Sajtótükör

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorának témája a vörös hadsereget leverő román hadsereg magyarországi hódításairól, valamint a román katonai diktatúra működéséről Perczel Olivér főlevéltáros, valamint Anka László és Ligeti Dávid  történészek.

2019. augusztus 1.

A Trianoni békediktátum története hét kötetben könyvsorozat (főszerk. Gulyás László) első, Trianon Nagy Háború alatti előzményei, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása 1914-1918 című kötetében Anka László A magyar belpolitika alakulása a világháború kitörésétől 1918 szeptemberéig, míg Ligeti Dávid Az osztrák-magyar–francia tárgyalások címmel tett közzé tanulmányt. 

Borító (letölthető PDF)

2019. augusztus 1.

Gali Máté a Magyar Nemzet hasábjain Elbukik a proletárdiktatúra 133 napos rémuralma című cikkével reflektál a Magyarországi Tanácsköztársaság időszakára. „A Tanácsköztársaság fennállásának 133 napja során egy szovjet típusú totális átalakulást kívánt véghezvinni, megtörve a magyar történelem folyamatosságát. A kommün irányító szerve a Forradalmi Kormányzótanács lett, amely a legfontosabb belpolitikai céljának a magántulajdon minél teljesebb felszámolását tartotta. Kártalanítás nélkül szocializálták a húsz főnél több munkást foglalkoztató üzemeket, zár alá vették a kereskedéseket, a nagybirtokokat pedig kisajátították, földosztást viszont nem vittek véghez. Utóbbi miatt a szegényparasztság neheztelt a rendszerre, míg a birtokos parasztság, illetve a városi középrétegek körében az szült ellenszenvet, hogy a proletárdiktatúra meg akarta fosztani őket a vagyonuktól” – írja kollégánk. Letölthető PDF

Gondola.hu

2019. augusztus 1.

A vörösterror Magyarországon címmel közölt cikket Anka László a Magyar Hírlapban. „A román megszállás következtében száz évvel ezelőtt megbukott a Tanácsköztársaságnak nevezett, bolsevik típusú magyarországi proletárdiktatúra, amely százharminchárom napos fennállása alatt addig nem tapasztalt terrort gyakorolt az országban.” Letölthető PDF

Hunhír

2019. augusztus 1.

Tóth Eszter Zsófia Egy nyár a Berlin–India–New York tengelyen  címmel jelentetett meg írást a Mandiner.hu honlapján. „Az amerikai álom továbbra is vonzó: olyan, mint a mi világunk, csak javított kiadásban.”

2019. július 29.

Papp Endre, a KARC FM Corvin lapok műsorvezetője Ligeti Dávid kollegánkat kérdezi a száz évvel ezelőtt lezajlott eseményekről: a bolsevik hatalom stabilizálásáról, a tavaszi választásról és az új alkotmányról.

2019. július 27.

A Magyar Katolikus Rádió Arcok és sorsok című egyháztörténeti műsorban Ligeti Dávid munkatársunkat Soós Viktor Attila szerkesztő-műsorvezető az 1900. évi keresztmozgalomról kérdezi.

2019. július 25.

Magyarország román megszállása a témája a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorának. Meghívott történészek:  Anka László és Ligeti Dávid munkatársaink, valamint  Perczel Olivér.

2019. július 25.

Az elsodort Felvidék címmel jelent meg recenzió Udvardy Zoltán tollából a Magyar Napló júliusi számában. A cikkben a szerző Jezsó Ákos Megyek túlra című kötetét ajánlja. Letölthető PDF

  1. július 25.

Bakos Ilona manöken – egy különleges életút, árvaházból a kifutóra címmel közölt írást Tóth Eszter Zsófia a Napi Történelmi Forrás honlapján. „Kivételes sors Bakos Ilonáé. Kivételesen tragikus. Ugyanis, ami a szocialista időszakban nem került nyilvánosságra, miért nőtt fel nevelőszülőknél. Édesanyja Bakos Gyuláné Salabert Erzsébet1, az 1956-os forradalom mártírja volt. Bakos Ilona pedig a Fabulon reklámarca- Pataki Ági előtt. És milyen drámai, hogy ő a Fabulon igazi felfutása előtt lett a termék reklámarca. Mielőtt híres lett a termékcsalád, így nem ő az, aki igazán ismert lett a siker révén” – olvasható a cikkben.

2019. július 23.

Ligeti Dávid a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltásáról, a kommunista hatalommegszerzés, valamint a bolsevik párt társadalmi és gazdasági elképzeléseiről beszél a KARC FM Corvin lapok című műsorában.

2019. július 20.

A Somogy folyóirat 2019/2. számának szerzői közt találjuk Gali Máté (A Tanácsköztársaság a magyar történetírásban), Ligeti Dávid (Hazánk első totális diktatúrája), Kovács Kálmán Árpád (Eszmetörténeti tabló. A Tanácsköztársaság egyházpolitikájának előzményei) és Hollósi Gábor (Az ifjúságvédelmi törvény a ’20-as években, valamint A debreceni joghallgatók társadalmi háttere /1914–1949/) történész kollégáinkat. Az ajánlót Kissé megkésve írom ezeket a sorokat… címmel Szakály Sándor jegyzi.

2019. július 19.

A Magyar Katolikus Rádió Arcok és sorsok című műsorában Soós Viktor Attila szerkesztő vendége Ligeti Dávid. Téma: az egyház és az állam kapcsolata a XIX. és XX. század fordulóján, valamint az 1900. évi keresztmozgalom.

2019. július 18.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorának témája a vörösterror és Szamuely Tibor. Meghívott történész szakértők: Anka László és Ligeti Dávid munkatársaik. Tovább a hagfelvételhez

2019. július 18. 

Kovács Kálmán Árpád Samuel von Brukental und die religionspolitischen Sonderberichte (Separatvoten) der 1760er und 1770er Jahre (Brukental Sámuel és az 1760-1770-es évek valláspolitikai különjelentései) címmel közölt tanulmányt a Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde legújabb számában. 

2019. július 16.

A KARC FM Corvin Lapok műsorának vendége Ligeti Dávid munkatársunk, akit Papp Endre műsorvezető a Magyarországi Tanácsköztársaság létrejöttéről kérdezett.

2019. július 13.

Boross Péter volt miniszterelnök, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Tanácsadó Testületének elnöke Antall következménye az én történetem  címmel interjút adott a Mandinernek.

2019. július 12.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorának témája a proletárdiktatúra ideológiája és a vörösterror. Meghívott történészek: Ligeti Dávid és Vörös Boldizsár.

2019. július 11.

Farkas Judit Antónia  Betekintőbe írt tanulmányát ajánlja a HVG Szellem-plusz rovata: „Nagyon is a mának szóló történelem, ami az 1950-es évek végén történt. Ennek egy érdekes epizódja, hogy négy fiatal brit konzervatív politikus és újságíró megszervezte az ENSZ által is támogatott Menekültek Világévét (1959–1960-ban). Az ügy népszerűsítésére megnyerték egy akkoriban igen sikeres rajzolót és újságíró feleségét, Ronald Searle-t és Kaye Webbet.” Letölthető PDF

2019. július 11.

Szalai Miklós, a halimbai gyógyteás esperes a szocialista időszakban címmel közölt Tóth Eszter Zsófia  cikket a Napi Történelmi Forrás oldalán. „A szocialista időszakban a tudományba, annak haladásába és a technikai fejlődésbe vetett hitt mindent felülmúlt. Gondoljunk csak az első szívátültetésekre, lombikprogramokra. A gyógyászat terén a védőoltások elterjedése és az antibiotikumok uralták a terepet. Aki gyógynövényekkel akart gyógyítani, az kuruzslónak számított, mint Szalai Miklós (1902-1990), halimbai füves esperes is…”

2019. július 10.

Gali Máté  a Bajai Honpolgár elnevezésű honismereti és kulturális folyóiratban A magyarországi Tanácsköztársaságról, száz év távlatából  címmel közölt cikket.

2019. július 9.

Nagyinterjú jelent meg Ungváry Krisztiánnal a 24.hu oldalán az „Orbán-kabinetről és világkormányról, történelemhamisításról és felperzselt Európáról”. „Korábban még Szakály Sándor is csak annyit állapított meg, hogy 1944 márciusában Magyarország önállósága rendkívüli mértékben beszűkült, s ezt amúgy én is aláírom. A kormányzat seregnyi olyan történelempolitikai állítást tesz, amit a szakma nem igazol vissza. És ki másnak lenne kötelessége ezekre a tévedésekre felhívni a figyelmet, mint a történésznek, aki egy az adófizetők pénzéből fenntartott kormányzati intézményben dolgozik” – állítja Ungváry Krisztián.

444.hu

2019. július 8.

A KARC FM Corvin lapok  műsorának vendége Orosz László, aki a felvidéki német közösségek történetéről és a második világháború utáni meghurcoltatásáról beszél. Műsorvezető  Papp Endre.

2019. július 6.

Kádár János halála és temetése  címmel olvasható Rácz János írása a Magyar Hírlapban. „Németh Miklós egykori miniszterelnök visszaemlékezése szerint 1989. július 6-án a kútvölgyi pártkórházban haldokló egykori MSZMP-főtitkár, a korszak névadója, Kádár papot kért, gyónni szeretett volna.” Letölthető PDF

Hunhír.hu

  1. július 6.

Traumaként cipeljük Kádárék bűneitTóth Eszter Zsófia a Mandinernek.„Sajnos még mindig kevésbé közismert, hogy a Kádár-rendszerben is börtönöztek be politikai okokból embereket, egy példát hozva: azokat a fiatalokat, akik a Bauer Sándor halála utáni március 15-én, 1969. március 15-én spontán megemlékezést szerveztek róla, és 1848-as dalokat énekeltek, letöltendő szabadságvesztésre ítélték – Székely Dezsőékről van szó –, de gondolhatunk a katonai szolgálatmegtagadókra is. A történettudomány fontos feladata ezeket a pereket feltárni.”

Vasárnap.hu

2019. július 6.

A Kossuth Rádió Társi István által vezetett 100 éve történt című műsorában a Tanácsköztársaság elleni szembenállás formáiról és lehetőségeiről beszél Ligeti Dávid és Révész Tamás.

2019. július 4.

Ronald Searle és Kaye Webb illusztrált riportázsának magyar menekültjei (1959) címmel közölt tanulmányt Farkas Judit Antónia a Betekintő legújabb számában (2019/2). Az Egyesült Nemzetek Menekültek Világéve (1959-1960) elnevezésű nagyszabású pénzgyűjtő kampánya felkérésére készült riportázs az ausztriai, olaszországi és görögországi táborokban és ideiglenes szálláshelyeken élő menekültek életén és történetein keresztül enged bepillantást az 1945 utáni európai menekültproblémába. A riportnak az volt a célja, hogy felhívja a brit közvélemény figyelmét, és pénzt gyűjtsön a hosszabb ideje lágerekben élő hontalanok, közülük is a legkiszolgáltatottabbak, a betegek, öregek és gyerekek megsegítésére, a táborok felszámolására. A Magyarországon máig ismeretlen vizuális tényfeltáró munka készítői az osztrák táborokban 1944-1945-ös és 1956-os magyar menekültekkel is találkoztak, róluk is készültek rajzok, és az ő történeteikről is beszámoltak. A tanulmány szerzőjének sikerült az egyik egykori kislányt felkutatnia, és a több ízben otthonát, szülőföldjét elhagyni kényszerülő család viszontagságokkal teli életútját rekonstruálnia.

2019. július 4.

Európai rendezésből új világrend alakult címmel jelent meg Ligeti Dávid  cikke a Magyar Hírlapban. „A versailles-i béke legfőbb célja a kontinens legerősebb állama, Németország megtörése volt, döntően a franciák félelmei és tapasztalatai alapján. A győztes háború ugyanis megerősítette: Párizs önmagában képtelen ellensúlyozni szomszédja gazdasági és katonai potenciálját, sőt Nagy-Britannia, majd az Egyesült Államok jelentős anyagi és katonai támogatása mellett is csak üggyel-bajjal tudta elhárítani a német támadást. Ráadásul a nyugati front szinte teljes hosszában francia területen húzódott a háború 51 hónapja során. Az anyagi pusztításon túl azonban döntő szerepe volt a francia nemzettudat revansvágyának is: nem véletlen, hogy a tárgyalásokat 1919. ja­nuár 18-án, a Német Császárság kikiáltásának 48. évfordulóján kezdték meg.” Letölthető PDF

  1. július 1.

A Hadtörténelmi Közlemények júniusi számában Réfi Attila A császári-királyi karabélyos és vértes törzstisztek a francia háborúk idején (1792–1815) című kötetéről jelent meg recenzió. Szerzője Lenkefi Ferenc.

2019. június 28.

Ungváry Krisztián, a VERITAS Intézet munkatársa az Euronews kérdéseire válaszol  a Terror Háza előtti utcai plakátkiállítás kapcsán. „Ungváry szerint bár apróbb pontatlanságnak tűnik, hogy a Rákosi-korszakról szóló táblán Kádár-kori képek szerepelnek, vagy hogy a Csodák Évének is nevezett 1989-et '88-as tüntetések képeivel ábrázolják, már ez is aláássa a dolog hitelességét.”

Teljes felvétel

2019. június 27.

A Figyelő hetilapban Udvardy Zoltán oldalas recenziója olvasható a Vörös Mágus című, kollégánk, Jezsó Ákos jegyezte, az idén tavasszal megjelent kötetről. 

2019. június 27.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorában Ligeti Dávid  és  Révész Tamás történészek az 1919-es felvidéki hadjáratról beszélnek. Riporter Társi István.

2019. június 20.

A KARC FM Corvin lapok műsorában Ligeti Dávid az 1919-es földosztásról, valamint a Károlyi-korszak belpolitikájáról beszél Papp Endre mikrofonja előtt.

2019. június 15.

Hat koporsó a Hősök terén címmel jelent meg Rácz János Nagy Imre és sorstársai 1989. június 16-ai újratemetésének margójára elnevezésű írásának harmadik része a Magyar Hírlapban.  „Ilyen körülmények közepette került sor az 1989. június 16-ai újratemetésre. A Hősök terén tartott megemlékezésen, demonstrá­ción csaknem kétszázezer ember vett részt. A Műcsarnok előtti szertartás hátterét, a húszas évek orosz konstruktivista díszleteit követve, ifjabb Rajk László tervezte. Azért érdemes ezt az utóbbi nevet is kiemelni, mert 1956 októberében is volt egy újratemetés, ahol éppen az édesapjának, a törvénysértő per után kivégzett egykori kommunista belügyminiszternek adták meg az elmaradt végtisztességet.”

2019. június 15.

A Ráció Kiadó és a Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár  kiadásában megjelent az Ujváry Gábor  által szerkesztett Hóman Bálint és népbírósági pere című kötet.

Hóman Bálint 1946-os népbírósági perének 2015-ös újratárgyalása kapcsán szokatlan hevességgel lángoltak föl Magyarországon az emlékezetpolitikai viták. Hómant a szakmai és a politikai munkásságát nem vagy alig ismerő újságírók és történészek rendkívül magabiztosan, sokszor még a népbíróság vádjait is túlszárnyalva ítélték el, a másik oldalon pedig – ugyanilyen tévesen – a legkiválóbb és a leginkább előrelátó magyar politikusok között jelölték ki a helyét. Az Ujváry Gábor szerkesztette forráskiadvány nemcsak az 1946-os, Hómannal szembeni első- és másodfokú népbírósági eljárás – illetve az alóli 2015-ös felmentése – bőséges jegyzetapparátussal ellátott iratait, hanem egy Hóman életének legfontosabb állomásait is bemutató részletes kronológiát, illetve a magyar népbíróságok tevékenységéről, a Hóman-perekről, a Hóman hamvainak megtalálásáról és azonosításáról, rehabilitálásának kísérleteiről és történetéről szóló tanulmányokat és emlékezéseket, valamint az újratárgyalás védőjének és bírójának a visszatekintését is tartalmazza. Forrás: Ráció Kiadó

2019. június 14.

Az állampárt meghátrált (Nagy Imre és sorstársai 1989. június 16-ai újratemetésének margójára)  címmel Rácz János cikkének második része olvasható a Magyar Hírlap mai számában-

Letölthető PDF

  1. június 14.

Nem jó út az elfojtás címmel  a  Szabad Föld hasábjain interjú jelent meg Tóth Eszter Zsófia munkatársunkkal. „A Budapest Harisnyagyár Felszabadulás brigádjának tagjai izgatottan várakoztak a Parlamentben 1970. április 1-jén, hogy szocialista emberhez méltó teljesítményük elismeréséül átvegyék az Állami Díjat. Tóth Eszter Zsófia történész a rendszerváltás után mind a tíz brigádtaggal hosszan és többször beszélgetett az életükről. Ezenkívül forradalmi ápolónőkkel, országgyűlési képviselőkké vedlett munkásnőkkel, pöfékelő traktoros lányokkal. A VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa számos kötetben megfestette már a szocializmus társadalomtörténetét, nem csak nőknek. Mert a múltat igenis ki kell beszélni, a nagy elhallgatások megmérgezik a környezetet.” Letölthető PDF

2019. június 14.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorában a Magyarországi Tanácsköztársaság haderőkéről, a Vörös Hadseregről beszél Ligeti Dávid és Révész Tamás.

2019. június 13. 

Rácz János munkatársunk Kádár súlyos öröksége című írásának első része olvasható a Magyar Hírlapban. A cikk alcíme: Nagy Imre és sorstársai 1989. június 16-i újratemetésének margójára. Letölthető PDF

2019. június 13.

A KARC FM Corvin lapok műsorában Ligeti Dávid a történelmi Magyarország felbomlásáról, a Károlyi Mihály vezette kormányról és Wilson amerikai elnök 14 pontjáról beszél.

2019. június 8.

A KARC FM Corvin lapok műsorában  Ligeti Dávid munkatársunkat Papp Endre kérdezi. A műsor témája Károlyi Mihály, a padovai és a belgrádi fegyverszünet.

2019. június 1.