Elrejt

A rendezvény meghívóján a közismert Teleki Pál-féle Vörös térkép előtt álló sváb menyecskék csodálkoznak rá a történeti Magyarország nemzetiségi sokszínűségére. A nemzetiségi kérdés a XX. században, Trianon után, jószerével az ún. „németkérdésre” szűkült le, amit sajnálatos módon pusztán a radikalizálódással, a magyar államisággal való szembefordulással, a hitleri törekvésekhez csatlakozással, többnyire tehát negatív sztereotípiákkal azonosít az utókor. Pedig a legutolsó egy évszázad konfliktushelyzeteit és traumáit egy évezrednyi békés szimbiózis előzte meg. Magyarok és németek együttélése a történeti Magyarország keretében sokáig valóban problémamentes volt: a nacionalizmus(ok) megjelenéséig a modern értelemben vett nemzeti/etnikai probléma még csak nem is létezett a Kárpát-medencében, szintúgy nem az etnikai türelmetlenségen nyugvó, erőszakos megoldásra irányuló törekvés. Németajkú honfitársainkban különösen erős volt az állami keret, a „haza” iránti patriotizmus. Ez a gyökere az ún. Hungarus-tudatnak, annak a negatív és kirekesztő konnotációt nem tartalmazó, inkább tiszta és pozitív érzületnek, melynek birtokában a szétszórtan elterülő német településterületek lakói ha nem is magyarnak, de magyarországinak érezték magukat. Mindez a magyarsággal való sorsközösség gondolatát erősítette, az elkülönülés (a disszimiláció) hangjait pedig visszafogta.

Az előadás e közös történelmet a kezdetektől fogva próbálja végigkísérni, megragadni a fontosabb érintkezési pontokat, illetve az érdekazonosságok és –ellentétek okait, körülményeit. A német nemzetiségnek a magyarsággal és a magyar államisággal kapcsolatos alapvetően pozitív érzületében az I. világháború kimenetele és a trianoni békediktátum jelentette a hatalmas törést. Az identitásának és önképének újraértelmezésére kényszerült csonkaországi németségben egyre erősödött a veszélyeztetettség érzése, amire sorainak összezárásával, a német népközösséghez tartozás előtérbe kerülésével és a Német Birodalom patronátusa alá helyezkedéssel reagált. Ezzel párhuzamosan a magyarsággal való szimbiózisának is alapvetően megváltozott a minősége: olyan konfliktushelyzetek keletkeztek, melyek nemcsak a befogadó állam iránti viszonyban, de a német kisebbség saját sorain belül is tragikus törést és polarizálódást idéztek elő.

Kép forrása: a Mórágyi Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes weboldala