VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
Az Antall József Baráti Társaság bemutatta „Az emlékezet méltósága – az Antall József Baráti Társaság előadásai 1995 – 2001” és a „Gesztusok nélkül – Antall József emlékezete a modell és valóság előadássorozat tükrében 2009 – 2015” című köteteket. Másnap a néhai miniszterelnök halálának 23. évfordulóján a VERITAS Intézet nevében Marinovich Endre és Sáringer János koszorút helyeztek el Antall József síremlékénél a Fiumei úti sírkertben.
A Pécsi Tudományegyetem BTK Történettudományi Intézete „… de a hatalom az én kezemben marad…”címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett a 100 éve elhunyt Ferenc Józsefről. Részt vettek: Hermann Róbert, a parancsnok tudományos helyettese (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum) és kutatócsoport-vezető (VERITAS), Ress Imre, nyugalmazott tudományos főmunkatárs (MTA BTK Történettudományi Intézet) és Schwarczwölder Ádám (VERITAS). A beszélgetést Csibi Norbert, egyetemi adjunktus (PTE BTK Történettudományi Intézet) moderálta.
A Közép-Európa Kutatásáért Egyesület a Közép-Európa Kutatásáért díja szenior fokozatát adományozta Ujváry Gábornak, a VERITAS Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetőjének. A díjat idén adták át először. A junior fokozatot Miklós Péter, az életműért díjat (60 fölöttieké) pedig Gazdag Ferenc kapta.
Kassán is bemutatták a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmával a Magyarság Háza és a VERITAS Történetkutató Intézet által szervezett Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944–1956 című kiállítást. Az eseményen Orosz László képviselte előadással a VERITAS Intézetet.
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából a Magyarság Háza programsorozata Magyarországon és a Kárpát-medencében következő állomása Rimaszombat volt, ahol a Tompa Mihály Református Gimnáziumban mutatták be a vándorkiállítást. A vendégeket Molnárné Pelle Beáta, a gimnázium igazgatónője üdvözölte, majd a kiállítást megnyitotta Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatónője. Az eseményen Rácz János, a VERITAS történésze beszélt a malenkij robotról.
A Herceghalmi Általános Iskola az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára megemlékezve háromfordulós területi versenyt szervezett általános iskolás (6-8. évfolyam) diákok számára. A verseny két írásbeli és egy szóbeli fordulóból állt. A vetélkedőn hét intézmény mintegy 40 kiemelten tehetséges diákja vett részt. A verseny szóbeli fordulóját – egyben döntőjét – 2016. november 21-én rendezték a versenyt kiíró iskola könyvtárában. A zsűri elnökének a szervezők Kiss Dávidot kérték fel. A döntő keretében a meghívott diákok egy 8-10 perces tetszőleges technikával készített előadást tartottak az 1945-1956-os korszak történetével kapcsolatban, különösen az 1956-os forradalomra fókuszálva.
A verseny végeredménye:
I. helyezés: Drevenka Sára 7. osztály (Andreetti Károly Általános Iskola, Sóskút)
II. helyezés: Novák Jakab 7. osztály (Biatorbágyi Általános Iskola) és Garamvölgyi Máté 6. osztály (Herceghalmi Általános Iskola)
III. helyezés: Lőrincz Hanna 7. osztály (Andreetti Károly Általános Iskola, Sóskút) és Veres Máté 7. osztály (Herceghalmi Általános Iskola)
IV. helyezés:Petőfi Bori 7. osztály (Herceghalmi Általános Iskola)
V. helyezés: Buzár Tamás 8. osztály (József Nádor Általános Iskola, Alcsútdoboz)
VI. helyezés: Beck Ádám 8. osztály (Herceghalmi Általános Iskola)
Kiss Dávid tanárok továbbképzésén tartott előadást A forradalom utáni megtorlás címmel Mezőkövesden.
A hétszáz éve a királyi városok sorába került Kolozsvár megemlékezésére a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Fakultása, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-egyesület és a Román Akadémia Erdélyi Tanulmányok Központja nemzetközi tudományos konferenciát szervez Kolozsvárott 2016. november 10–13-a között.
Az Emlékpont szervezésében az 1945 utáni magyar történelem oktatásának módszertani és tartalmi megújítása jegyében a hódmezővásárhelyi történelemtanárok számára tartottak továbbképzést. Az előadók közt szerepelt Tóth Eszter Zsófia, aki az 1956-os forradalom tanításának módszertanáról beszélt.
Elkobzott életek címmel a Budapesti Örmény Önkormányzat Szamosújváron konferenciát és kiállítást szervezett. Az eseményt Esztergály Zsófia Zita, a Budapesti Örmény Önkormányzat elnöke nyitotta meg. A rendezvényen a közönség megismerkedhetett az 1944 őszétől a Szovjetunió által működtetett táborokba hurcolt magyarországi és erdélyi magyar civilek többéves rabságának történeteivel.
A Levéltári Napok alkalmából Budapesti évfordulók 1866, 1946, 1956 címmel konferenciát tartott Budapest Főváros Levéltára. A tanácskozás három, karakteresen elkülönített témakörrel foglalkozott. Elsőnek a százötven éves Fővárosi Állat- és Növénykert másfél évszázados történelmét tekintették át, majd a Főváros és a nép levéltárosa – címmel jelölt témakör következett, melyben a hetven éve elhunyt Gárdonyi Albert életére és munkásságára emlékeztek. Legvégül az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjával, Tóth Ilonával foglalkoztak a konferencia előadói, áttekintvén a bírósági perének megmaradt dokumentumait. Mint ismeretes, az 1956-ban ötödéves szigorló medika a budapesti harcok idején a Péterfy utcai kórház kisegítő részlegét önkéntes munkásként vezette. A karhatalom 1957-ben letartóztatta, majd államellenes tevékenységgel és gyilkossággal vádolta meg. A bíróság halálra ítélte, s felakasztották.
A konferencia szünetében a VERITAS Történetkutató Intézet által készített Magyarok a Szovjetunió táboraiban, 1944-1956 című kiállítást tekinthették meg a tanácskozás résztvevői. A tárlatot a levéltár aulájában állították ki.
2016. november 4.
Ma 14 órától Rácz János Sárszentmihályon, a Közösségi Házban az 1956-os forradalomról és a szabadságharcról tart előadást. Expozéjában az események nemzetközi hátterét mutatja be, majd a pesti srácokról és a forradalom következményeiről is beszél.
November 2-án a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság ünnepséget rendezett az 1956-os forradalom, és a forradalom idején – szolgálatuk teljesítése közben elhunyt – hősi halált szenvedett tűzoltók emlékére. Az Újpesten, a kerületi tűzoltó parancsnokság előtt elhelyezett hősi emlékműnél Marinovich Endre főigazgató-helyettes mondott beszédet. Beszédében felidézte a budapesti tűzoltók 1956-ban, a forradalom és a szabadságharc idején, a rendkívüli körülmények között is helytállva végzett élet- és vagyonmentő munkáját. Megemlékezett a Nagy-Budapesti Tűzoltóság Központi Forradalmi Tanácsának elnökéről , dr. Marinovich Endre tűzoltó ezredesről, akit a Rákosi korszakban eltávolítottak a testülettől és 1956. októberében, a forradalom győzelme után vette át a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság vezetését.
A Szatmári HÍD Egyesület szervezésében egyhetes 1956-os megemlékezés zajlott 56 Hősei – a Magyar Szabadság Fénylő Üstökösei címmel a Szamos-parti városban. A VERITAS Történetkutató Intézetet Szakály Sándor főigazgató képviselte, aki 1956 – 60 év után címmel tartott előadást.
Lányok, asszonyok 1956-ból címmel tartott előadást Tóth Eszter Zsófia a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezésében a Török utcai könyvtár épületében.
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából a Magyarság Háza és a VERITAS Történetkutató Intézet Marosvásárhelyen is bemutatta a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944–1956 című kiállítását. A VERITAS Intézetet az eseményen Ujváry Gábor képviselte.
Együttműködési megállapodást írt alá Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója és Tonk Márton, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja. Az ünnepi keretek közt lezajlott esemény során Tonk Márton hangsúlyozta az egyezmény tartalommal való kitöltésének fontosságát, míg Szakály Sándor kiemelte, hogy ez a VERITAS Intézetnek az első határon túli intézménnyel kötött megállapodása, mely precedenst teremthet más kárpát-medencei partnerekkel való együttműködési megállapodás kialakítására. Végül Murádin János Kristóf kari kancellár rámutatott, hogy már több közös rendezvényt is szervezett a két intézet, például említette az aznap este a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából a Sapientia Tordai úti épületében megnyitott Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944–1956 című kiállítást, vagy az idén februárban Budapesten rendezett Kárpát-medencei tragédiáink 1944–1953 elnevezésű konferenciát.
Csíkszeredában is bemutatták a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmával a Magyarság Háza és a VERITAS Történetkutató Intézet által szervezett Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944–1956 című kiállítást. A VERITAS részéről Kovács Kálmán Árpád vett részt az eseményen.
Ünnepi koncertet rendeztek október 24-én 1956-ra emlékezve a Józsefvárosban, az Olasz Intézetben. Kocsis Máté polgármester és Schmidt Mária, az ’56-os Emlékév kormánybiztosa átadta a kerület elismeréseit. Józsefvárosi Becsületkeresztet vehetett át többek közt Boross Péter, nyugalmazott miniszterelnök, a VERITAS Történetkutató Intézet Tanácsadó Testületének elnöke.
Boross Péter volt miniszterelnököt Szabadságért Kaposvár Emlékéremmel tüntette ki Szita Károly, a somogyi megyeszékhely polgármestere. Az emlékérmet a város önkormányzata 2012-ben alapította azzal a szándékkal, hogy az adományozással tisztelegjen a példaértékű emberi helytállásról, és a nemzeti szabadság eszményéről tanúságot tevők előtt. A városi közgyűlés szeptemberben úgy döntött, hogy idén a kitüntetést Boross Péternek adományozza. Laudációjában Szita Károly kijelentette: „olyan embernek adom át az emlékérmet, aki 1956-ban a budapesti forradalmi bizottság tagja volt, akit ezért elbocsájtottak a munkahelyéről, 1957-ben letartóztattak. Egy olyan ember helytállását ismerjük el, aki annak ellenére, hogy értelmiségi volt, a meghurcoltatása miatt mégis segédmunkásként kellett, hogy dolgozzon. A rendszerváltoztatás utáni első kormányban mégis miniszteri tárcát kapott, Antall József halála után pedig Magyarország miniszterelnöke lett. Nemzedékének azon kiváló tagjai közé tartozik, aki ’56 eszmeiségét az elnyomás éveiben is megőrizte” – mondta Szita Károly, Kaposvár polgármestere.
Gyergyói ’56-osokkal való találkozásának emlékével nyitotta meg a Balatoni Múzeumban Ruzsics Ferenc polgármester azt a kiállítást, melynek anyagát az Amerikából 2002-ben Keszthelyre költözött Iván Márta ajánlotta fel. A New York állambeli Yonkers magyarjainak története a 19. században kezdődött, de a közösség életét az ’56-os menekültek lendítették fel, majd alakították egészen a 21. század elejéig. A magyar templom köré csoportosulva ápolták magyarságukat: magyar iskolát, cserkészcsapatot, focicsapatot, néptánc csoportot tartottak fenn; híres vendégeik közé tartozott Mindszenty József hercegprímás és Paskai László bíboros. Megtartották a magyar nemzeti ünnepeket, miközben ünnepelték az amerikaiakat is. A családtörténetek az amerikai társadalomba való sikeres beilleszkedésről tanúskodnak. A magukkal vitt tárgyak, a kint készült fotók, videó-felvételek egy amerikai magyar közösség sorsát mesélik el. A megjelent vendégeket köszöntötte Havasi Bálint múzeumigazgató, a kiállítást megnyitotta Szakály Sándor, a VERITAS történetkutató Intézet főigazgatója.
Emléktábla avatással egybekötött ünnepi megemlékezést tartott az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége a budapesti Corvin közben. Beszédet mondott Boross Péter volt miniszterelnök, Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, Sántha Gábor, az 1956-os Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke. Az ünnepségen átadták a világszövetség kitüntetéseit. Elismerést vehetett át Boross Péter, Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, Vaszily Miklós, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, valamint Schmidt Mária.
Átadták a Mai szívekben 1956 forradalma és a Nekünk 56 című képzőművészeti pályázat díjait Kaposváron. A Mai szívekben 1956 forradalma országos irodalmi pályázat vers kategóriájában a bírálók Halmai Tamás és Lázár Balázs, a novellát beküldők közül Pruzsinszky János, a riportot, memoárt, mélyinterjút készítők sorában Trizner Laura munkáját értékelték a legtöbbre. A Nekünk 56 képzőművészeti pályázaton Horváth Júlia plakát, Kiss Viktória fotó, Varga Viktor film kategóriában nyert.
Az ’56-os eseményekről emlékeztek meg október 16-án Párizsban a diadalívnél. Az 1956-os Magyar Forradalom Francia–Magyar Emlékbizottsága szervezésében 1957-től minden évben tisztelegnek a forradalom és a szabadságharc emléke előtt. Az idén a részvevők a forgalom elől lezárt Champs-Élysées felső szakaszán érkeztek a diadalívhez, ahol Sujánszky Jenő, a Francia–Magyar Emlékbizottság elnöke és a francia Charles de Gaulle Emlékbizottság képviselői megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját, majd meggyújtották a lángot a magyar forradalom áldozatai, hősi halált halt mártírjai és a megtorlásban kivégzettek tiszteletére. Az egybegyűltek és az egyórás ünnepséget kordonok mögül figyelő turisták ezt követően meghallgatták a magyar és a francia himnuszt egy katonazenekar előadásában. Több magyarországi intézet – VERITAS, Terror Háza Múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága – munkatársai is részt vettek az eseményen. A VERITAS Intézetet Szakály Sándor főigazgató és Megyesi Csilla titkárságvezető képviselte. Szakály Sándor és Bank Barbara, a NEB tagja is elhelyezték a megemlékezés koszorúját az ismeretlen katona sírjánál.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc tudományos kutatása valamint helye az oktatásban címmel október 14–16-án konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága, amelyen a VERITAS Történetkutató Intézetet Zinner Tibor kutatócsoport-vezető képviselte. Előadásának címe A kádári megtorlás rendszere volt.
Jakó Zsigmond történész születésének századik évfordulóján konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum- Egyesület Kolozsváron. A részletes program itt olvasható.
A Magyar Nemzeti Múzeumban minden szerdán 16.30-tól szakmai tárlatvezetést tartanak a Rejt/Jel/Képek –’56 – a Forradalom Titkos művészete című időszaki kiállításban. A rendhagyó program során az érdeklődők Gál Vilmos, a kiállítás kurátora vezetésével járhatják végig a termeket, ahol a kiállítás műtárgyainak megismerésén túl a kiállítás-rendezés kulisszatitkaiba is betekintést nyerhetnek, valamint, a műtárgyakhoz kapcsolódó történetek, városi legendák, anekdoták felidézésével kerülhetnek közelebb a kiállításhoz, illetve 1956, a nagyközönség számára mindeddig ismeretlen képzőművészetéhez.
Néhány kérdés ízelítőül, amelyek szóba kerülhetnek a tárlatvezetések alkalmával:
Hogyan került a Múzeumba a Sztálin szobor kézfeje?
Miért ágaskodnák vörös létrák az első teremben?
Honnan került elő Chagall egyetlen 1956-os témájú képe?
Ki az a képzőművész, akit Anders Engman svéd fotóriporter örökített meg rajzolás közben a forradalom napjaiban, a nyílt utcán?
Hogyan rejtette el 56-os festményeit Görgényi István?
Miért hamisítottak a muzeológusok 56-os tárgyakat 1957-ben?
Ki örökítette meg a forradalom napjaiban a Józsefváros szétlőtt utcáit, épületeit?
Mit jelent a felirat: Kádár Apró Dögei?
Ezekre, és még számos, akár az Önök által feltett kérdésekre is választ kaphatnak, amennyiben részt vesznek az Emlékezés hónapjában tartott tárlatvezetéseinken.
Időpontok:
2016. október 5., 12., 19., 26.,
2016. november 2., 9.
Tovább a weblapra
Arcok a forradalomhoz vezető úton és alatt címmel tart előadást Farkas Judit tudományos munkatárs 2016. október 5-én 18 órai kezdettel Keszthelyen a Balaton Színházban.
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából Országos Tanulmányi Versenyt hirdet az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő. A hazai érettségit adó közoktatási intézmények végzős diákjaiból álló háromfős csapatok 2016. október 28-ig jelentkezhetnek a versenyre. A szervezők célja, hogy a verseny a diákok körében az újszerű és kreatív feladatok megoldása révén népszerűsítse a történelem tantárgyat és azon belül bővítse a GULÁG korszakról meglévő ismereteket. A tanulmányi verseny háromfordulós. Az első két forduló online zajlik. Az országos döntőbe a régiókból az első három helyen végzett csapatok jutnak az online írásbeli fordulók eredményeinek összesítése után. Az országos döntőbe jutott csapatok oklevelet kapnak és a fiatalok számára vonzó tárgyjutalomban részesülnek.
A Tanulmányi Versenyen való részvétel ingyenes. A döntőt jövő januárban szervezik Budapesten.
Jelentkezés:
http://beszedesmult.hu/hirek/20161005/elindult-a-jelentkezes-a-gulag-otv-re
Elindult a Verseny hivatalos facebook oldala is:
Szakály Sándor Nagykónyi község Polgármesteri Hivatalában tartott előadást Magyarország második világháborús szerepléséről és a GULÁG-szigetcsoportra elhurcolt magyarokról.
Emlékplakettet és díszoklevelet adományozott az 1945-56 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége Szakály Sándornak, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójának, valamint Zinner Tibornak, a VERITAS 1945 utáni időszakot vizsgáló kutatócsoport vezetőjének. Az emlékplaketteket a szervezet fennállásának 25 éves működésére emlékező jubileumi emlékülésen adták át a budapesti Stefánia Palotában, ahol egyúttal megnyitották a korabeli magyar börtönviszonyokat ábrázoló, s az egykori elítéltek sorsát bemutató időszaki kiállítást is.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója előtti tiszteletadást a hódmezővásárhelyi Emlékpont az Út a forradalomba. Szovjet-Magyarország, 1944-1956 című konferenciával kezdte meg. A meghívott előadók közt szerepelt Zinner Tibor, a VERITAS Intézet kutatócsoport-vezetője is, aki a kádári megtorlásokhoz vezető utat ismertette.
2016. szeptember 20-án (kedden) 17 órától a Pesti srácok emlékparkban (VIII. ker. Horváth Mihály tér) Szex, abortusz, női szerepek az 1950-es években címmel Tóth Eszter Zsófia előadást tart. Előtte, közben és utána retrofőzést rendeznek az 1950-es évek hiányételeiből, amelyeket meg is lehet kóstolni.
A Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) Nemzettudat a reformáció szellemiségében címmel médiaműhelyi tanácskozást tartott Berekfürdőn, a Megbékélés Házban. Az immár tizenharmadik alkalommal megrendezett szakmai találkozón a nemzettudat protestáns értelmezéséről cseréltek gondolatokat, valamint azt vitatták meg, hogy a reformált kereszténység mennyiben erősíti a közösségi létből fakadó nemzettudatot, a hazához és a nacionalizmushoz való viszonyulást. A reformáció ezirányú hatásait a különböző korszakok és nézőpontok fényében vizsgálták. Az eseményen több előadás is elhangzott: Nemzettudat az olimpián címmel riói élményeiről számolt be Novotny Zoltán sportriporter, történeti előadást tartott Faggyas Sándor újságíró, 1956 gyerekszemmel címmel Petrőczi Éva költő-újságíró, Protestantizmus és szabadság címmel pedig Szakály Sándor, a VERITAS főigazgatója.
