Huszadik alkalommal rendezi meg a Rákóczi Szövetség a Kárpát-medencei Történelemtanár Tábort. A meghívott előadók közt szerepel több munkatársunk is. Szakály Sándor hétfő délután Magyarország két világháború közötti helyzetéről beszél. Gali Máté Út a kiegyezéshez című keddi előadásban Magyarország 1849 és 1867 közötti történelmét ismerteti. Prezentációban kitér a témához elengedhetetlenül kapcsolódó nemzetközi összefüggésekre (1859-ben osztrák–francia-szárd-piemonti háború, 1866-ban porosz–osztrák háború), bemutatja a Bach-korszakot, a Schmerling-provizórium időszakát, valamint Deák Ferenc szerepét 1861 és 1867 között, illetve érintőlegesen tárgyalja a nyugati magyar emigráció (Kossuth Lajos) tevékenységét is. Szintén kedden Ligeti Dávid az 1916-os román betörésről és az első világháború erdélyi helyszíneiről beszél. Kovács Kálmán Árpád előadásának címe Tudatformáló historiográfiai viták a reformáció körül.
Időpont: 2017. július 17-22. (hétfő–szombat)
Elrejt
Kovács Kálmán Árpád: Tudatformáló historiográfiai viták a reformáció körül
2017 a világprotestantizmus és a reformáció magyar örökösei számára is nevezetes évforduló. 500 éves Luther Márton 95 tétele és 450 éves az a debreceni zsinat, mely saját hite szimbolikus irataként befogadta a Bullinger Henrik-féle II. Helvét hitvallást. A reformáció jelentőségét mutatja, hogy a mozgalom vagy éppen a vele való szembenállás különböző országok, népek és közösségek életében eltérő jellegű kulturális lenyomatot képezett. Ezek a még ma is erős érzelmi töltettel rendelkező kulturális örökségelemek nehézzé teszik az egyén számára, hogy a reformációról szóló történeti vitákban elkülönítse egymástól a történelmi tényeket és értelmezéseket. A 60-as évektől kezdve a felekezeti szembenállás hagyományos keretei oldódni, átértékelődni látszanak, ami lehetővé teszi, hogy objektívebb megközelítési módokra tegyünk kísérletet. Az előadás az alábbi súlypontok szerint vizsgálja a reformáció körül folytatott historiográfiai vitákat. I. A reformáció az életvalóságból történeti valósággá válás útján. 1.) A reformáció és a protestáció autentikus fogalmai a lutheri és kálvini értelmezéseinek tükrében. 2.) A reformáció mint a vallás, a társadalom, a politika és tudomány határterülete a 16-17. században. 3.) A középkorban gyökerező óprotestantizmus versus a felvilágosodás által meghatározott újprotestantizmus? 4.) A szekularizációfogalom pontosításai. II. A reformáció legfontosabb történeti értelmezései. 1.) A reformáció a német idealizmus historizmusában. 2.) A reformáció a marxizmus materializmusában. 3.) A 18–19. századi ébredési (revivalista) protestantizmus reformációértelmezése. 4.) Változatok a liberális protestantizmus protestantizmusfelfogására. 5.) A katolikus értelmezés változásai III. A magyar változat sajátosságai: 1.) Viták a "magyar vallás" körül. 2.) Viták a vallási türelem és a vallásegyenlőség körül. 3.) A magyar protestantizmus mint az "önmagát felszámoló progresszió"? IV. Befejezés, összegzés.
