Sajtótükör

Hollósi Gábor  A csehszlovák „Dunántúl” és az 1948-as vízügyi megállapodás címmel közölt tanulmányt a most megjelent Jogtörténeti Szemlében. „[…] A három településsel együtt ugyanis Csehszlovákiához került körülbelül 3,6 km hosszban a Mosoni-Duna Nagy-Dunából kiágazó szakasza, így az árvízvédelmet szolgáló 9,6 km hosszú dunai töltés, valamint a Duna főágában lévő oroszvári vízmérce is. Ezért a két ország kormánya vízügyi egyezményt kötött 1948. október 9-én, mely számos nemzetközi jogi szolgalom alapításával védte a magyar fél érdekét. Tanulmányunkban e partikuláris nemzetközi joganyagba és annak diplomáciai előkészületeibe tekintünk be […]”

2018. szeptember 11.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem műsorának témája Horthy Miklós és korának értékelése. Meghívott szakértő Szakály Sándor, akit Horváth Szilárd  szerkesztő-műsorvezető kérdez.

2018. szeptember 11.

A Magyar Katolikus Rádió hullámhosszán sugárzott Délutáni találkozás műsor vendége Jezsó Ákos, akit Pécsi Krisztina szerkesztő-műsorvezető kérdez.

2018. szeptember 11.

Emberségesnek lenni kötelességem  című film második részét sugározta a Duna World. A szakértő történészek közt szerepel Szakály Sándor főigazgató is.

2018. szeptember 9.

Az Echo TV Napi aktuális műsorának vendége Boross Péter, akivel Szabó Anett beszélget. Boross Péter a rendszerváltásról azt mondta: határozottabban kellett volna kiszorítani a hatalmi körökből azokat a kártékony hangokat, amelyek negyven éven keresztül bombázták az emberek elméjét.

2018. szeptember 5.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem műsorában Szakály Sándort a nemzeti hadsereg megalakulásáról és  történetéről  kérdezi Horváth Szilárd műsorvezető.

2018. szeptember 4. 

Az M5 Esti kérdés műsorának vendégei Kiss Dávid és Rácz János történészek,  akik 1968 kül- és belpolitikai eseményeiről és a csehszlovákiai megszállásról beszélnek.

2018. szeptember 4.

A Heti TV A hétórás vendége  Zinner Tibor, aki a huszadik század történelméről, kutatásairól és élettapasztalatairól  mesél Breuer Péter műsorvezetőnek.

2018. szeptember 3.

Emberségesnek lenni kötelességem című film első részét sugározta a Duna World. Mintegy öt évvel ezelőtt, Róna Ágota, akit édesanyjával együtt mentett meg 1944 novemberében egy ismeretlen rendőrtiszt a halálmenet elől, tudni akarta, hogy kinek köszönhetik az életüket? Kutatásai nyomán fény derült a megmentő személyére, az ennek alapján készült film bemutatja színészek által életre keltett jelenetekkel, szakértőkkel, visszaemlékezőkkel, archív felvételekkel az ő életútját, a történelmi időszakot, hagyományainkat és mindazokat a körülményeket, melyek meghatározták akkor egy emberséges magyar rendőrtiszt cselekedeteit. Közreműködő szakértők: Tóth Zoltán József alkotmányjogász, jogtörténész, Vass Csaba egyetemi tanár, M. Kiss Sándor történész, Szakály Sándor, Hantó Zsuzsa történész, szociológus, Szekér Nóra történész és  Andaházi-Szeghy Viktor őrnagy.

2018. szeptember 2.

Románia célkitűzései a századfordulón és Erdély megvédése a nagy háborúban volt a témája a 100 éve történt műsornak a Kossuth Rádión. Meghívott történészek: Ligeti Dávid. és Kocsis András.

2018. augusztus 30.

A Figyelő  Veszprémy László Bernáttal közölt interjút. „Ma már nincsen olyan elvárás, hogy a zsidóság ne kövesse a judaizmust, vagy legyen anticionista, hiszen a zsidó kultúrát támogatják, a magyar külpolitika Izrael-barát” – nyilatkozza volt munkatársunk.

2018. augusztus 30.

Lentulai Krisztián műsorvezető-szerkesztő az új médiatérről, kutatásokról, történelemről, konzervatív értékekről és a VERITAS Történetkutató Intézetről kérdezi Veszprémy László Bernátot a Talentográf című műsorban a KARC FM hullámhosszán.

2018. augusztus 30.

Biztonságpolitika 1989–1992 között  címmel jelent meg Kiss Dávid  írása a Magyar Hírlapban. „A címben jelzett három esztendőben a világpolitikában a következő jelentősebb események történtek. A keleti blokk országaiban – ha különböző mértékben is, de – végbement egyfajta rendszerváltás, a korábbi kommunista vezetők megbuktak. Felbomlott az 1955-ben létrehozott Varsói Szerződés rendszere, elkezdődött a Szovjetunió bomlási folyamata, amelynek következtében több államra esett szét. Ennél sokkal súlyosabbnak bizonyult Jugoszlávia felbomlása és az ezzel együtt kialakult háborús helyzet vagy a Romániában történt magyarellenes atrocitások. Szomszédaink közül csupán Ausztria volt teljesen stabil államnak tekinthető, ugyanakkor a cseh és szlovák ’szakítás’ is viszonylag rendezett keretek között zajlott, de a magyar kisebbség kérdését sajnos itt sem sikerült rendezni. Lényegesek voltak még a NATO és a VSZ között zajló fegyverzetkorlátozási tárgyalások is.”

Letölthető PDF

2018. augusztus 28.

Az Infecundin: az első magyar fogamzásgátló és a szexuális felvilágosítás címmel közölt cikket Tóth Eszter Zsófia a Napi Történelmi Forrás weblapján.

2018. augusztus 27.

Az Echo tévé a Tegnapi történelem műsorának témája az 1968-as prágai tavasz és annak leverése. Ferkó Dániel műsorvezető meghívottjai Tóth Eszter Zsófia munkatársunk és Keresztes György egykori honvéd.

2018. augusztus 27.

Először léptünk európai közösségbe címmel Anka László munkatársunkkal készített interjú jelent meg a Présház oldalán. „ […] a Géza fejedelemségével kezdődő és Szent László uralkodása közötti korszakban dőlt el, hogy a magyar államiság stabil, ellenállóképes és nem igázhatják le a magyarságot a németek úgy, mint számtalan pogány törzset ebben a korszakban a mai kelet-német területeken” – olvasható az írásban.

2018. augusztus 26.

A Románia és a központi hatalmak által 1918 májusában kötött bukaresti békéről  kérdezi Papp Endre munkatársunkat, Ligeti Dávidot a Corvin lapok című műsorban a KARC FM hullámhosszán.

2018. augusztus 25.

Sokba került a puha rendszerváltás címmel közölt interjút Boross Péterrel a Magyar Idők hétvégi száma.  „Kicsit radikálisabb, gyorsabb rendszerváltásra lett volna szükség, ami nagymértékben csökkentette volna a mai nehézségeink számát– nyilatkozta lapunknak Boross Péter, aki augusztus 27-én ünnepli 90. születésnapját. A volt miniszterelnök elmondta: Antall József példátlan ellenállást fejtett ki a külföldi nagykoalíciós rábeszélésekkel szemben. Szerinte nagy siker a három kétharmados győzelem, mert lehetővé tette egy jobboldali világkép dominánssá válását. Úgy vélte: fontos a kulturális kirekesztés megszüntetése, mivel nincs olyan ország a világon, amely azokat kényeztetné, akik ellenségesen viszonyulnak hozzá” – áll az interjú leadszövegében.

Letölthető PDF (1)

Letölthető PDF (2)

2018. augusztus 25.

A Kossuth Rádió Napközben műsorában Ligeti Dávid és Balla Tibor  a nagy háborúban lezajlott caporettói áttörésről beszélnek. 1917. október 24-én hajnalban, Otto von Below tábornok vezetésével indult meg az osztrák–magyar és német erők közös caporettói offenzívája, mely néhány órán belül áttörést eredményezett.

  1. augusztus 22.

Az Irodalmi Magazin idei második száma Hermann Róbert  munkatársunkkal közölt interjút „Küzd a magyar hazájáért”  címmel. A beszélgetés apropója az 1848-as katonaköltészet volt.

2018. augusztus 22.

A csehszlovákiai magyar katonai bevonulás emlékezeteTóth Eszter Zsófia  és Murai András által jegyzett tanulmány olvasható a Napi Történelmi Forrás oldalán. „A csehszlovákiai bevonulásnak két magyar halálos áldozata volt.”

  1. augusztus 21.

Mítosz Kádár és Dubcek barátsága  címmel közölt cikket Rácz János Csehszlovákia lerohanásának félévszázados évfordulója alkalmával a Magyar Idők hasábjain. „1968. augusztus 21. nem tartozik a magyar történelem dicsőséges dátumainak sorába” – kezdi írását munkatársunk.

Letölthető PDF

  1. augusztus 21.

A KARC FM Farkasverem című műsorának vendége Szakály Sándor és Máthé Áron  történészek. A műsor témája Csehszlovákia 1968-as megszállása.

2018. augusztus 19.

A Duna World újra sugározta a „Megint a magyarok” című dokumentumfilmet, melyben Rácz János munkatársunk történész szakértőként szerepel. 

  1. augusztus 19.

A Budapesten rendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusról kérdezte Ligeti Dávid munkatársunkat Papp Endre a Corvin lapok műsorban a KARC FM hullámhosszán.

2018. augusztus 18. 

A Kossuth Rádió Napközben műsorában az első világháborús gorlicei áttörésről emlékeztek meg. Meghívottak: Ligeti Dávid és Kocsis András történészek.

2018. augusztus 18.

Szent István-i Magyarország  címmel jelent meg Anka László  tollából cikk a Magyar Idők hétvégi számában. „Már Géza nagyfejedelem felismerte, hogy a pogány és nomád életformát élő, a kalandozó hadjáratokat hosszú évtizedek után elveszítő magyarság a 962-ben létrejött Német–római Birodalom mellett csak úgy maradhat fenn és őrizheti meg önállóságát, ha csatlakozik a keresztény kultúrkörhöz, amely állam- és társadalomszervező erővel rendelkezett a középkorban” – olvasható a cikkben.

Letölthető PDF

  1. augusztus 18.

A KARC FM Karcolat műsorának témája a Magyar Néphadsereg Magyar Honvédséggé való átalakulása, valamint az ország biztonságpolitikája 1989 és 1992 között. A műsor történész szakértője Kiss Dávid  munkatársunk.

2018. augusztus 17.

Megjelent Hollósi Gábor  kollégánk A Szent Korona-tan című írása az Élet és Tudomány idei 33-as számában. „A Szent Korona-eszme és a Szent Korona-tan fogalmát egymással azonos értelemben is szokták használni, nézetünk szerint azonban helyesebb a kettőt különválasztani. A Szent Korona-eszme a korona szimbolikáját fedi […]” – olvasható a cikkben.  

2018. augusztus 17.

Szakály Sándorral, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójával Az emberréválás évtizedei címmel jelent meg interjú a Bécsi Napló idei nyári (július-augusztus) számában.

2018. augusztus 12.

A KARC FM Corvin lapok műsorában elhangzott a csendőrségről szóló beszélgetés harmadik része. Papp Endre műsorvezető-szerkesztő vendége Szakály Sándor főigazgató.

2018. augusztus 11

Kovács Kálmán Árpád  Egy valaha volt külön kormányzott tartomány: a Temesi Bánság címmel jelentetett meg cikket a Magyar Hírlapban. „Az 1718. július 21-i pozsareváci békében az isztambuli Fényes Porta kénytelen volt elismerni 166 éves uralmának végét a Temesközben. A területet, amellyel kapcsolatban a bécsi központi kormányzat már az előző években berendezkedési rendeleteket adott ki, nem tagolták vissza a Magyar Királyságba, azaz nem állították helyre az itteni megyéket, hanem fegyverjogon meghódított/ visszahódított újszerzeményként (neoacquisticaként) kamarai birtokká nyilvánították, és kettős katonai-kamarai vegyes kormányzat alá helyezték” – olvasható munkatársunk írásában.

Letölthető PDF

  1. augusztus 11.

Ligeti Dávid  A német hadsereg fekete napja címmel közölt cikket a Magyar Hírlapban. „Száz éve, 1918. augusztus 8-án az antant támadása súlyos csapást mért a német császári hadseregre Amiens közelében. A háború idején kifejlesztett, illetve jelentősen modernizált fegyvernemek (harckocsik, repülőgépek) alkalmazásával az ellenség olyan katasztrófát idézett elő a német hadseregben, hogy annak főszállásmestere – gyakorlatilag a vezérkari főnök, Paul von Hindenburg tábornagy helyettese –, Erich Ludendorff gyalogsági tábornok a haderő fekete napjának keresztelte el ezt a napot.”

Letölthető PDF

  1. augusztus 8.

A KARC FM Bírósági akták című műsorának vendége Zinner Tibor, akit Szántó Georgina műsorvezető-szekesztő a Biszku Béla elleni büntetőperről kérdez.

2018. augusztus 5.

A KARC FM Corvin lapok műsorában elhangzott a csendőrségről szóló beszélgetés második része. Papp Endre műsorvezető-szerkesztő vendége Szakály Sándor főigazgató.  

2018. augusztus 4.

A Kossuth Rádió 100 éve történt: a nagy háború műsorában Törökország első világháborús szerepéről beszél Ligeti Dávid,  Balla Tibor  és Kocsis András. Szerkesztő-műsorvezető Társi István.

2018. augusztus 2.

A KARC FM Corvin lapok műsorának vendége Szakály Sándor  főigazgató, aki a csendőrség történetéről beszél Papp Endre szerkesztő-műsorvezető  mikrofonja előtt.

2018. július 28.

A Kossuth Rádió 100 éve történt a nagy háború műsorában az északi frontról és a gorlicei áttörésről beszélnek Ligeti Dávid  és Kocsis András történészek. Műsorvezető Társi István.

2018. július 26.

A Rubicon nyári összevont számának témája a magyar Szent Korona. A folyóirat összeállításában részt vett a VERITAS Történetkutató Intézet és az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportja. A szám szerkesztésében közreműködött Ujváry Gábor. Munkatársaink közül többen is jelentkeztek tanulmánnyal: Hermann Róbert közösen  Manhercz Orsolyával (A Szent Korona a föld alatt, 1849– 1853), Hollósi Gábor (A Szent Korona-tan. Jelkép vagy fogalom?), Ujváry Gábor (A Szent Korona-tan a két világháború között), Szakály Sándor (A magyar királyi Koronaőrség parancsnokai, 1919–1945), Ligeti Dávid (A deszakralizált korona) és Rácz János (Megoszlott migráció. Viták a Szent Korona hazatéréséről). Az online pluszban olvasható még Zinner Tibor (Mindszenty József és a Szent Korona) és Kovács Kálmán Árpád (Katolikus-protestáns felekezeti viták a Szent István-i örökség körül 1938-ban) tanulmánya is.

2018. július 27.