Rólunk írták

HVG 2022. június 30.

Az Országos Széchényi Könyvtár olvasótermeinek zárva tartásáról. Hamvay Péter írása.  Letölthető pdf.

2022. június 30.

The American Conservative 2022. június 22.

Veszprémy László Bernát írása jelent meg a The American Conservative oldalán, Americans Must Learn From Hungary’s Past címmel. A publikációban Ligeti Dávid kollégánkat is idézi a szerző. Tovább a linkre.

 

Magyar Nemzet, 2022. június 11.

Bertók T. László írása. „Mint Kiss Dávid rámutat, a külsőségekre nem sokat adtak. A munkásőröket kezdetben szerelőruhába öltöztették, míg formátlanul puha sapkájuk a kínai milicistákéra hasonlított. Ám hiába néztek ki nevetségesen, fegyelmezetten menetelve, fegyvert szorongatva így is megfélemlítően hatottak. Egyenruhájukat a hatvanas években cserélték le a nem sokkal elegánsabb szürke uniformisra, ami nagyobb változással is együtt járt.” Tovább a linkre

Bécsi Napló, 2022. május-június

Fiziker Róbert könyvajánlója. „[…]Ujváry kötetének nagy erénye, hogy – ha úgy tetszik – vállalja az »ördög ügyvédjének« szerepét, és túllépve a múlt kizárólag nemzeti alapon történő vizsgálatán, a kellő árnyaltsággal és empátiával vizsgálja az eseményeket[…]”

 Letölthető PDF

Híradó.hu, 2022. június 8.

„Mint Szakály Sándor kiemelte, Jókai Anna a bizottság elnökeként azért dolgozott, hogy mindenki, aki ehhez a nemzethez tartozott és maradandót alkotott, megmaradjon az emlékezetünkben.” Tovább a linkre

Magyar Nemzet

Webrádió

Újkor.hu, 2022. június 4.

A Thehistorygeek interjúja Hermann Róberttel. Mezey Bence írása. Tovább a linkre

Magyar Napló, 2022. június 3.

Szakály Sándor boldog feltámadása. „Nehéz írni Szakály Sándorról. Túl gazdag.” Letölthető PDF

Képmás, 2022. június 1.

Osztovits Ágnes könyvszemléje. „Szakály Sándor Talpra állás Trianon után című kötetében interjúk, esszék, tanulmányok kaptak helyet. Jeladás ez a könyv: a talán legtöbbet és legméltatlanabbul támadott magyar történész a halálos betegséggel folytatott közel egy évig tartó küzdelemből visszatért az életbe, vissza a tudományba.”

Magyar Kurír, 2022. május 30.

Örök hűség – Iványi Marcell rendezte zenés történelmi színház-film a kitaszítottságról című írás. Tovább a linkre

Élet és Tudomány, 2022. május 20. 

XXXI. Természet-tudomány diákpályázat. (letölthető PDF)

PONTES  5. : Törvény – Jog – Társadalom 2022. június 23.

Kollégánk, Kocsis Annamária által szerkeszett, A magyar nemzet élő eszményülése” Kossuth Lajos 1867 utáni tevékenysége című kötet recenziója olvasható Bödő Krisztián tollából a PONTES  5. : Törvény – Jog – Társadalom, A PTE BTK Történettudományi Intézetének Évkönyvében. Az írás itt olvasható.

 

Magyar Nemzet, 2022. május 16.

W.-Nemessuri Zoltán  írása. „Míg az elmúlt tizenkét év során a balliberális pártok és értelmiségi holdudvaruk szellemileg kiürült és intézményei elsorvadtak, a jobbközép az alapoktól kezdve építkezett. Létrehozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a ballibek „janicsárképzőnek” titulálták), a Magyar Művészeti Akadémiát – egyúttal jelentős nyugdíjkiegészítésben részesítve az állami díjas művészeket –, a VERITAS Történetkutató Intézetet, s a legjobb diákoknak a Matthias Corvinus Collegiumot. Növelte súlyát és befolyását a Nézőpont Intézet, a XXI. Század Intézet, a Századvég és más szellemi műhelyek. A kormány belekezdett templomaink, váraink és kastélyaink restaurálásába és ezeréves államiságunk élő szimbóluma, a budai Vár felújításába, beleértve a köztársasági elnöki hivatal és a miniszterelnökség odaköltöztetését.” (letölthető PDF)

Tovább a linkre

Rubicon Intézet 2022. június 7.

Szakály Sándor új gyűjteményes kötetéről közölt recenziót Nánay Mihály tollából a Rubicon Intézet. A Talpra állás Trianon után c. könyv ismertetése itt olvasható el.

 

Vasárnap, 2022. május 15.

„Az Év emlékhelye díjat a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) alapította 2020-ban azzal a céllal, hogy a legaktívabb, az emlékhely státuszukat leginkább kiaknázó emlékhelyeket elismerje.” Tovább a linkre

Pesti Srácok, 2022. május 8.

„És itt illik megemlíteni, hogy nagyszerű tudományos munka kezdődött egy-két évtizede és folyik a közelmúlt történelmének a feltárása terén: itt a Retörki, a VERITAS, a Terror Háza, a Kommentár, a XXI. Század Intézet stb.” Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2022. április 21.

Ez is bevéveCsendes-Erdei Emese írása. „…2021-től a Vatikánban működő Történettudományok Pápai Bizottságának tagja, Petri Lukács Ádám közíró, akinek többek között a Magyar Nemzetben jelennek meg írásai, Szakály Sándor történész, a VERITAS Intézet főigazgatója…” „…Hermann Róbert, a VERITAS Intézet munkatársa pedig úgy nyilatkozott a lapnak, hogy „kiváló szakmai társaság” jött létre a projektben…” Tovább a linkre

Mandiner, 2022. március 31.

Veszprémy László Bernát írása. „Mi is történt pontosan és részleteiben 1920 és 1921 hónapjaiban Nyugat-Magyarországon, mi vezetett Trianontól a felkelésig? Új könyv tárgyalja az izgalmas történelmi témát!” Tovább a linkre

Lámpás, 2022. április

 

Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének lapjában Interjú dr. Sömjéni László Gézával. Tovább a linkre

Somogyi Hírlap, 2022.március 16.

 (...) A törökkoppányi Szakály Sándor történésznek, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatójának, a Károli egyetem kutatóprofesszorának – 30 évvel a rendszerváltás után – is vannak kételyei a mai egyetemisták nemzettudatát illetően. (...)

Letölthető PDF

Hírek.sk, 2022. március 6.

Popély Gyula írása: „(...) Persze, voltak forgalomban ennél sokkalta fantasztikusabb variációk is. »1945 után német–magyar összeesküvésről, provokációról írtak, majd az 1980-as években megjelent a román vonal is« – írta a témával kapcsolatban Szakály Sándor hadtörténész egyik 2011-ben megjelent tanulmányában (...)”

Tovább a linkre

DUOL.hu, 2022. március 14.

Az 1848-as forradalom mítoszai és a Görgey–Kossuth-kérdés címmel Hermann Róbert előadást tartott Dunaújvároson a Pannon Oktatási Központban.  „A professzor az előadását a mítoszok közül azzal kezdte, igaz-e, hogy Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti Dalt, avagy sem? Egyértelműen kijelentette, ez nem történt meg. Petőfi ugyanis a Pilvax Kávézóban, az orvosi egyetemen, illetve a Landerer nyomdában szavalta el a költeményét, de a múzeum lépcsőjén soha. Több dolog is alátámasztja azt, hogy a múzeumnál nem volt szavalás, például az, hogy Petőfi naplójában sem esik egy szó sem a múzeumról. Az is tény, hogy a március 15-i eseményekről beszámoló hírlapi tudósítások sem említik meg a múzeumot mint helyszínt.” Tovább a linkre

ÉS, 2022. február 25.

A hetilap listáján szerepel Szakály Sándor: Talpra állás Trianon után. Interjúk, esszék, tanulmányok című kötete. A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest  VI., Andrássy út 45.) segítségével adják közre.

Magyar Nemzeti Levéltár, 2022. február 10.

„2021-ben ünnepelte Sopron Megyei Jogú Város 20. századi történelmének legjelesebb centenáriumát, mely a híres soproni népszavazáshoz kapcsolódik. Az első világháborút lezáró békerendszer keretében 1921. december 14-én a város lakossága maga dönthetett sorsáról, és népszavazás útján a Magyarországnál maradásra voksolt. Az ünnepi évforduló rendezvénysorozatához kapcsolódva jelentette meg a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője szerzősége alatt kötetét Hűség városa, légy hű őre önmagadnak. Nyugat-Magyarország 1918–1921 közötti sorsa és a soproni népszavazáshoz vezető út címmel.” Tovább a linkre

168 óra, 2022. február 6.

A magyar jogtudomány esete az akadémiai szabadsággal. Szabó Attila írása. Tovább a linkre

Szabad Föld, 2022. február 4.

Sáringer Jánost Tóth Eszter Zsófia kérdezte.

„2014-ben kezdtem tudományos főmunkatársként dolgozni a VERITAS Történetkutató Intézetben. Marinovich Endre főigazgató-helyettes megtisztelő felkérésére levéltári kutatásokat kezdtem. Az eredeti források feltárásának híve vagyok, szeretek csapatban dolgozni. Sorsfordító, izgalmas időszak volt a magyar külpolitikában az Antall-kormány hivatali évei.”

Tovább a linkre

Hírklikk, 2022. február 1.

Történelmi revansizmus grasszál Varsóban és Budapesten című írás. Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Hírklikk, 2022. január 28.

Föld S. Péter ferdítő írása. „Wass Albert, a Patkányok honfoglalása című »irodalmi alkotás« szerzője a NER kedvelt kiválóságai közé tartozik, Raffay Ernő személyében egy antiszemita kijelentéseiről elhíresült történész kapott magas állami kitüntetést augusztus 20-án, a VERITAS Történetkutató Intézetet pedig az a Szakály Sándor vezeti, aki szerint az 1941-ben Magyarországról kitoloncolt, majd Kamenyec-Podolszkijban meggyilkolt zsidók elpusztítása »csupán« idegenrendészeti eljárás volt.” Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

ÉS, 2022. január 28.

„A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre.” Tovább a linkre

Magyar Hírlap, 2022. január 27.

„Új könyvvel jelentkezett a legismertebb, legsokoldalúbb és legaktívabb történészeink egyike, Szakály Sándor. Pontosabban két év termését – a vele készített interjúkat, esszéit és tanulmányait gereblyézte össze, és tette le az asztalra.” (letölthető PDF)

Tovább a linkre

HVG, 2022. január 18.

Sztojcsev Iván írása. „A módosítások, amiket átnéztünk, legalább abból az egy szempontból könnyen áttekinthetőek, hogy a kormány minden alkalommal köteles egy táblázatban közölni azt, hogy honnan vesz el pénzt, és hova tesz át. Egy fokkal könnyebb dolgunk lenne az adatok összesítésekor, ha mindez mondjuk egy Excel-tábla formájában is felkerülne valamilyen kormányzati honlapra, így jobb híján a pdf-ben megjelenő Magyar Közlöny táblázataiból kellett kimásolgatni mindent – de ne legyünk telhetetlenek, legalább nem képformátumban adják meg a számokat, mint néhány adatigénylési per végén.” Tovább a linkre

KlubRádió, 2022. január 14.

A Reggeli gyors vendége Ács Pál, ügyvivő, Stádium 28 Kör: „Tehát itt a tudományos kormányzat, mindannyian tudjuk, hogy a múltban is igyekezett befolyást gyakorolni a tudomány. Különösen bölcsészettudomány, történettudomány, muzeológia terén, és ezt sikerrel is tette. Mondjuk vegyük azt a részt, amit mindenki ismer. Ugye már a régebbi időszakban megalakult a VERITAS Intézet, ami egy alternatív intézet alternatív tudományosságnak fórumot adó intézet volt. Az az érdekes, hogy mára már például a VERITAS Intézet teljesen szalonképessé lett, hiszen ott valódi kutatások folynak, ott ők egyáltalán betagozódtak a tudományos normákba, és ahol nagyon erősen a kormányzat által megszabott témákat mutatnak, de mégis eredményesen elismert.”

Magyar Nemzet, 2022. január 14.

„A hazai történettudomány egyik legaktívabb és legismertebb képviselője, egyben a történelmi ismeretterjesztés misszionáriusa a Széchenyi-díjas Szakály Sándor professzor, akitől megszokhattuk, hogy egy-két évente új könyvvel jelentkezik, amelyekben friss újságcikkeit, tanulmányait, interjúit gyűjti össze és adja közre.” Faggyas Sándor írása.

Tovább a linkre

(letölthető PDF)

Civilhetes, 2022. január 13.

Kihagyta a Fidesz-KDNP a Don-kanyarban történt tragédiáról szóló megemlékezést Gyöngyösön. Tovább a linkre

Magyar Hang, 2022. január 14.

Egy modern Kossuth-kép körvonalai címmel „A magyar nemzet élő eszményülése”. Kossuth Lajos 1867 utáni tevékenysége kötetünkről jelent meg könyvajánló.

Pesti TV, 2022. január 12.

A Politikai hobbista műsorának vendége Köbli Norbert forgatókönyvíró. A műsor során szóba kerül az Antall Józsefről szóló Blokád című film, melynek forgatókönyve a Marinovich Endre által sajtó alá rendezett, illetve a VERITAS Intézet által megjelentetett dokumentációra alapul. Tovább az archivált felvételre

Örülünk, Vincent? 2022. január 12.

Márki-Zay esete a zsidózással. A Vincent-blog újabb bejegyzése. Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Mancs, 2022. január 9.

„Egy idő után ciki lesz mindenféle nyomorúságos szobrot felállítani”Krusovszky Dénes írása. Tovább a linkre

Mandiner, 2022. január 6.

„Napjaink egyik legismertebb magyar történésze, Szakály Sándor az utóbbi évek során több olyan gyűjteményes kötettel örvendeztette meg olvasóit, amelyben kiterjedt történetírói és publicisztikai munkásságának termését foglalta össze”.  Gali Máté írása.

Letölthető PDF

napi.hu, 2021. december 27.

„A Gazdaság-újraindítási Alap terhére a kormány december 24-én a költségvetésben átcsoportosított több mint 340 milliárd forintot. Jut 2 milliárd sportrendezvényekre, még 4,1 milliárd a sportegyesületeknek, határon túli ösztöndíjakra, 2,35 milliárd forintot kapnak a Miniszterelnökség alá tartozó szervezetek beruházásokra, 1,5 milliárdot az agrárszervezetek támogatásként, 45 milliárd forint megy az energetikai rendszer kiegyensúlyozásának költségeire, 500 millió forintot kap a VERITAS Történetkutató.” Tovább a linkre

Somogyi Hírlap, 2021. december 16.

„A városháza dísztermében rendeztek fogadást az idei év kaposvári, illetve kaposvári kötődésű állami kitüntetettjeinek tiszteletére. Szita Károly polgármester köszöntötte azokat, akikre az idén különösen büszke lehet a város […]

Komáromi Gabriella irodalomtörténészt, Csíkvár Gábor népzenészt, népzeneoktatót a Magyar Ezüst Érdemkereszttel jutalmazták. Szigeti Orsolya, egyetemi docens és Miklósné Magyar Márta, címzetes fellebbviteli ügyész a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét nyerte el. Heizler György, nyugalmazott tűzoltó ezredes, a Somogy Megyei Tűzoltószövetség elnöke a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének katonai tagozatát kapta. Bodó László, a KÖTÉL életmentő egyesület vezetője és Budai Ferenc vállalkozó a Magyar Arany Érdemkereszt birtokosa lett. Professzor Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója Széchenyi-díjban részesült.”

Tovább a Sonline oldaláta

híradó.hu, 2021. december 24.

„Lajtai László, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár történésze szerint az állampolgárság kérdésének átfogó törvényhozói rendezése kilenc évtizeden keresztül számtalan alkalommal előjött. Az 1848 óta kodifikált polgári jogegyenlőség korszakában aligha lehetett tovább halogatni az állampolgárság egységes és átfogó törvényi rendezését. Ennek ugyan mellékszála volt csak, ám Kossuth révén annál fontosabb politikai szimbolikával telítődött, hogy az állampolgárság távollét általi elveszthetőségét is törvénybe iktatták. Paradox módon mégsem a jogi értelemben vett elszenvedője, hanem a létrehozója lett a lex Kossuth valódi politikai áldozata.” Tovább a linkre