Az Állami Egyházügyi Hivatal 1951-es magalakulásától kezdve – hasonlóan a többi egyházhoz – az evangélikus egyházat is mindenre kiterjedő ellenőrzés és teljes irányítás alatt tartotta. 1952-ben megszüntették az addigi négy evangélikus egyházkerületet, a megmaradt két püspökség élére a kommunistákkal együttműködő, a békepapi mozgalom aktivistái, Vető Lajos és Dezséry László püspökök kerültek. Mindazon egyházi személyeket, akik nem kapcsolódtak be a békepapi mozgalomba vagy, akik útjukban álltak, leváltatták, száműzték. Így például Kendeh György kelenföldi lelkészt és családját, akiről az alábbiakban egy besúgói jelentés olvasható. A besúgó evangélikus lelkész, nevét nem közöljük.

 

Tájékoztató

Az 1962. március 11-i evangélikus nagytarcsai teológus napról

Reggel fél 9-kor gyermek-bibliaórával kezdődött a vasárnapi foglalkozás, utána 10-kor főistentisztelet, du. 3-kor újabb prédikációs istentisztelet, ugyancsak 3-kor újabb gyermek-bibliaóra, 4-kor konfirmációs óra, 6-kor gyülekezeti bibliaóra, 8-kor felnőtt ifjúsággal foglalkozás, összesen 7 rendezvény egy vasárnap. A rendezvények látogatottak. Az egyházközség összlétszáma: 1200. A gyermek-bibliaórákon kb. 60-80, az istentiszteleteken kb. 300-400, a konfirmáción kb. 20, a gyülekezeti bibliaórán kb. 100, az ifjúsági foglalkozáson kb. 20 a résztvevők száma.

Iskolai hitoktatásban részesül a gyermekek 87%-a. Ezek a rendezvények minden vasárnap vannak. Hétköznap reggel 7-kor és este 7-kor, naponta kétszer van istentisztelet.

Különleges berendezésű a templom. Forgatható oltárképe van, 4 oltárkép váltakozik aszerint, hogy milyen ünnepi időszak van (karácsony, húsvét, pünkösd, reformáció ünnepe). A templomot belülről egy éve freskókkal festette ki Szita István cinkotai segédlelkész. A szószéken mikrofon van, 3 hangszóró közvetíti az előcsarnokba, a karzatra a beszédet. Minden prédikációt magnetofonra vesznek fel, s hétköznap lejátsszák családoknál. A templom előcsarnokában különleges berendezések vannak. Karácsonykor bábukból karácsonyi jelenet van összeállítva, különböző fényekkel megvilágítva, majd magnetofonról „mennyei” hangok szólalnak meg a jámbor hívek álmélkodására. Húsvétkor olyan „szent sír” van kiállítva, mint amilyen a katolikus szerzetesek templomaiban látható. Reformáció ünnepére a lelkész elkészített egy Luther-szerű bábut, ennek a jobb karja mozog, mintha a 95 tételt szögezne. Villanymotor hajtja a bábut úgy, mint a Verseny Áruházban is szoktak mozogni a bábut. Ugyanakkor magnetofon mondja az előre elkészített szöveget. Ilyen látványosságok vonzzák az ifjúságot és a felnőtteket. Minden év szeptember végén lutheránus „búcsút” rendez a pap a templomépítés emlékére. A papnak díszes albuma van a temploma különlegességeiről, az egyik képen Ordass Lajos látható. Amikor Káldy püspökké választásáról volt szó 1958-ban, Győry János helybeli lelkész Ordassra akarta szavaztatni a híveit, csak Koren közbelépése akadályozta meg a botrányt.

A teológusok szereplése közül: ifj. Kendeh György tartotta a délutáni gyermek-bibliaórát, ahol arról beszélt, hogy az egyházat meg kell védeni, csak hozzá kell ragaszkodni, majd összefoglalásul ilyent énekeltetett:

„Lám a sátán serege talpon,

Szembetörni kész,

A legbátrabb harcosoknak

Bátorsága vész,

Bízzatok, mert Jézus eljön,

Ő a fővezér!

Zengje ajkunk: hozzád esdünk

Győzedelmedért.”

A konfirmációs órán ifj. Rőzse István és Hegedűs Lajos teológusok arról szóltak, hogy az iskolában a gyerekek sokat hallanak arról, hogy Jézus nem volt történeti személy, erre bizonyították, hogy történetisége fennáll.

Győry János lelkész kiemelte, hogy sok szenvedésben van része a tanács részéről. Magánbeszélgetés során elmondta, hogy a kertjének egy részét lefoglalják épület céljára. A régebbi tanácselnök jó híve volt. Az asszonyok révén mindent megtud, ami a tanácsnál készül. A paplakkal szemben tiszti házak épülnek, a közelben pedig – úgy tudjuk – katonai telep van, ahol rakétalövő berendezést épített a katonaság. Ez kellemetlenül érinti a községet, mert valószínűleg a nyugatiak is tudnak már róla, és háború esetén nagy veszélyt jelent egy ilyen rakétakilövő támaszpont. Az egyházközség egyik gondnoka (magas, kövér, 60-as, volt középparaszt, most tsz-tag) szerint ez a támaszpont Nagytarcsa és Isaszeg között van, tilos behajtani még annak a gépkocsinak is, amely oda anyagot szállít, belülről jön beavatott vezető s az viszi a teherautót a telepre. Éjszakánként óriás tehergépkocsikon vontatnak be erre a rakétatámaszpontra különleges szállítmányokat. A katonai telepet arról lehet észrevenni, hogy bár minden a föld alatt van, mégis egy gyárkéményszerű torony kiemelkedik a mélyből. A faluban épült tiszti házak részben üresek, mert még a tiszteknek sincs kedvük Budapestről ilyen veszélyeztetett helyre kiköltözni. Becslése szerint kb. 100 tiszt lehet a faluban, a lakósok számából ítélve.

Győry János a szomszéd papokkal tart kapcsolatot: Blatniczky Pál cinkotai, Kósa Pál rákoskeresztúri, Ferenczy Zoltán rákoshegyi lelkészekkel. Március 13-15-ig Weiler Henrik mucsfa-izményi lelkész meghívására evangelizációt fog tartani e két faluban (Baranya). Weiler Henrik kivándorlási engedélyt kért Nyugat-Németországba. Szoros baráti viszonyban van Győry János Lupták Gyula nyáregyházi (Pest m.) evangélikus lelkésszel, valamint Zászkaliczky Pál fóti lelkésszel.

Budapest, 1962. március 13.

 

Közzéteszi: Géczi Róbert

Kép forrása: gallery.hungaricana.hu