Sajtótükör

Balla Zsófia erdélyi költő „a hősies forradalmakat mindig a fiatalok robbantották ki a történelemben” kijelentésén reflektál Bertalan Péter munkatársunk a Kossuth Rádió hullámhosszán.

2019. október 22.

Az elszánt magyar nemzet szembeszállt a világ legnagyobb diktatúrájával  címmel interjú jelent meg Bertalan Péterrel az Origó honlapján. „A kommunista rendszer azonban nem volt képes a megújulásra, a birodalmi logika, a diktatúra továbbra is fennmaradt, a szovjet nagyhatalmi politikai, gazdasági nyomás, a megfélemlítés és a manipuláció nem csökkent a blokk országaiban” – nyilatkozta munkatársunk.

2019. október 23.

Az M5 Történelem és irodalom mindenkinek Tőkéczki és Takaró című műsor témája úton Európa felé, a vasfüggöny története és lebontása. Takaró Mihály vendége Kiss Dávid munkatársunk.

2019. október 19.

Gyurcsányék Szabó Ervinért kardoskodnak  címmel jelent meg írás a Magyar Nemzetben. A szerző Csekő Imre,  aki munkatárunkat, Ligeti Dávidot  kérdezi Szabó Ervinről. Letölthető PDF

2019. október 19.

Az M5 Kulturális híradója beszámol arról, hogy lezárult 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévhez kapcsolódó pedagógus-továbbképzés. Megszólal a továbbképzésben több előadást is tartó Szakály Sándor.

2019. október 18.

A Magyar Hírlapban közölt cikket Kiss Dávid  A Munkásőrség felszámolása címmel. „A rendszer gyengélkedése már a 70-es években megmutatkozott. Az elkaszált új gazdasági mechanizmust követően felvett nyugati hitelek, rossz befektetésük, majd visszafizetésük éreztették a hatásukat a gazdaságban, majd az emberek napi életében is. Az egyre inkább adósságspirálba kerülő országban a megszorítások 1987-ben gyűrűztek be a Munkásőrséghez, ugyanis ekkor került szóba jelentősebb átalakításuk. Ettől kezdve a testület megszűnéséig csökkent a támogatottsága. A második gazdaság is megjelent a párt hadseregénél. Maga a Munkásőrség is alakított különböző vállalkozásokat, pótolandó a fokozatosan zsugorodó bevételeket” – olvasható kollégánk írásában. Letölthető PDF

2019. október 15.

Az MSZMP legutolsó kongresszusa címmel közölt Rácz János írást a Magyar Hírlapban. „Németh Miklós, Pozsgay Imre és még Nyers Rezső is reformpártibb volt, mint az MSZMP főtitkára. Ezáltal a vezetésen belül is eltérések mutatkoztak. Pozsgay működött leginkább együtt az ellenzékkel, Németh Miklós éppen a Nagy Imre és társai újratemetése idején alakított ki kapcsolatokat az MSZMP ellenfeleivel, illetve sikeresen teremtette meg a szakértő kormány képét. Nyers Rezső kapocs volt a reformerek és a konzervatívok között”. Letölthető PDF

2019. október 9.

A KARC FM hullámhosszán, a Hangoló című reggeli magazin- és hírműsorában Ligeti Dávid  munkatársunk 1849. október 6. főbb üzeneteiről és aktualitásáról beszél. 

2019. október 7.

Bertalan Péter Hamis történelmi távlatok kísérték a 20. század globalizációját  címmel közölt írást az Origo honlapján. „A Monarchia felbomlásának veszélyét a politikusok már a 19. század végén megsejtették. A kisnépi nacionalizmusok centripetális ereje egyre intenzívebben növekedett. A népek egymásra találásának transznacionális útja a konföderáció volt."

2019. október 7.

A Nemzeti gyásznap alkalmával Ligeti Dávid a vendége az M1 Híradójának. A bécsi udvar bosszúját a császári haderő vereségei, valamint a szabadságharc során elszenvedett megaláztatásai okozták – mutat rá munkatársunk.

2019. október 6.

„Nagyjából 60 százalékuk civil volt, soha nem fogott fegyvert – az ő sorsukról kérdeztük Dr. Hermann Róbert  történészt”. Bihari Dániel  Ők a 150 névtelen magyar vértanú című írása a 24.hu oldalán.

2019. október 6.

Az M5-ön sugárzott Történelem és irodalom mindenkinek Tőkéczki és Takaró című műsor témája Bibó István élete és munkássága. Meghívott vendég: Ligeti Dávid  munkatársunk.

2019. október 5.

A Magyar Nemzetben megjelent Munkásőrök, oszolj!  című cikk egyik szakértője Kiss Dávid. Az írás szerzője Bertók T. László. „1989. október 21-én lépett hatályba a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról szóló törvény. Az MSZMP egykori magánhadserege ekkor mintegy 60 ezer felfegyverzett, az állampárt érdekében bármikor bevethető, hithű kommunistából állt.”

2019. október 5.

Bandholtz tábornok szobrának kálváriája  címmel közölt írást Ligeti Dávid a Magyar Nemzetben. „1919. október 5-én Harry Hill Bandholtz amerikai dandártábornok a Szövetséges Katonai Misszió tagjaként megakadályozta, hogy a Budapestet ekkor már két hónapja megszállva tartó román királyi haderő kifossza a Magyar Nemzeti Múzeumot. James Loree és Nathan Horovitz amerikai ezredesek kíséretében Bandholtz olyan erélyesen lépett fel, hogy az a mai napig heves érzelmeket és reakciókat vált ki mind Budapesten, mind Bukarestben.” Letölthető PDF

2019. október 5.

Tóth Eszter Zsófia legújabb írása Az autóstáska tündöklése és bukása olvasható a Napi Történelmi Forrás honlapján.  „Az autóstáska aztán önálló életre kelt, középkorú férfiak majdnem kötelező kelléke lett olyan esetekre, amikor a diplomatatáska nagysága miatt nem volt praktikus. Már autó sem kellett hozzá, hogy valakinek a csuklóján ott fityegjen a táska.”

2019. október 4.

A 100 éve történt című műsorban Lukács Györgyről és a Tanácsköztársaság idején játszott szerepéről beszél Gángó Gábor (PPKE BTK egyetemi tanár) és Ligeti Dávid munkatársunk a Kossuth Rádió hullámhosszán.

2019. október 3.

A Career with an Unfair Ending: The Life and Military Activity of the Austrian Lieutenant General Baron Joseph Meskó de Felsőkubin (1762-1815) címmel jelent meg Réfi Attila kollégánk tanulmánya a torontói székhelyű Nemzetközi Napóleon Társaság (International Napoleonic Society) Napoleonic Scholarship: The Journal of the International Napoleonic Society nevű folyóiratában. A tanulmány az osztrák–magyar történelem egyik legkiválóbb huszártisztjének, a magasabb parancsnoki beosztásokban is kiválóan helytálló, a Mária Terézia Katonai Rend lovag- és parancsnoki keresztjét is elnyerő, ősi magyar nemesi családból származó, báró felsőkubini Meskó József császári-királyi altábornagynak a pályafutását mutatja be.

2019. szeptember 30.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorában Ligeti Dávid munkatársunk Demeter Gáborral (MTA BTK TTI) Bulgária első világháborús szerepéről, valamint a neuillly-i békéről beszélgetnek Társi István mikrofonja előtt.

2019. szeptember 26.

A Kommentár közéleti és kulturális folyóirat legújabb számában (2019/3) Tóth Eszter Zsófia  Kádár János szelleme című írásával van jelen. Kolléganőnk kiemeli tanulmányában, hogy „Kádár János országlásának hossza Hunyadi Mátyáséval vetekedik és csak I. Ferenc Józsefé múlja felül”.

2019. szeptember 26.

A KARC FM Corvin Lapok műsorában Ligeti Dávid a száz évvel ezelőtt lezajlott magyarországi eseményekről  beszél  Papp Endre  szerkesztő-riporter mikrofonja előtt.

2019. szeptember 21.

„Jani bácsi! Kapitány elvtárs!” – A herszoni hajógyár, a Clark Ádám úszódaru és a tragikus balesetet szenvedett Hableány hajó története címmel közölt írást Tóth Eszter Zsófia a Napi Történelmi Forrás honlapján.

2019. szeptember 18.

Nemzetfogalom és nemzetiség a 19. század középső harmadának Magyarországán címmel közölt tanulmányt Lajtai László munkatársunk a Közös dolgaink honlapján.

2019. szeptember 17.

Bertalan Péter A protestáns egyházak Somogyban 1956–1968 címmel közölt tanulmányt a Reformáció a Dél-Dunántúlon című kötetben. A könyvet a Magyar Nemzeti Levéltár jelentette meg Borsy Judit szerkesztésében.

  1. szeptember 17.

A Rubicon történelmi magazin idei szeptember-októberi összevont számában Gali Máté kollégánk Károlyi Mihály hazaárulási pere címmel közölt tanulmányt. Letölthető PDF

2019. szeptember 16.

Az Amerikából jöttem… és a gumizás: az 1980-as évek népszerű játékai  címmel közölt írást Tóth Eszter Zsófia a Napi Történelmi Forrás honlapján. „Érdemes felidézni más népszerű játékokat is: a lányoknak a gumizást és a macskabölcsőt. A gumizás alapanyageszköze nem sok volt: 3,3.5 fél méter gatyagumi. Minimum három játékos, de megtette kettő és egy székláb is (én játszottam otthon úgy is, hogy két székkel, egyedül.) A két egymással szemben álló ember bokáján megy át a gumi, a középső játékos pedig egyre nehezebb ügyességi feladatokat old meg a gumira ráugrással, áthúzással. Fokozatok: boka, sípcsont, térd, derék, hónalj. A játék az ugrás elrontásági tartott, akkor helyet cseréltek. Az nyert, aki a legmagasabbra fokozatra jutott el.”

2019. szeptember 15.

A kommün kormány bukása után hivatalba lépő Peidl Gyula vezette kormány tevékenységét mutatja be Ligeti Dávid a KARC FM Corvin Lapok című műsorában. Riporter: Papp Endre.

  1. szeptember 14.

Schwarczwölder Ádám  Bizalmas politikai célokra címmel közölt tanulmányt az Élet és Tudomány hasábjain. Az írás alcíme: Az Andrássy-kormány, a horvát bán és a 121 ezer forint esete

2019. szeptember 13.

A felvidéki magyarság kitelepítésének terve és a területi követelés összefüggése a párizsi békekonferencián címmel közölt tanulmányt Hollósi Gábor a Kisebbségvédelem idei első, most megjelent számában.

2019. szeptember 11.

Tóth Eszter Zsófia Szerelem határok nélkül címmel közölt cikket a Napi Történelmi Forrás honlapján. „2019. szeptember 11-én lesz 30 éve, hogy Magyarország megnyitotta a határait az NDK menekültek előtt, így ők szabadon távozhattak Nyugatra. Ez az esemény meggyorsította a két német állam, az NDK és az NSZK egyesülését. Véget ért a hidegháború.”

2019. szeptember 10.

Ligeti Dávid Százéves Ausztria Trianonja címmel közölt cikket a Magyar Hírlapban. „A saint-germaini békediktátum következtében Ausztria területe mintegy 83 ezer négyzetkilométerre zsugorodott, népessége 6,5 millió főre csökkent. Mindez azt jelentette, hogy a háború előtti Osztrák Császárság 300 ezer négyzetkilométernyi területének több mint kétharmada, 28,5 millió főnyi lakosságának több mint háromnegyede került más államokhoz. A kicsivel több mint tízmilliós német népesség egyharmada is idegen államokhoz került ‒ különösen a viszonylag egy tömbben élő csehországi, valamint a dél-tiroli németek elcsatolása volt elkeserítő fejlemény Ausztriában. Ha ezeket a számokat figyelembe vesszük, minden túlzás nélkül állítható, hogy trianoni mértékű csapás érte az országot, amit egyedül Burgenland megszerzése enyhített valamennyire" – olvasható a cikkben.

2019. szeptember 10.

Az M5-ön a Történelem és irodalom mindenkinek Tőkéczki és Takaró című műsor témája a kiegyezéstől a millenniumig tartó időszak. A polgárosodás idejéről, a birodalmi politikáról beszél Schwarczwölder Ádám.

2019. szeptember 7.

Interjú jelent meg Ujváry Gáborral a Vasárnap oldalán: „Vácon – a helyi tanévnyitóval egybekötve – szobrot avattak hétfőn a tanító, piarista, politikus és irodalmár Kornis Gyula tiszteletére. Az eseményt követően balliberális oldalról támadás és kritika érte a szoboravatón résztvevő kormánypárti képviselőket, egyúttal az antiszemitizmus bélyegét próbálták rásütni a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökére. A történelmi tények tisztázása érdekében felkerestük Ujváry Gábor történészt…”

  1. szeptember 6.

A Friedrich-kormány bukásáról és a legitimista kormányfő további életéről beszélnek Anka László, Köpfler Balázs és Ligeti Dávid történészek a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorában.

2019. szeptember 5.

Joó András munkatársunk a Figyelőnek adott interjút egy 75 évvel ezelőtti eseményről. A cikk címe: Küzdelem Erdélyért: a tordai csata. „Különös módon feledésbe merült a dél-erdélyi, 1944. szeptemberi hadjárat történeti háttere az augusztus végi román kiugrást követően. Mennyiben volt váratlan ez a fejlemény? – Románia a keleti fronton kialakult helyzet következtében – csakúgy, mint Magyarország – már 1943-tól kereste a kiutat a háborúból való kiválásra. Kairóban 1944 áprilisában a román kiküldött egy fegyverszüneti egyezményjavaslatot is kézhez kapott (amely egyébként rögzítette Észak-Erdély visszatérését Romániához). Egy ideig azonban Bukarest is taktikázott, számukra sem volt ugyanis túl vonzó alternatíva a szovjet megszállás.” Riporter: Udvardy Zoltán. Letölthetó PDF

2019. szeptember 5.

Egy nemzetállam születése címmel jelent meg a Klió 2019/3. számában Géczi Róbert recenziója Lucian Boia Cum s-a românizat România [Hogyan románosodott el Románia] című kötetéről.

2019. szeptember 1.

Tóth Eszter Zsófia  legújabb írása a Napi Történelmi Forrás oldalán a kismamacipőről szól. „A kismamacipő viseletet összeköthetjük azzal, milyen nő számított ideálisnak az adott korban. Amikor a házas, gyermeket váró nő elsődleges funkciója már az volt, hogy háztartási tündér és (elég) jó anya legyen, nem pedig szexi nő, akkor a kismamacipő is ideális viseletnek számított. Amikor nem modellek, hanem munkásnők vonultak a divatkifutókon, a kollektivizmus-eszme jegyében az 50-es években, ők viselhettek nyugodt szívvel kismamacipőt is. Azonban a Kádár-korszak második felében, az 1970-es évek végén a modellek már igazán divatosak voltak, az ő viseletükhöz körömcipő, tűsarkú illett. Úgy tűnik, a szocialista időszakban az egészséges és a divatos cipő kizárta egymást. Amit szépnek tartottak, az megterhelte a lábat, a kismama cipő viselőjéhez pedig nem feltétlen társult a vonzó jelző.”

2018. augusztus 31.

A Kossuth Rádió 100 éve történt című hetente jelentkező történelmi magazinjának témája Friedrich István miniszterelnök személye és tevékenysége. Meghívott történészek: Anka László, Köpfler Balázs és Ligeti Dávid.

2019. augusztus 29.

Bertalan Péter Rendszerváltoztatás a politika peremvidékén címmel közölt cikket a Magyar Hírlapban. „Az 1989-es év elején az MSZMP politikai hatalma változatlanul szilárdnak látszik. A parlament ülésezik, a kormány végrehajtja feladatait. Csupán Németh Miklós miniszterelnök hatalmas államadósságról – kb. 18 milliárd dollár – szóló bejelentése borzolja a kedélyeket. A külső szemlélő számára minden nyugodtnak tűnik. A változások azonban Somogyban is elindulnak, de a maguk megszokott, gyakran megtorpanó, látens módján. Az MSZMP késő Kádár-kori hatalomgyakorlási technikája több áttéten keresztül érvényesül, transzformálódik, jut el a centrumból a hálózati hierarchia alsóbb szintjeire” – írja kollégánk.

2019. augusztus 29.

József Ágost herceg bukása címmel közölt írást Ligeti Dávid a Magyar Nemzetben. „1919. augusztus 23-án az antant lemondásra kényszerítette Habsburg-Lotaringiai József Ágost főherceget, aki két héttel korábban – magát kormányzónak proklamálva – vette át a főhatalmat Budapesten. Az 1918. október végétől augusztus 1-jéig tartó időszak 254 napja Magyarország végromlását jelentette: területének több mint kétharmada állt ellenséges megszállás alatt, miközben a forradalmak – valójában diktatórikus puccsok – szétzilálták társadalmát.” Letölthető PDF

2019. augusztus 17.

Bertalan Péter  Befejezés és újrakezdés a politika peremvidékén 1989-ben című írása olvasható a Napi Történelmi Forrás honlapján. „A Somogy Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága az MSZMP vezető testületeihez hasonlóan nem tud kiszakadni Kádár bűvköréből. A vonzerőt még növeli a volt főtitkár halála miatti részvét.”

2019. augusztus 15.

Tóth Eszter Zsófia „Nincs Zutty” – A Lánchíd brandy és a Napóleon konyak címmel közölt írást a Napi Történelmi Forrás oldalán.  „Újra árusítják a Lánchíd brandyt, amelyet 1949-ben, a Lánchíd 100 éves évfordulóján került az általunk is jól ismert palackba. Korábban Ady Endrének is kedvenc itala volt. Cikkemben a Lánchíd brandy és a Napóleon Konyak sajtóvisszhangjának járok utána a szocialista időszakban. A munkásosztály kedvenc itala a konyak, amelyet választott vezetői által fogyaszt- ez a mondás is utal arra, hogy a konyak különlegesebb italnak számított a szocialista időszakban, mint mondjuk a Kőbányai Sör” – írja a szerző. 

2019. augusztus 12.