Rácz János írása

2020. április 30.

A mai Liszt Ferenc repülőtér története 1950 május 7-én kezdődött; ekkor adták át ünnepélyesen a ferihegyi repülőteret. A háború utáni újjáépítés során született meg az a ferihegyi repülőtér, amely a magyarországi polgári repüléstörténet legnagyobb bázisává vált. Már a harmincas évek végén elhatározták, hogy a területen polgári-katonai célú repülőteret létesítenek. Az elkezdett építkezést, a tervek megvalósítását a 2. világháború megakadályozta, ráadásul a súlyos bombázásoknak köszönhetően 1945 után szükségesé vált az addig megkezdett építkezések rekonstrukciója. A meglévő tervek alapján részben elkészült az utasforgalmi épület, megépültek az üzemeltetéshez szükséges létesítmények, és az akkor még 2500 méter hosszú betonozott futópályát is átadták. Az építkezést a Kőbányai Középítési Nemzeti Vállalat kezdte meg 1949. áprilisában. Éppen ezért lényegesnek tartották és kiemelték, hogy alig egy év alatt sikerült befejezniük a munkát; azért ez – bár nem hangoztatták – nem azt jelentette, hogy a tervek szerint minden épület teljesen elkészült volna.

A korszellemnek megfelelően elképzelhetetlen volt a légiközlekedés megszervezése a Szovjetunió nélkül. A polgári légiközlekedés magyar zászlóshajója, a MALÉV jogelődje, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság 1946. március 29-én született meg. Ám ekkor még a budaörsi repülőteret használták a MASZOVLET gépei. Ez a társaság felelt a belföldi és külföldi légiközlekedés megvalósításáért; a belföldi légipostát is lebonyolította.

A magyar politikai vezetés óriási összegeket költött a ferihegyi repülőtér üzembehelyezésére. A korabeli sajtócikkekből némi ízelítőt kaphatunk az ünnepségről. Az ünnepélyes átadás politikai esemény volt. 1950-ben a Rákosi-rendszer minden szempontból áthatotta a magyar társadalmat; a szovjet típusú magyar kommunista diktatúra reprezentánsai közül Gerő Ernő vezette az MDP küldöttségét az átadón. A korszaknak megfelelő ornamentika díszitette az új repülőteret. „Vörös zászlóerdőben álló munkások”, Lenin, Sztálin és Rákosi hatalmas képei elmaradhatatlan részét képezték az ünnepségnek. Megerősítendő a munkásállam illúziót, az „élcsapat” az MDP PB szereplése mellett egy az építkezésen dolgozó kőműves is beszédet tartott. A SZOT elnöke is tiszteletét tette az eseményen. A beszédek erősítették az esemény politikai jellegét. A sajtó megőrizte számunkra a legfontosabb gondolatokat, amelyeket a cikk végén csatolva is olvashatók. Kiemelték a Szovjetunió szerepét a reptér megépítésében, hangsúlyozták, hogy Moszkva segítsége nélkül nem lett volna lehetséges a létesítmény megvalósítása.

A szovjetek is jelen voltak az avatáson; a két nép „barátságát” „összetartozását” jelképzendő, a szokásoknak megfelelően mindkét ország himnusza elhangzott. A MASZOVLET vezérigazgatója Andrej Bocskarov rakétát lőtt fel, ezzel nyitották meg hivatalosan is a ferihegyi repülőtért. Beszédében kiemelte, hogy a létesítményeket rövid idő alatt sikerült befejezni, és a szocializmus sikeres építésének bizonyítékául szánták a ferihegyi repülőtér átadó ünnepségét.

„Felavatták a ferihegyi repülőteret  

Vasárnap délelőtt ünnepélyesen átadták a forgalomnak a ferihegyi közforgalmi repülőteret. A gyönyörűen újjáépített repülőtér épületét Lenin Sztálin és Rákosi elvtársak hatalmas képei, vörös- és nemzetiszínű lobogók ékesítik. A repülőtér avatására megjelent Gerő Ernő elvtárs vezetésével a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének több tagja és Dobi István miniszterelnök vezetésével a kormány több tagja. Tarján Endre üdvözlő beszéde után Markovics István kőműves, a repülőteret építő munkások nevében köszöntötte a megjelenteket, majd elmondotta: a hazánk felszabadításának évfordulójára tett munkafelajánlások során a repülőtér dolgozói 17 napi munkamegtakarítást értek el 24.000 forint értékben. Ezután Bebrits Lajos elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter beszélt. — Nemcsak újjáépítést végeztünk — mondotta —, hanem lényegesen újat_ is teremtettünk. Bevontuk a repülőforgalomba Győr, Szombathely, Siófok, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc városokat, összeköttetést teremtettünk a nagy Szovjetunió és a népi demokratikus országok fővárosaival is. Saját erőnkből nem lettünk volna képesek a magyar légiközlekedést megteremteni. Mint mindenben, úgy itt is a Szovjetunió jött segítségünkre. Arra törekszünk, hogy az ötéves tervben valamennyi nagy városunkat bekössük a légijáratokba.  Megvalósítjuk, hogy nemcsak személyeket, hanem minél nagyobb mennyiségben árut is szállíthassunk, hogy a földművelés és gyógykezelés szolgálatába is állítsuk repülőgépjeinket.  Bocskarov Andrej elvtárs, a MASZOVLET vezérigazgatója a következőket mondta:  — A ferihegyi repülőtér első részének ilyen rövid idő alatt történt befejezése egyik bizonyítéka a szocializmus sikeres építésének Magyarországon —Bizonyítéka annak a nagy figyelemnek is, amelyet a Magyar Népköztársaság kormánya a polgári légiforgalom fejlődésének szentelt. A repülőgép, mint a legmodernebb, leggyorsabb és legkényelmesebb közlekedési eszköz, nagy szerepet játszik az ország népgazdaságának fejlődésében. A MASZOVLET vezérigazgatója rakétalövéssel üzembe helyezte a repülőteret. Ezután a repülőtér építkezésénél kitűnt 11 élmunkást próbarepülésre vitték, majd a meghívottak megtekintették az épület belső berendezéseit. A légi-utasforgalom Budaörs helyett hétfő reggeltől kezdve indult meg.”

(Szabad Nép, 1950. május 9.)

 

„Átadták a forgalomnak az új ferihegyi repülőteret

[…]
A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Tarján Endre elvtárs, a közlekedés- és postaügyi minisztérium légiközlekedési főosztályának vezetője üdvözölte az ünnepség részvevőit, majd rövid beszédében rámutatott arra, hogy  az új repülőtér a Szovjetunió baráti segítségének, a dolgozó magyar nép építő lendületének eredménye. Markovics István kőműves a repülőteret építő munkások nevében beszélt. Elmondotta, hogy felszabadításunk ötödik évfordulójára tett munkafelajánlások során a repülőtér dolgozói 17 napi munkamegtakarítást értek el. Ígéretet tett dolgozótársai nevében, hogy továbbra is jó munkával harcolnak az ötéves terv megvalósításáért. Bebrits Lajos elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter mondott ezután ünnepi beszédet. — A népi demokrácia teremtette meg — mondotta a többi között — a rendszeres járatokat Budapest és a vidéki városok között. A népi demokrácia teremtette meg a légvonalakat felszabadítónk, a nagy Szovjetunió és a népi demokratikus országok fővárosai felé. A mindinkább szaporodó légijáratok indítására és befogadására a budaörsi repülőtér már nem telelt meg és a ferihegyi repülőteret kellett helyébe sürgősen megépíteni. — Saját erőnkből nem lettünk volna képesek a magyar légiközlekedést megteremteni. Mint mindenben, úgy itt is a Szovjetunió jött segítségünkre. Szovjet-magyar vállalkozás létesült, a MASZOVLET. A repülőtér építésénél hatalmasan érvényesült a szovjet segítség, műszaki útmutatással és tanáccsal a repülőtér munkájának befejezését lényegesen hamarabb elvégezhettük. A magyar mérnökök és munkások is képességük és erejük legjavát adták a repülőtér építéséhez. — Repülőtereink és repülőgépjeink a szocialista fejlődést szolgálják. Az ötéves tervben valamennyi nagyvárosunkat bekötjük a légiforgalomba. Arra törekszünk, hogy nemcsak személyeket, hanem minél nagyobb mennyiségben árut is szállíthassunk, hogy a földművelés és a gyógykezelés szolgálatába is állítsuk repülőgépjeinket.

(Népszava, 1950. május 9.)

 

Kép forrása: Fortepan