Az 1956-os forradalom komoly emberáldozattal járó pusztításáról, a sebesültek magas számáról és a lábukkal szavazó menekültekről beszámoló sajtócikkeknek, fotóriportoknak és filmfelvételeknek köszönhetően a nyugati közvélemény óriási szimpátiával és együttérzéssel követte a szabadságukért és függetlenségükért fegyvert ragadó magyarok heroikus küzdelmét, majd a forradalom vérbe fojtásának következményeit. A magyarokat övező hatalmas szolidaritási hullámnak köszönhetően a segélyszervezetek, így például a Nemzetközi Vöröskereszt felhívására folyamatosan érkeztek az országba a vér-, gyógyszer-, kötszer- és élelmiszer-szállítmányok. A segélyek célba juttatása azonban komoly kihívás elé állította a humanitárius szervezeteket. Kevéssé ismert, hogy a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében is részt vevő amerikai Pfizer gyógyszergyár jogelődje (Chas. Pfizer & Co.) jelentős mennyiségű antibiotikumot adományozott Magyarországnak a forradalom kitörését követően, ezzel a szimbolikus gesztussal fejezve ki az amerikaiak együttérzését a magyarokkal.

Az október 23-a utáni napokban az International Rescue Committee (IRC, Nemzetközi Mentési Bizottság) közreműködésével valósult meg az első amerikai segélyakció. Az IRC 1933-ban New Yorkban jött létre, azzal a céllal, hogy a náci elnyomás üldözöttjeinek támogatást nyújtson. A totalitárius, így a kommunista diktatúrák számkivetettjeit is támogató civil szervezet kiemelt szerepet játszott a magyar menekültek megsegítésében és Amerikában történő letelepedésében. A forradalom napjaiban az IRC gyógyszeradományokkal akart segítséget nyújtani a magyaroknak. A világhírű Pfizer cég elnökét is sikerült megnyerni az akciónak. John E. McKeen elsőként 75 ezer dollár értékű (ma ez közel 466 ezer dollár) Terramycin (más néven Oxytetracyclin) készítményt ajánlott fel Magyarországnak. Az 1950-es évek elején szabadalmaztatott, széles spektrumú antibiotikum számos betegség, így például a tüdőgyulladás gyógyításában is világszerte áttörést hozott. A gyógyszert ugyanakkor nyílt sebek kezelésére is használták. A sok sebesültnek, majd később a menekülteknek, különösen a kiskorúaknak nagy szükségük volt a gyógyszerekre. Az IRC két vezetője vállalta, hogy egy jelképes, 15 ezer ampullából álló adagot nyomban eljuttat Budapestre. Miután megérkeztek Bécsbe október 30-án, egyikőjük rövidesen egy antibiotikumokkal, kötszerekkel, ruhákkal és élelmiszerekkel telepakolt autóval útnak indult Budapestre. Az USA első segélyszállítmányát, a többéves fogságból nemrég szabadult Mindszenty József bíborosnak, a forradalmárok egy csoportjának, illetve az újjáalakult Szociáldemokrata Párt vezetőjének adták át. Ez ugyanis garanciát jelentett arra, hogy a humanitárius gyorssegély jó kezekbe kerül.

A segélyakció részleteiről a magyar állampolgároknak vajmi kevés információjuk lehetett. Legfeljebb a Szabad Európa Rádió adásait követők értesülhettek arról, hogy az amerikaiak katonai helyett humanitárius segítséget nyújtanak Magyarországnak. November 4-én, amikor a szovjetek elfoglalták Budapestet, a New Yorkban élő Márai Sándor a Szabad Európa Rádióban elhangzott drámai felhívásában az amerikaiak segélyakciójáról is szólt. Az IRC a forradalom leverését követően is folytatta pénzgyűjtő kampányát, és komoly szerepet vállalt a magyar menekültek és a Magyarországon maradt lakosság megsegítésében. A Pfizer cég 1956 végéig összesen 220 ezer dollár értékben ajánlott fel gyógyszert a magyaroknak.

 

Farkas Judit Antónia

Kép forrása: International Museum of American History, Behring Center