Elrejt

Az előadó az elmúlt években már többször foglalkozott a kérdéssel a Veszprémi Akadémiai Bizottság Filozófiai Munkacsoportjának tanácskozásain. Ezeken mindig kifejezte háláját előadásainak befogadásáért, de elöljáróban következetesen és óvatosan előre hangsúlyoznia kellett, hogy a filozófia helye a vallásban elsősorban nem a filozófia-, hanem a vallástörténet kérdése. Előadássorozatának legnagyobb dicsérete abban áll, hogy filozófus kollégái nyílt hozzászólásban adtak azon nézetüknek hangot, hogy a nyugati filozófiai hagyománynak van egy olyan vallási olvasata is, amely eddig teljesen ismeretlen volt számukra, amely olvasat ismerete nélkül szükségképpen csonka az egész nyugati filozófiai örökségről alkotott képünk. Az előző századforduló aktuális filozófiai irányzatainak tárgyalása a kor ébredési irodalmán belül a keresztyénség világnézet-szervező szerepével függ össze: mit értenek a vizsgált szerzők evangéliumi keresztyénség alatt, és ez a felfogásuk milyen határokat enged az átvétel, megengedés és megtermékenyítő áthatás számára a világi kultúra és tudományosság elemei szempontjából. A kor uralkodóvá váló tudományos világnézete elsősorban a német idealizmus és a modern természettudományos felfedezések oldaláról intézett kihívást a hagyományos protestantizmus ellen, és hogy ezekre a kihívásokra a 19. századi ébredés különböző árnyalatai adták meg a legeredetibb és legtermékenyebb válaszokat. Az előadás egy majdnem kész tanulmány fő gondolatainak ismertetése lesz, ahol a tanulmány gerincét az alábbi művek ismertetése és elemzése adja: Erdős József A vallásbölcsészet problémái című 1889-es, majd az egész évre kiterjeszkedő tárcasorozata, Szabó Aladár Locke című füzete (filozófiai doktori értekezése) és A philosophia jövője című tanulmánya, Fekete Gyula 1895-ös Az evangéliumi hit világmeggyőző ereje című tárcája és Erőss Lajos 1905-ös Apológiájának vonatkozó részei.

Helyszín: Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 4026 Debrecen, Kálvin tér 16.

Időpont: 2017. július 9-12 (vasárnap-szerda)