VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
Jelen vagy múlt idő – 1848 kultusza címmel szerveznek kerekasztal beszélgetést a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2018. március 14-én (szerdán) délután 6 órakor. Beszélgetőtársak: Csorba László történész, egyetemi tanár, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója, Hermann Róbert és Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi igazgatója.
Magyar Nemzet (2018. március 10.)
Ma 19 órától Hermann Róbert A Görgei-életrajz problémái címmel tart előadást a Bécsi kapu téri evangélikus templom kápolnájában (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 28.).
Magyar Nemzet (2018. március 10.)
Heti Válasz (2018. március 8.)
Magyarország köztársasági elnöke március 15-e alkalmából Gergely András professor emeritusnak, a VERITAS Intézet Dualizmus-kori Kutatócsoport volt vezetőjének a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést ítélte oda. A kitüntetést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta át a Vigadóban. Köszönjük Gergely Andrásnak a velünk töltött éveket és munkáját.
Kiátkozott katonák címmel kétnapos megemlékezést szervez március 4–5-én a budapesti Lengyel Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar, a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete, a Nemzeti Emlékezet Intézete és a Nemzedék Egyesület közreműködésével. A Honi Hadseregre (lengyelül: Armia Krajowa) első alkalommal emlékeznek meg Magyarországon. Az esemény védnöke Kovács Orsolya, Magyarország varsói nagykövete és Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete.
A VERITAS Intézet és a Facultas Humán Gimnázium közötti együttműködés jegyében a gimnáziumban VERITAS-szakkör szerveződött. A szakkörben intézetünk munkatársai előadásokat tartanak a történelem iránt érdeklődő diákok számára. A második félévben Ligeti Dávid, Rácz János, Kovács Kálmán Árpád és Schwarczwölder Ádám beszélnek tényekről, eseményekről, történelmi személyekről. Tovább a linkre
Gali Máté kollégánk 2018. február 9-én vette át doktori oklevelét az Eszterházy Károly Egyetemen. Munkatársunk tavaly szeptemberben nyerte el summa cum laude minősítéssel a doktori fokozatot Berzeviczy Albert élete és munkássága (1853-1936) című értekezésével. Témavezetője Romsics Ignác volt. Gali Máté számára a doktori oklevelet Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Egyetem rektorhelyettese adta át.
Megkezdődött a Szent István Király Múzeum VárosKép – Székesfehérvár a 20. században című kiállításához kapcsolódó tematikus programsorozat az Országzászló téri épületben. Szerdán a történelemtanárok ismerkedhettek meg a Székesfehérvár fejlődését a Kiegyezéstől a rendszerváltozás hajnaláig bemutató kiállítással, valamint a tárlat múzeumpedagógiai programját is ismertették. (...)
Márciusban Tóth Eszter Zsófia (VERITAS Történetkutató Intézet): Miért szeretjük, miért nem? Élet a Kádár-kori lakótelepeken című vetített képes előadását láthatja az érdeklődő közönség.
Szakály Sándor a Facultas Humán Gimnázium meghívására előadást tartott a Magyar Királyi Csendőrség történetéről. „A Csendőrség feladata Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartásának és a közrendnek a biztosítása volt, megalapításától, vagyis 1881-től, a II. világháború végén bekövetkezett feloszlatásáig” – tudhatták meg a történelem iránt érdeklődő diákok a VERITAS főigazgatójától.
MÁLENKIJ ROBOT – GUPVI Északkelet-Magyarországról elhurcolt áldozatok névsora (1944–1945) címmel jelent meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont műhelye kiadásában a „magyar nemzet 20. századi történetének egyik legtragikusabb, évtizedekig tabuként kezelt eseményének” emléket állító kötet. A kiadvány „a történelmi Magyarország északkeleti térségéből (vagyis a mai Kárpátaljáról és a vele határos Ung-vidék, Csonka-Bereg, Szatmár területéről), 1944–1945-ben elhurcolt és a málenkij robot áldozatainak névsorát tartalmazza”.
A Magyar Napló kiadásában Szakály Sándorral készült interjúk és beszélgetések kötete jelent meg Múltunkról és jelenünkről címmel. „Nemzeti ünnepeink azért vannak, hogy méltósággal idézzük meg azok emlékét, akik egykori tettei nélkül más lenne ma nemzetünk. ’56-ban egy másik Magyarországot szeretett volna ez a nemzet. Nagy Imre soha nem tagadta meg kommunista mivoltát, de az utolsó pillanatban, amikor az eszme és a nemzet között kellett választania, ő a nemzetet választotta. Én nem megyek más sírját meggyalázni, mert más a meggyőződésem…” – olvasható a könyv fülszövegében.
Magyar Hírlap 2018. március 5.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, 2018. március 5.
A VERITAS Füzetek sorozatban megjelent Hollósi Gábor A pozsonyi hídfő. A magyar – csehszlovák Határrendező Bizottság tárgyalásai (1947–1949) című kötete. „Az 1947. évi párizsi békeszerződéssel Magyarország területe tovább csökkent, a trianoni határokhoz képest három, Pozsonyhoz közeli településsel lett kisebb. Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún, Rajka és Bezenye szerepelt a tervezetben, végül azonban Csehszlovákia csak az első három községet kapta meg” – olvashatjuk az opus fülszövegében.
Testvéred minden magyar címmel jelent meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a nemzeti összetartozásról szóló gondolatokat tartalmazó könyve. A kötetben a magyar kultúra, politika és tudomány személyiségei szólalnak meg, többek közt Csibi Krisztina, Duray Miklós, Fekete György, Jankovics Marcell, Szili Katalin stb. Interjú készült Szakály Sándorral, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójával is.
Az Emberi sorsok Szibériától Szardíniáig – hadifogoly magyarok a nagy háborúban című multimédiás vándorkiállítás január 28-ig látogatható a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Balsai István. dr. Dienes-Oehm Egon. dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László, dr. Szívós Mária, és dr. Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő határozatot... Közéleti vita során sem sérthető meg az emberi méltóság
Szakály Sándor főigazgató együttműködési megállapodást írt alá Tóth Tiborral, a Facultas Humán Gimnázium igazgatójával. „Jelen együttműködési megállapodás keretében a Felek kölcsönösen segíteni kívánják egymás szakmai munkáját tekintettel arra, hogy a VERITAS számára fontos, hogy már középiskolás korban a diákok megszeressék a történelem tudományt, és a tehetséges diákok számára lehetőség nyíljon elmélyülni abban, míg a Facultas Humán Gimnázium humán jellegére tekintettel fontosnak tartja, hogy a társadalomtudományokban minél szélesebb körben lehetőséget biztosítson tanulói számára a gimnáziumi tananyagon felüli kiegészítő ismeretek megszerzésére” – olvasható a megállapodásban. Az esemény ünnepélyességét emelte Vattamány Zsolt kerületi polgármester jelenléte.
Vezsenyi Péter A reformáció öröksége Erzsébetvárosban című kötetét Kovács Kálmán mutatta be. Munkatársunk szerint „a helytörténeti kutatások árnyalni tudják, sőt akár módosíthatják is a nagy képet. A kötetben a két protestáns nagy felekezet mellett helyet kaptak a baptisták is, akik a magyar kultúrát tovább színesítették, s jelentőségüket nem szabad lebecsülni”.
A Szépmíves Kiadónál megjelent Kiss Dávid és Pap Zsolt A munkásőrség című kötete. Németh Miklós és Pozsgay Imre egy kötetben! Mellettük pedig Mayer Péter, Markovics Ferenc, Arató István, Kajli Béla, Kerezsi István és még sokan mások. Ismert, közismert és kevésbé ismert nevek egy beszélgetőkönyvben, amely a munkásőrség történetét öleli fel. A szerzők megfogalmazásában: több szempontból sem hagyományos interjúkötetet készítettünk, vállalva ennek előnyeit és hátrányait egyaránt. Köszönhető volt ez annak is, hogy a könyv megírását megelőzte egy, a testület teljes történetét feldolgozó kétrészes, összesen közel egyórás dokumentumfilm elkészítése a Munkásőrség - Egy párthadsereg története címmel. A munkásőrök nehéz ládát cipelnek. Amikor letették, hogy megpihenjenek, épp arra jön János bácsi, a téesz juhásza és megkérdi: Mit cipelnek fiaim? Hadititok!, feleli az egyik munkásőr. És nagyon nehéz a láda? Már hogyne lenne nehéz, mikor tele van kézigránáttal?, válaszol az egyik munkásőr. A korabeli viccben és többek emlékezetében is úgy él a Munkásőrség, mint egy kissé esetlen, sokszor idős embereknek a gyűjtőhelye vagy klubja. De a valóságban ez egyáltalán nem így volt. Az '56-os forradalom leverését követően létrehozott szervezet feladata sokáig kizárólag a rend(szer) védelmének a biztosítása volt. A kádári állam kiépülését követően kidolgozták háborús, határőrizeti és polgári védelmi feladataikat is. A kezdetben harminc-, majd hatvanezer fős párthadsereg létszámát tekintve a korabeli Magyar Néphadseregéhez képest is jelentős volt! A rendszerváltás során a hatalom részéről felmerült a testület átmentése is, de erre végül nem került sor. A Munkásőrség felszámolását 1989-ben a teljes ellenzék követelte, leszerelésük jelentős izgalommal töltötte el a magyar társadalmat. De hogy látták mindezt a korabeli vezető politikusok, katonák, és nem utolsó sorban maguk a munkásőrök? Az interjúkötet erre próbál választ találni. Forrás: bookline.hu
December 4-én, az ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtárában bemutatják a Szabad Györggyel készült Aradtól az Országgyűlésig című interjúkötet. A könyv a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában jelent meg, az interjút 1991–1992 folyamán Pavlovits Miklós készítette. Az opust Borsodi Csaba, az ELTE BTK dékánja mutatja be. A kerekasztal-beszélgetésben részt vesznek: Borsodi Csaba, Csorba László, Miskolczy Ambrus történészek és Kónya Imre az MDF volt frakcióvezetője, volt belügyminiszter. Helyszín: ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtár, 1088, Budapest, Múzeum körút 6-8. Főépület, I. em. Időpont: 2017. december 4. (hétfő) 17 óra.
Meghívó (PDF)
A PRIMA Primissima Díj előszobájának és kiegészítő rendezvényeinek is nevezhető megyei PRIMA Díj ünnepségsorozat keretén belül a magyar tudomány kategóriában Hermann Róbert Regionális PRIMA Díjban részesült.
Az osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából az Andrássy Egyetemen kerekasztal-beszélgetést tartanak. Részt vesznek Balog Zoltán miniszter, Bába Iván volt államtitkár, irodalomkritikus, Erhard Busek, Ausztria volt alkancellárja és Karel Schwarzenberg, volt cseh külügyminiszter. Moderátor Andreas Oplatka újságíró. A beszélgetés nyelve a német. Helyszín: Andrássy Egyetem, 1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3. Időpont: 2017. november 30. (csütörtök) 18 óra.
Kovács Kálmán Árpád 2017. november 28-án a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága ajkai csoportjának meghívására a GULAG-emlékév kapcsán tarthatott előadást. Az esemény látszólag megkésett, valójában a csoport II. féléves ülésére tudta azt az előadást beütemezni, mely a tagokban a 2017. február 25-én zárult emlékév kapcsán keletkezett. Mint ilyen az Emlékév tartós hatása jeleként értékelhető. Munkatársunk alapvetően a Nehézsorsúak filmklub és a Bródy gimnáziumbeli rendkívüli történelemórák előadásait porolta le. Előadása után tartalmas beszélgetés alakult ki, melynek résztvevő tanúságát adták annak, mennyire élő történelem ez a kérdés körükben.
2017. november 28-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban díszvetítés keretein belül mutatták be telt ház előtt a Kádár.kom című magyar dokumentumfilmet, amelyben számos elismert és hiteles történész, jogász vette elő újra Kádár János személyét, rendszerének ellentmondásosságait és örökségét.
[…] A dokumentumfilm sajátossága, hogy nem csupán magyar, hanem orosz történészek meglátásait és kutatásait is beemeli, illetve megszólaltat egy volt MSZMP KB tagot is, akinek segítségével megerősítést nyerhetnek korábbi sejtelmeink. […]
„Nem véletlenül emelem ki tehát, hogy rendszerről beszélünk nem korszakról. Egy rendszert kialakítani mást jelent, mint egy korszakban élni.” (Szakály Sándor)
Forrás: ringmagazin.hu
Kovács Kálmán Árpád 2017. november 23-án Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, valamint a Veszprémi Magyarságtudományi Kutatások Műhely Állam- és nemzetstratégiai mérföldkövek I. Megegyezés Ausztria és Magyarország között – 1867 című konferencián tartotta meg Ferenc József az „apostoli király" című előadását. Ebben leszögezte, hogy a magyar királyok apostoli jogát egzakt törvényadási aktussal (becikkelyezéssel) soha sem definiálták. A történeti magyar joganyagban való kifejtései az 1471. évi XIX., az 1486. évi LIV. tc., a Verbőczi-féle Tripartitum I. könyv 11. címe, az 1553. évi IX., az 1567. évi XXX. és különösen az 1569. évi XXXVI. törvénycikkek, melyeknek jogai természetüknél fogva részint a király főfelügyeleti jogának, részint az apostoli kiváltságnak következményeiként tekinthetőek. Következőket értették alatta: 1.) az egyházról való (anyagi) gondoskodást, mely kötelezettséget 1791 után egyre inkább kiterjedő mértékben a nem katolikus felekezetekre is alkalmazhatónak tekintettek. 2.) A püspökségek az egyházi nagyobb javadalmak, valamint az egyház földesúri birtokainak királyi adományozását, az üresedésben vagy gazdátlanul lévő javak fölötti rendelkezést. 3.) A minden egyházközségre kiterjedő rendelkezési jogot, minden létező patrónusság ellenőrzési kötelezettségét. Az apostoli királyi cím előadó szerint nem lóg ki a keresztény monarchiák középkori eredetű jogfejlődési tendenciái közül. Fogalmi használata 1751-től kezdődik, hogy azután a 18. század második felétől az egyházpolitika – későbbi kifejezéssel élve – jozefinista jellegének fedőszavaivá váljon. A magyar történeti közgondolkodás Ferenc József korában (1848–1916) a magyar királyság apostoli jellegét (tévesen) az 1903-as pápaválasztással hozza összefüggésbe, amely előadó szerint nem apostoli, hanem császári vétó volt, amelynek jogérvényét a konklávé elutasította ugyan, konszenzus hiányában azonban Rampolla bíboros-vatikáni államtitkár mégis lemondott a pápai tisztségről. Az apostoli jog 1867 és 1871 között a polgári (jogegyenlőségen és felekezeti semlegességen alapuló) magyar állam kiépítésének részeként került napirendre. Az 1868. évi LIII. tc. 23. §-a elsősorban a városi kegyuraságok működésére vonatkozott, átmenetet biztosítva a feudális egyház-finanszírozásból a polgári formák megtalálásába. Az 1870-es I. vatikáni zsinat olyannyira megváltoztatta az egyházpolitikai viszonyokat, hogy Ferenc József és osztrák kormánya értelmezésében érvénytelenítette az 1855-ös konkordátumot. Bár ennek Magyarországra vonatkozó jogérvényét 1867-ben újra felálló felelős magyar kormány nem ismerte el, bizonyos rendelkezéseit egyházmegyei szinten a századvégig alkalmazták. Az infalliabilitás dogma kimondása válaszul a magyar kormány az uralkodó egyetértése mellett hallgatólagosan újra életbe léptette a placetumot (királyi egyetértési jogot). A katolikus autonómiamozgalom újjáéledése során az 1870-71. évi kongresszus ugyanakkor megmutatta, hogy az egyház hierarchikus szervezete, az apostoli királyok főkegyúri joga, a királyt illető egyházi jogoknak a felelős kormány által történő kizárólagos gyakorlása (1848. évi III. tc. 6. §) és laikus hívek által választott világi képviselet egymásba fonódó problémahalmazai kibonthatatlan gordiuszi csomóként terhelik a magyar közéletet.
November 22-én a Trianoni Szemle folyóirat legújabb, IX. évfolyam 3-4 lapszámának bemutatását tartják a Stefánia Palotában. E számban publikált intézetünk munkatársa, Ligeti Dávid is. Tanulmányának címe: Párisba járt a Károlyi Misi. Gróf Károlyi Mihály nyugati útjai a világháború előestéjén. A kerekasztal-beszélgetésen a szerkesztők vesznek részt. Moderátor és háziasszony Csűrös Csilla. A bemutatót rövid művészi előadás követi. Helyszín: Honvéd Kulturális Központ, 1143 Budapest, Stefánia út 34. Időpont: 2017. november 22. (szerda) 17.30
Kovács Kálmán Árpád 2017. november 21-én Bad Kissingenben a VI. Mitteleuropäische Archivartagung alkalmából egy aktacsomóról, az Acta Supremi Cancellarii Blümegen 1769 és 1775 közötti iratairól tartott előadást, melyek 90%-a erdélyi vonatkozású. Elmondta, hogy ebből a csomóból a nyomdából néhány héten belül kijövő könyvében (Az erdélyi valláspolitikai rendszere az 1760-70-es években) öt aktatételből tizenkét iratot használt. Magát az aktacsomót a valláspolitikán messze túlmutató jelentőségűnek találta, és rendkívül szenvedett feldolgozása során a megfelelő levéltárosi segédletek hiányában. Ezt a munkát most ő fogja elvégezni egy négyes jegyzék összeállításával: 1.) Iratok aktasorrendben az ügyek rövid regesztáival; 2.) Az iratok kronologikus sorrendben. Ezen munka során alapos aprómunkával sikerült a csomó minden datálatlan iratait is időhöz, korlátozott időszakaszhoz kötnie. 3.) Iratok aktasorrenben, mely kimutatja, hogy az erősen összezavart iratköteget a főkancellár eredetileg hét külön csomagban gyűjtötte, mely a bécsi udvart kiemelten érdeklő igazgatásterületek tematikáját is tükrözi. 4.) Név- és tárgymutató. Ezek a korszak kutatói számára adnak áttekintést arra nézve, találhatnak-e témáikba vágó fontos iratokat ebben a csomóban. Készülő tanulmányában végül egy alapos hivataltörténeti tanulmányban meg is fogja világítani a fasciculus keletkezési körülményeit, jelentőségét, megmaradásának és az Országos Levéltár állományába kerülésének történetét.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Csallóközi Zoltán főtanácsadó kíséretében látogatást tett a VERITAS Történetkutató Intézetben. A vendégeket Szakály Sándor főigazgató, Marinovich Endre főigazgató-helyettes, Ujváry Gábor intézetvezető és Megyesi Csilla titkárságvezető fogadta. A találkozón részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, a VERITAS Tanácsadó Testületének elnöke. Szakály Sándor ismertette az intézmény eddigi eredményeit, majd kitért a jelenleg futó kutatási projektekre, valamint a kutatóintézet további terveire. Semjén Zsolt elismerését fejezte ki az eddigi eredményeket illetően, és támogatásáról biztosította a VERITAS vezetőségét.
A XVII. Győri Könyvszalon keretében 2017. november 18-án, szombaton, 10 órakor könyvbemutatóval egybekötött pódiumbeszélgetést rendeznek a Győri Nemzeti Színházban. Meghívottak Jezsó Ákos, aki Megyek túlra című könyvéről, valamint Popély Gyula, aki Felvidék 1929-1939 című kötetéről beszélget Bíró Mátéval, a Magyar Napló Kiadó szerkesztőjével.
A Kádár Jánosról és a nevével fémjelzett rendszerről készült dokumentumfilmet mutatják be ma Balatonalmádiban 18 órától a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtárban. A kádár.kom című filmet az országos premier előtt láthatják a balatonalmádi nézők.
– A dokumentumfilm elkészítésével az volt a célunk, hogy értelmezhető és valós képet adjunk a diktátorról. A mű arra keresi a választ, hogy Kádár milyen körülmények között jutott hatalomra, és hogy a nevével fémjelzett rendszer mit adott Magyarországnak és mit vett el az országtól – mondta érdeklődésünkre Aradi-Beöthy Péter, aki Bodnár V. Róberttel közösen rendezte a filmet. Elmondta, a dokumentumfilm anyaga három év alatt állt össze, számos történészt megszólaltattak, emellett kordokumentumok, például híradórészletek és rendőrségi jegyzőkönyvek is helyet kaptak a filmben.
Az alkotás nem titkolt célja, hogy olyanokat is megszólítson, akiknek a Kádár-rendszer csak történelem – mondta a rendező. A mintegy másfél órás filmben közreműködik a kommunista rendszerben fontos pozíciót betöltő Berecz János, valamint Horváth Attila, Szakály Sándor, Szerencsés Károly, a szovjet levéltári anyagot kiválóan ismerő Alekszandr Sztikalin és Zinner Tibor történész – írja a mai Napló.
Makkai Béla Határon túli magyar sajtó – Trianon előtt. Bukaresti és eszéki magyar lapok az identitásőrzés és kisebbségi érdekvédelem szolgálatában (1860-1918) című kötetét Surján László és Apró István szerkesztő mutatják be. Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. Időpont: 2017. november 15. (szerda) 16 óra.
Kovács Kálmán Árpád 2017. november 15-én a Szeged-Újszegedi Református Egyházközség reformációi emlékhetén A reformáció hatásai: az ellenreformáció címen tartott előadást. Bár az ellenreformáció kifejezés helytállóságát újabban sokan kétségbe vonják, a tridenti dogmatikai határozatok, Bellarmin dogmatikája és a jezsuita kollégiumi könyvtárak protestáns könyvállománya és ezek autentikus széljegyzetei annak a megállapításnak a jogosságát bizonyítja, hogy a tárgyalandó történeti folyamat a reformációra adott reakciónak tekinthető. Ugyanígy helytálló a katolikus megújulás/reform kifejezés is, mely elsősorban lelkipásztori, missziói, erkölcsi és oktatási területeken érvényesült. A katolikus restauráció a katolikus szakirodalomban használt kifejezés. Forrásalapja az, hogy Magyarországon Pázmány óta a katolikusok a kegyúri jog alapján a volt katolikus templomok restituciójáról beszélnek, míg a protestánsok a vallásnak a templomokkal együtt való szabadságáról. Ennek oka az volt, hogy a kegyúri jogot általában (de nem mindig) az ő kárukra érvényesítették. De mi van akkor, ha a valamikori építő közösség leszármazottai nem akarnak vissza/áttérni, ezért új közösséget kell hozni a katolikus restaurációhoz?! Végezetül használatos újabban a konfesszionalizáció fogalma, vagyis hogy a 16-18. században az állam felekezeti jellege állammeghatározó tényezővé lépett elő. Ennek folyamán mindkét fél használta a társadalomszervezés és -fegyelmezés hasonló eszközeit. Hatalomkoncentrációhoz vezetett, és így tevékenyen hozzájárult a modern állam és bürokratikus-politikai eszközeinek kialakulásához. A magyar történelemben használt csendes ellenreformáció Barkóczy hercegprímás egyik 1762-es előterjesztésre megy vissza, amelyben „a magyarországi protestantizmus csendes eltemetésé"-ről értekezett. A csendesség azonban ez esetben annyit jelentett, hogy hiányoztak a lelkészek elleni nagy perek, az egyszerű hithű és hitvalló emberek és a „túlbuzgó" lelkipásztorok esetenként súlyos retorzióknak is kitehették magukat, a protestánsok pedig általában az elnyomás és csábítás legváltozatosabb eszközeinek voltak kitéve. Hogy ennek a politikának az eszközei etikailag megkérdőjelezhetőek, már Mária Terézia vallásos lelkiismerete és tanácsosainak állambölcselete előtt is nyilvánvaló volt. Az előadás meghallgatható az alábbi linken is. http://ujszeged.ref.hu/letoltes/mp3/szure20171115e.mp3
Józsefváros 240. születésnapja alkalmából Nemzeti a Józsefvárosban címmel Sávoly Tamás régi filmekből és híradókból szerkesztett és rendezett, a Nyóckerről szóló összeállítását vetítik. Helyszín: H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ, 1085 Budapest, Horánszky utca 13. Időpont: 2017. november 10. (péntek) 18 óra.
A Központi hatalmak legjelentősebb győzelme a Nagy Háború olasz frontján: a caporettói áttörés, 1917 címmel szervez a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos konferenciát 2017. november 9-én. A konferenciát Boross Péter nyitja meg. Hermann Róbert pedig az első ülésszakot levezető elnök.
Rácz János a Nagy Imre Társaság felkérésére beszédet mondott a nemzeti gyásznap alkalmával az Etele út 21-es számú ház falán elhelyezett emléktáblánál, ahol Nagy Imre özvegye, Égető Mária töltötte életének utolsó másfél évtizedét. A rövid megemlékezést követően munkatársunk VERITAS Intézet nevében koszorút helyezett el az 1956-os forradalom vezéralakja emlékére.
Munkatársunk, Kovács Kálmán Árpád 2017. október 29-én Pécelen a reformáció 500. évfordulója alkalmából Sem jobbra, sem balra! címen tartott csendesnapján Vigyázat hamisítják! A reformáció öröksége történészszemmel előadásában tette fel a kérdést: „Mi a reformáció öröksége?”. Válaszában arra figyelmeztetett, hogy a kérdést eleve egy négykörös szűrőn kell átbocsátanunk aszerint, hogy 1.) a „reformáció öröksége” az, amit bárki annak gondol. 2.) A „reformáció öröksége” amit azok vallanak annak, akik a reformációt kultúrkincsként ápolni akarják. 3.) A „reformáció öröksége” az, amit azok vallanak annak, akik a reformációt hitbeli meghatározóként ápolják. 4.) A „reformáció öröksége” az, ami a reformáció autentikus műveinek szellemével megegyezik, ami platón kifejezésével élve „nem gyilkolja le a reformátorok lelkét”. Az előadás egy készülő tanulmány első eredményeinek ismertetése volt. Ennek megírására a Veszprémi Akadémiai Bizottság Filozófiai Munkabizottságában András Ferenc bátorította az előadót, aki szerint a filozófia egyik végső kérdése a szabadságunk meghatározottságunkban és meghatározottságunk szabadságunkban. Az erre a paradoxonra adott kálvini válasz megértése pedig nagyon is releváns a filozófiatörténet szempontjából is. Az előadás meghallgatható lesz az alábbi linken is.
Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlások áldozataira emlékeztek konferenciával a vásárhelyi Emlékpont Múzeumban.Több mint 26 ezer embert ítéltek el politikai okok miatt ’56-os kiállásuk és szerepvállalásuk miatt, 229 halálos ítéletet hoztak, heten a börtönben haltak meg, és mintegy 180 ezren külföldre menekültek – hangzott el. Zinner Tibor, a VERITAS Történetkutató Intézet levéltárvezetője a bírósági ítéletekről beszélt.
Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója és Boross Péter volt kormányfő avatta fel szombaton az első kommunista koncepciós per áldozataként kivégzett Donáth György mellszobrát a Kozma utcai Kisfogház Emlékhelyen. Forrás: Magyar Hírlap.
A Sapientia EMTE szervezésében október 19-én, csütörtökön délután 6 órakor bemutatják Várady Tibor Libatoll és történelem című kötetét. A nemzetközi jogtudós, jogász, író, a volt Jugoszlávia egykori igazságügyi miniszterének könyvét Markó Béla méltatja. Várady Tibor dokumentumpróza-kötetét a becskereki családi irattárból előkerült jogesetek nyomán írta. Helyszín: Kolozsvár, Sapientia EMTE, Tordai út 4.
Megjelent Gecse Géza történész, rádiós Nemzetpolitika szorítóban című, az elmúlt másfél évtizedben az általa vezetett vitaestek összefoglalását tartalmazó kötete. A megszólaltatott riportalanyok és beszélgetőtársak közt található többek közt Habsburg Ottó, Pozsgay Imre, Csoóri Sándor, Kövér László, Jeszenszky Géza, Ormos Mária, Romsics Ignác, Tőkéczki László, Szakály Sándor, Gerő András stb.
