2021. október 20.

A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, az Országgyűlés Hivatala, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Szabadságharcosokért Közalapítvány 1956-ról hatvanöt esztendő után címmel konferenciát szervez. A jelenlevőket Szakály Sándor főigazgató és Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszönti. A VERITAS Intézet munkatársai közül előadást tart Rácz János Az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményei és a nemzetközi helyzet, Kiss Dávid A párt hadserege. A „BM-be oltott ÁVH”, valamint Farkas Judit Antónia Az amerikai emberek meghallották a magyarok segélykiáltását 1956-ban címmel. További előadók a szakma elismert képviselői: M. Kiss Sándor, Horváth Miklós, Földváryné Kiss Réka, Feitl Írisz, Galambos István és Szekér Nóra.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényeken való részvétel feltétele a védettségi igazolvány bemutatása és az érvényes védelmi rendszabályok betartása.

Jelentkezni EZEN A LINKEN név, születési hely és idő, valamint személyazonosító okmány számának megadásával lehet.

Felhívjuk a tisztelt közönség figyelmét, hogy a helyszínen dohányzásra nincs lehetőség.

A konferencia élőben is látható ezen a linken.

Helyszín: Országház, Főrendiházi ülésterem, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.

Időpont: 2021. október 20. (szerda) 10 óra

Kép forrása: Cultura.hu

 

Egy nép nemzetté vált

 

A XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye 1956 volt, és a forradalom és szabadságharc üzenete ma is meghatározó és fontos – mondta Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója az 1956-ról hatvanöt esztendő után című konferenciát megnyitó beszédében. Az 1956-oseseményekre a VERITAS Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint a Szabadságharcosokért Közalapítvány közös konferenciával emlékezett.

Szakály Sándor szerint 1956-ban az emberek tisztességes, önálló és független Magyarországot akartak. Ekkor „egy nép nemzetté vált”. Az emberek rájöttek, hogy nem elfogadható az a rendszer, amelyet egy idegen hatalom kényszerített rájuk. Csakis akkor lehet egy ország szabad és független, ha saját maga dönt a sorsáról. A VERITAS főigazgatója hozzátette: 1956-ban társadalmi állapottól függetlenül szinte mindenki egyetértett a „ruszkik haza!” jelszó tartalmával. Ma is meghatározó az önálló, független Magyarország léte – mondta Szakály Sándor.

A rendezvény fővédnökének, Kövér László gondolatait – a Házelnök hivatalos külföldi útja miatt – Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója tolmácsolta: „1956 magyarjai azt üzenik a XXI. századnak, hogy a nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem erőforrás.” Kövér László az 1956-os forradalmat az egyszerű, hétköznapi magyar emberek forradalmának nevezte. Szerinte 1956 hősei „olyan rendszerrel szálltak szembe, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán és az önbecsülést romboló megalázáson alapult. Ez volt a szovjet kommunizmus, amelynek Magyarország nem önszántából vált a részévé” – üzente a konferenciának Kövér László.

Rácz János, a VERITAS tudományos munkatársa előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy mikor kezdődött a forradalom? Hol volt a fordulópont? Sztálin 1953-as halálakor? Hruscsovnak a XX. Kongresszuson elmondott beszéde alkalmából? Vagy esetleg Rákosi 1956. júliusi leváltásakor? Az előadó szerint ezen események egymásra épülve fejtették ki hatásukat.

M. Kiss Sándor, a RETÖRKI tudományos főigazgató-helyettese Nagy Imre snagovi naplóját idézve kimutatta, hogy a mártírsorsú miniszterelnök nézetei nem változtak, ugyanúgy gondolkodott a forradalom leverése után is, mint a bukás előtt.

Horváth Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora előadásában a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának nemzetközi hátteréről beszélt. Eszerint 1955 végétől 1957. május 27-ig „minden jogi alap nélkül tartózkodott Magyarország területén a szovjet Különleges Hadtest”, melyet október közepén a lengyel események miatt helyeztek harckészültségbe. Ezért tudott a Budapest körül félkaréjban állomásozó négy hadosztálynyi fegyveres erő október 23-án olyan gyorsan a magyar főváros ellen vonulni. Zsukov marsall ráadásul még aznap három tartalékhadosztályt is útnak indított, kettőt Kárpátaljáról, egyet pedig Romániából. Horváth Miklós kijelentette: a forradalmat végül két hadseregcsoport verte le. Nem csak a bevetett erők nagysága alapján kell ezt háborúnak nevezni, hanem azért is, mert maga Hruscsov is így mondta. Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke a forradalom vidéki eseményeiről beszélt. Szerinte 1956 nyarán-őszén a falvakban káosz uralkodott. A vidék nem alkotott homogén tömböt, a társadalmi ellenállás ennek ellenére mégis vidéken gyújtotta meg a forradalom lángját, és az utolsó parazsak is vidéken hunytak ki.

A délutáni ülésszakon Kiss Dávid, intézetünk tudományos munkatársa a BM-be oltott ÁVH című előadásában azt a folyamatot ismertette, ahogyan a különböző belbiztonsági szervek állományába átmentik az 1953-ban titkos határozattal feloszlatott államvédelmi hatóság egykori tagjait.  Kiss Dávid a párt hadseregének 1956 utáni szerepe kapcsán kiemelte: „az állomány a megtorlásban jelenős szerepet kapott”.

Feitl Írisz, az Országgyűlési Múzeum kutatásvezetője előadásában bemutatta az Egy sortűz nyomában. A Kossuth tér és az Országház 1956-ban című, frissen megjelent tanulmánykötetet, majd Galambos István, a NEB tudományos főmunkatársa a munkástanácsok szerepéről beszélt. Kifejtette: a munkástanácsok mindvégig az őket megválasztó munkásokat képviselték és nem fogadták el a Párt irányító szerepét. „Politikai folyamatokat alakító szereplők voltak. A munkásönállóság megőrzéséért küzdöttek, november negyedike után ezen gondolat egyedüli képviselőjeként” – mondta.

Farkas Judit, a VERITAS tudományos munkatársa előadásában az amerikai civil humanitárius segítségnyújtás történetének egyik kiemelkedő epizódját mutatta be, melynek fókuszában egy fiatal amerikai ügyvéd egyszemélyes akciója állt. John Richardson közbenjárására az amerikai vállalatok több százezer dollár értékű segélyt nyújtottak, a légitársaságok pedig vállalták az ingyenes szállítást. A ruhákkal, kötszerekkel és élelmiszerrel kiegészült gyógyszeradomány október 31-én érkezett Budapestre.

Utolsó előadóként Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója arról beszélt, hogy a forradalom és szabadságharc eseményeit az MSZMP ellenforradalomnak minősítette, 1989-ig még a halottakat sem engedték eltemetni. A rendszerváltoztatást közvetlenül megelőző időszak retorikai alapkövét az MSZMP 1989. februári KB ülésén fektették le: olyan nemzeti megbékélést hirdettek, mely szerint „lépjünk túl a múlt sérelmein és koncentráljunk a jövőre”.

Meghívó

letöltés PDF-ben

Képek az eseményről

Sajtómegjelenések

2021.10.14

Magyar Hírlap

archivált PDF
2021.10.18

Újkor.hu

tovább a weboldalra
2021.10.20

Vasárnap

tovább a weboldalra
2021.10.20

Hír.ma

tovább a weboldalra
2021.10.20

Délmagyar

tovább a weboldalra
2021.10.20

Demokrata

tovább a weboldalra
2021.10.20

Webrádió

tovább a weboldalra
2021.10.20

Hír TV

tovább a weboldalra
2021.10.20

Gondola

tovább a weboldalra
2021.10.21

Magyar Hírlap

tovább a weboldalra
archivált PDF
2021.10.21

Sárvár Rádió

tovább a weboldalra
2021.10.21

Felvidék

tovább a weboldalra