Helyszín: Horvát Történettudományi Intézet, Aranyterem, Zágráb, Opatička u. 10
Időpont: 2018. november 22. (csütörtök) 9 óra
Elrejt
Schwarczwölder Ádám előadásának összefoglalója
A kiegyezés megszületésekor, 1867 tavaszán még nyitott kérdés volt, hogy Magyarország és Horvátország miként fogja rendezni államjogi kapcsolatát. A magyar politikai elit emblematikus alakja, Deák Ferenc – aki viszont semmilyen formális vezetői pozíciót sem töltött be – 1861-ben még úgy nyilatkozott, hogy az egyesülés vagy az elszakadás kérdése Horvátországtól függ.
A politikai helyzet 1867-re azonban gyökeresen megváltozott. Az unionista nagybirtokos Levin Rauchot – Andrássy Gyula javaslatára – 1867 júniusában Ferenc József kifejezetten azzal a céllal állította Horvátország élére, hogy letörje a nemzeti ellenállást és keresztülvigye a horvát–magyar megegyezést. Rauch saját embereit ültette a közigazgatásba, az ellenzéki sajtót betiltotta, az 1867. decemberi horvátországi választásokon pedig erős presszióval sikerült unionista többségű sabort választatnia.
Sikerében a magyar kormány támogatása fontos szerepet játszott. Andrássy mintegy 138 ezer forintot juttatott el Rauchhoz „bizalmas politikai célokra”, az összeg döntő többségét (121 ezer forintot) titkos kormányzati pénzalapokból. Az összeg az új horvát közigazgatás megszervezését, valamint a horvátországi választások során felmerülő költségeket volt hivatva fedezni.
Az előadás a témában fellelhető, a kutatók figyelmét eddig elkerülő budapesti és bécsi források segítségével igyekszik bemutatni a fenti pénzösszeg sorsának alakulását.