Rácz János írása

2020. május 18.

1920. május 18-án, ma éppen száz évvel ezelőtt született Karol Józef Wojtyła, akit ma már Szent II. János Pál pápaként emlegetnek világszerte. Pápasága mindenképpen mérce lett, szokás hozzá hasonlítani a XX. századi elődöket és különösen a XXI századi utódokat. A hír, hogy 1978. október 16-án Karol Józef Wojtyła lengyel bíborost pápává választották, érdekes reakciókra sarkallta a magyar sajtót. Lengyel pápa megválasztása kihívást jelentett a kommunista világ, különösen a kelet-közép-európai csatlósállamok számára.

A legfontosabb napilapok rövid kommentár nélküli hírekben közölték a tényt. Pusztán azt emelték ki, hogy több, mint négyszász évig csak olasz származású pápákat választottak. Jól jellemzi a helyzetet, hogy ezzel szemben a vajdasági Magyar Szó azt is megemlítette, hogy a krakkói érseket 58 éves korában választották pápává, ezzel a legfiatalabb pápaként foglalta el Szent Péter trónját. A Népszabadság szerkesztőségében annyira sem tartották fontosnak a hírt, hogy a címlapon szerepeltessék az eseményt, csak a harmadik oldalon szántak neki összesen három sort. Effajta pár soros írásokat közöltek a magyar lapok; II. János Pál beiktatási ünnepségére azonban külön magyar delegáció is érkezett az örök városba.

A Magyar Hírlapban röviden összefoglalást olvashatunk a magyar küldöttségről. „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a kormány képviseletében […] Rómába utazott Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Palotás Rezső, hazánk olaszországi nagykövete Rómában csatlakozik a delegációhoz. Az ünnepi alkalmon a magyarországi római katolikus egyházat Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke vezetésével püspökkari delegáció képviseli.”

Valószínűleg a kommunista blokkot teljesen készületlenül érte a krakkói bíboros érsek megválasztása, ám a magyarok számára legfontosabb kérdés a Mindszenty-ügy megoldása már régebben megtörtént, az egykori bíboros, hercegprímás halála végképp pontot tett a kérdésre. II. János Pál antikommunista hírében állt. Ez nem sok jót jelentett, különösen a Szovjetunióra és a pápa származási országára, Lengyelországra nézve. Később az 1980. évi lengyelországi események, a Szolidaritás mozgalom megalakulása, komoly hatást gyakoroltak a pápára.

Nem véletlen, hogy egyesek szerint éppen ezért bizonyosnak veendő a merénylő Mehmet Ali Ağca vallomása: a pápa ellen 1981-ben elkövetett akcióban benne volt a KGB és a bolgár titkosszolgálat keze is.

II. János Pál megválasztása a magyar emigráció egy része számára új kor kezdetét jelezte, amelyre ráadásul, pontosan egy héttel október 23-a előtt került sor. A Californiai Magyarság című újságban hírt közöltek a helyi Szabadságharcos Szövetség az 56-os évfordulón megtartott megemlékezéséről. Az új pápaválasztás és az 56-os forradalom gyakorlatilag összekapcsolódott.

A Los Angelesben rendezett eseményen „Dolinszky János rövid üdvözlő beszédében utalt az ünnepség hármas feladatára: 1. Emlékezés az 56-os időkre, 2. A szovjet csapatok kivonásának követelése, mert jogtalanul tartják megszállva Magyarországot, 3. A lengyel származású új pápa, II. János Pál ünneplése, mert megválasztása új kor kezdetét jelenti.”

Az Amerikai-Kanadai Magyar Életben is értékelték a Vatikánban történteket; a cikk szerint Cyrus Vance amerikai külügyminiszter azt állította, a szovjetek dühükben a falra másztak, amikor megtudták, hogy lengyel származású pápát választottak.

Új idők kezdődtek az Apostoli Szentszék életében: II. János Pál kijelentette, hogy a Vatikán vissza kívánja állítani a formális diplomáciai kapcsolatokat a kelet-európai kommunista államokkal. Bár Jugoszláviával és Kubával addig is voltak ilyen kapcsolatok, ám ez azt jelentette, hogy új impulzust kapott a Vatikán és a kommunista szatellit államok, megszállt országok kapcsolatrendszere. A rendszerváltozás igazi előszele, a régóta várt békés megszabadulás előhírnöke volt a száz éve született Karol Józef Wojtyła bíboros pápává választása, amely kétségtelenül egy új korszak nyitányát jelezte hívőknek és nem hívőknek egyaránt.

Végezetül néhány korabeli cikk:

„II. János Pál pápát október 22-én, vasárnap iktatják be ünnepélyesen tisztségébe — közölték a Vatikánban. Mint elődjét, I. János Pált, őt sem koronázzák meg. A beiktatási ünnepség után az új pápa misét pontifikál. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a következő üdvözletét intézte II. János Pál pápához:

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében jókívánságaimat fejezem ki abból az alkalomból, hogy megválasztották a Római Katolikus Egyház pápájának. Reméljük, hogy Őszentsége irányításával a katolikus egyház továbbra is tevékenyen részt vállal az emberiséget legközvetlenebbül érintő sorskérdések megoldásában: az enyhülés és a leszerelés ügyének előmozdításában. a népek békés jövőjének biztosításában.

(Vasárnap iktatják be az új pápát. Losonczi Pál üdvözlete, Esti Hírlap, 1978. október 18.1.)

„II. János Pál, az újonnan megválasztott katolikus egyházfő pénteken fogadta a Vatikánban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. Beszédében, vázolva a katolikus egyház és az egyházi állam törekvéseit a nemzetközi kapcsolatok terén, a pápa különös figyelmet szentelt a fejlődő országoknak nyújtandó támogatásnak és a Vatikán más államokhoz fűződő kapcsolatainak, amelyeket — mint mondta — erősíteni kíván a jövőben is. »Az egyház igyekszik része lenni a társadalmi életnek és arra törekszik, hogy hozzájáruljon a népek és az országok fejlődéséhez, hogy a maga eszközeivel szolgálja a békét és a társadalmi igazságosságot« — hangsúlyozta«.  (MTI) II. János Pál ünnepélyes beiktatására a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a kormány képviseletében pénteken Rómába utazott Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Palotás Rezső, hazánk olaszországi nagykövete Rómában csatlakozik delegációhoz.  Az ünnepi alkalmon a magyarországi római katolikus egyházat Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke vezetésével püspökkari delegáció képviseli.”

(Állami és egyházi küldöttség utazott Rómába /MTI, AP/ Magyar Hírlap 1978. október 21. 3.)


„[…] Huszonkettedik ízben rendezte a Szabadságharcos Világszövetség L.A. Szervezete Szabadságharcos Emlékünnepélyét a múlt vasárnap a MacArthur Parkban levő emlékműnél, melynek kb. 600 résztvevője volt.  A professzionista nívón álló program percnyi pontossággal zeneszámokkal kezdődött HIDEG ISTVÁN 25 tagú hollywoodi stúdiózenekarát JACK FEIERMAN vezényelte, minden számuk kimagasló zenei élményt nyújtott. DOLINSZKY JÁNOS rövid üdvözlő beszédében utalt az ünnepség hármas feladatára:
1. Emlékezés az 56-os időkre, 2. A szovjet csapatok kivonásának követelése, mert jogtalanul tartják megszállva Magyarországot, 3. A lengyel származású új pápa, II. János Pál ünneplése, mert megválasztása új kor kezdetét jelenti. Az orosz csapatok kivonását követelte egy magasra kifeszített fehér transzparens, melyen fekete betűkkel ez állt: END SOVIET OCCUPATION OF HUNGARY!”

(A Szabadságharcos Világszövetség nagyszabású emlékünnepélye, Californiai Magyarság 1978. október 27. 5.)