Sajtótükör

Megjelent Hollósi GáborNégy ülésszak eredményei. A Magyar–Csehszlovák Határrendező Bizottság" című írása az Élet és Tudomány legújabb számában.

2017. március 22.

Két enyhe tél után 1916–1917 tele szokatlanul hideg volt. Olyannyira, hogy a vidéki parasztasszonyok nem voltak hajlandók szekereiken a városokba hordani az élelmet. A nehézségeket fokozta, hogy a kormányzat képtelen volt megszervezni a mezőgazdasági termékek felvásárlását és városokba szállítását. Így 1917-ben a nemzetközi nőnapon, ami a pravoszláv naptár szerint február 23-ra esett, a tűrőképességük végső határára jutó petrográdi nők (a fővárost a háború kitörése után keresztelték át Petrográdra a németesen hangzó Szankt-Petyerburgról) kenyeret és békét követelve az utcára vonultak - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/82799/Polgari_forradalom_Oroszorszagban#sthash.5FMjwL0W.dpuf

„Két enyhe tél után 1916–1917 tele szokatlanul hideg volt. Olyannyira, hogy a vidéki parasztasszonyok nem voltak hajlandók szekereiken a városokba hordani az élelmet. A nehézségeket fokozta, hogy a kormányzat képtelen volt megszervezni a mezőgazdasági termékek felvásárlását és városokba szállítását. Így 1917-ben a nemzetközi nőnapon, ami a pravoszláv naptár szerint február 23-ra esett, a tűrőképességük végső határára jutó petrográdi nők (a fővárost a háború kitörése után keresztelték át Petrográdra a németesen hangzó Szankt-Petyerburgról) kenyeret és békét követelve az utcára vonultak” – olvasható Gali Máté a Polgári forradalom Oroszországban című írásában a Magyar Hírlap hasábjain.

Letölthető PDF

2017. március 17.

„Várni, hogy teljen az idő” címmel jelent meg interjú Hermann Róberttel a Magyar Időkben.

Letölthető PDF

2017. március 14.

„Jó- és balsorsban egyaránt” – egy magyar úriember emléke címmel Kállay Miklósról szóló cikket közölt Joó András a Magyar Hírlapban.

2017. március 11.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem című műsorában Magyarország második világháborús emberi veszteségeiről Bank Barbara, Bognár Zalán, Haraszti György és Szakály Sándor történészek beszélnek Horváth Szilárd mikrofonja előtt.

2017. március 7.

Orosz László Tudomány és politika. Fritz Valjavec (1909–1960) a két világháború közötti magyar–német tudománypolitikai kapcsolatokban című könyvéről közölt recenziót Ligeti Dávid a Századokban.

2017. március 3.

„Horthy Miklós megítélése soha nem lesz egységes vagy konszenzuson alapuló, nem is lehet” – állítja Szakály Sándor a Zalai Hírlapban megjelent interjúban.

Letölthető PDF

2017. március 2.

Conrad 1917. évi leváltásáig közel harmincegy hónapot állt a háborús Monarchia vezérkarának élén, amely révén az első világháború leghosszabb ideig működő vezérkari főnöke volt" – írja Ligeti Dávid Egy tábornagy bukása című, a Magyar Hírlapban megjelent cikkében.

Letölthető PDF

2017. március 1.

A GULÁG Emlékév kapcsán közölt interjút a Magyar Idők hétvégi melléklete Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával, Szakály Sándorral, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójával és Galgóczy Árpád költővel, az orosz irodalom műfordítójával, a GULÁG túlélőjével „a szovjet táborbirodalom elhallgatott magyar történelméről – és máig ható következményeiről”.

Letölthető PDF

2017. február 25.

Az ügynöklisták nyilvánossá tételével kapcsolatosan kérdezte a Magyar Nemzet két újságírója – Koncz Tamás és Marosi AdriennÜgynöklista: „a legsúlyosabb csapást a Fidesz–KDNP szenvedné el” című cikkében a szakembereket. Megszólaltak Török Gábor politikai elemző, Böcskei Balázs politológus, Stark Tamás, Szakály Sándor és Ungváry Krisztián történészek.

2017. február 24.

Válság és választóvonalak címmel közölt cikket Kovács Kálmán Árpád a Monarchia korában lezajló vidéki magyar társadalom átalakulásáról, régeződéséről és mobilitásáról a Magyar Hírlap hasábjain.

Letölthető PDF

2017. február 21.

A Prágai Hadtörténeti Intézet (Vojensky Historcky Ústav Praha) Historie a Vojenství folyóirata most megjelent száma (2016./4.) röviden beszámol Ligeti Dávid szeptemberben tartott Between Fear and Hope: the Ominous Summer of 1916 through the Eyes of Austro-Hungarian Chief of Staff Franz Conrad von Hötzendorf [Félelem és remény között: 1916 vészjósló nyara Franz Conrad von Hötzendorf osztrák–magyar vezérkari főnök szemével] című előadásáról.

2017. február 20.

A hatvan éve elhunyt Horthy Miklósról nyilatkozik Ujváry Gábor és Turbucz Dávid a Lánchídrádió Szabad Gondolat műsorában.

2017. február 19.

A Karc FM Álláspont című műsorának vendége Szakály Sándor, akit a Szabadság térre tervezett GULÁG-emlékműről és a malinkij robotra hurcoltakról kérdezett Czirják Imre.

2017. február 19.

A Hegyvidék Televízió Duett műsorának vendége Kiss Dávid, akit Krassó László a Munkásőrség történetéről kérdez.

2017. február 18.

Elherdált milliárdok a budai Várban: a személyi kultusz építészete címmel közölt a 168 óra cikket, melyben a Nemzeti Hauszmann-tervről kutatókat is megkérdeztek: Szakály Sándort, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját, Eörsi Lászlót, az 1956-os Intézet munkatársát, továbbá Ungváry Krisztián és Gyáni Gábor történészeket.

2017. február 15.

Orosz László a Lánchídrádió Kulissza című műsorában a magyarországi németek történetéről beszél.

2017. február 14.

A Lánchídrádió Szabad gondolat című műsorában Schwarczwölder Ádámot a kiegyezésről és Ferenc Józsefről kérdezték.

2017. február 12.

Az 1947. február 10-én, Párizsban aláírt békeszerződéssel Magyarország területe tovább csökkent, az a trianoni határokhoz képest három, Pozsonyhoz közeli településsel lett kisebb – írja az Élet és Tudomány hasábjain megjelent Döntés a pozsonyi hídfő kiszélesítéséről című cikkében Hollósi Gábor.

2017. február 10.

A Kossuth Rádió Tér-Idő című műsorában Kiss Dávid a Munkásőrségről beszélt.

2017. február 9.

A Karc FM Rádió Hangoló című műsorában Orosz László kollégánk beszélgetett Bálint István szerkesztővel a hazai németek I. világháború utáni radikalizálódásáról. A műsorban szó esett a „németkérdés” dualizmus kori előzményeiről és a német nemzetiség alapvetően pozitív érzületéről a magyarsággal és a magyar államisággal kapcsolatban, amihez képest hatalmas törést jelentett az I. világháború kimenetele és a trianoni békediktátum. Az identitásának és önképének újraértelmezésére kényszerült csonkaországi németségben egyre erősödött a veszélyeztetettség érzése, amire sorainak összezárásával, a német népközösséghez tartozás előtérbe kerülésével és a Német Birodalom patronátusa alá helyezkedéssel reagált. Ezzel párhuzamosan a magyarsággal való szimbiózisának minősége alapvetően megváltozott, s olyan konfliktushelyzetek keletkeztek, melyek nemcsak a befogadó állam iránti viszonyban, de a német kisebbség saját sorain belül is tragikus törést és polarizálódást idéztek elő.

2017. február 6.

Félmilliárdos szovjet megszállás címmel jelent meg cikk a Népszavában a Szabadság térre tervezett emlékmű kapcsán. A témában megszólaló történészek – Karsai László, Szakály Sándor és Ungváry Krisztián – véleménye igen eltérő.

Letölthető PDF

2017. február 6.

A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorában Kiss Dávid Hatos Gyula mikrofonja előtt a Munkásőrség megalakulásáról és történetéről beszél.

2017. február 5.

A Levéltári Közlemények 2016. évi számában (1867 – 1946 – 1956) megjelent Schwarczwölder Ádám A király válaszúton. Ferenc József és a Bánffy-korszak válsága című tanulmánya.

Tartalomjegyzék

2017. február 2.

A február 7-re tervezett VERITAS-est kapcsán Tartozunk a németeknek címmel jelent meg Orosz Lászlóval készült interjú a Demokratában.

2017. február 1.

A Lánchídrádió Szabad gondolat című műsorában Joó András Matuska Szilveszterről beszél.

2017. január 29.

Tóth Eszter Zsófia és Kiss Dávid  tanulmányait idézve közölt cikket az Index Munkásőrnek egy baja, nem volt három élete címmel.

2017. január 29.

„Az 1867-et megelőző években a Deák Ferenc, Eötvös József és Andrássy Gyula által fémjelzett politikai elit inkább arra buzdított és olyan politikát folytatott, hogy a magyarság ne kezdjen reménytelennek tűnő harcot, ne dédelgessen álmokat, hanem az aktuális helyzetből hozza ki a lehető legjobb kompromisszumot – ezen törekvésüket pedig siker koronázta” – áll Schwarczwölder Ádám a Magyar Hírlapban megjent cikkében.

PDF

2017. január 27.

A Kossuth Rádió Szabadság népe című műsorban az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése kapcsán Kiss Dávid Münnich Ferencről beszél.

2017. január 26.

Az Ausztráliában megjelenő Magyar Élet hetilap Tízezrek emlékezete címmel közölte Szakály Sándor a 2. hadsereg Don menti csatáiról írt cikkét.

2017. január 19.

A Kossuth Rádió Arcvonások műsorának vendége Dobos László, a VERITAS Intézet nyugalmazott adminisztratív főigazgató-helyettese.

2017. január 17.

A Somogy tévé Híradója Zene és irodalom kézenfogva címmel számolt be az aláírt együttműködési megállapodásról, amit a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság és a Kaposvári Liszt Ferenc Művészeti Iskola kötött. Az eseményen a Berzsenyi Társaságot elnöke, a VERITAS főigazgatója, Szakály Sándor professzor képviselte.

Kapos TV

SONLINE

2017. január 17.

A Lánchídrádió Szabad gondolat című műsorában az ötven éve elhunyt Kállay Miklós miniszterelnökről beszél Joó András.

2017. január 15.

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság műsorában Szakály Sándor a 74 évvel ezelőtt lezajlott doni tragédiáról emlékszik meg.

2017. január 15.

A németek Moszkva előtti vereségével 1941 decemberében fölértékelődött minden kisebb fegyvertárs-ország katonai potenciálja és gazdasági ereje, így a teljes magyar haderő bevetését követelték. Ekkor Magyarországnak nem volt semmiféle gazdasági, politikai vagy katonai ereje arra, hogy egy ilyen német „kívánságot” visszautasítson – állítja Szakály Sándor a Híradónak adott interjúban.

2017. január 12.

A Rubicon idei januári-februári összevont számában két munkatársunk írása jelent meg: Schwarczwölder Ádám Egy alkotmányos király, míg Hermann Róbert Kézcsókom, felség című tanulmánya. Az előbbi az „Isten kegyelméből uralkodó” Ferenc Józsefről szól, a második pedig az I. Ferenc József császár és I. Miklós cár 1849. május 21-én Varsóban lezajlott találkozóját veszi górcső alá.

2017. január 10.