VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
A második világháborúban Felvincen lezajlott harcok után háromnegyed évszázaddal sikerült a felvinci magyar közösségnek méltó módon emlékművet állítania a helységükben életüket vesztett honvédeknek, valamint megemlékezni a katonai és civil áldozatokról.
Forrás: Nagyenyed.ro
Egy Pest megyei falu, Tápiógyörgye határában terült el a helybeliek által Pokoltanya névvel illetett tanyavilág, ahol az elmúlt századfordulótól mintegy száz család alakította ki lakhelyét és folytatott mezőgazdasági tevékenységet. A tanyarendszer virágzásának a szocializmus államosítási hulláma, kényszerintézkedések sorozatai, valamint a villamos energia bevezetésének elmaradása vetett véget. Lakói elköltöztek, földjüket és házaikat eladták. Az itt kialakult mikrovilág mindennapjait tárja az olvasók elé a tápiógyörgyei helytörténész, Németh Csaba által írt, a Pokoltanya története című kötet. E művet mutatja be Anka László munkatársunk a Tápiógyörgyei Torockó Baráti Társaság szervezésében rendezett eseményen. Helyszín: 2767 Tápiógyörgye, Művelődési ház, Szent István tér 1. Időpont: 2018. szeptember 1. (szombat) 14 óra
Kép forrása: Vasútállomások
Idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg a Kőbányai Rendvédelmi Napokat az Óhegy parkban. Az ország legnagyobb rendészeti nyílt napján a VERITAS Történetkutató Intézet is képviselteti magát. Időpont: 2018. szeptember 1. (szombat) 9 óra. Tovább a linkre…
1938. augusztus 15-én kapta meg csapatzászlaját a Magyar Királyi 3. Szent István Honvéd Gyalogezred Székesfehérvár városától. Az 80 évvel ezelőtti évforduló kapcsán, az ezrednap alkalmából ünnepi megemlékezést szervez Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. Beszédet mond Cser-Palkovics András polgármester és Babucs Zoltán hadtörténész. A résztvevők közösen koszorúzzák meg az 1941 és az 1945 között elhunyt katonák emléktábláját a Budai úti egykori laktanya falán. A Szent István 3. Honvéd Gyalogezred Hagyományőrző Egyesület nevében Rangel István elnök, míg a Honvéd Hagyományőrző Egyesület nevében Szakály Sándor elnök és Lévai Miklós nyugállományú ezredes, a Fejér megyei Szervezet elnöke helyezi el az emlékezés virágait.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Nagyszülő-unoka programja keretén belül augusztus folyamán az unokával érkező nagyszülők ingyenesen tekinthetik meg a kiállításokat, és csütörtökönként plusz programban is részük lehet. Augusztus 2-án és 23-án a száz éve elsüllyedt Szent István csatahajót ismerhetik meg a Tengeri kalandozás Őfelsége hajójával című program keretén belül. További részletek
Megjelent a Kelet-Közép-Európa politikai és gazdasági fordulatai a rövid XX. században című, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a VERITAS Történetkutató Intézet által az idén áprilisban közösen szervezett konferenciájának előadásait tartalmazó kötete. A könyv tartalmazza Dévavári Zoltán (Az illúzió erőszaka – Az első délszláv állam politikatörténete a parlamentarizmus időszakában /1918-1929/), Marinovich Endre (Nemzetközi gazdasági kapcsolatok a tervutasításos rendszerben) és Sáringer János (A centenáriumát ünneplő önálló magyar külügyi igazgatás emlékezete és a magyar diplomácia) tanulmányait. Tartalomjegyzék (PDF)
Csíkszereda polgármesteri hivatala az első világháború végződésének századik évfordulója alkalmával kiadta a Székelyföld és a nagy háború. Tanulmánykötet az első világháború centenáriuma alkalmából című kötetet. (Szerk. Orbán Zsolt, Csíkszeredai Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2018.) A könyvben Ujváry Gábor Erdély szerepe a 20. század első felének magyar kulturális politikájában című tanulmánya is olvasható.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Külügyi és Külgazdasági Intézet szervezésében Schőberl Márton kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár, Martonyi János, volt külügyminiszter, Bába Iván főszerkesztő és Sáringer János adminisztratív főszerkesztő bemutatják a Diplomáciai Lexikon – A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve című kötetet. Helyszín: Külügyi és Külgazdasági Intézet, 1016 Budapest, Bérc utca 13–15. Időpont: 2018. július 16. (hétfő) 14 óra. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, ami a hatkult@mfa.gov.hu címen lehetséges.
„A lexikon átfogja a külkapcsolatok és a diplomácia teljes spektrumát, ezért a kettős cím. Egyszerre lexikon és kézikönyv. 11 fejezetből áll, amelyek a következők: külügyi igazgatás, konzuli igazgatás, nemzetközi jog, biztonságpolitika, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, Európai Unió, kulturális diplomácia, sportdiplomácia, protokoll, diplomáciai konvenciók, a magyar diplomácia jeles alakjai (Magyarország külügyminiszterei valamint jeles diplomatái). A fejezeti beosztás lexikonszerű, vagyis a szócikkek alfabetikus sorrendbe vannak rendezve (fejezetenként mintegy 100-120 szócikk, szócikkenként mintegy 1000 leütés). A könyv elején egy teljes címszólista segíti a tájékozódást a lexikonban. A szócikkek szerzői – mintegy ötven szerző – a különböző nemzetközi szakterületek jeles szakértői, külügyi szakemberek, diplomaták, a külkapcsolatok elemzői, rangos tudósok, egyetemi oktatói. A lexikon teljes terjedelme mintegy 1,6 millió leütés, több, mint 700 oldal. Célközönsége a külügyek, külkapcsolatok iránt érdeklődő olvasó, a külügyi vonatkozású tárgyakat tanuló egyetemi hallgató valamint a külügyi szakember, diplomata. A kötet az államigazgatás különböző, de nemzetközi területtel összefüggő dolgozók, vezetők számára megkerülhetetlen kézikönyv. A kiadvány egyedülálló a magyar könyvkiadásban. Külügyi témában ilyen igényű átfogó kiadvány még nem jelent meg. Az elmúlt időszakban megjelent kézikönyvek legfontosabbika”.
Forrás: Bookline.hu
Részletek: Külügyi és Külgazdasági Intézet
Kovács Kálmán Árpád 2018. július 19-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott előadást az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány által támogatott nyári egyetemen Wien als kulturelle Vermittlungsort für Ungarn von der Aufklärung bis zum Niedergang der Habsburgermonarchie (A kultúraközvetítő Bécs a felvilágosodástól a Habsburg Monarchia bukásáig) címmel. Munkatársunk az 1887-ben elkészült bécsi Mária Terézia emlékmű magyar alakjai kapcsán a Ferenc József-i időszak kulturális fejlődésének tereziánus gyökereiről beszélt.
Lukács István és Majoros István szerkesztésében jelent meg a Közép-európai arcképcsarnok, 20. század című tanulmánykötet az ELTE-BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék gondozásában. A könyvben Ligeti Dávid munkatársunk Békepárti külügyminiszter a Nagy Háború árnyékában. Gróf Ottokar Czernin élete és pályafutása címmel tett közzé tanulmányt.
„Magyarország Bécsben” címmel művelődéstörténeti útikönyv jelent meg az Árgyélus Kiadó gondozásában. A kötet szerzője Ujváry Gábor.
Kétségtelen, hogy a Magyarország 1918 előtti, történelmi határain kívül eső városok közül nemcsak politikai és gazdasági, de kulturális értelemben is Bécs gyakorolta a legnagyobb hatást. A több mint ezeregyszáz esztendőre visszatekintő érintkezéseket olyan házassághoz lehetne hasonlítani, amely az ifjúkori kapcsolat (történelmi léptékkel mérve: a honfoglalástól 1526-ig terjedő időszak) után köttetett (1526-ban). Civakodással és békülésekkel volt teli (1526 és 1918 között), majd válással végződött ugyan (1918), ám ez nem a két fél akaratát tükrözte, sokkal inkább a férjet és a feleséget sem kedvelő ismerősök beavatkozásának eredménye volt. A bonyolult viszonyrendszer úgy is leírható, mint a szeretet és a gyűlölködés küzdelme (főleg a 17. század és az 1848 végétől 1860-as évek elejéig tartó szakasz), vagy éppen a kölcsönös érdekek felismerésén alapuló kiegyezéseknek (leginkább az 1711–1840-es évek első fele, illetve 1867–1918) a története. A kötődések azonban mindig erősebbnek bizonyultak a szakítással fenyegető törekvéseknél. A modern Európa kialakulásának korában, 1526 és 1918 között egy olyan államközösségben éltünk – ahogy az Osztrák–Magyar Monarchia jelmondata kifejezte: elszakíthatatlanul és elválaszthatatlanul (indivisibiliter ac inseparabiliter) –, amely a mai európai berendezkedés egyik mintájául szolgált. (Részlet a kötet bevezetőjéből.)
A reprezentatív album ennek a történeti kapcsolatnak a Bécsben ma is látható emlékeit mutatja be 264 oldalon, gyönyörű fotókkal, rövid ismertető szövegekkel. A kötet kulturális kalauzként is használható, három útvonaltervet is javasol a magyar múlt bécsi nyomait kutató érdeklődőknek.
Leleplezték a Szovjet Megszállás Áldozatainak Emlékművét. Az Óbudán felállított 14 méteres gránitobeliszket Orbán Viktor avatta fel. Az eseményen részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, a VERITAS Intézet Tanácsadó Testületének elnöke, valamint Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) elnöke, az emlékmű kezdeményezője.
Kép forrása: hirado.hu (MTI, Koszticsák Szilárd)
Szakály Sándor főigazgató kiemelkedő szakmai tevékenységének értékeléseként az Emberi Erőforrások Minisztériuma elismerő oklevelét vehette át Kásler Miklós minisztertől.
Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság hírlevele (2018/296)
Anka László munkatársunk az első világháborús emlékévhez kapcsolódóan Az európai hegemónia törekvések és az első világháború és A Párizs környéki békék és a trianoni békeszerződés címmel tart előadást a Mezőkövesden szervezett tanári továbbképzésen (Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness, 3400 Mezőkövesd Fülemüle utca 2.). Időpont: 2018. június 8. (péntek) 10, valamint 14 óra.
Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat 2018-ban Hermann Róbertet, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesét, a VERITAS Intézet kutatócsoport-vezetőjét, történészt, egyetemi tanárt választotta Díszpolgárául. A Hegyvidék Díszpolgára kitüntető cím átadásának ünnepi rendezvényét május 31-én (csütörtökön) 18 órakor rendezik a MOM Kulturális Központ kupolatermében.(1123 Budapest, Csörsz utca 18.).
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat mai közgyűlésén a közelmúltban elhunyt Tőkéczki László alelnök utódjául Szakály Sándor történészt, intézetünk főigazgatóját, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát választották.
Magyar Idők, 2018. május 31. (letölthető PDF)
Magyar Hírlap, 2018. május 30. (letölthető PDF)
Megjelent a Protestáns hősök című könyvsorozat harmadik kötete. A Faggyas Sándor által szerkesztett Félszáz portré az elmúlt fél évezred magyar történelméből alcímet viselő opusban munkatársaink – Anka László, Gali Máté, Hermann Róbert, Kovács Kálmán Árpád, Ligeti Dávid, Rácz János, Szakály Sándor és Veszprémy László Bernát – is több szócikkel vannak jelen.
A nagyváradi Szacsvay Akadémia és az Erdélyi Múzeum-egyesület Az erdélyi magyarság 100 éve háromrészes konferenciasorozat első ülésszakán Az első negyedszázad címmel május 7-én és 8-án konferenciát szervezett Kolozsváron. Előadást tartott többek közt Borsi-Kálmán Béla történész, műfordító (A magyar és a román nacionalizmus. Néhány tipológiai észrevétel), Benkő Levente történész, szerkesztő (Magyarok elhurcolása 1944 őszén Romániában), Bárdi Nándor történész (Az Országos Magyar Párt és ellenzéke), Hunyadi Attila Gábor történész (Az erdélyi szövetkezeti mozgalom, 1919–1940), Tóth-Bartos András történész (A magyar kormány birtokpolitikája Észak-Erdélyben, 1940–1944).
Anka László a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány meghívására A magyar állam újjászervezése az első világháború után címmel tart előadást akkreditált továbbképzésben résztvevő pedagógusok számára. Helyszín: Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness, 3400 Mezőkövesd, Fülemüle utca 2. Időpont: 2018. május 5. (szombat) 8.30 óra, 11.15 óra és 14.45 óra.
A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság Szakralitás kortárs költészetünkben „Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér…” címmel rendezi a XXVIII. Berzsenyi Helikon Napokat. Az eseményt Szakály Sándor nyitja meg, majd köszöntőt mond Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere és Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója. Helyszín: Helikon Kastélymúzeum, 8360 Keszthely, Kastély u. 1. Időpont: 2018. május 4.. (péntek) 10.45.
Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság honlapja
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szervezésében levetítik a Rákosi Mátyás száműzetésben című magyar dokumentumfilmet. Rákosi Mátyás 1956. július 26-án hagyta el Magyarországot, felesége társaságában. Távozását átmenetinek gondolta, s éppen ezért csak a legszükségesebb holmikat csomagolta be a gyógykezelés idejére. Az, hogy soha többé nem térhet vissza Magyarországra, meg sem fordult a fejében. Ám miként az később bebizonyosodott, az egykoron rettegett főtitkár életének utolsó 15 esztendejét Magyarországtól távol, a legkülönbözőbb szovjet városokban, falvakban töltötte. A moszkvai elvtársak először a kellemes éghajlatú, ám Moszkvától biztonságos távolságra, mintegy 1400 km-re elhelyezkedő Krasznodart jelölték ki a Rákosi-házaspár tartózkodási helyéül. Az idős házaspár 1962 szeptemberében 4000 km-t utazott újabb szálláshelyére, Tokmakba. Tekintettel Rákosi gyorsan romló egészségi állapotára, 1965 novemberében az MSZMP Politikai Bizottsága – Brezsnyev előzetes jóváhagyásával – engedélyt adott arra, hogy egy jobb klímájú, de Moszkvától továbbra is biztonságos távolban lévő városba, Arzamaszba költözhessen. Innen egy év múlva Gorkijba települtek át. Rákosi Mátyás 1970 novemberében szívinfarktust kapott, 1971 januárjában pedig veseműtéten esett át. Február 5-én hunyt el, 79 éves korában. Ezzel 15 éven át tartó szovjetunióbeli „gyógykezelése” véget ért.
Bartal Csaba dokumentumfilmjében eddig soha nem látott mozgóképek láthatók, amelyek Rákosi Mátyás szovjetunióbeli száműzetése során készültek. A 8 mm-es, hang nélküli, többnyire színes felvételeket a világ elől eldugott első titkár őt meglátogató családtagjai rögzítették 1959 és 1968 között – Rákosi száműzetésének éppen aktuális állomásain.
Időpont: 2018. május 2. (szerda) 17 óra
Helyszín: ÁBTL aulája, 1067 Budapest, Eötvös utca 7.
A Könyvfesztiválon Kiss Dávid és Pap Zsolt a Líra standjánál dedikálják A Munkásőrség című interjúkötetüket április 21-én, szombaton délelőtt.
Anka László Az európai hegemónia-törekvések és az első világháború, valamint A Párizs környéki békék és a trianoni békeszerződés címmel tart előadást a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány által tanároknak szervezett továbbképzésen. Helyszín: Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness, 3400 Mezőkövesd, Fülemüle utca 2. Időpont: 2018. április 20. (péntek) 10 óra, illetve 14 óra.
Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag címmel nyílt emlékkiállítás az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. A tárlat anyagának zömét, a legszebb darabokat még a múzeum első igazgatója, Laczkó Dezső gyűjtötte 1903–1914 között. Ezek java családtagok, rokonok ajándéka, így kiemelt értékkel bíró műtárgy. A kiállítást S. Perémi Ágota múzeumigazgató és Hermann Róbert nyitotta meg. „A kiállításban nagyon jól tükröződik az, hogy az országos események miként értek el ide és milyen módon jelentek meg hirdetményeken, falragaszokon, legyen szó akár az első miniszterelnöki körlevélről vagy a császári-királyi kiáltványokról” – mutatott rá munkatársunk.
1968 Magyarországon - Miért hagytuk, hogy így legyen? címmel jelent meg Tóth Eszter Zsófia és Murai András kötete. „A 20. század második felének egyik legtöbbször hivatkozott évszáma: 1968. Tekinthetünk rá úgy, mint határkőre, a második világháború utáni időszak meghatározó esztendejére, amely felforgatta a világot, és fordulópontja lett a nyugati demokráciáknak. De fordulópont lett a keleti blokkban is: ez a prágai tavasz éve, a remény eltiprásáé... 1968 a lázadás és az erőszakhullám esztendeje is, amikor meggyilkolták Martin Luther Kinget és Robert Kennedyt. De ez az az év, amikor Magyarország kicsit fellélegzett, mintha a szabadság szele itt is éreztette volna a hatását: új filmek, új termékek, új gondolatok formálódtak, majd jött a feketeleves: Csehszlovákia lerohanása...” – olvasható az opusról a Libri honlapján.
Hadi és más nevezetes történetek. Tanulmányok Veszprémy László tiszteletére címmel vaskos kötet jelent meg Kincses Katalin Mária szerkesztésében, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadásában. A könyvben olvasható Hermann Róbert Egy hiányzó fejezet – Kazinczy Lajos hadosztályparancsnoki tevékenysége 1849 februárjában; Szakály Sándor A magyar királyi honvéd tisztikar és a „zsidókérdés”, 1938–1942; valamint Veszprémy László Bernát Adalékok a fajvédelem történetéhez. Levelek Lendvai István hagyatékából című tanulmánya.
