A Magyar Napló Kiadó és a Fókusz egyesület kettős könyvbemutatót szervez. A széles közönség is megismerkedhet Tóth Eszter Zsófia Ceruzavonások Antall József arcéléhez – Levelek és interjúk, valamint Hollósi Gábor A pozsonyi hídfő – A magyar-csehszlovák határrendező bizottság tárgyalásai 1947 – 1949 című kötetével. A szerzőkkel Kapronczay Károly történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és munkatársunk, Ujváry Gábor intézetvezető beszélget.
Időpont: 2018. április 5. (csütörtök) 18 óra
Helyszín: Magyar Napló Könyvesbolt/Józsefvárosi Galéria, 1085 Budapest, József körút 70.
Elrejt
Antall József levelezéseit gyűjtötte csokorba Tóth Eszter Zsófia a Ceruzzavonások Antall József arcéléhez – Levelek és interjúk című legújabb kötetében, mely a VERITAS Füzetek sorozat kilencedik kiadványaként látta meg a napvilágot. Kapronczay Károly szerint a levelekből a történelem kutatói fontos információkhoz juthatnak, így azokat jelentős, forrásértékű dokumentumoknak kell tekinteni. Antall József szorgalmas levelező volt, ránk maradt írásaiból nem csak az alkotó, gondolkodó és cselekvő ember bontakozik ki, hanem az a kor is, melyben élt. A könyv olvasói izgalmas dolgokat tudhatnak meg – mondta Kapronczay Károly. Tóth Eszter Zsófia mindehhez hozzátette: Antall József levelezését a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár őrizte meg az utókor számára. A most kötet formájában is egybegyűjtött anyag 1990-ig követi nyomon hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnökének életútját. Számos, eleddig szinte ismeretlen dokumentumot tartalmaz a könyv. Külön kitér például Antall József pedagógusi munkásságára – tudtuk meg Tóth Eszter Zsófiától.
Ujváry Gábor A pozsonyi hídfő – A magyar-csehszlovák határrendező bizottság tárgyalásai (1947-1949) című kötetet méltatta, mely szintén a VERITAS Füzetek sorozatban jelent meg. A kiadvány azt a történelmi folyamatot mutatja be, amely során létrejött, majd kiszélesedett a hídfő. Kérdésére, mely szerint hogyan született meg a könyv alapötlete, Hollósi Gábor elmondta: évekkel ezelőtt Tóth Eszter Zsófiával közösen a Magyar Országos Levéltár Kormányzati Gyűjtemény Osztályán dolgoztak. Itt bukkant rá a Budapestet Béccsel összekötő országút államhatáron áthaladó szakaszának sorsát rendező dokumentumokra. A téma felkeltette az érdeklődését, és alaposabb kutatásba fogott. Ennek gyümölcseként született meg a kötet, mely a hetven évvel ezelőtti párizsi békeszerződés még feldolgozatlan témakörével, jelesül a cseh hadsereg által 1919-ben megszállt pozsonyi hídfővel, valamint annak kiszélesítésével foglalkozik. Bemutatja a béketárgyalás e területtel foglalkozó eseményeit, a határrendező bizottság működését, a három elcsatolt falu, valamint a rajkai zsilip sorsát. A függelék és a gazdag lábjegyzetek pedig a magyar-csehszlovák kétoldalú szerződéseket hozzák. Mint fogalmazott: „arra törekedtem, hogy a témát felölelő, lehető legszélesebb áttekintést adjam”.
Jezsó Ákos
