Kiss Dávid írása

2020. május 14.

A 60-as évek második felére és a 70-es évtizedre tovább fejlődött Magyarországon a polgári védelem rendszere, illetve részletesebben kidolgozták a rendkívüli időszakban teendő feladatokat.

     Időközben egységes szervezetbe tömörítették a hátországvédelemmel foglalkozó alakulatokat, ide tartozott a polgári védelem is, és a munkásőrséget is bevonták az esetleges feladatokba, így vegyvédelmi alegységeket szerveztek a testületen belül. Míg korábban a nagyobb városokra koncentráltak, a későbbieken a kisebb településekre is nagyobb figyelmet fordítottak, hiszen több esetben a kitelepítés célterületei ezek lettek volna, ugyanakkor az ország élelmiszerellátásban is rájuk hárult volna a kiemelt szerep, de nem csak az élelmiszer biztosításában, hanem az élelmiszerbiztonság garantálása is lényegesnek számított. Ennek során fontos lett volna az élelmiszerek szennyezésének megakadályozása. A mellékelt újságcikk is jól szemlélteti mindezt. Érdekes, hogy biológiai fegyverek bevezetése során például himlővel is számoltak, ami ellen ugyan volt oltás, de nagyobb mennyiségű alkalmazása esetén attól tartottak, hogy a kialakított immunitás nem lesz elegendő. 1975-ben a biológiai fegyverek alkalmazásának a teljes tiltását nemzetközi egyezményben szabályozták, ezt összesen 183 ország írta alá, de az ellenőrzés módjáról nem rendelkeztek. Az ABV-fegyverek bevetése esetén a kárhely körbezárása, a sebesültek ellátása, a személyek és tárgyak mentésítése lett volna a legfontosabb feladat. A hadrendben jelentős számú kórház felállításával számoltak a sérültek kezelésére.

      Lényeges kiemelni, hogy a korszakban a fenti elgondolások stb. keretén belül tudták kezelni a járványvédelmet is. Egy-egy magyarországi járványnál, így például száj-és körömfájás, vagy az 1973-ban Olaszországban kirobbant kolerajárvánnyal kapcsolatban is a részben a fent kidolgozott eljárásokat, terveket alkalmazták. Ez utóbbinak az országba kerülését sikerült megakadályozni, az akkor nem túl nagyszámú hazaérkezőt a letenyei általános iskolában különítették el, míg a helyi kisebb járványokat igyekeztek lokalizálni, a körbezárt területeken be- és kiléptető rendszert vezettek be.

       A polgári védelem és a védekezés rendszerének a kidolgozása mellett ennek anyagi alapjainak biztosítását is meg kellett tervezni. Lényegessé váltak a gazdaságmozgósítási tervek, vagyis a gazdaság háborús időszakra történő átállítása, ennek során bizonyos termékek, például lőszer, hadi felszerelés gyártása. Ebbe tartozott a háborús készletgazdálkodás kialakítása is, amelynek során megfelelő, állandó készletet biztosítottak a stratégiailag fontos anyagokból a gazdaság működéséhez, vagy jelen esetben mentesítés ellátásához.

1975 04 29 Zalai 1

 

Kép forrása: vasarhelyanno.hu