderő bevetését követelték. Ekkor Magyarországnak nem volt semmiféle gazdasági, politikai vagy katonai ereje arra, hogy egy ilyen német „kívánságot” visszautasítson – állítja Szakály Sándor a Híradónak adott interjúban.

2017. január 12.

A Rubicon idei januári-februári összevont számában két munkatársunk írása jelent meg: Schwarczwölder Ádám Egy alkotmányos király, míg Hermann Róbert Kézcsókom, felség című tanulmánya. Az előbbi az „Isten kegyelméből uralkodó” Ferenc Józsefről szól, a második pedig az I. Ferenc József császár és I. Miklós cár 1849. május 21-én Varsóban lezajlott találkozóját veszi górcső alá.

2017. január 10.

„A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én és 14-én megindult támadását a kapott parancs szellemében, szívós ellenállással próbálta meg feltartóztatni a 2. hadsereg. Sikertelenül. A helyzetet látva született meg Jány Gusztáv sokat idézett hadseregparancsa, amely a küzdőket igaztalan váddal illette” – áll Szakály Sándor a Magyar Időkben megjelent Tízezrek emlékezete című, az 1943. januári Don menti harcokkal kapcsolatos cikkében.

Magyar Idők

2017. január 7.

A Kossuth Rádió Szabadság népe műsorában Rácz János Kádár János 1956 utáni megtorlásban játszott szerepéről beszél.

2017. január 5.

„A fegyverkezési verseny jelentős hatást gyakorolt a katonai szövetségekre, ezen belül a védelmi igazgatásra. Ebben fontos mérföldkő volt 1957-ben a Szputnyik fellövése, majd ezt követően az interkontinentális rakéták hadrendbe állítása, amellyel az USA-t is elérhették, és a nyugati hatalmak korábbi, a távolsági bombázók terén mutatott fölényét kompenzálni tudták” – írja Kiss Dávid A Kádár-korszak háborús védelmi igazgatási rendszerének kiépítése (1964–1975) című, a Honvédségi Szemle 2017/1. számában megjelent tanulmányában.

Honvédségi Szemle

2017. január 3.

Az Egyháztörténeti Szemle 2016/4. számában megjelent Kovács Kálmán Árpád  A politikai protestantizmus mint interakció a századfordulón című tanulmánya, mely az Országos Református Lelkészegyesület szerepének és a belmisszióval való kapcsolatának új szempontú elemzéséhez ad nagyszerű támpontot.

2016. december 31.

Pufajkában jöttek a betlehemesek címmel jelent meg cikk a Szovjetunióba elhurcolt politikai foglyok emlékéve kapcsán a Magyar Nemzet honlapján.

2016. december 29.

Az elfelejtett „előretolt helyőrség”

Ligetfalu a Duna jobb partján feküdt, a pozsonyi várral szemben, ma már Pozsony városának panelházakkal beépített része. Azt a helyet, ahol Ligetfalu keletkezett, először 1225-ben említik „insula Mogorsciget”, azaz Magyarsziget néven, amit a pozsonyi német lakosság Ungerauként fordított le. A hajdani Magyarszigeten a 17. század vége felé német falu jött létre, melynek Engerau volt a neve. A 19. század elején – valószínűleg az 1778. évi nagy árvíz következményeként – már a jelenlegi medrében folyt a Duna, Engerau pedig lassan megszűnt sziget lenni, mivel az azt délről és keletről körülvevő Duna-ág kiszáradt. A magyar Ligetfalu név először 1863-ban jelenik meg, mely a helyi lakosok által használt Audorf tükörfordításából ered. írja Hollósi Gábor a pozsonyi hídfő történetéről közölt Az elfelejtett „előretolt helyőrség” című cikkben a Magyar Hírlap hasábjain.

PDF

2016. december 28.

Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében.  - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/75379/Magyarorszag__furcsa_haduzenete#sthash.Sg9Mpk6s.dpuf
Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében.  - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/75379/Magyarorszag__furcsa_haduzenete#sthash.Sg9Mpk6s.dpuf
Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében.  - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/75379/Magyarorszag__furcsa_haduzenete#sthash.Sg9Mpk6s.dpuf
Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében.  - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/75379/Magyarorszag__furcsa_haduzenete#sthash.Sg9Mpk6s.dpuf
Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében.  - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/75379/Magyarorszag__furcsa_haduzenete#sthash.Sg9Mpk6s.dpuf

„Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében" írja Joó András Magyarország furcsa „hadüzenete” című cikkében a Magyar Hírlapban.

PDF

2016. december 27.

Magyarország  furcsa „hadüzenete”

Megjelent Hollósi Gábor Az 1937. évi választójogi novella” című tanulmánya a Magyar Történelmi Társulat Századok folyóiratának 2016/6. számában. A tanulmány az 1937. évi VIII. törvénycikket és annak országgyűlési vitáját mutatja be, azzal a céllal, hogy annak történeti jelentőségét az egykorú kormánypárti és ellenzéki elvárások fényében mérlegre tegye. Ennek megfelelően elsősorban egykorú forrásokra támaszkodik, az 1937. év képviselőházi naplóiban rögzített országgyűlési felszólalásokból, illetve a képviselőházi irományokban fennmaradt egyéb kapcsolódó anyagokból (törvényjavaslat, bizottsági jelentés) indul ki. Miután a tanulmány röviden bemutatja az országgyűlési jelöltajánlási rendszer alakulását 1919-től kezdve, a törvénycikk alkotmányjogi kontextusát vizsgálja meg, azaz, hogy az az akkori alkotmányjogi reformok sorába (kormányzói és felsőházi jogkör kiterjesztése, teljes körű titkos szavazás bevezetése) miként illeszkedik be. Ezt követően a törvénycikk (ajánlási novella) főbb rendelkezéseit veszi górcső alá az ellenzéki hozzászólások tükrében, az egyes szakaszok kapcsán felmerülő problémákat és a lehetséges (illetve a korábban már megtörtént) visszaéléseket így összegezve. Érinti a törvénycikk országgyűlési vitáján felmerült társadalmi problémákat is, és felhívja a kutatók figyelmét arra, hogy a korabeli választójog titkosságának kérdésén túl az úgynevezett választójogi korrektívumokat (kautélákat) összességükben is szükséges lenne behatóan tanulmányozni.

Borító (PDF)

2016. december 19.

A Bécsi Napló  ünnepi könyvajánlatában két VERITAS-kötet is szerepel: Somorjai Ádám OSB  és Zinner Tibor A Szabadság térről Washingtonon át a Vatikánba  és vissza, valamint Szakály Sándor A 2. vkf. osztály. tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás történetéből 1918–1945 című kiadványok.

2016. december 11.

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Zinner Tibor és Jeszenszky Sándor beszél Jeszenszky Ferenc 1956-os forradalom mellett vállalt kiállásáról és a vérbíróságban való szereplést elutasítását követő retorziókról.

2016. december 4.

Sáringer János a Kossuth Rádió Szabadság népe című műsorában beszélt az 1956-os szovjet katonai beavatkozásról, a kommunisták bosszújáról és ezzel összefüggésben Antall József és a magyar kormány felkéréséről, hogy Moszkva kérjen bocsánatot a forradalom eltiprása és a megszállás miatt. Ezt Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke 1991. december 6-án, a magyar Parlamentben tette meg. 

2016. december 1.

Kiss Dávid a Karc FM Spájz című műsorban a berlini falról beszél.

2016. november 25.

A nők Magyarországon 1945-ben lettek jogilag teljesen egyenjogúak a férfiakkal, ekkor kaptak általános választójogot, és járhattak egyetemre – áll az Anyacsavarból Bezzeganya című, Tóth Eszter Zsófiával készített, a Demokrata hasábjain megjelent interjúban.

2016. november 30.

A walesi bárdok véreskezű zsarnoka vagy a legmagyarabb Habsburg? Nemzeti fejlődésünk kerékkötője vagy a boldog békeidők megteremtője? A száz éve, 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József alakjáról még ma is késhegyig menő vitákat folytatunk. A Lugas kerekasztalánál Gerő András és Hermann Róbert történészek, valamint Habsburg György királyi herceg idézik föl az egyik legellentmondásosabb magyar uralkodó alakját.

2016. november 19.

A Karc FM A sors szimfóniája című műsorának vendége Szakály Sándor, aki Papp Endre mikrofonja előtt az 1956-os felkelésről, forradalomról és szabadságharcról beszél.

2016. november 6.

Az Echo Televízió Időrosta műsorának vendége Tóth Eszter Zsófia, aki a nőknek az 1956-os forradalomban játszott szerepéről beszélget Kalmár László műsorvezetővel.

2016. november 5.

Az Echo TV Mélymagyar című műsorában Szakály Sándor 1956-ról beszélget Bayer Zsolttal.

2016. november 4.

A hatvanas-hetvenes évek hazai hippimozgalmának egyik ikonikus alakját, Indiánt és barátait a diktatúra elsősorban amiatt ítélte el, mert hosszú hajat és famert viseltek. Ezért nem engedték be őket a budai Ifiparkba, így a felette lévő nagy fánál gyülekeztek – a galeri néhány tagját 1970-ben perbe is fogták. A Nagyfa-galeri nagyon szerette Radics Béla zenéjét: a legendás gitárvirtuóz, akit a hatalom ellehetetlenített, a koncerteken gyűjtött pénzből tudott magának felszerelést vásárolni. - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/69859/Akkor_mi_mar_szabadok_voltunk#sthash.nLn5BF0k.dpuf

„A hatvanas-hetvenes évek hazai hippimozgalmának egyik ikonikus alakját, Indiánt és barátait a diktatúra elsősorban amiatt ítélte el, mert hosszú hajat és famert viseltek. Ezért nem engedték be őket a budai Ifiparkba, így a felette lévő nagy fánál gyülekeztek – a galeri néhány tagját 1970-ben perbe is fogták. A Nagyfa-galeri nagyon szerette Radics Béla zenéjét: a legendás gitárvirtuóz, akit a hatalom ellehetetlenített, a koncerteken gyűjtött pénzből tudott magának felszerelést vásárolni” – írja Tóth Eszter Zsófia Akkor mi már szabadok voltunk című cikkében a Magyar Hírlap hasábjain.

2016. október 27.

A Kossuth Rádió Időt kérek című műsorában Marinovich Endre, Liszkay Mihály és Palkovics Imre beszélgetnek 1956-ról Halász Zsuzsa mikrofonja előtt.

2016. október 22.

A Kossuth Rádió Megújuló értékeink című műsorának vendége volt Bódiné Beliznai Kinga jogtörténész, Darák Péter elnök (Kúria), Zinner Tibor jogtörténész (VERITAS), Földváryné Kiss Réka elnök (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) és Mikó Zsuzsanna főigazgató (Magyar Nemzeti Levéltár), akik az 56-os statáriális ítélkezésekről, valamint a megtorlásokkal kapcsolatos perkataszterről beszélgetnek Pusztai Balázs mikrofonja előtt.

2016. október 26.

A Hegyvidék Televízió Duett című műsorának meghívottja Zinner Tibor, aki 1956-ról és az azt követő Kádár-rendszerről mesél.

2016. október 21.

Rácz János Válságok keresztútján címmel közölt cikket a Brit Kommunista Párt 1956-os történetéről az Élet és Tudományban.

2016. október 21.

A szabadságharc szellemi nyitánya Farkas Judit, Nagyhatalmi játszmák közepén  címmel pedig Rácz János közölt cikket a Magyar Hírlapban.

Archivált PDF

2016. október 20.

Az MTV Híradójában Rácz János a Népszabadság napilap történetéről  nyilatkozik annak megszűnése kapcsán.

2016. október 16.

A Karc FM Álláspont című műsorában Rácz János Nagy Imre történelmi szerepének újraértékeléséről és a forradalom hatvanadik évfordulójáról beszélget.  

2016. október 16.

A többségi magyarság és a kisebbségi németség viszonya az évtized végére elmérgesedett. Senkit sem érdekelt már a közös múlt harmonikus és mindkét fél számára gyümölcsöző szakasza, sem pedig a hazai németek jó részének rendíthetetlen magyar érzelme és továbbra is államhű magatartása – írja Orosz László a Magyar Hírlap hasábjain napvilágot látott a Párizs környéki békediktátumok utáni hazai németek helyzetét bemutató A kollektív bűnösség és előzményei című cikkében.

2016. október 14.

A Kossuth Rádió Szabadság népe című műsorában Zinner Tibor Rajk Lászlóról beszél.

2016. október 13.

Az elkövetett törvénytelenségek és a rákosista elnyomó hatalom visszaéléseiről és felelőseiről beszélget Zinner Tibor és Szekér Nóra történész a Duna Tv Szabadság tér ’56 műsorában.

2016. október 12.