Rólunk írták

FONS, 2021. május

Az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékén szerkesztett periodikum most megjelent tavalyi 3-as és 4-es számában Bajcsi Ildikó Hiánypótló történeti vizsgálatok Magyarország felsőoktatásának átalakulásához 1918–1920-ban címmel a Trianon és a magyar felsőoktatás II. kötetről, míg Bencze Dávid  Mindörökké elítélve? címmel a Hóman Bálint és népbírósági pere című könyvről ír.

Hírklikk, 2021. május 3.

Harkai Péter: Nyilvános vitára hívja Orbánt az ismert vallástörténész: ki tud többet Magyarországról…? „[…] A mindeneket igazgató félelem és a remegés még a szakmai öntudatot is képes lecsendesíteni, elhalkítani, s ebben az üvöltő csöndben természetessé, rutinszerűvé válik annak tudomásulvétele, hogy igaz módon megszólaltatni a történelmet kizárólag az erre a célra hatalmi szóval létrehozott, s elnevezésében is büszkén ezt hirdető, csinosan kistafírozott VERITAS Intézet, vagy a Magyarságkutató Intézet, meg az összes többi kormánytröszt képes […]” 

Tovább a linkre

Magyar Hírlap, 2021. április 30.

„Az intézet a Magyar Történelmi Társulattal és a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen rendezett 2019-ben konferenciát Kossuth Lajos halálának 125. évfordulója alkalmából. A most megjelent kötetben a konferencián elhangzott előadások olvashatóak."  Tovább a linkre

24.hu, 2021. április 26.

Spirk József  Hadházy: Minden ötödik forintot ellophattak a Fiumei úti temetőre szánt állami pénzekből című írása. Tovább a linkre

Híradó.hu, 2021. április 22.

„[…]Bár homályban maradt a Tisza-gyilkosság elkövetőinek kiléte, lapunknak Ligeti Dávid történész hangsúlyozta, hogy valószínűsíthető a Budapesti Katonatanács érintettsége […]” Tovább a linkre

Magyar Demokrata, 2021. április 21.

A lengyelek barátjaSinkovics Ferenc írása. „Távol a háborútól Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója reálpolitikusnak tartja Telekit, aki nem hitt a németek és az olaszok győzelmében, és nem talált más utat a fennálló viszonyok között a magyarság számára, mint a lavírozást. A brit történész, C. A. Macartney Teleki Pál miniszterelnöksége 1939–1941 című kötetében azt olvashatjuk, hogy a miniszterelnök szerint Hitler azon a napon veszítette el a háborút, amikor elkezdte. Teleki ezt nemcsak politikusként, de az erőviszonyokkal tisztában levő, nemzetközi hírű földrajztudósként is állította. Szakály Sándor emlékeztet arra is, hogy Teleki fontosnak tekintette a társadalmi, illetve szociális reformokat és az ország biztonságát. Arra törekedett, hogy távol tartsa a magyarságot a háborútól, így például 1941 tavaszán a németek követelésére sem akarta megsérteni a néhány hónappal korábban megkötött jugoszláv–magyar örök barátsági szerződést. Még úgy sem, hogy céljai között ott voltak az akkor minden magyar politikus számára kötelező revizionista törekvések is.” Letölthető PDF

Dunaújvárosi Hírlap, 2021. április 16.

„(...) Mégpedig azért, mert a zsűri elnöke prof. dr. Hermann Róbert történész, publicista, író, egyetemi tanár, számos, az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkozó könyv szerzője, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár kutatócsoport-vezetője lesz, akinek a Kossuth Kiadó (2013) által a Magyarország története című sorozat 14. kötet (...)”

Tovább a linkre

 

Magyar Nemzet, 2021. április 13.

„A nemzet megmentője vagy vesztes vezér? Felelős-e az 1919 utáni fehérterrorért vagy a magyarországi zsidók deportálásáért? Horthy Miklós kormányzó személye a mai napig megosztó a hazai közvéleményben, és számos homály fedi az általa reprezentált, 1920 és 1944 közötti korszakot. Szakály Sándor és Turbucz Dávid történészek az Axióma által szervezett vitaesten arra vállalkoztak, hogy részleteket nem titkolva ismertessék a kormányzó szerepét és felelősségét a huszadik század egyik legnehezebb időszakában.” Tovább a linkre

Népszava, 2021. április 12.

Bonta Miklós írása: „Ám arról, hogy hol helyezkedik el a kárpótlás hatósági feladatainak ellátása a kormányzati hierarchiában, mindent elmond a szervezet neve: Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Kárpótlási és Családi Csődvédelmi Osztálya. A hírek szerint idén semmiféle évfordulós megemlékezést nem tartanak. A kárpótlási iratanyagot kezelő VERITAS Történetkutató Intézet Deáktól származó jelmondata pedig így hangzik: »Hazudni nem szabad!«” Tovább a linkre

Vasárnap.hu, 2021. április 12.

„Az anyaországi magyar irodalomban ugyancsak elsőként ír Jezsó a felvidéki magyarság belső deportálásáról, a csehországi Szudétákba kényszermunkára elhurcoltak életéről, a Pozsony melletti Ligetfalui lágerről, vagy éppen arról, hogy mit éreztek a hermetikusan elzárt államhatár túlsó oldalán élő magyarok az 1956-os forradalom kapcsán. Hogyan tekintettek ők onnan Budapestre. Mint azt a szerzőtől megtudtuk: első könyve a hit, remény és a szeretet nehézségeit járja körbe, mostani könyve pedig az igazságról szól.” Tovább a linkre

Felvidék.ma, 2021. április 12.

„A mécses apró fénye a sötétségben is irányt tud mutatni. A köd, ha körülvesz bennünket, úgy érezzük: áttörhetetlen. Melyik lesz erősebb? Szemléletes metaforát választott új regénye címéül Jezsó Ákos, aki előző könyve, a Megyek túlra bemutatásakor ígéretet tett a történet folytatására.” Tovább a linkre

Újkor, 2021. április 8.

Váczi Márk Háborús emlékek – húsz év múltán címmel ír Arz Artúr Harc és összeomlás. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari főnökének emlékirata az első világháborúról könyvéről. Tovább a linkre

Híradó.hu, 2021. április 4.

„Pető Andrea történeti kutatásokon alapuló becslése szerint csak Budapesten 50 és 200 ezer között lehetett a megerőszakolt nők száma. A Tolna megyei Simontornyai járás főjegyzője 1945 márciusában arról számolt be, hogy Nagyszékely község női lakosságának 60 százaléka nemi betegséggel fertőzött, és 12–13 éves lányokat gyaláztak meg. Számos településen követtek el vérengzést a megszállók, ezek közül Kápolnapuszta mára eltűnt a lakott települések térképről is. A település teljes férfi lakosságát kivégezte 1945. március 16-án a 2. ukrán front felderítő zászlóalja.”

„A szovjet csapatok tervszerűen és szervezetten törték fel és fosztották ki a bankokat, különösen a kereskedelmi bankokat Magyarországon. Mint azt korábban egy lapunknak adott interjúja során Szakály Sándor kifejtette: az erre specializált alakulat megpróbálta előkeríteni a bankfiókok személyzetét, hogy nyissák ki nekik a páncélszekrényt. Ha nem találták meg az erre illetékeseket, egyszerűen berobbantották a széfet.”

Tovább a linkre

Gondola.hu

A mi időnk, 2021. április 4.

„Az országunkat tönkretevő kapitalista-fasiszta elit ocsmány történelem-hamisításba kezdett…” Tovább az európai baloldal portáljára

Híradó

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Híradó.hu, 2021. április 3.

„Míg a kitűnő tudóst és államférfit még jóval halála után is támadták e törvény elfogadása miatt, a felsőoktatás korabeli szabályozását feltáró tanulmányaiban a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár (Trianon és a magyar felsőoktatás címmel) a korábbi, sematikus és ideológiai alapokon nyugvó beállítás helyett szakmai, történészi álláspontból vizsgálta meg e törvényi rendelkezés hátterét és hatásait, jóval árnyaltabb képet kapva a különböző felekezetek részvételéről e törvény életbe lépte után a magyar felsőoktatásban.”

Tovább a linkre

 

Bécsi Napló, 2021. március-április

Bárány Balázs A hetvenöt éve született népbírósági ítéletekről című cikke. Letölthető PDF

Reformátusok Lapja, 2021. március 29.

 Református díjazottak. Tovább a linkre

Civilhetes. hu, 2021. március 29.

„Neki, mint történésznek tudnia kell(ene), hogy a szalonokból kiinduló antiszemitizmus egy kormányzó párt politikai eszközeként egyenes út 1944-hez.” Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2021. március 29.

„Aki már kért vonatjegyet Pozsony főpályaudvara (Bratislava hlavná stanica) bármely pénztárában, bárhová, bármilyen nyelven, ami nem az ottani, egyetlen államnyelv, az érti, hiszen bizonyára átélte azt a hideg, kénköves poklot, a felé forduló vasvillapillantások és gesztusok taszítását, melyet a Mécses a ködben magyar hősei éreznek a bőrükön.”  Tovább a linkre

Magyar Hírlap (PDF)

Szabadság, 2021. március 26.

Killyéni András is tagja lett az olimpiai akadémiának című cikk.  

Tovább a linkre

Neokohn.hu, 2021. március 25.

„A hírhedt törvény már azért sem volt »nulladik zsidótörvény«, mert »kizárólag a zsidóság egy töredékére irányult« – állította a Kossuth rádió műsorában Újváry Gábor, a Veritas Intézet vezető történésze. Ha az állítás a magyar nyelv szabályai szerint önmagában helytálló is lenne, a történeti kontextus miatt mégis vállalhatatlan és a Hóman életút kapcsán felmerült vitát idézi — írja Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára a TEV honlapján”. Tovább a linkre

civilhetes

Szombat online

Kibic

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Országos Sajtószolgálat, 2021. március 25.

A KEP 2021. március 23-án, kedden megtartotta online Törzsasztal rendezvényét. Tovább a linkre

Újkor.hu, 2021. március 24.

Kovács Emőke írása. Tovább a linkre

Népszava, 2021. március 23.

Kósa András Meghökkentő összegekből alakul a népi edzésforma című cikke. Tovább a linkre

Klubrádió

Magyar Nemzet, 2021. március 23.

Hetvenöt év hiány. Domonkos László írása. Tovább a linkre

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-Történeti Tudományos Társaság körlevele, 2021. március 22.

Parádi József írása. Tovább a letölthető PDF-re

Dehir, 2021. március 22.

Történelmi elemzések, esszék, szépirodalmi művek a trianoni békediktátumról és következményeiről: 37 szerző munkáiból válogattak az új kötet szerkesztői. Tovább a linkre

Magyar Hang, 2021. március 19.

Gulyás Balázs álláspontja. 

Tovább a linkre

Március 15.: oltás és hazafiság 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Sonline.hu, 2021. március 16.

’Tudományos területen, a szegények megsegítéséért és az egészségügyben végzett munkájukért kaptak magas állami kitüntetéseket március 15. alkalmából somogyi szakemberek. Az idei ünnep rendhagyó volt, hiszen a koronavírus járvány miatt nem adták át a díjakat a Parlamentben, hanem a Magyar Közlönyben ismertették a díjazottak névsorát.”

Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2021. március 16.

Csépányi Balázs Orbán nagyszájú kritikusa ezúttal túl messzire ment című cikke. Tovább a linkre

Mandiner, 2021. március 16.

Vásárhelyi: Nagy Feró és Ákos „tehetségtelen pártszolgálatos seggnyaló”. Tovább a linkre

jp.blogstar.hu

Mandiner

Északhírnök

Gondola

Felvidék.ma, 2021. március 15.

Babucs Zoltán írása. „ […] fontosak azon visszaemlékezések, amelyeket az egyes honvéd alakulatok tisztjei és honvédei vetettek papírra, vagy azon memoárok, amelyekben utalásokat találunk az adott csapattestről. Hermann Róbert tanulmányából megismerhetjük, 1848 augusztusának derekán hogyan szerveződött meg a Zala megyei önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj, amely 1848 őszén került át a honvédzászlóaljak közé, 47-es hadrendi számmal. Képet kaphatunk hadi ténykedéseiről a téli hadjárat idejéből, 1849 dicsőséges áprilisából, Buda ostroma során tanúsított magatartásukról, a Vág menti hadjáratról, a Komárom erdője körüli csatákról, végül a nyári visszavonulásról, amely számukra 1849. augusztus 13-án a szőlősi síkon fejeződött be. Ha már szóba került Buda ostroma, említsük meg, hogy az 1849. május 21-i döntő roham során a zalai 47. honvédzászlóalj zászlótartó őrmestere, Püspöky Grácián volt az, aki elsőként tűzte ki a magyar trikolórt a Fehérvári kapu ormára.” Tovább a linkre

Telex.hu, 2021. március 11.

Kolozsi Ádám Magyarországon mindenki áldozat akar lenni című írásában olvasható: „Minél többet beszél a politika a múltról, annál kevesebb közünk van hozzá”. Tovább a linkre

Erdély.ma, 2021. március 8.

Szakács Árpád írása. „Ezután Molnár Antal olyanná volt számomra, mint Brian, a próféta. Mindenhová követni próbáltam a nyomait. Ő a Messiás! A Mester! A Csúcstörténész […] Itt szoktak összegyűlni a derék és bátor veritas-tudatú jobboldaliak, ha el kell határolódni liberó szellemben valamitől, esetleg szidni lehet valami jobboldali személyt, vagy intézményt..” Tovább a linkre

Hungaricumokkal a világ körük, 2021. március 4.

Sajtóhelyreigazítás és kritika a kritikára címmel olvasható: „Antal Róbert-István újságíró úr cikkét, kritikáját” boncolgató írás. „A Maniu-gárdák párhuzamba állítása pedig egyszerűen hányingerkeltő. Székely származásúként összehasonlítani az antiszemita, magyarellenes, a székelyszombatistákat szisztematikusan kiirtó román-nyilas gárdát – a második világháborúból (!!!) – az első világháborút (!) lezáró káoszban honvédő harcot vívó Rongyos Gárdával… hát hogy is mondjuk? Ezért a tudatos összemosásért, csúsztatásért javasoljuk, hogy egy sarokba állva gondolja végig az objektív újságírás fogalmát.” Tényleg, a székely „történész, PhD-hallgató” reflektálhatna egy kicsit…

Tovább a linkre

 

Válaszonline.hu, 2021. március 3.

„Mintha vírustagadókat támogatna az állam” – csúcstörténész a Magyarságkutatóról és az alternatív tudományról címmel olvasható interjú Molnár Antallal, a Magyar Tudományos Akadémiáról leválasztott Történettudományi Intézet igazgatójával annak kapcsán, hogy Ferenc pápa a Pápai Történettudományi Bizottság tagjává nevezett ki.

Tovább a linkre

,Index 2021. február 27.

„Az apokaliptikus időnek tulajdonítom, hogy a lezüllött, anyagi és szellemi értelemben is megrokkant társadalom számára 1919-ben a vörös terror adott végzetes választ…” Tovább a linkre

blog.atlatszo.hu, 2021. február 25.

Horn Gabriella Ezúttal maga a kormány készül műemlék-rombolásra, kibelezik az agrárminisztériumot című írása. Tovább a linkre

Azonnali, 2021. február 24.

Antal Róbert-István Ha patetikus filmet forgatsz Trianonról, azon Mucsi Zoltáns sem fog segíteni című írása. Tovább a linkre

Kortárs, 2021. február 23.

Kézikönyv: két kézbe való, vastag és nehéz címmel Márkus Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész írt recenziót a Babus Antal, Müller Gabriella és Seres Attila által szerkesztett Magyar irodalom és szovjet irodalompolitika 1953–1964 című dokumentumgyűjtemény első kötetéről. (Letölthető PDF)

Magyar Nemzet, 2021. február 21.

„Az emigrációban működő Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség rendkívül gazdag, több mint hatvandoboznyi dokumentumanyagát, ifjabb Kőrössy Zoltán felajánlását a Külgazdasági és Külügyminisztérium jóvoltából vehette át nemrég a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. Az ajándék fontos része a bajtársi közösség által megjelentetett periodika, a Bajtársi Levél valamennyi lapszáma, számos eredeti kép, rengeteg irat és száznál több magyarországi kiadású tematikus kötet, amely a XIX. század végétől a XX. század derekáig terjedő korszakot fogja át. Azok számára, akik a csendőrség múltjának feltárásával foglalkoznak, rendkívül jelentős ez a forrásanyag. Kutathatóvá szakszerű rendezését követően válik” – olvasható Gurzó K. Enikő cikkében. Tovább a linkre

Letölthető PDF