Noszkó-Horváth Mihály írása

2020. június 15.

A rendszerváltoztatást megelőzően elszenvedett sérelmek orvoslása miatt megalkotott kárpótlási jogszabályok alapján indult kárpótlási eljárásokat (a sérelem típusához igazodva) két alapvető típusba sorolhatjuk. Ezek: a magántulajdon elvétele miatti vagyoni és a szabadságelvonás vagy az életelvesztése miatt megítélhető személyi kárpótlás.

Magyarországon a vagyoni sérelmek orvoslására több jogszabály született,  közülük kiemelkedik a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény, valamint a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény. A két törvény alapján részleges kárpótlás illette meg azon természetes személyeket, akiknek magántulajdona az állam által 1939. május 1-jétől a rendszerváltoztatásig bezárólag alkotott, – a törvények mellékletében taxatíve felsorolt – jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett. Az arra jogosultak kárpótlási jegyben kapták meg a részükre megítélt összeget.

A személyi kárpótlás alap jogszabálya az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény. Ennek értelmében kárpótlás illette meg – a törvény szerinti feltételekkel – azokat a személyeket, illetve hozzátartozóikat, akiket 1939. március 11. és 1989. október 23. között életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak. A kérelmek benyújtására a későbbiek során több jogszabály is lehetőséget adott, de voltak hivatalból indult kárpótlási eljárások is. A kárpótlásra jogosultak választásuktól függően kárpótlási jegy vagy életjáradék formájában járó juttatásban részesültek, de meghatározott esetekben egy összegben járó forint kifizetés is kárpótlásként szolgált.

A rendszerváltoztatás kori politikai szereplőknek egyik nagy érdeme volt, hogy a múltbéli sérelmek orvoslására is gondoltak. Ez nehéz feladat elé állította a törvényhozókat, hiszen a sérelmet elszenvedők és hozzátartozóik mind erkölcsileg, mind anyagilag elvárták a kárpótlásukat. Minden elvárásnak azonban nem lehetett eleget tenni. Az ország teherbíró képessége miatt valamennyi, múltban történt sérelmet lehetetlen volt orvosolni, továbbá az elszenvedett sérelmek természete (pl.: élet elvesztése), vagy a tulajdoni viszonyok sajátosságai miatt az „eredeti állapot” helyreállítását szintén nem lehetett megvalósítani. Ezt már a jogalkotók is tudták, ezzel együtt fontosnak tartották, hogy legalább részlegesen ugyan, de történjen meg az elszenvedett kárnak valamilyen „pótlása”.

Napjainkban, vagyis a kárpótlás folyamatának lezárásakor már nem az a kérdés, hogy miért, kinek és mennyi kárpótlást kellene megállapítani, hanem az, hogy mit kezdjünk a kárpótlás örökségével. A hagyaték tárgya ugyanis tudományos értelemben felbecsülhetetlen és vitathatatlan, hogy ennek legnagyobb része a kárpótlási eljárások során keletkezett iratanyag. A dokumentumok sorsa sokáig rendezetlen volt, 2015-ben azonban jogszabály módosítások eredményeként az akkori kárpótlási hatóságként működő Igazságügyi Hivatal kárpótlási iratokra vonatkozó irattárazási, archiválási feladatait átvette a VERITAS Történetkutató Intézet, amely az iratanyag maradandó értékű iratainak kezelésére a levéltári törvényben meghatározott állami szaklevéltárat kezdett működtetni. A mára már új elnevezésű intézményben, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárban több mint 13 000 iratfolyóméternyi kárpótlással kapcsolatos iratanyagot őrzünk, és megkezdtük az iratok tudományos célú feldolgozását. Jelen tanulmány e munkafolyamat közben született, és célja, hogy ízelítőt adjon arról, milyen speciális, érdeklődésre számot tartó források találhatóak az irat együttesben.

A bemutatott konkrét iratok egy átlagosnak nevezhető kárpótlási ügyből kerültek kiemelésre. Egy volt szovjet hadifogoly kért és kapott kárpótlást az elszenvedett szabadságkorlátozása miatt. Az alábbiakban ismertetett két dokumentum a sérelem igazolásául szolgált. Az első a kérelmező saját kézzel írt levele, amelyben pontosan beszámol a fogság helyéről és idejéről, a második pedig a fogságból hazatért katonák részére kiállított orvosi vizsgálati lap. A forrásokat szöveghűen, az elírások és a helyesírási hibák változatlanul hagyásával közlöm.

I.

1990.05.h 14.

[……………….] vóltt hadifogoly született 1923. 09. h 19. [….] anyja neve […..]

Mint sorozot katona bevonultam ezerkilencszáznegyvennégy szeptember kilencedikén Bélapátfalvára a huszonötös hegyivadász zászlóaljhoz, vándor út voltt az egész mertt honvédségi kikébzést nemkaptunk.

Hadifogságba estem Ezerkilencszáz negyvenöt Február kilencedikén Danzig környékén. A hadifogoly időmet Litvánia fővárosában, Vilniuszban töltöttem az egyes és a kettes, és az ötös lágerba. És onnan ezerkilencszáznegyvenhét november tizenkilencedikén átszálítottak Liljutéba és onan elindultunk hazafelé ezerkilencszáznegyvennyolc július negyedikénn. És meg érkeztünk Máramarosszigetre Ezerkilencszáznegyvennyolc július tizenharmadikán. Onnan Debrecenbe és ott kaptuk meg a Hadifogoly igazolványt és ezt az orvosi és röntgen igazolást és onan ment mindneki a szélrózsa minden irányába ahová tartozott. Röviden enyit tudok irni a hazatérésemig. Ez az egy igazolványom van még a kéznél de nagyon szépen kérrem legalab ezt küldjék vissza ha az adatokhoz megfelelnek. Mert az igazolványomat amikor nyugdíjba mentem visszatartották és amikor reklamáltam azt a választ kaptam hogy ijen igazolvány kevés van a hazatérők sorában. Pedig hivatalos nyomtatvány és rávan írva hogy semijen hatóság nemtarthatja vissza.

Teljes tiszteletel

Voltt hadifogoly

[…………..]

[……….] Rákóczi F. út 1.

[………..]

Debrecenben húszforintott kaptunk a négy évre hála pénzt.

II.

ORVOSI VIZSGÁLATI LAP A HAZATÉRŐK RÉSZÉRE

Sorszám: [……..]                                                                             Kor: […………………..]

Név: [………….]                                                                                Lakóhely: […………………]

Anyja neve: [……………]

Fertőtlenítés napja: 1948. júl. 17.                             

                                                                                                          …………………………..

                                                                                                           Fertőtlenítést végző aláírása

 

1.      Általános orvosi vizsgálat az átadó, átvevő állomáson:

Vizsgálat napja:

Lelet

Intézkedés

Aláírás

VII. 17.

Foghiány

 

[………]

2.      Tüdővizsgálat

 

Elváltozás nélkül

Elváltozás

Egészségügyi vizsgálaton átment, egészséges, utazhat

3.      Malária vizsgálat:

 

gyanús

pozitív

negatív

Pecsét

[……..] Aláírás

4.      Gonorrhoea vizsg.:

 

pozitív

negatív

5.      Hatósági orvosi vizsgálat:

VII.24

Jelentkezett

VII. 28.

Jelentkezett

VIII.

-         

IX.

Munkát válalhat 1949. III. hó 1 tól

 

Figyelmeztetés.

  1. Ez a lap okirat meg kell őrizni!
  2. Minden hazatért hadifogoly a magyar határ átlépésétől számított 20 napig négynaponként jelentkezni köteles a tartózkodási helye szerint illetékes hatósági orvosnál annak a rendelőjében, illetve körlátogatása alkalmával. A vizsgálat ingyenes. A fekvőbeteg a hatósági orvost lakására kéri. Az, aki ezt a rendelkezést nem tartja be, nem részesül hadifogoly-kedvezményben.