Sajtótükör

Conrad 1917. évi leváltásáig közel harmincegy hónapot állt a háborús Monarchia vezérkarának élén, amely révén az első világháború leghosszabb ideig működő vezérkari főnöke volt" – írja Ligeti Dávid Egy tábornagy bukása című, a Magyar Hírlapban megjelent cikkében.

Letölthető PDF

2017. március 1.

A GULÁG Emlékév kapcsán közölt interjút a Magyar Idők hétvégi melléklete Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával, Szakály Sándorral, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójával és Galgóczy Árpád költővel, az orosz irodalom műfordítójával, a GULÁG túlélőjével „a szovjet táborbirodalom elhallgatott magyar történelméről – és máig ható következményeiről”.

Letölthető PDF

2017. február 25.

Az ügynöklisták nyilvánossá tételével kapcsolatosan kérdezte a Magyar Nemzet két újságírója – Koncz Tamás és Marosi AdriennÜgynöklista: „a legsúlyosabb csapást a Fidesz–KDNP szenvedné el” című cikkében a szakembereket. Megszólaltak Török Gábor politikai elemző, Böcskei Balázs politológus, Stark Tamás, Szakály Sándor és Ungváry Krisztián történészek.

2017. február 24.

Válság és választóvonalak címmel közölt cikket Kovács Kálmán Árpád a Monarchia korában lezajló vidéki magyar társadalom átalakulásáról, régeződéséről és mobilitásáról a Magyar Hírlap hasábjain.

Letölthető PDF

2017. február 21.

A Prágai Hadtörténeti Intézet (Vojensky Historcky Ústav Praha) Historie a Vojenství folyóirata most megjelent száma (2016./4.) röviden beszámol Ligeti Dávid szeptemberben tartott Between Fear and Hope: the Ominous Summer of 1916 through the Eyes of Austro-Hungarian Chief of Staff Franz Conrad von Hötzendorf [Félelem és remény között: 1916 vészjósló nyara Franz Conrad von Hötzendorf osztrák–magyar vezérkari főnök szemével] című előadásáról.

2017. február 20.

A hatvan éve elhunyt Horthy Miklósról nyilatkozik Ujváry Gábor és Turbucz Dávid a Lánchídrádió Szabad Gondolat műsorában.

2017. február 19.

A Karc FM Álláspont című műsorának vendége Szakály Sándor, akit a Szabadság térre tervezett GULÁG-emlékműről és a malinkij robotra hurcoltakról kérdezett Czirják Imre.

2017. február 19.

A Hegyvidék Televízió Duett műsorának vendége Kiss Dávid, akit Krassó László a Munkásőrség történetéről kérdez.

2017. február 18.

Elherdált milliárdok a budai Várban: a személyi kultusz építészete címmel közölt a 168 óra cikket, melyben a Nemzeti Hauszmann-tervről kutatókat is megkérdeztek: Szakály Sándort, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját, Eörsi Lászlót, az 1956-os Intézet munkatársát, továbbá Ungváry Krisztián és Gyáni Gábor történészeket.

2017. február 15.

Orosz László a Lánchídrádió Kulissza című műsorában a magyarországi németek történetéről beszél.

2017. február 14.

A Lánchídrádió Szabad gondolat című műsorában Schwarczwölder Ádámot a kiegyezésről és Ferenc Józsefről kérdezték.

2017. február 12.

Az 1947. február 10-én, Párizsban aláírt békeszerződéssel Magyarország területe tovább csökkent, az a trianoni határokhoz képest három, Pozsonyhoz közeli településsel lett kisebb – írja az Élet és Tudomány hasábjain megjelent Döntés a pozsonyi hídfő kiszélesítéséről című cikkében Hollósi Gábor.

2017. február 10.

A Kossuth Rádió Tér-Idő című műsorában Kiss Dávid a Munkásőrségről beszélt.

2017. február 9.

A Karc FM Rádió Hangoló című műsorában Orosz László kollégánk beszélgetett Bálint István szerkesztővel a hazai németek I. világháború utáni radikalizálódásáról. A műsorban szó esett a „németkérdés” dualizmus kori előzményeiről és a német nemzetiség alapvetően pozitív érzületéről a magyarsággal és a magyar államisággal kapcsolatban, amihez képest hatalmas törést jelentett az I. világháború kimenetele és a trianoni békediktátum. Az identitásának és önképének újraértelmezésére kényszerült csonkaországi németségben egyre erősödött a veszélyeztetettség érzése, amire sorainak összezárásával, a német népközösséghez tartozás előtérbe kerülésével és a Német Birodalom patronátusa alá helyezkedéssel reagált. Ezzel párhuzamosan a magyarsággal való szimbiózisának minősége alapvetően megváltozott, s olyan konfliktushelyzetek keletkeztek, melyek nemcsak a befogadó állam iránti viszonyban, de a német kisebbség saját sorain belül is tragikus törést és polarizálódást idéztek elő.

2017. február 6.

Félmilliárdos szovjet megszállás címmel jelent meg cikk a Népszavában a Szabadság térre tervezett emlékmű kapcsán. A témában megszólaló történészek – Karsai László, Szakály Sándor és Ungváry Krisztián – véleménye igen eltérő.

Letölthető PDF

2017. február 6.

A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorában Kiss Dávid Hatos Gyula mikrofonja előtt a Munkásőrség megalakulásáról és történetéről beszél.

2017. február 5.

A Levéltári Közlemények 2016. évi számában (1867 – 1946 – 1956) megjelent Schwarczwölder Ádám A király válaszúton. Ferenc József és a Bánffy-korszak válsága című tanulmánya.

Tartalomjegyzék

2017. február 2.

A február 7-re tervezett VERITAS-est kapcsán Tartozunk a németeknek címmel jelent meg Orosz Lászlóval készült interjú a Demokratában.

2017. február 1.

A Lánchídrádió Szabad gondolat című műsorában Joó András Matuska Szilveszterről beszél.

2017. január 29.

Tóth Eszter Zsófia és Kiss Dávid  tanulmányait idézve közölt cikket az Index Munkásőrnek egy baja, nem volt három élete címmel.

2017. január 29.

„Az 1867-et megelőző években a Deák Ferenc, Eötvös József és Andrássy Gyula által fémjelzett politikai elit inkább arra buzdított és olyan politikát folytatott, hogy a magyarság ne kezdjen reménytelennek tűnő harcot, ne dédelgessen álmokat, hanem az aktuális helyzetből hozza ki a lehető legjobb kompromisszumot – ezen törekvésüket pedig siker koronázta” – áll Schwarczwölder Ádám a Magyar Hírlapban megjent cikkében.

PDF

2017. január 27.

A Kossuth Rádió Szabadság népe című műsorban az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése kapcsán Kiss Dávid Münnich Ferencről beszél.

2017. január 26.

Az Ausztráliában megjelenő Magyar Élet hetilap Tízezrek emlékezete címmel közölte Szakály Sándor a 2. hadsereg Don menti csatáiról írt cikkét.

2017. január 19.

A Kossuth Rádió Arcvonások műsorának vendége Dobos László, a VERITAS Intézet nyugalmazott adminisztratív főigazgató-helyettese.

2017. január 17.

A Somogy tévé Híradója Zene és irodalom kézenfogva címmel számolt be az aláírt együttműködési megállapodásról, amit a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság és a Kaposvári Liszt Ferenc Művészeti Iskola kötött. Az eseményen a Berzsenyi Társaságot elnöke, a VERITAS főigazgatója, Szakály Sándor professzor képviselte.

Kapos TV

SONLINE

2017. január 17.

A Lánchídrádió Szabad gondolat című műsorában az ötven éve elhunyt Kállay Miklós miniszterelnökről beszél Joó András.

2017. január 15.

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság műsorában Szakály Sándor a 74 évvel ezelőtt lezajlott doni tragédiáról emlékszik meg.

2017. január 15.

A németek Moszkva előtti vereségével 1941 decemberében fölértékelődött minden kisebb fegyvertárs-ország katonai potenciálja és gazdasági ereje, így a teljes magyar haderő bevetését követelték. Ekkor Magyarországnak nem volt semmiféle gazdasági, politikai vagy katonai ereje arra, hogy egy ilyen német „kívánságot” visszautasítson – állítja Szakály Sándor a Híradónak adott interjúban.

2017. január 12.

A Rubicon idei januári-februári összevont számában két munkatársunk írása jelent meg: Schwarczwölder Ádám Egy alkotmányos király, míg Hermann Róbert Kézcsókom, felség című tanulmánya. Az előbbi az „Isten kegyelméből uralkodó” Ferenc Józsefről szól, a második pedig az I. Ferenc József császár és I. Miklós cár 1849. május 21-én Varsóban lezajlott találkozóját veszi górcső alá.

2017. január 10.

„A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én és 14-én megindult támadását a kapott parancs szellemében, szívós ellenállással próbálta meg feltartóztatni a 2. hadsereg. Sikertelenül. A helyzetet látva született meg Jány Gusztáv sokat idézett hadseregparancsa, amely a küzdőket igaztalan váddal illette” – áll Szakály Sándor a Magyar Időkben megjelent Tízezrek emlékezete című, az 1943. januári Don menti harcokkal kapcsolatos cikkében.

Magyar Idők

2017. január 7.

A Kossuth Rádió Szabadság népe műsorában Rácz János Kádár János 1956 utáni megtorlásban játszott szerepéről beszél.

2017. január 5.

„A fegyverkezési verseny jelentős hatást gyakorolt a katonai szövetségekre, ezen belül a védelmi igazgatásra. Ebben fontos mérföldkő volt 1957-ben a Szputnyik fellövése, majd ezt követően az interkontinentális rakéták hadrendbe állítása, amellyel az USA-t is elérhették, és a nyugati hatalmak korábbi, a távolsági bombázók terén mutatott fölényét kompenzálni tudták” – írja Kiss Dávid A Kádár-korszak háborús védelmi igazgatási rendszerének kiépítése (1964–1975) című, a Honvédségi Szemle 2017/1. számában megjelent tanulmányában.

Honvédségi Szemle

2017. január 3.

Az Egyháztörténeti Szemle 2016/4. számában megjelent Kovács Kálmán Árpád  A politikai protestantizmus mint interakció a századfordulón című tanulmánya, mely az Országos Református Lelkészegyesület szerepének és a belmisszióval való kapcsolatának új szempontú elemzéséhez ad nagyszerű támpontot.

2016. december 31.

Pufajkában jöttek a betlehemesek címmel jelent meg cikk a Szovjetunióba elhurcolt politikai foglyok emlékéve kapcsán a Magyar Nemzet honlapján.

2016. december 29.

Az elfelejtett „előretolt helyőrség”

Ligetfalu a Duna jobb partján feküdt, a pozsonyi várral szemben, ma már Pozsony városának panelházakkal beépített része. Azt a helyet, ahol Ligetfalu keletkezett, először 1225-ben említik „insula Mogorsciget”, azaz Magyarsziget néven, amit a pozsonyi német lakosság Ungerauként fordított le. A hajdani Magyarszigeten a 17. század vége felé német falu jött létre, melynek Engerau volt a neve. A 19. század elején – valószínűleg az 1778. évi nagy árvíz következményeként – már a jelenlegi medrében folyt a Duna, Engerau pedig lassan megszűnt sziget lenni, mivel az azt délről és keletről körülvevő Duna-ág kiszáradt. A magyar Ligetfalu név először 1863-ban jelenik meg, mely a helyi lakosok által használt Audorf tükörfordításából ered. írja Hollósi Gábor a pozsonyi hídfő történetéről közölt Az elfelejtett „előretolt helyőrség” című cikkben a Magyar Hírlap hasábjain.

PDF

2016. december 28.

Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében.  - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/75379/Magyarorszag__furcsa_haduzenete#sthash.Sg9Mpk6s.dpuf
Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében.  - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/75379/Magyarorszag__furcsa_haduzenete#sthash.Sg9Mpk6s.dpuf
Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében.  - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/75379/Magyarorszag__furcsa_haduzenete#sthash.Sg9Mpk6s.dpuf
Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében.  - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/75379/Magyarorszag__furcsa_haduzenete#sthash.Sg9Mpk6s.dpuf
Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében.  - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/75379/Magyarorszag__furcsa_haduzenete#sthash.Sg9Mpk6s.dpuf

„Már 1941 elején az amerikaiak nagy súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon, a Hitler uralta Európa kellős közepén érdekeiket határozottabban juttassák érvényre, valamint jól tájékozódjanak. Tekintélyes diplomatát küldtek így követnek Budapestre Herbert C. Pell személyében 1941 áprilisában. Barátságos, de jobbára felszínes és protokolláris jó viszony jellemezte Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatait 1941 második felében" írja Joó András Magyarország furcsa „hadüzenete” című cikkében a Magyar Hírlapban.

PDF

2016. december 27.

Magyarország  furcsa „hadüzenete”

Megjelent Hollósi Gábor Az 1937. évi választójogi novella” című tanulmánya a Magyar Történelmi Társulat Századok folyóiratának 2016/6. számában. A tanulmány az 1937. évi VIII. törvénycikket és annak országgyűlési vitáját mutatja be, azzal a céllal, hogy annak történeti jelentőségét az egykorú kormánypárti és ellenzéki elvárások fényében mérlegre tegye. Ennek megfelelően elsősorban egykorú forrásokra támaszkodik, az 1937. év képviselőházi naplóiban rögzített országgyűlési felszólalásokból, illetve a képviselőházi irományokban fennmaradt egyéb kapcsolódó anyagokból (törvényjavaslat, bizottsági jelentés) indul ki. Miután a tanulmány röviden bemutatja az országgyűlési jelöltajánlási rendszer alakulását 1919-től kezdve, a törvénycikk alkotmányjogi kontextusát vizsgálja meg, azaz, hogy az az akkori alkotmányjogi reformok sorába (kormányzói és felsőházi jogkör kiterjesztése, teljes körű titkos szavazás bevezetése) miként illeszkedik be. Ezt követően a törvénycikk (ajánlási novella) főbb rendelkezéseit veszi górcső alá az ellenzéki hozzászólások tükrében, az egyes szakaszok kapcsán felmerülő problémákat és a lehetséges (illetve a korábban már megtörtént) visszaéléseket így összegezve. Érinti a törvénycikk országgyűlési vitáján felmerült társadalmi problémákat is, és felhívja a kutatók figyelmét arra, hogy a korabeli választójog titkosságának kérdésén túl az úgynevezett választójogi korrektívumokat (kautélákat) összességükben is szükséges lenne behatóan tanulmányozni.

Borító (PDF)

2016. december 19.