Az Orbán Balázs Akadémia következő előadója Ligeti Dávid munkatársunk. Előadásának címe: Háború Erdélyért 1916-1917-ben.
Helyszín: 535600 Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc), Tamási Áron Gimnázium bentlakása, Nyírő József terem, Márton Áron tér 4.
Időpont: 2018. május 8. (kedd) 18 óra
Elrejt
1916-1917 folyamán véres háború dúlt az első világháború keretében Erdélyéért, miután 1916. augusztus 17-én Bukarestben az antant megállapodott a semleges, de 1883 óta a központi hatalmakkal védelmi szövetségben álló Romániával a balkáni ország csatlakozásáról, amelyért cserébe megközelítően 110 ezer km2 területet ígértek számára.
Az egyezmény által biztosított utolsó határidőben, 1916. augusztus 27-én este román csapatok keltek át az Osztrák–Magyar Monarchia keleti határán, majd átadták a román hadüzenetet Bécsben. A románok egy papíron szövetséges államot támadtak meg. A román agresszió kétségbeejtő helyzetben találta a dualista államot, amely a nyár folyamán csak a Bruszilov-offenzíva idején több mint 600 ezer katonát vesztett. A Román Királyság három hadsereggel csaknem 450 ezer katonával támadt Erdélyre, amelyet a k. u. k. 1. hadsereg mindössze 34 ezer emberrel tudott védelmezni. A román támadás üteme azonban nem felelt meg az előzetes várakozásnak, valamint az agresszor nyomasztó létszámfölényének. Mindennek ellenére a következő két hét folyamán közel 10 ezer km2 terület – benne a Székelyföld jelentős része – került román kézre. A román agresszió valódi exodust váltott ki az erdélyi magyarság körében: az első világháború folyamán most először vált hadszíntérré jelentősebb magyarlakta terület. Több mint kétszázezer, túlnyomó részt székely menekült el a harcok elől.
Ezt követően azonban Erdélybe jelentős német, valamint k. u. k. erősítések érkeztek, és Bulgária irányából pedig August von Mackensen német tábornagy indított támadást. A románok előbb Nagyszebennél, majd Brassónál döntő vereségeket szenvedtek, és hat héttel a támadás kezdete után minden román katonát sikerült kiverni Erdély területéről. A központi hatalmak ellentámadásukat folytatva november–december folyamán elfoglalták Havasalföldet, és december 6-án győzelmesen vonultak be a román fővárosba, Bukarestbe. Ezt követően 1917 elején a front a Szeret vonala mentén stabilizálódott, de Románia 1917 végén fegyverszünetre, 1918 májusában pedig békekötésre kényszerült.
A háború részleteinek ismertetése mellett az előadó részletesen foglalkozik a Székelyföld sorsával is, különös tekintettel Székelyudvarhelyre.
