Sajtótükör

Boross Péter volt miniszterelnök, a VERITAS Intézet Tanácsadó Testületének elnöke  A történelem megbünteti a hagyománytagadókat címmel közölt cikket a Magyar Időkben. „a történelem során mindig megbuktak az olyan voluntarista tervek, amelyek a természetes fejlődést fel akarták gyorsítani, illetve semmibe vették a nemzetek, országok eltérő fejlődését, hagyományait, szokásrendszerét. Két világháború mutatta meg a huszadik században, milyen katasztrófa származik abból, ha a történelem menetét erőszakosan meg akarják változtatni életidegen, emberellenes ideológiák felhasználásával. Nem veszik tekintetbe egyes nyugati vezetők, hogy Európa keleti felén a nemzeti karaktervonásokhoz való kötődés mindig is nagyobb volt. Nyugaton viszont valósággal belesüppedtek a jólétbe, a kényelembe, és ez elhomályosítja a látásukat, deformálja az ítélőképességüket – írja a volt miniszterelnök cikkében.

Letölthető PDF

2017. december 23.

A Klubrádió A lényeg című hírműsora Szakály Sándornak az Alkotmánybíróságra benyújtott panaszának elutasításáról ad hírt. Szakály Sándor szerint egy szakmai vitában durva, az emberi méltóságát sértő kritika érte az álláspontja miatt.

2017. december 22.

Veszprémy László Bernát a Mandinerben jelentetett meg egy Eli Hazannal, az izraeli Likud párt külügyi igazgatójával készített interjút. „Abszolút támogatom Orbánt Soros ellen. Tudjuk Izraelben, hogy mit jelent Soros. Számunkra ő egy – nagyon nehéz megmagyarázni, mi történt Izraelben Soros kapcsán. Számos NGO-t (nem-kormányzati szervet) pénzel – és ez az ő joga, hiszen meglehet a véleménye –, ám ezek erőteljesen és igazságtalanul támadják Izraelt. Ezért – hozzá hasonlóan – demokratikus eszközökkel küzdünk ellenük” – mondja az izraeli politikus.

2017. december 15.

A Kossuth Rádió Szabadság népe műsorban munkatársaink bemutatják az 1956-os forradalmat leverő kommunista vezetőket. Kiss Dávid  Münnich Ferencről, míg Tóth Eszter Zsófia Aczél Györgyről beszél.

2017. december 14.

A zsidó állam fővárosa körül kialakult vitáról és Izrael politikájáról kérdezte Veszprémy László Bernát  munkatársunkat Pelyach Gergely a KARC FM Kérdőjel című műsorában.

2017. december 13.

A KARC FM Hangoló című műsorában interjú hangzott el  Noszkó-Horváth Mihály igazgatási és gyűjteményi csoportvezetővel, aki a VERITAS Intézet levéltárával kapcsolatos kérdésekről beszélt.

2017. december 13.

A Trianoni Szemle folyóirat idei 3-4. összevont lapszámában Ligeti Dávid Párisba járt a Károlyi Misi. Gróf Károlyi Mihály nyugati útjai a világháború előestéjén címmel közölt tanulmányt.

2017. december 12.

Izrael fővárosa Jeruzsálem címmel közölt írást Veszprémy László Bernát. „Donald Trump amerikai elnök megválasztásakor talán még a hazai jobboldalon is sokan vakarták a fejüket. Mit tud ez a New York-i, faragatlan üzletember, és mit jelent majd Magyarország számára szertelen politizálása egy világhatalom élén?” – kezdi  a Magyar Időkben megjelent cikkét munkatársunk.

2017. december 12.

Rácz János A vörös köldökzsinór című cikkében megpróbál néhány kérdésre válaszolni: Hol és hogyan kovácsolódott a nyugati kommunista pártok eredettörténete? Miképpen volt lehetséges, hogy ezek a radikális baloldali szervezetek úgy döntöttek, hogy országos kommunista pártokat hoznak létre? A Brit Kommunista Párt történetéről szóló cikk a Magyar Időkben jelent meg.

Tovább a linkre

  1. december 11.

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Hatos Gyula mikrofonja előtt Zinner Tibor az 1957. december 10-i párthatározatról beszél.

2017. december 10.

Az 1956-os magyar emigrációról beszélgetett Rácz János munkatársunk és Papp Endre műsorvezető a KARC FM Corvin lapok című műsorában.

2017. december 9.

A Lymbus Magyarságtudományi forrásközlemények idei kötetében több munkatársunk is közölt tanulmányt: Schwarczwölder Ádám Csáky Albin bécsi irathagyatéka (jegyzék), Joó András Egy emigráns diplomata észrevételei a Foreign Ofiice számára – Hevesy Pál 1943. szeptemberi fejtegetései és Sir Alexander Cadogan számára írott levele, valamint Gali Máté Emberek az embertelenségben: Rónai Mihály András és báró Szalay Gábor címmel.

2017. december 8.

A Figyelőben A tényeket ne akarjuk átírni címmel látott napvilágot interjú Szakály Sándorral. „Gyulafehérváron a románság kimondta, hogy a királyi Romániához akarnak csatlakozni. Nem sokkal később Kolozsvárott a magyarok kimondták: ők pedig Magyarországhoz. Melyik az erősebb vélemény? A gyulafehérvári ígéreteket alig-alig tartották be az eltelt száz év alatt. Tudomásul kellene venniük a románoknak, hogy ami számukra örömünnep, az a magyarságnak nem az. A második bécsi döntés esetében fordított a helyzet. A történelemben ritka az olyan esemény, amely mindkét fél számára örömet okoz. Nem értem, miért feltételezik, hogy ha lenne autonóm terület, az ki tudna szakadni Romániából. Ha az embert nem kényszerítik, nem hagyja el a szülőföldjét” – állítja a VERITAS főigazgatója.

2017. december 7.

A Kossuth Rádió Fülszöveg című könyvbemutató műsorában Ujváry Gábor Bécs és a magyar kulturális külpolitika című könyvéről Farkas Szabolcs beszélget a szerzővel.

2017. december 6.

Rácz János könyvrecenziót közölt Forró ősz a Jutadombon címmel a Bécsi Napló november-december számában:  Dr. Marossy Endre: Jutadombi történek 1956 című kötetét ajánlja az olvasok figyelmébe.

2017. december 5.

A kiegyezésről, a Habsburgokkal való megbékélésről és Ferenc Józsefről kérdezte Pál Amanda műsorvezető Schwarczwölder Ádámot a Lánchídrádió Kulissza című műsorában.

2017. december 4.

A Trianon után felsőoktatás helyzetéről Háborútól háborúig címmel jelent meg interjú Ujváry Gáborral a Demokratában.

2017. november 28.

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság műsorának vendége Szakály Sándor és Bognár Zalán, akiket a Hadifogolytáborok és hadifogolysors A Vörös Hadsereg által megszállt Magyarországon 1947 és 1946 között című tudományos munka angol nyelvű megjelenése kapcsán kérdezett Hatos Gyula.

2017. november 26.

A KARC FM Corvin lapok műsorának vendége Szakály Sándor, akit Papp Endre a második világháborút követően a katonatiszteket sújtó megtorlásokról kérdezett.

2017. november 25.

Szakály Sándor a Golyó által, törvénytelenül, a Magyar Időkben megjelent cikkében írja: „Jány Gusztáv ítéletét a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1993. október 4-én hatályon kívül helyezte, az ellene felhozott vádak alól bűncselekmény hiányában felmentette. A volt Magyar Királyi Honvédség 2. hadserege parancsnokának 1942–1943 közötti működése hadtörténészi viták fel-felbukkanó témája. Az életútjával foglalkozók többsége úgy véli, felkészült, komoly I. világháborús tapasztalatokkal rendelkező, a parancsokat nem vitató, azokat a legjobb tudása szerint végrehajtó tábornok volt. Olyan elöljáró, aki felelősséget érzett katonáiért, és a kiadott parancsait, rendelkezéseit soha nem tagadta le, értük a felelősséget mindig vállalta.”

Letölthető PDF

Ungváry Krisztián  Jány Gusztáv emlékezete című cikke (Magyar Idők, 2018. január 4.) (Letölthető PDF)

2017. november 25.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által megjelentetett Történetek a magyar nemzet múltjából című kiadványban Orosz László Útkeresés és érdekérvényesítés az erdélyi szászok nemzetstratégiai gondolkodásában (1867–1940), míg Joó András A magyar kiugrási törekvések és Erdély sorsának várható alakulása, 1942–1944 címmel közölt tanulmányt.

2017. november 17.

Schwarczwölder Ádám kétrészes tanulmányt közölt a Budapester Zeitungban  Der Weg zum Ausgleich (Út a kiegyezéshez) és Der Kompromiss (A kompromisszum) címmel.

Budapester Zeitung, 2017. november 4.

Budapester Zeitung, 2017. november 18.

2017. november 16.

Veszprémy László Bernát A női bérszakadék tündérmeséje címmel közölt cikket a Magyar Időkben. „A feministák nem értik meg, hogy az azonos jogok és az azonos elért eredmények két külön dolgot takarnak. Nem lehet arra kényszeríteni a társadalmat, hogy nemek alapján mindenkinek azonos legyen a jövedelme” – írja munkatársunk.

Letölthető PDF

2017. november 15.

Marinovich Endre az Antall József Baráti Társaság honlapján közölt Antall és Jelcin című írásából: „Jelcinnel személyesen először 1991. december 6-án találkozott Antall, amikor aláírta Moszkvában a magyar– orosz alapszerződést. Akkortájt Gorbacsov és Jelcin társbérletben laktak a Kremlben, mindkét tárgyalást a történelmi helyszín egy-egy csillogóan pompázatos termében (Katalin-terem, Sándor-terem) rendezték meg. Ugyanazon a hosszú, föld alatti folyosón kísérték a magyar delegációt, amelyet már korábbról ismert Antall, a falakat tatár kánok és kozák atamánok szelleme lengte körül.”

2017. november 13.

Hollósi Gábor Akik „önként" távoztak: az 1948. évi megállapodás a Csehszlovákiához csatolt területről átköltöző lakosságra vonatkozóan címmel közölt tanulmányt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Iustum Aequum Salutare (IAS) folyóiratának 2017/3. számában.

2017. november 10.

Kovács Kálmán Árpád Reformáció és az erdélyi vallási türelem című, a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben elhangzott előadása.

2017. november 8.

Ligeti Dávid A totális diktatúra megszületése című cikkel emlékszik meg a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” kitöréséről. „A cári Oroszország, amelynek döntő felelőssége volt 1914-ben a háború kitörésében, nem kis részben épp a birodalom belső nehézségei miatt igyekezett egy győztes konfliktust megvívni, és egy még hatalmasabb – pánszláv – impériumot létrehozni. E reményekben azonban II. Miklós cárnak – az 1904–05. évi japán háborúhoz hasonlóan – csalatkoznia kellett: hadserege három év alatt közel 1,8 millió halottat veszített, amellyel a legtöbb katonát áldozta fel a hadviselő felek közül” – írja munkatársunk a Magyar Időkben.

Letölthető PDF

  1. november 8.

A  „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” centenáriuma alkalmával közölt cikket  Gali Máté a Magyar Hírlapban Száz éve történt a bolsevista puccs címmel.

Letölthető PDF

2017. november 7.

A KARC FM Hangoló műsora rövid interjút közölt Ligeti Dáviddal annak kapcsán, hogy egy évszázaddal ezelőtt ezen a napon tört ki az Oroszországban a bolseviki forradalom.

2017. november 7.

Az M1 Ma reggel műsorának vendége Ligeti Dávid, akit a száz évvel ezelőtt kitört oroszországi forradalomról kérdezett Fábián Barna műsorvezető.

2017. november 7.

Blogstar-interjú jelent meg Szakály Sándorral A történelemhez és a focihoz mindenki jobban ért, mint a szakember címmel. „Egyesek azt mondták 2014-ben, hogy politikai megrendelésre dolgozunk, átírjuk a történelmet az Orbán-kormány szájíze szerint. Ők továbbra is ezt állítják, pedig úgy gondolom, nem ez tapasztalható a publikációkban. Azt vállalom, s ezt főigazgatói pályázatom beadásakor is vállaltam, hogy főleg a XX. századi magyar történelemben vannak olyan időszakok, személyek, események, amelyeket nem ’harag és elfogultság’ nélkül mutattak be, s ezekkel kapcsolatban a kollégáimtól azt kértem, hogy tisztességgel, szakmai hitelességgel és forrásokra építkezve formáljanak véleményt” – olvasható a főigazgató által Tóth Marcellnek adott interjúban.

2017. november 6.

A Kossuth Rádió 25 éve történt műsorának vendége Sáringer János, akit a Varsói Szerződés feloszlatásáról és Antall József külpolitikájáról kérdezett Toldi Szabolcs.

2017. november 6.

A Hadtörténelmi Közlemények idei őszi (2017/3.) számában Réfi Attila kollégánk tanulmányt közölt Fedák Mihály ezredesről „A szörnyű drágaság naprúl napra nevekedik”. Tarvisio viharvert hőseinek keservei címmel.

  1. november 6.

A nemzeti gyásznap alkalmával az MTV Ma este műsorának vendége Szakály Sándor, aki 1956 geopolitikai dimenziójáról és a szabadságharc következményeiről beszélt.

2017. november 4.

Kiss Dávid A politikai rendőrségtől az ÁVH-ig címmel közölt cikket a Magyar Időkben. „Az 1945 után megszállt Magyarország történetének legjelentősebb momentuma volt Rákosinak és pártjának hosszú menetelése a csúcsra. A szovjet bábáskodással fokozatosan hatalomba lépő, majd a hatalmat megragadó MKP (Magyar Kommunista Párt), majd MDP (Magyar Dolgozók Pártja) és a mögöttük álló Nagy Testvér politikájának egyik részét képezte kezdetektől fogva az erőszakszervezetekben történő pozíciószerzés prioritása” – írja kollégánk a napilap hasábjain.

Letölthető PDF

2017. november 4.

Az MTV Ma délelőtt műsorának vendége Dévavári Zoltán, aki a második világháború alatti és utáni délvidéki eseményekről és a magyarellenes megtorlásokról beszél.

2017. november 3.

Rácz János Véres megtorlással a hatalomba című cikkével emlékezik meg az 1956-os megtorlásokról. „1956. november 4-én újabb szovjet katonai támadás érte Budapestet, amely előkészítette a Moszkva által támogatott Kádár-kormány hatalomra jutását. A megtorlás nem perekkel vagy jogszabályok alkotásával kezdődött, hanem a szovjet katonaság helyszíni, mindenféle ítélet nélküli kivégzései jelentették az első hullámot. A megtorlás bosszúból is fakadt, hiszen nem tekinthetünk el attól, hogy a szovjet hivatásos tisztek némelyikének nem fűződtek kellemes emlékei az 1944–45-ös esztendő budapesti harcaihoz” – írja a Magyar Idők oldalain megjelent cikkében.

Letölthető PDF

2017. november 2.

A KARC FM Hangoló műsorának vendége Rácz János, az 1956-os szabadságharc utáni emigrációról beszél.

2017. november 1.