VERITAS-est

2020. március 3.

Március 3-án, kedden 18 órakor rendezzük a VERITAS-estek sorozat ötvenegyedik vitáját Egy 125 évvel ezelőtti kultúrharc. Az egyházpolitikai reformcsomag címmel. A témát Hermann Róbert kutatócsoport-vezető moderálása mellett Csibi Norbert történész, egyetemi adjunktus (Pécsi Tudományegyetem) és Schwarczwölder Ádám munkatársunk tárgyalják meg.

 

Az est folyamán az 1894-1895-ben tetőző magyarországi „Kulturkampf” kerül terítékre, amelynek eredményeként, különböző nehézségekkel kikövezett úton, de megszülettek az ún. egyházpolitikai törvények (1894. évi XXXI-XXXIII., valamint az 1895. évi XLII.-XLIII. törvénycikkek). Ekkor vezették be Magyarországon az állami anyakönyvezést, hiszen a magát polgárinak tartó állam polgárait addig csak az egyházak anyakönyvezték. Kötelezővé tették a polgári házasságkötést, valamint szabályozták, hogy az eltérő vallású házastársak születendő gyermekei milyen felekezethez tartozzanak. Engedélyezett lett az is, hogy az állampolgár akár egyik felekezethez se tartozzon. Az izraelita a keresztényekkel egyenjogú (bevett) vallás lett, valamint lehetővé vált újabb egyházak alapítása is.

Ezek a 125 évvel igen jelentősnek számító liberális reformok megmozgatták és megosztották a korabeli társadalmat. Leginkább természetesen a katolikus egyház ellenezte évszázados jogainak csorbítását. A politikusok is megosztottak voltak a kérdésben, sokan nem tudták vallásos érzéseikkel összeegyeztetni a reformokat, és/vagy nem akartak az aulikus arisztokrácia befolyásával szembeszállni. Az egyházpolitikai kérdés ideiglenesen a konzervatív-liberális tengely mentén rendezte át az alapvetően a közjogi kérdés kapcsán szerveződő magyar parlamenti pártokat, és a kultúrharc végén (éppen a katolikus egyház jogainak védelmére) megalakult a Katolikus Néppárt.

Miért pont ekkor zajlott a kultúrharc? Miként sikerült a Wekerle-kormánynak véghezvinnie a reformjavaslatokat? Egyházjogi és teológiai szempontból milyen aggályokat vetettek fel a törvényjavaslatok, hogyan próbáltak védekezi az egyházak? Mennyiben rendeződött át a politikai paletta? Mi vitte rá a mélyen vallásos Ferenc Józsefet, hogy végül szentesítse a törvényeket? Milyen szerepet játszott Kossuth Lajos állásfoglalása, valamint a pont a parlamenti vita közben bekövetkezett halála? Milyen társadalmi átalakulások követték az egyházpolitikai törvénykezést? Ezeket és ehhez hasonló kérdéseket fognak az est szereplői boncolgatni.

Helyszín: VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, 1093 Budapest, Zsil utca 2–4.

Időpont: 2020. március 3. (kedd) 18 óra

Az eseményről fénykép- és videofelvétel készül, amelyeket honlapunkon közreadunk, és archivált formában is évekre visszamenőleg elérhetővé teszünk.

 

Az esemény megvalósítását az NKA támogatja.

NKA logo 8

 

 

 

 

Meghívó

letöltés PDF-ben

Képek az eseményről

Sajtómegjelenések

2020.03.03

Magyar Hírlap

archivált PDF
2020.03.05

Magyar Hírlap

archivált PDF