VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
Hogyan lettek a nőkből traktorvezetők? Milyen volt a vidéki lányok számára a budapesti munkásszállók világa? Hogyan alakult ki a „gyes-betegség”? Tóth Eszter Zsófia történészként ezekre a kérdésekre keresi a választ, kutatásaiban nőtörténelemmel, azon belül is a szocialista időszakkal foglalkozik. Munkatársunk az Óbudai Nyár rendezvénysorozaton tartott Kádár leányai címmel előadást kedd este az Óbudai Platán Könyvtárban.
Óbudai nyár (pdf) (Óbuda, XXII. évfolyam, 14. szám)
Óbudai nyár (pdf) (Óbuda, XXII. évfolyam, 15. szám)
Folyamatos kulturális és tudománydiplomáciája jegyében a Balassi Intézet rendszeresen szervez időszerű rendezvényeket, amelyek sorában legutóbb, 2016. július 6-án a kortárs magyar művészetet helyezte középpontba.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) tárcavezetője és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter köszöntötte a megjelenteket, majd megtekintették az 1956-os forradalom és szabadság 60. évfordulójára emlékező jubileumi kiállítást. Ezt követően a résztvevők aktuális fesztiválokról, évadokról és tematikus hetekről hallgattak meg beszámolókat, így a lengyelországi magyar kulturális évadról, a bukaresti magyar filmhétről, a pekingi magyar hónapról és a Moholy-Nagy László világhírű munkásságát bemutató New York-i programsorozatról.
A külföldi magyar intézetek igazgatóinak találkozója a kortárs magyar képző-, illetve fotó-, zene- és táncművészet lehetőségeit taglaló, a nemzetközi együttműködések kilátásait számba vevő kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Az egész napos rendezvényen a VERITAS Történetkutató Intézetet Marinovich Endre főigazgató-helyettes és Megyesi Csilla titkárságvezető képviselte.
Hazánk kulturális diplomáciai feladatokat ellátó külképviseleti munkatársai számára szervezett szakmai műhelytanácskozást 2016. július 5-én a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).
Vizi László főosztályvezető köszöntőjét követően Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója, Ijjártó István, a KKM államtitkára, valamint Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára tekintette át az elmúlt esztendő főbb kulturális diplomáciai eseményeit, rendezvényeit, illetve ismertette az időszerű szakpolitikai tennivalókat.
Az ezt követő előadások után a GULÁG-GUPVI Emlékév jegyében Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója az emlékévet szervező bizottság tagjaként tartott előadást, kiemelvén, hogy a 70. évforduló alkalmával a VERITAS Intézet szervezőként, résztvevőként folyamatosan részese szakmai tanácskozásoknak, valamint kiállítási anyagot készített, továbbá tudományos ismeretterjesztő DVD-t is kiadott a külföldi magyar intézetek, valamint kül- és belhoni középiskolák részére.
Mindezzel összefüggésben a fogadó állam kormányzati és civil szervezeteivel való kulturális kapcsolatok elmélyítéséről Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszélt.
A több éves hagyományt követve idén is ünnepséget rendeztek a Somló-hegyen álló Szent István Kilátónál, annak emlékére, hogy 1991. június 30-án Antall József miniszterelnök itt jelentette be az utolsó szovjet katona távozását Magyarország területéről. Az eseményt megörökítő emléktáblánál a VERITAS Intézet koszorúját július 2-án Marinovich Endre főigazgató-helyettes és Tóth Eszter Zsófia tudományos főmunkatárs helyezte el. Az ünnepség kezdete előtt megkoszorúzták id. Antall József Oroszi községben, szülőfalujában elhelyezett mellszobrát is.
Sáringer János Intézetünk tudományos főmunkatársa 2016. június 22-én vette át Habilitációs Oklevelét a Károli Gáspár Református Egyetem Rektori Tanácsának ünnepélyes ülésén. Köszönőbeszédében kiemelte, hogy még sok munka vár rá az Antall-kormány külpolitikájának és diplomáciájának feltárása terén, amelyet Marinovich Endre professzor úrral közösen szeretne megvalósítani.
Mosó Masa és barátai – F. Györffy Anna (1915-2006) grafikusművész (Budapest, Line & More–Magvető, 2016) címmel megjelent munkatársunk, Farkas Judit Antónia legújabb kötete, amely az elmúlt hatvan év egyik legtermékenyebb gyermekkönyv-illusztrátorának állít emléket. Nemzedékek nőttek fel a grafikus által illusztrált könyveken és diafilmeken, amelyek közül a legismertebbek (Mosó Masa mosodája, Pöttyös Panni, Hamupipőke, Óvoda az őserdőben) máig népszerűek és forgalomban vannak. A kötet első ízben mutatja be F. Györffy Anna sokoldalú munkásságát iparművészeti pályakezdésétől a gyermekkönyv- és meseillusztrációkig. Farkas Judit Antónia irodalomtörténész tanulmányát és a grafikus műveinek eddigi legteljesebb bibliográfiáját, családtagjaival, szerzőkkel, szerkesztőkkel és kiadókkal folytatott levelezését családi fényképek, textil- és ruhatervek, vázlatok, eredeti illusztrációk, könyvfotók kísérik.
A művészi kivitelű könyv azon túl, hogy végig követi egy 20. századi nőművész karrierlehetőségeit érintve többek között az 1930–1940-es évek divatéletét, a divattervezés oktatását és művészi rangra emelkedését, a Goldberger Textilgyárban folyó művészi textiltervezést, új adatokkal gazdagítja a pártállami ifjúsági könyv-, lap- és diafilm kiadás történetéről alkotott eddigi ismereteinket.
Történészvita a csendőrségről "Szakály Sándor vs Ungváry Krisztián" a Magyar Nemzet oldalán.
Molnár Judit a témával kapcsolatosan az ÉS-ben megjelent írása (archivált PDF).
2016. június 19.
Kovács Kálmán Árpád, a VERITAS tudományos munkatársa 2016. június 9-én Veszprémben tartott előadást. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága és a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Filozófiai, Történeti és Antropológia Intézete konferenciája a nagy filozófus születésének 2400. évfordulója kapcsán vizsgálta Arisztotelész örökségét. Munkatársunk Kálvin 1559-es Nagy-Institúciójának kilenc nevesített és nevesítetlen, alkalomszerű és tényleges Arisztotelész-hivatkozását elemezte végig, fenntartva annak lehetőségét, hogy a későbbiekben még egyéb utalásokra ismerhet. Végkövetkeztetése az volt, hogy Kálvin műve dogmatikai alapozású, mely az alapvető tanrend és bibliai világkép (a lélek halhatatlansága, az ember bűnbeesése, (értelmileg is) megromlott természete, isteni ítélet alá tartozandósága és megváltásra szorulása) fenntartása mellett lélektani, tudományrendszertani és politikaelméleti síkon használhatónak, sőt egyes esetekben kiválónak tartja a görög gondolkodót. Kovács Kálmán különösen értékesnek tartja a hozzá intézett megjegyzéseket. Andrássy György felhívta előadó figyelmét Arisztotelész pénzszerzéssel és gazdálkodással kapcsolatos megkülönböztetésére, és vizsgálandónak tartotta. Kálvin tisztes kamatra vonatkozó tanítása nem Arisztotelésszel való vitában értelmezendő-e. András Ferenc az előadás feltétlen publikálását javasolta. A filozófiai hagyománynak van ugyanis egy olyan vallási olvasata, melynek ismerete nélkül a filozófiai hagyományról való ismeretünk is szükségszerűen csonka marad.
Munkatársunk, Kovács Kálmán Árpád 2016. június 8-án a Tolna megyei Murgán szerepelt felkért hozzászólóként. A konferencia házigazdája Balogh Margit volt, aki már harmadik alkalommal gyűjtötte össze az egyháztörténészeket ezúttal az Emlékiratok, naplók és magánlevelezések mint az egyháztörténet-írás forrásai című téma köré. Munkatársunk hozzászólása az „Amit leírunk, az bennünk jobban megmarad”. Szalai Miklós nyugalmazott esperes – halimbai plébános naplói 1975-1989 címet viselte és a Naplók III. szekcióban került bemutatásra. Szalai Miklós 1927-ben, az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán filozófiai (metafizikai) tárgyból megvédett doktori disszertációja iránt még a „halimbai gyógyfüves pap” halálának negyedszázados évfordulója kapcsán, 2015-ben támadt fel érdeklődése. A forrás feltalálására annak kapcsán került sor, hogy Kovács Kálmán a dolgozatban fellelhető Prohászka Ottokár-i hatás vizsgálata előtt fel kívánta mérni a valamikori plébános könyvtárát. Egy polcról, a Prohászka díszkötetek mögül leesve került elő a jellegtelen küllemű 1975-ös határidőnapló. Az összesen 100 kézzel írt oldalt kitevő bejegyzéssorozat emlékiratnak és lelki naplónak egyaránt tekinthető. Mint ilyen, fontos adatokat tartalmaz egy művelt falusi pap szellemi attitűdjeivel, műveltség- és érdeklődéshorizontjával kapcsolatban. A bejegyzések négy nagyobb témacsoportba sorolhatók: 1.) a nemzeti sorskérdésekről való gondolkodás; 2.) teológiai érdeklődés (pl. a protestánsokkal való viszony enyhülése, ökumenikus mozgalom); 3.) reflexió a (természet)tudomány aktuális híreire; 4.) lelki természetű bejegyzések (pl. személyes imarend). A hozzászóló örvendetes hírként mondta el, hogy Halimba község önkormányzata késznek mutatkozik a napló szakmai apparátussal (bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel) ellátott kiadására. Kovács Kálmán különösen értékesnek tartja Várszegi Asztrik megjegyzését a szekciót követő beszélgetés során. Főapát úr egyetértett abban, hogy a közkeletű vélekedéssel szemben gyógynövényes ismereteit Szalai Miklós nem szerezhette a (bencés) kolostori gyógyító hagyományokból, mivel ezek a II. József-i feloszlatás és a tanítórendként való újraalapítás során elvesztek. Az előadást azért élvezte különösen, mivel akkor még priorként volt szerencséje személyesen is ismerni az idős halimbai pap bácsit.
2016. május 26-án tudományos fórumot tartott a Magyar Börtönügyi Társaság Történeti Szekciója a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben, ahol Zinner Tibor, a VERITAS Intézet kutatócsoport-vezetője Mindszenty József levelezései hazánk amerikai követségéről címmel tartott előadást. A jelenlevők megtudhatták, hogy Magyarország utolsó hercegprímása az 56-os forradalmat követően, 15 évet töltött hazánk amerikai követségén emigrációban, ahol 114 levelet írt a nagyhatalmak vezetőinek, amelyekre három válasz érkezett. A bíboros Vatikánnal folytatott levelezése már eredményesebb volt, hiszen 123 leveléből 79-re kapott választ. A 15 évet felölelő levelezés kettő kötetben, a Magyar Napló gondozásában jelent meg.
A Duna tévében vetítették az „Így is épült a szocializmus” című dokumentumfilmet, melyben többek közt Zinner Tibor kutatócsoport-vezető is szakértői szerepet tölt be.
Biszku Béla egykori belügyminiszter büntetőperének részleteiről beszélt Zinner Tibor, a VERITAS 1945 utáni kutatócsoport vezetője a Zemplén TV-ben.
A GULÁG Emlékév alkalmából Püspökladányban május 20-án konferenciát rendeztek. Mintegy 150 fő hallgatta meg azt a hét előadót, akik a szovjet munkatáborokba elhurcolt magyarok megpróbáltatásairól, a rendszer kegyetlenségéről, embertelenségéről beszéltek. A konferencián Zinner Tibor, Stark Tamás, Soós Viktor Attila, Bognár Zalán, Molnár D. Erzsébet, Bank Barbara és Murádin János tartott előadást.
Terék József népzenész-zenepedagógus szerkesztésében a tavasz folyamán jelent meg a Tápió-mente népviselete I. című könyv, amely Mende, Sülysáp, Tápióság, Tápiószecső és Úri községek korabeli népviseletét tárja az érdeklődők elé. A mű tápiószecsői fejezetének elkészítésében Bata Tímea néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum munkatársa és Ágnecz Lászlóné gyűjtő-adatközlő mellett társszerzőként, szakmai támogatóként szerepet vállalt a település alpolgármestere, Anka László történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa. A kötetet május 8-án mutatták be a tápiószecsői közönség előtt.
Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Intézet tudományos főmunkatársa május 7-én a Nagy Imre Társaság meghívására Nők az 1950-es-60-as években címmel tartott előadást.
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének keretében a második világháborúban és azt követően szovjet kényszermunkatáborokba internált mintegy 800 ezer magyar állampolgárra emlékezünk, akik közül alig félmillióan térhettek haza. Az Emlékpont és a VERITAS Történetkutató Intézet együttműködésének keretében Sára Sándor filmrendező Nehézsorsúak című, a Gulágot megjárt túlélőkkel készített riportfilm-sorozatának egy-egy epizódját tekintik meg a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben a helyi általános és középiskolás diákok.
A május első péntekén lezajlott vetítéseken a Bethlen Gábor Református Gimnázium tizenegyedikes, valamint a Klauzál Gábor és a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola nyolcadikos diákjainak Zeman Ferenc, az Emlékpont történésze ismertette a Szovjetunió területén működött táborok rendszerét, amelyekben kényszermunkát végeztettek a hadifoglyokkal és a malenkij robotra elhurcoltakkal.
- Amikor ezek a filmek készültek, viszonylag új témának számított a kényszermunkatáborok világa, mivel az azt megjárt embereknek tilos volt erről beszélni egészen a rendszerváltás időszakáig – mondta el Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője. – A Szovjetunió baráti nép volt, és az a tény, hogy a baráti országba ingyen munkára hurcoltak magyar állampolgárokat, tabu témának számított a szocialista korszakban.
- A VERITAS és az Emlékpont márciusban kötött együttműködési megállapodást, amelynek keretében közös rendezvényeket, kutatásokat, tudományos projekteket valósítunk meg, és mostani rendezvényünk célja, hogy a vásárhelyi diákok jobban megismerjék a huszadik századnak ezt a történelmi traumáját, amely számos magyar embert is érintett – tette hozzá az intézményvezető, aki örömét fejezte ki, hogy a vásárhelyi általános és középiskolák nyitottan fogadták a közgyűjtemény kezdeményezését.
Két hét múlva, május huszadikán újabb diákcsoportok láthatják a filmsorozat további epizódjait.
Marinovich Endrével, a VERITAS tudományos főigazgató-helyettesével készített interjút a Katolikus Rádió a Mindszenty József bíborosról, valamint az Antall Józsefről szóló kötetek megjelenéséről.
Gazdasági, vállalkozási és humánerőforrás ismeretek oktatása a szak- és felnőttképzésben címmel tartott előadást Megyesi Csilla, a VERITAS titkárságvezetője Beregszászon, a Gazdasági fejlődési kihívásai és lehetőségei a nemzetközi együttműködések és európai tapasztalatok összefüggésében elnevezésű konferencián, ami a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Nyíregyházi Egyetem és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) közös szervezésében zajlott.
Zászlóégetés és Harisnyaforgatás – munkásnők Óbudán 1956-ban címmel tartott előadást Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS tudományos főmunkatársa az Óbudai Platán Könyvtárban.
A Présház.hu Joó Andrással Teleki Pál példájának mához szóló üzenetei címmel készített interjút.
Április 29-én sikeresen lezajlott Sáringer János tudományos főmunkatársunk habilitációja a Károli Gáspár Református Egyetemen. A jelölt magyar és francia nyelvű előadásait vita követte, majd a Prof. Dr. Kun Miklós vezette bizottság a teljesítményt kimagasló, 98 %-os minősítéssel értékelte.
Változatlan formában, önálló gazdálkodással működhet tovább a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a VERITAS Történetkutató Intézet, a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet – írja a Magyar Nemzet.
Április 18-án Kállósemjénben ünnepélyes keretek között átadták a felújított Kállay-kúriát, amelyen az országos és helyi, világi és egyházi tisztségviselőkön, valamint a Kállay család tagjain kívül nagyszámú érdeklődő volt jelen. Intézetünket a rendezvényen Marinovich Endre főigazgató-helyettes és Joó András tudományos főmunkatárs képviselte, akik Kállay Miklós miniszterelnökre emlékezve a kúria parkjában lévő emlékműnél elhelyezték a VERITAS Történetkutató Intézet koszorúját.
Kállay Miklós egyéni sorsa nemzetünk sorsát is szimbolizálja – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a két világháború közötti politikai élet meghatározó alakja előtt tisztelegve. A tárcavezető részt vett az egykori miniszterelnök emléktáblájának avatásán, egykori lakóhelyén, a józsefvárosi Horánszky utcában.
Fotó: Kállay Dalma Róza
Egy esztendő a számvetések alfája, ezért mélyen kell belenéznünk az önvizsgálat tükrébe. Mit mutat ez a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Somogy című kulturális folyóirat esetében?
A 44. évfolyamába lépett orgánumban Szakály Sándor, a közelmúltban megújulás útjára lépett társaság elnöke vette górcső alá ezt a kulturális, művészeti évet, benne az ún. somogyisággal. Ennek kiemelkedő példája az a tengeren túlnan élő, 90. életévéhez közelítő adakozó, aki hírül véve a társaság és a folyóirat helyzetét, legott komoly összeget utalt át, a somogyiságot, a helyi kultúrát segítendő. Hja, kérem, a „régi iskola”! Az egykori Somssich Pál (ma Táncsics) Gimnázium! A hajdani somogyiság! Azt mondta a matuzsálemi korú somogyi, hogy ezzel tartozik a szülőföldnek, Takáts Gyulának. No igen, a Somogy „örökös főmunkatársa” szintúgy megtestesítője volt a patriotizmusnak és az igényes kulturáltságnak. Egy helyi adakozó ugyan a tizedét adta a kanadai támogatásnak, de mindenképpen elismerésre méltóan cselekedett Somogyország, Berzsenyi költőnk hazájának s a saját szűkebb pátriájuk üdvére.
A többiek, a helyi kultúrától távol maradók, az elő nem fizetők, a közönyösök, a gyökereiket, az elődeiket elfeledők…? Nos, őket direkt külön bekezdésbe teszem írásom közben, mert ők híján vannak a cselekvő, tényleges hazafiságnak és kultúrapártolásnak, a közösségük tényleges vállalásának. Holott megtehetnék (vállalkozók, országos és helyi képviselők, polgármesterek, médiamunkások, egyáltalán magukat fontosnak vélő személyek és intézmények), hogy a maguk, illetve az iskoláik, művelődési házaik számára előfizetnek egy-egy példányt. Mindössze évi 1600 forint eme aktív hazafiság „ára”. De inkább írnék fokmérőt…
A megújult Somogy legutóbbi számának hasábjain is szellemi érdekességeket, izgalmakat kínál, az irodalmi csemegék (versek, nem létező napló) például a somogyi sajtó születésnapjáról, somogyiak Don-kanyari emlékeiről, Hevesi András emlékezetéről, a VERITAS Történetkutató Intézet 2014-es évkönyvéről, amely úgymond külön megér egy misét a tanulmányai okán. Színek, rajzok, fények, hazai tájak… S persze a Berzsenyi Társaság elnökének összegzéséből kiolvasható üzenet hazafiságról, vállalásról…
(osztt)
Ujváry Lajos (1925-2006) Munkácsy-díjas festőművész emlékkiállításának megnyitójára kerül sor 2016. április 9-én (szombat) 11. órakor, Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban található Bakta Galériában (Szent István tér 10.). Ujváry Lajos további kiállításai Tolnában.
Megnyitó édesapám, Ujváry Lajos kiállításán Szekszárdon (2016. április 9.)
Április 8-án, a könyv megjelenésének napján, Antall József 84. születésnapján Tóth Eszter Zsófia, a könyv szerzője, Megyesi Csilla titkárságvezető és Marinovich Endre főigazgató-helyettes felkeresték a balesete miatt kórházban tartózkodó Fülepp Klárát, a miniszterelnök özvegyét és átadták számára Intézetünk legfrissebb kiadványát. A VERITAS könyvsorozat 5. kötetének Antall József és az állambiztonság a címe.
Az admirális és a tudós – Horthy és Teleki című tudományos tanácskozásra kerül sor 2016. április 6-án (szerdán) délután 5-kor a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Dísztermében.
Évtizedes tradíciója van annak, hogy hagyományőrző huszár-, tüzér- és honvéd gyalogsági alakulatok lejátsszák az 1849-es tavaszi emlékhadjárat csatáit (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác) és végigvonulnak az egykori hadjárat magyarországi útvonalán. Ezt a programsorozatot nevezik Tavaszi Emlékhadjáratnak. Ennek részeként érkeztek huszárok április 5-én Tápiószecső Nagyközségbe, ahol a falu főterén Anka László alpolgármester, történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa tartott az egykori hadjáratról történeti előadást a vendégül látott hagyományőrző lovas katonáknak és az egybegyűlt közönségnek.
Szakály Sándor főigazgató nyilatkozata életútjáról, a VERITAS-ról a Karc FM hullámhosszán Perjés Klára mikrofonja előtt.
A VERITAS Történetkutató Intézetet a legújabban médiaszínpadra lépett szereplők is rögtön fölfedezik – ilyen a néhány napja indult Karc FM Rádió, amely elsők között szólaltatta meg Szakály Sándort, a VERITAS Intézet főigazgatóját.
2016. március 16-án a közösségi rádió délelőtti műsorában, a Hangolóban Szakály Sándort a hazai magyar történetírás helyzetéről, főbb kérdéseiről, a két esztendeje alakult VERITAS Intézet céljairól, tevékenységéről faggatták. E beszélgetésben is a főigazgató – többek között – megerősítette azt, hogy a történetkutató intézet tárgyilagosságra törekvő tényfeltáró tudományos tevékenységével történelmünk 1867–1994 közötti időszakának ún. fehér foltjait kívánja eltüntetni, az eddig fel nem tárt vagy téves tényeket, illetve összefüggéseket helyezi reális alapokra. Mindebben nyitott, együttműködésre törekvő céllal munkálkodnak magasan kvalifikált munkatársai, akik a tudományos tényfeltárás és feldolgozás mellett széleskörű publikációs, valamint ismeretterjesztő tevékenységet is végeznek – határainkon túl is. A VERITAS Intézet eleddig több tudományos konferenciát szervezett, elindította a Budapesti Gazdasági Egyetemen minden hónap első kedd estjére szervezett VERITAS-esteket, amelyek hasonlóan a Tabán Moziban zajló VERITAS Filmestekhez rendkívül népszerűek a történelem iránt érdeklődők körében. Elismerést váltott ki első Évkönyve, valamint több, a VERITAS munkatársai által alkotott kötete. A VERITAS Intézet aktív részvételt vállal a GULÁG-GUPVI Emlékév eseményeiben. Az intézet a különböző tudományos intézetekkel, szervezetekkel folyamatosan bővíti együttműködési körét, de a tömegkommunikációra is nagy hangsúlyt fektet.
A 105,9 Mhz ultrarövidhullámon hallható KARC FM Rádió Hangoló című műsorában az is elhangzott, hogy a VERITAS Intézet eddigi szerepét pozitívan ítélik meg – ezt erősítik meg véleményeikben a magyar tudományos élet mértékadó szereplői.
Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa, Nők a Gulágon címmel 2016. március 12-én előadást tartott Albertirsán a könyvtárban.
Tóth Eszter Zsófia a VERITAS Intézet tudományos főmunkatársa Oral history módszertan címmel tartott előadást az ELTE TÁTK Antropológia szakán.
Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa, Az utolsó rendőrgyilkosság a szocialista időszakban című előadásával részt vett az ELTE BTK által szervezett A normán innen és túl elnevezésű konferencián.
