VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
Munkatársunk, Kovács Kálmán Árpád 2016. június 8-án a Tolna megyei Murgán szerepelt felkért hozzászólóként. A konferencia házigazdája Balogh Margit volt, aki már harmadik alkalommal gyűjtötte össze az egyháztörténészeket ezúttal az Emlékiratok, naplók és magánlevelezések mint az egyháztörténet-írás forrásai című téma köré. Munkatársunk hozzászólása az „Amit leírunk, az bennünk jobban megmarad”. Szalai Miklós nyugalmazott esperes – halimbai plébános naplói 1975-1989 címet viselte és a Naplók III. szekcióban került bemutatásra. Szalai Miklós 1927-ben, az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán filozófiai (metafizikai) tárgyból megvédett doktori disszertációja iránt még a „halimbai gyógyfüves pap” halálának negyedszázados évfordulója kapcsán, 2015-ben támadt fel érdeklődése. A forrás feltalálására annak kapcsán került sor, hogy Kovács Kálmán a dolgozatban fellelhető Prohászka Ottokár-i hatás vizsgálata előtt fel kívánta mérni a valamikori plébános könyvtárát. Egy polcról, a Prohászka díszkötetek mögül leesve került elő a jellegtelen küllemű 1975-ös határidőnapló. Az összesen 100 kézzel írt oldalt kitevő bejegyzéssorozat emlékiratnak és lelki naplónak egyaránt tekinthető. Mint ilyen, fontos adatokat tartalmaz egy művelt falusi pap szellemi attitűdjeivel, műveltség- és érdeklődéshorizontjával kapcsolatban. A bejegyzések négy nagyobb témacsoportba sorolhatók: 1.) a nemzeti sorskérdésekről való gondolkodás; 2.) teológiai érdeklődés (pl. a protestánsokkal való viszony enyhülése, ökumenikus mozgalom); 3.) reflexió a (természet)tudomány aktuális híreire; 4.) lelki természetű bejegyzések (pl. személyes imarend). A hozzászóló örvendetes hírként mondta el, hogy Halimba község önkormányzata késznek mutatkozik a napló szakmai apparátussal (bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel) ellátott kiadására. Kovács Kálmán különösen értékesnek tartja Várszegi Asztrik megjegyzését a szekciót követő beszélgetés során. Főapát úr egyetértett abban, hogy a közkeletű vélekedéssel szemben gyógynövényes ismereteit Szalai Miklós nem szerezhette a (bencés) kolostori gyógyító hagyományokból, mivel ezek a II. József-i feloszlatás és a tanítórendként való újraalapítás során elvesztek. Az előadást azért élvezte különösen, mivel akkor még priorként volt szerencséje személyesen is ismerni az idős halimbai pap bácsit.
2016. május 26-án tudományos fórumot tartott a Magyar Börtönügyi Társaság Történeti Szekciója a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben, ahol Zinner Tibor, a VERITAS Intézet kutatócsoport-vezetője Mindszenty József levelezései hazánk amerikai követségéről címmel tartott előadást. A jelenlevők megtudhatták, hogy Magyarország utolsó hercegprímása az 56-os forradalmat követően, 15 évet töltött hazánk amerikai követségén emigrációban, ahol 114 levelet írt a nagyhatalmak vezetőinek, amelyekre három válasz érkezett. A bíboros Vatikánnal folytatott levelezése már eredményesebb volt, hiszen 123 leveléből 79-re kapott választ. A 15 évet felölelő levelezés kettő kötetben, a Magyar Napló gondozásában jelent meg.
A Duna tévében vetítették az „Így is épült a szocializmus” című dokumentumfilmet, melyben többek közt Zinner Tibor kutatócsoport-vezető is szakértői szerepet tölt be.
Biszku Béla egykori belügyminiszter büntetőperének részleteiről beszélt Zinner Tibor, a VERITAS 1945 utáni kutatócsoport vezetője a Zemplén TV-ben.
A GULÁG Emlékév alkalmából Püspökladányban május 20-án konferenciát rendeztek. Mintegy 150 fő hallgatta meg azt a hét előadót, akik a szovjet munkatáborokba elhurcolt magyarok megpróbáltatásairól, a rendszer kegyetlenségéről, embertelenségéről beszéltek. A konferencián Zinner Tibor, Stark Tamás, Soós Viktor Attila, Bognár Zalán, Molnár D. Erzsébet, Bank Barbara és Murádin János tartott előadást.
Terék József népzenész-zenepedagógus szerkesztésében a tavasz folyamán jelent meg a Tápió-mente népviselete I. című könyv, amely Mende, Sülysáp, Tápióság, Tápiószecső és Úri községek korabeli népviseletét tárja az érdeklődők elé. A mű tápiószecsői fejezetének elkészítésében Bata Tímea néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum munkatársa és Ágnecz Lászlóné gyűjtő-adatközlő mellett társszerzőként, szakmai támogatóként szerepet vállalt a település alpolgármestere, Anka László történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa. A kötetet május 8-án mutatták be a tápiószecsői közönség előtt.
Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Intézet tudományos főmunkatársa május 7-én a Nagy Imre Társaság meghívására Nők az 1950-es-60-as években címmel tartott előadást.
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének keretében a második világháborúban és azt követően szovjet kényszermunkatáborokba internált mintegy 800 ezer magyar állampolgárra emlékezünk, akik közül alig félmillióan térhettek haza. Az Emlékpont és a VERITAS Történetkutató Intézet együttműködésének keretében Sára Sándor filmrendező Nehézsorsúak című, a Gulágot megjárt túlélőkkel készített riportfilm-sorozatának egy-egy epizódját tekintik meg a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben a helyi általános és középiskolás diákok.
A május első péntekén lezajlott vetítéseken a Bethlen Gábor Református Gimnázium tizenegyedikes, valamint a Klauzál Gábor és a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola nyolcadikos diákjainak Zeman Ferenc, az Emlékpont történésze ismertette a Szovjetunió területén működött táborok rendszerét, amelyekben kényszermunkát végeztettek a hadifoglyokkal és a malenkij robotra elhurcoltakkal.
- Amikor ezek a filmek készültek, viszonylag új témának számított a kényszermunkatáborok világa, mivel az azt megjárt embereknek tilos volt erről beszélni egészen a rendszerváltás időszakáig – mondta el Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője. – A Szovjetunió baráti nép volt, és az a tény, hogy a baráti országba ingyen munkára hurcoltak magyar állampolgárokat, tabu témának számított a szocialista korszakban.
- A VERITAS és az Emlékpont márciusban kötött együttműködési megállapodást, amelynek keretében közös rendezvényeket, kutatásokat, tudományos projekteket valósítunk meg, és mostani rendezvényünk célja, hogy a vásárhelyi diákok jobban megismerjék a huszadik századnak ezt a történelmi traumáját, amely számos magyar embert is érintett – tette hozzá az intézményvezető, aki örömét fejezte ki, hogy a vásárhelyi általános és középiskolák nyitottan fogadták a közgyűjtemény kezdeményezését.
Két hét múlva, május huszadikán újabb diákcsoportok láthatják a filmsorozat további epizódjait.
Marinovich Endrével, a VERITAS tudományos főigazgató-helyettesével készített interjút a Katolikus Rádió a Mindszenty József bíborosról, valamint az Antall Józsefről szóló kötetek megjelenéséről.
Gazdasági, vállalkozási és humánerőforrás ismeretek oktatása a szak- és felnőttképzésben címmel tartott előadást Megyesi Csilla, a VERITAS titkárságvezetője Beregszászon, a Gazdasági fejlődési kihívásai és lehetőségei a nemzetközi együttműködések és európai tapasztalatok összefüggésében elnevezésű konferencián, ami a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Nyíregyházi Egyetem és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) közös szervezésében zajlott.
Zászlóégetés és Harisnyaforgatás – munkásnők Óbudán 1956-ban címmel tartott előadást Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS tudományos főmunkatársa az Óbudai Platán Könyvtárban.
A Présház.hu Joó Andrással Teleki Pál példájának mához szóló üzenetei címmel készített interjút.
Április 29-én sikeresen lezajlott Sáringer János tudományos főmunkatársunk habilitációja a Károli Gáspár Református Egyetemen. A jelölt magyar és francia nyelvű előadásait vita követte, majd a Prof. Dr. Kun Miklós vezette bizottság a teljesítményt kimagasló, 98 %-os minősítéssel értékelte.
Változatlan formában, önálló gazdálkodással működhet tovább a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a VERITAS Történetkutató Intézet, a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet – írja a Magyar Nemzet.
Április 18-án Kállósemjénben ünnepélyes keretek között átadták a felújított Kállay-kúriát, amelyen az országos és helyi, világi és egyházi tisztségviselőkön, valamint a Kállay család tagjain kívül nagyszámú érdeklődő volt jelen. Intézetünket a rendezvényen Marinovich Endre főigazgató-helyettes és Joó András tudományos főmunkatárs képviselte, akik Kállay Miklós miniszterelnökre emlékezve a kúria parkjában lévő emlékműnél elhelyezték a VERITAS Történetkutató Intézet koszorúját.
Kállay Miklós egyéni sorsa nemzetünk sorsát is szimbolizálja – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a két világháború közötti politikai élet meghatározó alakja előtt tisztelegve. A tárcavezető részt vett az egykori miniszterelnök emléktáblájának avatásán, egykori lakóhelyén, a józsefvárosi Horánszky utcában.
Fotó: Kállay Dalma Róza
Egy esztendő a számvetések alfája, ezért mélyen kell belenéznünk az önvizsgálat tükrébe. Mit mutat ez a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Somogy című kulturális folyóirat esetében?
A 44. évfolyamába lépett orgánumban Szakály Sándor, a közelmúltban megújulás útjára lépett társaság elnöke vette górcső alá ezt a kulturális, művészeti évet, benne az ún. somogyisággal. Ennek kiemelkedő példája az a tengeren túlnan élő, 90. életévéhez közelítő adakozó, aki hírül véve a társaság és a folyóirat helyzetét, legott komoly összeget utalt át, a somogyiságot, a helyi kultúrát segítendő. Hja, kérem, a „régi iskola”! Az egykori Somssich Pál (ma Táncsics) Gimnázium! A hajdani somogyiság! Azt mondta a matuzsálemi korú somogyi, hogy ezzel tartozik a szülőföldnek, Takáts Gyulának. No igen, a Somogy „örökös főmunkatársa” szintúgy megtestesítője volt a patriotizmusnak és az igényes kulturáltságnak. Egy helyi adakozó ugyan a tizedét adta a kanadai támogatásnak, de mindenképpen elismerésre méltóan cselekedett Somogyország, Berzsenyi költőnk hazájának s a saját szűkebb pátriájuk üdvére.
A többiek, a helyi kultúrától távol maradók, az elő nem fizetők, a közönyösök, a gyökereiket, az elődeiket elfeledők…? Nos, őket direkt külön bekezdésbe teszem írásom közben, mert ők híján vannak a cselekvő, tényleges hazafiságnak és kultúrapártolásnak, a közösségük tényleges vállalásának. Holott megtehetnék (vállalkozók, országos és helyi képviselők, polgármesterek, médiamunkások, egyáltalán magukat fontosnak vélő személyek és intézmények), hogy a maguk, illetve az iskoláik, művelődési házaik számára előfizetnek egy-egy példányt. Mindössze évi 1600 forint eme aktív hazafiság „ára”. De inkább írnék fokmérőt…
A megújult Somogy legutóbbi számának hasábjain is szellemi érdekességeket, izgalmakat kínál, az irodalmi csemegék (versek, nem létező napló) például a somogyi sajtó születésnapjáról, somogyiak Don-kanyari emlékeiről, Hevesi András emlékezetéről, a VERITAS Történetkutató Intézet 2014-es évkönyvéről, amely úgymond külön megér egy misét a tanulmányai okán. Színek, rajzok, fények, hazai tájak… S persze a Berzsenyi Társaság elnökének összegzéséből kiolvasható üzenet hazafiságról, vállalásról…
(osztt)
Ujváry Lajos (1925-2006) Munkácsy-díjas festőművész emlékkiállításának megnyitójára kerül sor 2016. április 9-én (szombat) 11. órakor, Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban található Bakta Galériában (Szent István tér 10.). Ujváry Lajos további kiállításai Tolnában.
Megnyitó édesapám, Ujváry Lajos kiállításán Szekszárdon (2016. április 9.)
Április 8-án, a könyv megjelenésének napján, Antall József 84. születésnapján Tóth Eszter Zsófia, a könyv szerzője, Megyesi Csilla titkárságvezető és Marinovich Endre főigazgató-helyettes felkeresték a balesete miatt kórházban tartózkodó Fülepp Klárát, a miniszterelnök özvegyét és átadták számára Intézetünk legfrissebb kiadványát. A VERITAS könyvsorozat 5. kötetének Antall József és az állambiztonság a címe.
Az admirális és a tudós – Horthy és Teleki című tudományos tanácskozásra kerül sor 2016. április 6-án (szerdán) délután 5-kor a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Dísztermében.
Évtizedes tradíciója van annak, hogy hagyományőrző huszár-, tüzér- és honvéd gyalogsági alakulatok lejátsszák az 1849-es tavaszi emlékhadjárat csatáit (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác) és végigvonulnak az egykori hadjárat magyarországi útvonalán. Ezt a programsorozatot nevezik Tavaszi Emlékhadjáratnak. Ennek részeként érkeztek huszárok április 5-én Tápiószecső Nagyközségbe, ahol a falu főterén Anka László alpolgármester, történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa tartott az egykori hadjáratról történeti előadást a vendégül látott hagyományőrző lovas katonáknak és az egybegyűlt közönségnek.
Szakály Sándor főigazgató nyilatkozata életútjáról, a VERITAS-ról a Karc FM hullámhosszán Perjés Klára mikrofonja előtt.
A VERITAS Történetkutató Intézetet a legújabban médiaszínpadra lépett szereplők is rögtön fölfedezik – ilyen a néhány napja indult Karc FM Rádió, amely elsők között szólaltatta meg Szakály Sándort, a VERITAS Intézet főigazgatóját.
2016. március 16-án a közösségi rádió délelőtti műsorában, a Hangolóban Szakály Sándort a hazai magyar történetírás helyzetéről, főbb kérdéseiről, a két esztendeje alakult VERITAS Intézet céljairól, tevékenységéről faggatták. E beszélgetésben is a főigazgató – többek között – megerősítette azt, hogy a történetkutató intézet tárgyilagosságra törekvő tényfeltáró tudományos tevékenységével történelmünk 1867–1994 közötti időszakának ún. fehér foltjait kívánja eltüntetni, az eddig fel nem tárt vagy téves tényeket, illetve összefüggéseket helyezi reális alapokra. Mindebben nyitott, együttműködésre törekvő céllal munkálkodnak magasan kvalifikált munkatársai, akik a tudományos tényfeltárás és feldolgozás mellett széleskörű publikációs, valamint ismeretterjesztő tevékenységet is végeznek – határainkon túl is. A VERITAS Intézet eleddig több tudományos konferenciát szervezett, elindította a Budapesti Gazdasági Egyetemen minden hónap első kedd estjére szervezett VERITAS-esteket, amelyek hasonlóan a Tabán Moziban zajló VERITAS Filmestekhez rendkívül népszerűek a történelem iránt érdeklődők körében. Elismerést váltott ki első Évkönyve, valamint több, a VERITAS munkatársai által alkotott kötete. A VERITAS Intézet aktív részvételt vállal a GULÁG-GUPVI Emlékév eseményeiben. Az intézet a különböző tudományos intézetekkel, szervezetekkel folyamatosan bővíti együttműködési körét, de a tömegkommunikációra is nagy hangsúlyt fektet.
A 105,9 Mhz ultrarövidhullámon hallható KARC FM Rádió Hangoló című műsorában az is elhangzott, hogy a VERITAS Intézet eddigi szerepét pozitívan ítélik meg – ezt erősítik meg véleményeikben a magyar tudományos élet mértékadó szereplői.
Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa, Nők a Gulágon címmel 2016. március 12-én előadást tartott Albertirsán a könyvtárban.
Tóth Eszter Zsófia a VERITAS Intézet tudományos főmunkatársa Oral history módszertan címmel tartott előadást az ELTE TÁTK Antropológia szakán.
Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa, Az utolsó rendőrgyilkosság a szocialista időszakban című előadásával részt vett az ELTE BTK által szervezett A normán innen és túl elnevezésű konferencián.
Schwarczwölder Ádám tudományos előadása Királyhelmecen. A Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás és a VERITAS Történetkutató Intézet közös szervezésében megvalósuló: A Korunk történelme (1867 – 1994) rendezvénysorozat második előadásán 2016. február 25-én délután öt órától Schwarczwölder Ádám, a VERITAS Intézet tudományos segédmunkatársa, „A dualista Magyarország és Európa" címmel tart előadást a felvidéki Királyhelmecen (Královsky Chlmec), a Bodrogközi Magyar Közösség Házában.
A GULÁG emlékév keretében, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre szervezésében LÁGERJÁRAT címmel időszaki kiállítás nyílik a budapesti Nyugati pályaudvaron. Az utazó vagonkiállítás első állomásán 2016. február 24-én 12:30-kor Rétvári Bence államtitkár tart megnyitó beszédet. A kiállítás Budapesten 2016. március 15-ig látogatható.
Meghívó, Prospektus
Intézetünk munkatársa, Anka László 2015. június 24-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen summa cum laude eredménnyel védte meg doktori disszertációját, amelyben Apponyi Albert gróf dualizmus kori belpolitikai pályafutásával foglalkozott. Az Egyetem Doktori Tanácsa október elsején határozott a doktori (PhD) fokozat megítéléséről, szintén summa cum laude eredménnyel. Az ünnepélyes doktoravatási rendezvényre február 18-án kerül sor az ELTE ÁJK dísztermében.
2016. február 16-án az Országgyűlésben Firtl Mátyás (KDNP) napirend előtti felszólalásában arra emlékeztetett, hogy 2016. szeptember 21-én lesz Széchenyi István gróf születésének 225 évfordulója. Véleménye szerint a 2014-ben Nagycenken elkezdődött fejlesztések célja, hogy méltó zarándokhellyé váljanak a Széchenyihez kötődő emlékhelyek.
L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős államtitkára elmondta: április 8-án nagyszabású konferenciát rendeznek Nagycenken, ott mutatják be a posta által kibocsátott emlékbélyeget.
Szeptember 21-ére két nagy dologgal készülnek: az új állandó kiállítással, és a kastély egykori kápolnájának rekonstrukciójával - mondta. Közölte azt is, szakértői emlékbizottság készíti elő a kiállítást, a bizottság elnöke Gergely András, a VERITAS Intézet kutatócsoportjának vezetője, tagja Estók János, Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, Fónagy Zoltán, az MTA kutatója, Dobszay Tamás, az ELTE docense, Velkey Ferenc, a Debreceni Egyetem docense. (forrás: Webrádió)
2016. január 1. napjától 2019. december 31. napjáig, a Magyar Művészeti Akadémia ajánlása alapján Balog Zoltán miniszter Szakály Sándort, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma tagjává nevezte ki.
Feladatai ellátásához sok sikert kívánunk!
Új, történelmi előadások a VERITAStól! A Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás és a VERITAS Történetkutató Intézet közös szervezésében új történelmi előadás-sorozat kezdődik Korunk történelme (1867-1994) címmel a szlovákiai Királyhelmecen (Královsky Chlmec) e hét csütörtöktől június elejéig kéthetente délután öt órától a Bodrogközi Magyar Közösség Házában. Az első vitaest címe: A kiegyezés 1867, amelyen Gergely András történész tart előadást.
Zinner Tibor:„éjjel-nappal jó hangulatban dolgozunk és igyekszünk igazolni a belénk vetett reményeket” című legújabb írása már olvasható az MTA Jogtudományi Intézet műhelytanulmányai között.
A népbíróságokat Magyarországon 1945-ben hozták létre. Bár tevékenységük deklarált célja a „fasisztamentes Magyarország” megteremtése volt, végül olyan eljárásokat is lefolytattak, amelyek elsősorban azok ellen irányultak, akik az antifasiszta jellegű következetes forradalmi átalakulás megvalósításának esetleges vagy vélt ellenzői lehettek. Az írás a népbíróságok működését a nemzetközi események kontextusában tárgyalja. A tanulmány konklúziója szerint a népbíróságok ítélkező tevékenysége jogerős ítéleteik ismeretében nem tekinthető „véreskezűnek”, azonban tevékenységük mégsem állhatja ki az ítéleteik megkérdőjelezésének próbáját. A tanulmány Bibónak a számonkérések tisztázatlanságát felvető és tárgyilagosságát is hiányoló tanulmányán alapuló kritikai konklúzióval zárul. Olvassa el Ön is!
Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából létrehozott Gulág Emlékbizottság újabb nyilvános társadalmi vitát rendez 2016. január 27-én a szovjet megszállás áldozatainak emlékművéről. A vitán részt vesz intézetünk több munkatársa, közöttük Szakály Sándor főigazgató is. Az ülés eredményeiről hamarosan eseményeink között tudósítunk. (Meghívó)
Az első társadalmi vitáról szóló beszámolónkat itt olvashatja.
