Május 15-én, kedden 18 órakor rendezzük a VERITAS-estek sorozat harmincötödik vitáját a Budapesti Gazdasági Egyetem Markó utca 29-31. alatti épületének Aulájában A Horthy–Hitler találkozó, 1938–1944 címmel. A témát Ujváry Gábor intézetvezető moderálása mellett Olasz Lajos főiskolai docens (Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet), valamint Joó András, intézetünk tudományos főmunkatársa mutatják be.
Helyszín: Budapesti Gazdasági Egyetem, 1054 Budapest, Markó utca 29–31.
Időpont: 2018. május 15. (kedd) 18 óra
Elrejt
Horthy Miklós több ízben tett látogatást Adolf Hitlernél, e vizitek pedig az európai politika, illetőleg a későbbiekben már a második világháború jelentős fordulópontjaival estek egybe, s többnyire lényeges előzményeik voltak. A látogatások során elhangzott és az utókor számára dokumentált szavak sokat elárulnak nem csupán a magyar-német viszony alakulásáról, hanem a kormányzó és Hitler karakterének elütő, utóbb erősebb ellentéteket kiváltó jellegzetességeiről is. A fennmaradt egykorú feljegyzésekből előtűnik nem csupán az, hogy a kifelé oly gyakran demonstrált német-magyar sorsközösség és fegyverbarátság jelszavai mögött egy meglehetősen sok feszültségtől és ellentmondástól terhelt viszony húzódott meg, amely az általánosabb, politikai szinten és a szemtől-szembeni érintkezés során is többször megmutatkozott.
Az est során a meghívottak megkísérlik felidézni Horthy kormányzó és a Führer találkozóinak legfontosabb mozzanatait, szót ejtve ezek hátteréről és a két történelmi szereplő világképéről is. Horthy még emlékirataiban is vegyes érzelmekkel idézte fel 1938 augusztusában Hitlernél tett, leginkább látványos és reprezentatív látogatását. E meghívás esetében találónak látta a mondást, hogy „kilátszik a lóláb”, mert érzett valami „hátsó gondolatot”, amit a Führer hamar elő is tárt: Csehszlovákia közös lerohanását javasolta. Horthy ekkor kategorikusan nemet mondott. Második négyszemközti megbeszélésüket a kormányzó így idézte föl: Hitler „tapintatlan hangon kifogást emelt az ellen, hogy én Brauchitsch vezértábornagy előtt szóbahoztam és megbeszéltem vele a Csehszlovákia ellen tervezett katonai akciót és azzal szemben elfoglalt elutasító álláspontomat. Szemrehányását igen nyomatékosan visszautasítottam és tudomására adtam, hogy szokásom szerint magam választom meg, hogy kivel és miről beszéljek. Válaszában, – nyilván azért, hogy a dolgot enyhítse – kijelentette, hogy a tábornokoknak nincs mit hozzászólniok, mert minden elhatározás kizárólag őreá tartozik. Nem titkoltam el előtte nézetemet, hogy ezt a módszert igen veszélyesnek tartom”.