Elrejt

Horvátország a 11–12. század fordulója óta a Magyar Királyság társországa volt, területi autonómiával, önkormányzattal, tartománygyűléssel (sabor) rendelkezett, s amelynek nemessége külön rendi nemzetet alkotott. Ennek megfelelően a magyar politika a 18–19. század során sem vitatta Horvátország állami létét, önrendelkezési jogát. A közjogi kapcsolatok azonban 1848-ban megszakadtak a két ország között, ezért az 1867-es, Ausztria és Magyarország közötti államjogi kiegyezés megszületése után Magyarország és Horvátország közjogi viszonyait is szükséges volt új alapokra helyezni. Ezt a kérdést oldotta meg – vagy legalábbis szerette volna – a nem kevés nehézség után a magyar országgyűlés és a sabor által is elfogadott 1868-as magyar–horvát kiegyezés.

A konferencia során az előadók az idén 150 éves kompromisszum, valamint az 1868–1918 közötti magyar–horvát együttélés minél többsíkú bemutatására tesznek kísérletet: elemzik a megegyezés létrejöttéhez vezető utat, bemutatják tartalmát és rávilágítanak utóéletére.