A párizsi békeszerződés aláírása után született alábbi bukaresti jelentés a romániai kisebbségek 1947-es helyzetét vázolja. Romániából a „bűnös” németeket a Szövetséges Ellenőrző Tanács helyettes parancsnoka, Vlagyiszlav Vinogradov tábornok által jegyzett, 1945. január 6-án kelt 031 sz. rendelete alapján kezdték meg kitelepíteni. 1945 januárja folyamán összesen 68 ezer német ajkú – erdélyi szász, illetve szatmári és bánsági sváb – román állampolgárt deportáltak a Szovjetunióba, míg a romániai Bărăganba (az Al-Duna pusztasága) 10.800-an kerültek.

  

„66 / pol. 1947.                                                                                                                                                                   Bukarest, 1947. április hó 4-én

Tárgy: Változások az erdélyi nemzetiségek arányszámában

 

Gyöngyösi János úrnak, magyar külügyminiszter, Budapest

Az utolsó időben több olyan információt kaptam, melyek arra engednek következtetni, hogy a román hatóságok telepítési politikája lényegesen meg fogja változtatni az erdélyi nemzetiségek arányszámát.

Mint már 55. pol. szám alatt a Misszió vezetője jelentette, a román kormány a legmesszemenőbben támogatja az erdélyi szlovákok hazatelepítési akcióját.

Az erdélyi német nemzetiségűek között is, a román kormány tudtával, erős kitelepítési propaganda indult meg. A francia követségtől szerzett értesüléseim szerint a Bánátban egy francia százados tartózkodik, hogy a francia eredetű családokat felkutassa és azoknak esetleg Franciaországba való visszatelepítését előkészítse. Információim szerint az erdélyi szászok között viszont az osztrák kormány kezdeményezésére Ausztriába történő betelepedés érdekében erős propagandát folytatnak /főleg a burgenlandi mezőgazdasági vidékre való áttelepítésről beszélnek/. Miután állandóan újabb felelőtlen hírek keringenek arról, hogy az erdélyi németség egy részét a Szovjetunióba akarják kényszermunkára vinni, főleg a szász földművesek között – akiknek a földjét már régebben elvették – nagy visszhangra talált ez a propaganda.

Hogy a román kormány is foglalkozik az erdélyi németség kérdésének megoldásával, azt többek között az is bizonyítja, mint azt már más úton is jelentette, hogy a múlt hó folyamán egész Románia területén a német nemzetiségű román állampolgárok pontos összeírását rendelték el. Itt említem meg, hogy március hó közepén egy 2100 főnyi romániai német nemzetiségiekből álló csoportot telepítettek át Németországba. A kérdéses személyek önként jelentkeztek kitelepedésre.

A fent vázolt kitelepedések végrehajtása természetszerűleg lényegesen megváltoztatná az erdélyi nemzetiségek egymás közti számarányát. A múlt tanúsága szerint a szász és sváb telepesek helyére – akiket még 1945. év folyamán vittek el kényszermunkára Szovjetunióba, majdnem mindenhová román nemzetiségűeket telepítettek. Az erdélyi magyarság eddig csak egy volt szász faluban tudott tért nyerni.

A Magyar Népi Szövetség vezetőségének elképzelése szerint a székelyföldi népfölösleget elsősorban a zárt magyar településekkel határos szászoktól elhagyott településekre kellene irányítani.  

Ezért különös figyelmet érdemel a román hatóságok azon felhívása, mellyel egy[es] székely vidékek lakosságához fordultak, hogy jelentkezzenek a bánáti elhagyott német földek megművelésére, illetve az oda való áttelepülésre. Ilyen áttelepítési propagandáról értesültem Udvarhely megyei Varság és Oroszhegy községekből, valamint a Kisküküllő megyei Székelyvecke községből.   

Ehhez a kérdéskomplexumhoz tartoznak azok az aggasztó hírek is, melyek az erdélyi magyarság nagyszámú illegális anyaországba való távozásról szólnak. Románia gazdasági nehézségei és a nehéz megélhetési viszonyok is nagyban hozzájárulnak ehhez a kivándorlási lázhoz. A Dévakörnyéki csángó telepesek is újra mindenáron Magyarországra szeretnének áttelepülni. Főleg miután az engedély nélkül átköltözött rokonaik az anyaország területén földet kaptak és leveleikben jó anyagi helyzetükről számolnak be. A magyar leventék kényszermunkára viteléről keringő rémhírek is sok fiatalembert késztetnek távozásra.

Fentiekkel kapcsolatos értesüléseket és megnyilvánulásokat továbbra is különös figyelemmel fogom kísérni és erről Miniszter Urat esetről-esetre tájékoztatni fogom.

A Magyar Politikai Misszió vezetőjének távollétében:

Fáy-Halász követségi titkár.”  

 

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Külügyminisztérium adminisztratív iratai, XIX-J-1-k, Románia (1945-1964) 15. doboz

 

Közzéteszi: Géczi Róbert

Kép forrása: transindex.ro