Apponyi Albert gróf 1881-től 1933-ban bekövetkezett haláláig volt Jászberény város országgyűlési képviselője. Igyekezett mindent kijárni a város érdekében, de hosszú időn át tevékenykedő ellenzéki politikusként többször nem tudott sikert elérni. Azonban nem csupán a város érdekeit képviselte, hanem egyéni szívességeket is intézett a hozzá közel álló városi politikusok, választópolgárok számára.

Az alábbi forrás álljon itt kapcsolattörténeti példaként az ilyen politikai baráti szívességek intézésére.

Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található egy rövid levél, amelyet Apponyi írt Földes Bélához 1900. május 18-án. Ezt idézzük teljes terjedelmében:

Tisztelt barátom! Ugy értesültem hogy szíves voltál Koncsek István volt jászberényi polgármester fiára vonatkozó kérésemet tekintetbe venni, de egy kis tévedés esett mert egy Koncsek Pál nevű tanulót osztottál be saját commissiódba, a kit pedig én ajánlottam, az Koncsek Béla. Ha lehet a dolgon még segíteni, ugy nagyon leköteleznél, ha azonban nem, ugy kérlek Koncsek Béla érdekében (a ki Jun. 10én vizsgázik) Pikler [Gyula] tanár urnak egy pár jó szót mondani, mert ettől fél leginkább – nem levén elveinek követője. Láng [Lajos]nak majd én szólok. Szíves üdvözlettel tisztelő híved Apponyi Albert.”

A címzett Földes Béla (1848–1945) közgazdász, a budapesti egyetem jogi karának volt oktatója, később a harmadik Wekerle-kormányban (1917–1918) pedig átmenetgazdasági tárcanélküli miniszterként Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterrel együtt a kabinet tagja. A levélben említett Pikler Gyula (1864–1937) a budapesti egyetem tanára, a pozitivista állam- és jogbölcselet nemzetközileg is elismert képviselője volt. Éppen a levélírás esztendejében vett részt Jászi Oszkár társaságában a Huszadik Század című folyóirat, majd 1901 elején a Társadalomtudományi Társaság megalapításában. A vizsgázó Koncsek Béla „ettől fél leginkább – nem levén elveinek követője.” A katolikus, konzervatív, nacionalista világnézetben mozgó Koncsek nyilván nem szimpatizálhatott Pikler baloldaliságával. Láng Lajos (1849–1918) közgazdász, statisztikus, országgyűlési képviselő, később miniszter, 1900 májusában szintén a budapesti egyetemen tanított. „Lángnak majd én szólok.” Apponyi ezt úgy ígérhette meg ilyen könnyedén, hogy ekkoriban Lánggal együtt a kormányzó Szabadelvű Párt soraiban foglalt helyet. Mai szóhasználattal élve frakciótársak voltak.

A levélben szerepeltetett Koncsek István az 1890-es évek első felében polgármesterként irányította Jászberényt (1893–1896) és mindig korteskedett Apponyi megválasztásáért. Korrupciós vádakkal megbuktatták a kormánypárt helyi vezetői és csak a századforduló utáni esztendőkben szerezte vissza polgármesteri stallumát (1902–1914). A köztes időszakban, Török Aladár volt Jászberény polgármestere, aki a helyi Apponyi-párt ellenében politizált.

Koncsek István fia a budapesti egyetem jogi karán igyekezett letenni a jogi doktori államvizsgát. Ennek sikere érdekében fordult a Koncsek család Apponyihoz, Apponyi pedig Földeshez, hogy Koncsek Bélát a megfelelő vizsgabizottságban helyezzék el. Földes teljesítette a kérést, csakhogy összekeverte a neveket és Béla helyett Koncsek Pált (nem ismert, hogy rokona lett volna a polgármesternek) helyezte védőszárnyai alá. Ennek a hibának a helyrehozásához kellett Apponyinak tollat ragadnia és megírni Földeshez az előbb idézett levelet. A Koncsek fiú vizsgája érdekében igen illusztris társaságot mozgósítottak.

Koncsek Béla sikeresen levizsgázott. A dualizmus kori későbbi választásokon rendre ott szerepelt a neve, mint az Apponyi-párt által a helyi választási bizottsághoz delegált bizalmi emberé. Neve előtt pedig ott díszelgett a doktori cím. A Horthy-kor elején Koncsek Béla megalapította Jászberényben a Keresztény Kisgazda és Földmíves Párt, a kormánypárt városi szervezetét. Ez jelölte Apponyit képviselőnek. Választásról választásra abban bíztak a helyi Apponyi-szimpatizánsok, hogy egyetlen párt sem állít vele szemben jelöltet. Helyi pártvezetőként Koncsek feladata volt ezt elérni, ami sikerült is neki, 1920-tól soha nem volt a városban kihívója Apponyinak. Természetesen ez nem feltétlenül tekinthető az ő egyéni érdemének, hanem szerepet játszott ebben az is, hogy Apponyit a trianoni békeszerződés ellenében indított revizionista mozgalom kultikus magasságba emelte, egy egész nemzet fordult felé tisztelettel.

Az 1931-es választásokon is Koncsek Béla királyi közjegyző jelölte Bathó Károly ügyvéddel közösen Apponyit a választási bizottság előtt képviselő-jelöltnek. A gróf számára ez volt az utolsó megmérettetés a mandátumért. Koncsek Béla az 1900-as diplomaszerzést követően több mint három évtizeden keresztül hűségesen szolgálta Apponyi Albertet, és biztosította számára a jászberényi képviselői mandátumot a Monarchia és a Horthy-kor folyamán. Előbb ezt polgármester édesapja mellett tette, majd önállóan azzal a tekintéllyel fellépve, amelyet saját kvalitásai és királyi közjegyzői státusza kölcsönzött személyének.

Anka László