1945-ben Magyarország szovjet megszállásával gyakorlatilag eldőlt, hogy előbb vagy utóbb egy ugyanolyan rendszert fognak kiépíteni, mint amilyen a Szovjetunióban akkor már évek óta létezett. Mindebben fontos szerepet kaptak az itt állomásozó szovjet erők mellett a politikai rendőrség beosztottjai és mások is.

Rákosiék semmit sem bíztak a véletlenre, már 1945-ben megszervezték saját párthadseregüket, egy a későbbi Munkásőrséghez hasonló szervezetet, a Rendező Gárdát, amelynek létszáma igen hamar meghaladta az 1945 után folyamatosan visszafejlesztett Magyar Honvédségét. Hasonló erővel rendelkeztek a szociáldemokraták is, ám a kisgazdáknak nem engedték a Gaál Gaszton Gárda megerősítését. A két munkáspárt gárdáját 1948-ban összeolvasztották, ami gyakorlatban azt jelentette, hogy a kommunisták a párttal együtt annak gárdáját is lenyelték, létrejött a Magyar Dolgozók Pártja, és annak Rendező Gárdája, amelyből idővel az egykori és átvett szocdemek nagy részét kizárták.

A lent közölt forrás ebből az időszakból, 1948 augusztusából származik. Tipikus példája a korabeli feljelentéseknek, s több érdekességre is rávilágít. A feljelentő személyével kapcsolatban ki kell emelni azt az ellentmondást, hogy annak ellenére volt egy paramilitáris alakulatnak a tagja, hogy az egészségi állapota miatt erre gyakorlatilag alkalmatlan volt. Mindez jól rávilágít arra, hogy a szovjet típusú rendszerekben a szakmai stb. rátermettséggel szemben a megbízhatóságot tekintették igazán fontosnak. Hasonlóképpen a később felállított Munkásőrséghez, ahol az idős és beteg embereknek 1959-ben úgynevezett könnyített szolgálatot vezettek be, majd belőlük hozták létre a testület tartalék állományát. Lényeges azt is kiemelni, hogy a párttagoknak kötelező volt elvileg az ilyen eseteket is, mint a lenti jelenteni, tehát nemcsak a politikai rendőrség tevékenységéhez kötődően történtek hasonló, emberi jogokat sértő tevékenységek.

 A szövegben említett Nagy Ferenc miniszterelnök valóban az Amerikai Egyesült Államoktól kapott gazdálkodás céljára földet. 1947-ben Svájcban tartózkodott, amikor a Magyar Testvéri Közösség perbe történő belekeverése során lemondatták, cserébe a fiát kiengedték hozzá. Mellette Saláta Kálmán kisgazda politikusról van még szó a szövegben. Mindszenty József hercegprímás 1948 nyarán még a helyén volt, az év végén tartóztatták le, és indítottak ellene koncepciós pert. Magyarországon a háború után nem volt olyan nagy éhínség, mint Németországban. A forrás érdekes lenyomata az egyének szintjén az 1948-as esztendőnek, az eredeti írásmód szerint közlöm.

„Jelentéstétel a VII. ker. Rendező Gárda vezetőségének!

            Alulírott azon jelentéssel vagyok a Gárda vezetőségének f. hó 16.-án d. u. 6. és 7 óra között a Városligetben a Széchenyi fürdő előtti kertben ülve egy régi ismerősömmel , Berliner Vilmos elvtárssal lakik VII. Josika u. 15. özv. Friedmanné lakik VII. Dembinszky-u 19. szám alatt beszélgetve, mellettem ülő idősebb nő beszélgetésünk közben a demokráciát a következő szavakkal gyalázta: „A jelen helyzet kibírhatatlan, mert az Oroszok mindent elvisznek, sőt vidéki gazdálkodóktól nemcsak beszolgáltatásokat hanem külön kierőszakolnak tőlük lisztet stb. és így mindent elvisznek.” Amire én azt feleltem, hogy beszélhet így! Amikor az egész külföld reánk tekint, hogy nálunk minden van amiben másütt hiányban szenvednek dacára annak, hogy minket semmi féle támogatásban nem részesítenek, felépítettük saját erőnkkel, amit a németek leromboltak.

            Holott Nagy Ferenc és Saláta féle brigantik az ország vagyonának egy bizonyos részét kicsempészték, amiből Nagy Ferenc Amerikában földet és 120 drb. tehenet tudott vásárolni. A fent nevezett erre azt felelte, hogy nem igaz, hazugság az egész! Nem vitt ki semmit. Ő nem is készült fel erre, mert Nagy Ferenc nyaralásra ment amit az is igazol, hogy a fiát itthagyta. Az Amerikaiaktól birtokot azért kapta, hogy gazdálkodjon, amire azt feleltem, hogy ez Mindszenty beszéd. Amit Ő kikért magának, ezzel a kijelentéssel, ha Mindszenty nem volna, úgy egész Magyarország helyzete lehetetlenné válna. Az Én helyzetem súlyossá vált ezeknek a kijelentéseknek folytán, mint súlyos szív beteg nem tudtam rendőrt hívni, hogy a nőt felelősségre vonassam. Ezek után csatlakozott hozzám egy fiatal ismeretlen gyermekes nő akiről később kiderült, hogy leánya aki panaszkodott borzalmas helyzetben van ezer forint értéket adóban napokban foglaltak nála, amire az anyja azt felelte, hogy ezeknek egy fillért se fizess, inkább éljétek föl családotokkal, hadd vigyenek el mindeneteket ti meg menjetek faluról falura míg a határhoz értek és a határon lógjatok át. Minden erőmet összeszedve bementem a fürdő helységben és az ottani portás elvtársat megkértem szíveskedjen egy hatósági közeget valahonnan iderendelni, az ottan ülő nőt aki a demokráciát gyalázta felelősségre vonni amit a nő észrevett és eltávozott. Egy másik elvtársam sikerült egy rendőrt szerezni aki nem őt de a leányát hozzám visszahozta, úgy engem mint a mellettem ülő régi elvtársaimat leigazolta és a nőt is. A nő neve: Orosz Jenőné szül. Grünwald N. 1920 szül. lakik: VI. ker. Izabella –u 70 szám.

            Kérem jelentésemnek illetékes helyre való továbbítását és ezen ügynek kivizsgálását.

Budapest, 1948. auguszt. 23.-án                                           Katz József R. Gárdista

                                                                                               VII. ker. Király-u 85. L. 4.” 

Kiss Dávid

Kép forrása: filmhiradokonline.hu