VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
Kovács Kálmán Árpád 2018. július 19-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott előadást az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány által támogatott nyári egyetemen Wien als kulturelle Vermittlungsort für Ungarn von der Aufklärung bis zum Niedergang der Habsburgermonarchie (A kultúraközvetítő Bécs a felvilágosodástól a Habsburg Monarchia bukásáig) címmel. Munkatársunk az 1887-ben elkészült bécsi Mária Terézia emlékmű magyar alakjai kapcsán a Ferenc József-i időszak kulturális fejlődésének tereziánus gyökereiről beszélt.
Lukács István és Majoros István szerkesztésében jelent meg a Közép-európai arcképcsarnok, 20. század című tanulmánykötet az ELTE-BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék gondozásában. A könyvben Ligeti Dávid munkatársunk Békepárti külügyminiszter a Nagy Háború árnyékában. Gróf Ottokar Czernin élete és pályafutása címmel tett közzé tanulmányt.
„Magyarország Bécsben” címmel művelődéstörténeti útikönyv jelent meg az Árgyélus Kiadó gondozásában. A kötet szerzője Ujváry Gábor.
Kétségtelen, hogy a Magyarország 1918 előtti, történelmi határain kívül eső városok közül nemcsak politikai és gazdasági, de kulturális értelemben is Bécs gyakorolta a legnagyobb hatást. A több mint ezeregyszáz esztendőre visszatekintő érintkezéseket olyan házassághoz lehetne hasonlítani, amely az ifjúkori kapcsolat (történelmi léptékkel mérve: a honfoglalástól 1526-ig terjedő időszak) után köttetett (1526-ban). Civakodással és békülésekkel volt teli (1526 és 1918 között), majd válással végződött ugyan (1918), ám ez nem a két fél akaratát tükrözte, sokkal inkább a férjet és a feleséget sem kedvelő ismerősök beavatkozásának eredménye volt. A bonyolult viszonyrendszer úgy is leírható, mint a szeretet és a gyűlölködés küzdelme (főleg a 17. század és az 1848 végétől 1860-as évek elejéig tartó szakasz), vagy éppen a kölcsönös érdekek felismerésén alapuló kiegyezéseknek (leginkább az 1711–1840-es évek első fele, illetve 1867–1918) a története. A kötődések azonban mindig erősebbnek bizonyultak a szakítással fenyegető törekvéseknél. A modern Európa kialakulásának korában, 1526 és 1918 között egy olyan államközösségben éltünk – ahogy az Osztrák–Magyar Monarchia jelmondata kifejezte: elszakíthatatlanul és elválaszthatatlanul (indivisibiliter ac inseparabiliter) –, amely a mai európai berendezkedés egyik mintájául szolgált. (Részlet a kötet bevezetőjéből.)
A reprezentatív album ennek a történeti kapcsolatnak a Bécsben ma is látható emlékeit mutatja be 264 oldalon, gyönyörű fotókkal, rövid ismertető szövegekkel. A kötet kulturális kalauzként is használható, három útvonaltervet is javasol a magyar múlt bécsi nyomait kutató érdeklődőknek.
Leleplezték a Szovjet Megszállás Áldozatainak Emlékművét. Az Óbudán felállított 14 méteres gránitobeliszket Orbán Viktor avatta fel. Az eseményen részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, a VERITAS Intézet Tanácsadó Testületének elnöke, valamint Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) elnöke, az emlékmű kezdeményezője.
Kép forrása: hirado.hu (MTI, Koszticsák Szilárd)
Szakály Sándor főigazgató kiemelkedő szakmai tevékenységének értékeléseként az Emberi Erőforrások Minisztériuma elismerő oklevelét vehette át Kásler Miklós minisztertől.
Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság hírlevele (2018/296)
Anka László munkatársunk az első világháborús emlékévhez kapcsolódóan Az európai hegemónia törekvések és az első világháború és A Párizs környéki békék és a trianoni békeszerződés címmel tart előadást a Mezőkövesden szervezett tanári továbbképzésen (Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness, 3400 Mezőkövesd Fülemüle utca 2.). Időpont: 2018. június 8. (péntek) 10, valamint 14 óra.
Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat 2018-ban Hermann Róbertet, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesét, a VERITAS Intézet kutatócsoport-vezetőjét, történészt, egyetemi tanárt választotta Díszpolgárául. A Hegyvidék Díszpolgára kitüntető cím átadásának ünnepi rendezvényét május 31-én (csütörtökön) 18 órakor rendezik a MOM Kulturális Központ kupolatermében.(1123 Budapest, Csörsz utca 18.).
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat mai közgyűlésén a közelmúltban elhunyt Tőkéczki László alelnök utódjául Szakály Sándor történészt, intézetünk főigazgatóját, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát választották.
Magyar Idők, 2018. május 31. (letölthető PDF)
Magyar Hírlap, 2018. május 30. (letölthető PDF)
Megjelent a Protestáns hősök című könyvsorozat harmadik kötete. A Faggyas Sándor által szerkesztett Félszáz portré az elmúlt fél évezred magyar történelméből alcímet viselő opusban munkatársaink – Anka László, Gali Máté, Hermann Róbert, Kovács Kálmán Árpád, Ligeti Dávid, Rácz János, Szakály Sándor és Veszprémy László Bernát – is több szócikkel vannak jelen.
A nagyváradi Szacsvay Akadémia és az Erdélyi Múzeum-egyesület Az erdélyi magyarság 100 éve háromrészes konferenciasorozat első ülésszakán Az első negyedszázad címmel május 7-én és 8-án konferenciát szervezett Kolozsváron. Előadást tartott többek közt Borsi-Kálmán Béla történész, műfordító (A magyar és a román nacionalizmus. Néhány tipológiai észrevétel), Benkő Levente történész, szerkesztő (Magyarok elhurcolása 1944 őszén Romániában), Bárdi Nándor történész (Az Országos Magyar Párt és ellenzéke), Hunyadi Attila Gábor történész (Az erdélyi szövetkezeti mozgalom, 1919–1940), Tóth-Bartos András történész (A magyar kormány birtokpolitikája Észak-Erdélyben, 1940–1944).
Anka László a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány meghívására A magyar állam újjászervezése az első világháború után címmel tart előadást akkreditált továbbképzésben résztvevő pedagógusok számára. Helyszín: Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness, 3400 Mezőkövesd, Fülemüle utca 2. Időpont: 2018. május 5. (szombat) 8.30 óra, 11.15 óra és 14.45 óra.
A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság Szakralitás kortárs költészetünkben „Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér…” címmel rendezi a XXVIII. Berzsenyi Helikon Napokat. Az eseményt Szakály Sándor nyitja meg, majd köszöntőt mond Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere és Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója. Helyszín: Helikon Kastélymúzeum, 8360 Keszthely, Kastély u. 1. Időpont: 2018. május 4.. (péntek) 10.45.
Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság honlapja
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szervezésében levetítik a Rákosi Mátyás száműzetésben című magyar dokumentumfilmet. Rákosi Mátyás 1956. július 26-án hagyta el Magyarországot, felesége társaságában. Távozását átmenetinek gondolta, s éppen ezért csak a legszükségesebb holmikat csomagolta be a gyógykezelés idejére. Az, hogy soha többé nem térhet vissza Magyarországra, meg sem fordult a fejében. Ám miként az később bebizonyosodott, az egykoron rettegett főtitkár életének utolsó 15 esztendejét Magyarországtól távol, a legkülönbözőbb szovjet városokban, falvakban töltötte. A moszkvai elvtársak először a kellemes éghajlatú, ám Moszkvától biztonságos távolságra, mintegy 1400 km-re elhelyezkedő Krasznodart jelölték ki a Rákosi-házaspár tartózkodási helyéül. Az idős házaspár 1962 szeptemberében 4000 km-t utazott újabb szálláshelyére, Tokmakba. Tekintettel Rákosi gyorsan romló egészségi állapotára, 1965 novemberében az MSZMP Politikai Bizottsága – Brezsnyev előzetes jóváhagyásával – engedélyt adott arra, hogy egy jobb klímájú, de Moszkvától továbbra is biztonságos távolban lévő városba, Arzamaszba költözhessen. Innen egy év múlva Gorkijba települtek át. Rákosi Mátyás 1970 novemberében szívinfarktust kapott, 1971 januárjában pedig veseműtéten esett át. Február 5-én hunyt el, 79 éves korában. Ezzel 15 éven át tartó szovjetunióbeli „gyógykezelése” véget ért.
Bartal Csaba dokumentumfilmjében eddig soha nem látott mozgóképek láthatók, amelyek Rákosi Mátyás szovjetunióbeli száműzetése során készültek. A 8 mm-es, hang nélküli, többnyire színes felvételeket a világ elől eldugott első titkár őt meglátogató családtagjai rögzítették 1959 és 1968 között – Rákosi száműzetésének éppen aktuális állomásain.
Időpont: 2018. május 2. (szerda) 17 óra
Helyszín: ÁBTL aulája, 1067 Budapest, Eötvös utca 7.
A Könyvfesztiválon Kiss Dávid és Pap Zsolt a Líra standjánál dedikálják A Munkásőrség című interjúkötetüket április 21-én, szombaton délelőtt.
Anka László Az európai hegemónia-törekvések és az első világháború, valamint A Párizs környéki békék és a trianoni békeszerződés címmel tart előadást a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány által tanároknak szervezett továbbképzésen. Helyszín: Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness, 3400 Mezőkövesd, Fülemüle utca 2. Időpont: 2018. április 20. (péntek) 10 óra, illetve 14 óra.
Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag címmel nyílt emlékkiállítás az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. A tárlat anyagának zömét, a legszebb darabokat még a múzeum első igazgatója, Laczkó Dezső gyűjtötte 1903–1914 között. Ezek java családtagok, rokonok ajándéka, így kiemelt értékkel bíró műtárgy. A kiállítást S. Perémi Ágota múzeumigazgató és Hermann Róbert nyitotta meg. „A kiállításban nagyon jól tükröződik az, hogy az országos események miként értek el ide és milyen módon jelentek meg hirdetményeken, falragaszokon, legyen szó akár az első miniszterelnöki körlevélről vagy a császári-királyi kiáltványokról” – mutatott rá munkatársunk.
1968 Magyarországon - Miért hagytuk, hogy így legyen? címmel jelent meg Tóth Eszter Zsófia és Murai András kötete. „A 20. század második felének egyik legtöbbször hivatkozott évszáma: 1968. Tekinthetünk rá úgy, mint határkőre, a második világháború utáni időszak meghatározó esztendejére, amely felforgatta a világot, és fordulópontja lett a nyugati demokráciáknak. De fordulópont lett a keleti blokkban is: ez a prágai tavasz éve, a remény eltiprásáé... 1968 a lázadás és az erőszakhullám esztendeje is, amikor meggyilkolták Martin Luther Kinget és Robert Kennedyt. De ez az az év, amikor Magyarország kicsit fellélegzett, mintha a szabadság szele itt is éreztette volna a hatását: új filmek, új termékek, új gondolatok formálódtak, majd jött a feketeleves: Csehszlovákia lerohanása...” – olvasható az opusról a Libri honlapján.
Hadi és más nevezetes történetek. Tanulmányok Veszprémy László tiszteletére címmel vaskos kötet jelent meg Kincses Katalin Mária szerkesztésében, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadásában. A könyvben olvasható Hermann Róbert Egy hiányzó fejezet – Kazinczy Lajos hadosztályparancsnoki tevékenysége 1849 februárjában; Szakály Sándor A magyar királyi honvéd tisztikar és a „zsidókérdés”, 1938–1942; valamint Veszprémy László Bernát Adalékok a fajvédelem történetéhez. Levelek Lendvai István hagyatékából című tanulmánya.
Jelen vagy múlt idő – 1848 kultusza címmel szerveznek kerekasztal beszélgetést a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2018. március 14-én (szerdán) délután 6 órakor. Beszélgetőtársak: Csorba László történész, egyetemi tanár, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója, Hermann Róbert és Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi igazgatója.
Magyar Nemzet (2018. március 10.)
Ma 19 órától Hermann Róbert A Görgei-életrajz problémái címmel tart előadást a Bécsi kapu téri evangélikus templom kápolnájában (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 28.).
Magyar Nemzet (2018. március 10.)
Heti Válasz (2018. március 8.)
Magyarország köztársasági elnöke március 15-e alkalmából Gergely András professor emeritusnak, a VERITAS Intézet Dualizmus-kori Kutatócsoport volt vezetőjének a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést ítélte oda. A kitüntetést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta át a Vigadóban. Köszönjük Gergely Andrásnak a velünk töltött éveket és munkáját.
Kiátkozott katonák címmel kétnapos megemlékezést szervez március 4–5-én a budapesti Lengyel Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar, a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete, a Nemzeti Emlékezet Intézete és a Nemzedék Egyesület közreműködésével. A Honi Hadseregre (lengyelül: Armia Krajowa) első alkalommal emlékeznek meg Magyarországon. Az esemény védnöke Kovács Orsolya, Magyarország varsói nagykövete és Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete.
A VERITAS Intézet és a Facultas Humán Gimnázium közötti együttműködés jegyében a gimnáziumban VERITAS-szakkör szerveződött. A szakkörben intézetünk munkatársai előadásokat tartanak a történelem iránt érdeklődő diákok számára. A második félévben Ligeti Dávid, Rácz János, Kovács Kálmán Árpád és Schwarczwölder Ádám beszélnek tényekről, eseményekről, történelmi személyekről. Tovább a linkre
Gali Máté kollégánk 2018. február 9-én vette át doktori oklevelét az Eszterházy Károly Egyetemen. Munkatársunk tavaly szeptemberben nyerte el summa cum laude minősítéssel a doktori fokozatot Berzeviczy Albert élete és munkássága (1853-1936) című értekezésével. Témavezetője Romsics Ignác volt. Gali Máté számára a doktori oklevelet Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Egyetem rektorhelyettese adta át.
Megkezdődött a Szent István Király Múzeum VárosKép – Székesfehérvár a 20. században című kiállításához kapcsolódó tematikus programsorozat az Országzászló téri épületben. Szerdán a történelemtanárok ismerkedhettek meg a Székesfehérvár fejlődését a Kiegyezéstől a rendszerváltozás hajnaláig bemutató kiállítással, valamint a tárlat múzeumpedagógiai programját is ismertették. (...)
Márciusban Tóth Eszter Zsófia (VERITAS Történetkutató Intézet): Miért szeretjük, miért nem? Élet a Kádár-kori lakótelepeken című vetített képes előadását láthatja az érdeklődő közönség.
Szakály Sándor a Facultas Humán Gimnázium meghívására előadást tartott a Magyar Királyi Csendőrség történetéről. „A Csendőrség feladata Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartásának és a közrendnek a biztosítása volt, megalapításától, vagyis 1881-től, a II. világháború végén bekövetkezett feloszlatásáig” – tudhatták meg a történelem iránt érdeklődő diákok a VERITAS főigazgatójától.
MÁLENKIJ ROBOT – GUPVI Északkelet-Magyarországról elhurcolt áldozatok névsora (1944–1945) címmel jelent meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont műhelye kiadásában a „magyar nemzet 20. századi történetének egyik legtragikusabb, évtizedekig tabuként kezelt eseményének” emléket állító kötet. A kiadvány „a történelmi Magyarország északkeleti térségéből (vagyis a mai Kárpátaljáról és a vele határos Ung-vidék, Csonka-Bereg, Szatmár területéről), 1944–1945-ben elhurcolt és a málenkij robot áldozatainak névsorát tartalmazza”.
A Magyar Napló kiadásában Szakály Sándorral készült interjúk és beszélgetések kötete jelent meg Múltunkról és jelenünkről címmel. „Nemzeti ünnepeink azért vannak, hogy méltósággal idézzük meg azok emlékét, akik egykori tettei nélkül más lenne ma nemzetünk. ’56-ban egy másik Magyarországot szeretett volna ez a nemzet. Nagy Imre soha nem tagadta meg kommunista mivoltát, de az utolsó pillanatban, amikor az eszme és a nemzet között kellett választania, ő a nemzetet választotta. Én nem megyek más sírját meggyalázni, mert más a meggyőződésem…” – olvasható a könyv fülszövegében.
Magyar Hírlap 2018. március 5.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, 2018. március 5.
A VERITAS Füzetek sorozatban megjelent Hollósi Gábor A pozsonyi hídfő. A magyar – csehszlovák Határrendező Bizottság tárgyalásai (1947–1949) című kötete. „Az 1947. évi párizsi békeszerződéssel Magyarország területe tovább csökkent, a trianoni határokhoz képest három, Pozsonyhoz közeli településsel lett kisebb. Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún, Rajka és Bezenye szerepelt a tervezetben, végül azonban Csehszlovákia csak az első három községet kapta meg” – olvashatjuk az opus fülszövegében.
Testvéred minden magyar címmel jelent meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a nemzeti összetartozásról szóló gondolatokat tartalmazó könyve. A kötetben a magyar kultúra, politika és tudomány személyiségei szólalnak meg, többek közt Csibi Krisztina, Duray Miklós, Fekete György, Jankovics Marcell, Szili Katalin stb. Interjú készült Szakály Sándorral, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójával is.
Az Emberi sorsok Szibériától Szardíniáig – hadifogoly magyarok a nagy háborúban című multimédiás vándorkiállítás január 28-ig látogatható a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Balsai István. dr. Dienes-Oehm Egon. dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László, dr. Szívós Mária, és dr. Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő határozatot... Közéleti vita során sem sérthető meg az emberi méltóság
