Elrejt

Dr. Szakály Sándor budapesti történész, az MTA doktora, a VERITAS Történelemkutató Intézet Főigazgatója az 1940. augusztus 30-án meghozott bécsi döntésről beszélt, amikor Németország és Olaszország külügyminisztere magyar és román kérésre kijelölte a két ország új határait. A trianoni békediktátumot fölül kellett írni, ugyanis ez senkinek nem volt elfogadható a vesztesek közül. Miután megváltoztak az erőviszonyok, Románia már 1940 júniusában kénytelen volt engedni a Szovjetuniónak abban, hogy Besszarábia és Bukovina részeit visszajuttatta, Magyarország is úgy fogalmazta meg az igényeit, hogy nem elfogadható, hogy Magyarország ne kapjon vissza semmit. A trianoni békediktátumkor 102 ezer négyzetkilométer került Magyarországtól Romániához. A két ország előbb tárgyalásos úton próbálta rendezni ezt a helyzetet; a magyar elképzelés az volt, hogy legalább hatvan százalékot kapjon vissza az elcsatolt területekből, a románok viszont nem szerettek volna visszaadni semmit, legfennebb lakosságcserébe mentek volna bele, de ez a magyarok számára nem volt elfogadható, hiszen az Erdélyben élő magyarok lélekszáma és a Magyarországon élő románok lélekszáma között jelentős különbség volt, és a korabeli humor szerint azt mondták volna a magyarok, hogy mindenki vigye magával a földet is. Ezek a tárgyalások zajlottak 1940 augusztusában, a döntés előtt nem vezettek eredményre, s akkor a két fél — Magyarország és Románia — a németekhez és az olaszokhoz fordult. Az előzmény elindult 1938 szeptemberében a müncheni egyezménnyel, amikor a négy nagyhatalom — Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország — úgy döntött, hogy az akkori csehszlovák államnak vissza kell juttatnia Németországnak Szudéta vidéket, a magyar és a lengyel követeléseket pedig a két állam — Csehszlovákia és Magyarország — tárgyalásos úton rendezze. Szakály felsorolta azokat az okokat és folyamatokat, amelyek szükségessé tették a II. bécsi döntést. Kiemelte, hogy ez a döntés mind a két fél elégedetlenségét kiváltotta: Magyarországon úgy vélték, túl kevés az a terület, ami visszatérhetett, a románok szerint túl sok volt, amit tőlük elvettek, ami alig húsz éve volt a birtokukban. A döntés után néhány nappal elindultak a magyar királyi honvédség csapatai, és a román hadsereg kivonulása után bevonult a magyar hadsereg. Peténél az első magyar katona az 1956-ban is szerepet vállaló Király Béla volt, aki fiatal főhadnagyként elsőként lépte át a határt. Új helyzet teremtődött a két országban, ez nem oldotta meg a konfliktusokat, hiszen Antonescu marsall azt mondta, hogy Románia számára ez a döntés egy diktátum, Románia rákényszerült, hogy elfogadja, de amint megváltoznak az erőviszonyok, meg fogja szüntetni ezt az állapotot. A második világháborúban Magyarország és Románia együtt harcolt a Szovjetunió ellen — 1944 augusztusáig, amíg Románia kiugrott —, s mindvégig komoly konfliktus volt közöttük. A magyar közvélemény teljes okkal úgy élte meg ezt, hogy a revíziós politikának a sikere, hiszen Észak-Erdély és Kárpátalja, a Vajdaság és más részek visszatértek. Szakály hangsúlyozta, hogy a trianoni békediktátumnak egyetlen pozitív hozadéka volt, hogy az egyébként vallásilag, gazdaságilag, társadalmilag megosztott magyar társadalom egyetértett a revízió és a trianoni békediktátum hangoztatásában.

Thoroczkay Sándor történelemtanár, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke Horthy Miklós kormányzó szatmárnémeti bevonulásának történetét ismertette. A magyar honvédek élén vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó fehér lovon bevonul Szatmárnémetibe 1940. szeptember 5-én. Az első város a II. bécsi döntés után Szatmárnémeti, ahová a magyar honvédek bevonulnak. Dr. Antal Sándor, Szatmárnémeti polgármesterre üdvözlő beszédet mondott Horthy Miklós és a bevonuló magyar honvédek tiszteletére, majd politikai, egyházi és közéleti személyiségek, valamint a várakozó tömeg köszöntötte. Szatmárnémetiből a sereg Nagyváradra vonult tovább.

Az előadások után Vajas Gréta és Suhart Evelin, az Aurel Popp Művészeti Líceum diákjainak zenés előadása következett. Az énekszámok és a zongorajátékok nagy sikert arattak a hallgatóság körében.

Elek György