Rólunk írták

Gondola, 2020. november 26.

„Ligeti Dávid korosztályának egyik legtehetségesebb historikusaként az Osztrák-Magyar Monarchia, valamint az első világháború had- és politikatörténetét kutatja. Az utóbbi években számos tanulmánya látott napvilágot a Magyarországi Tanácsköztársaságról, valamint a trianoni békediktátum létrejöttének körülményeiről és hatásáról is.” Tovább a linkre

Magyar Nemzet

Magyar Hírlap (Letölthető PDF)

PestiSrácok.hu

Kultúra.hu

Webrádió.hu

Kisalföld.hu

xlsport, 2020. november 23.

„A Magyar Olimpiai Bizottság az olimpiai eszme és a magyar sportmozgalom olimpiai hagyományainak ápolása elősegítése céljából működteti a Magyar Olimpiai Akadémiát (MOA). A Nemzetközi Olimpiai Akadémia (NOA) 1961-ben a görögországi Olümpiában alakult. Magyarország már a kezdeti években igen aktívan részt vett a munkájában. A hetvenes évektől a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös-kollégiumában és a TIT-ben folytak olimpiai szemináriumok.” Toivább a linkre

Mandiner, 2020. november 18.

„Adatgazdag és érdekfeszítő új könyvvel jelentkezett a Magyar Napló kiadó és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár a VERITAS Könyvek sorozatának 17. részében. Dévavári Zoltán történész, az intézet tudományos munkatársa Egy elmesélhetetlen történet. Impériumváltások, holokauszt, emigráció. A szabadkai zsidóság eszme- és politikatörténete (1918-1945) címmel jelentetett meg munkát – melynek főcíme kissé érthetetlen, ugyanis a szerző érthetően és gazdag forrásanyagra építve, kiváló érzékkel és tapintatosan meséli el a történetet.” Veszprémy László Bernát írása. Tovább a linkre

Délhír.hu

szél-járás, 2020. november

Személyes és történelmi reflexiók az első bécsi döntésre alcímmel Zsódi Viktor könyvajánlója. Letölthető PDF

PécsiÚjság.hu, 2020. november 4.

„A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa úgy gondolja, hatvanhárom év elteltével nagyon sok mindent tudnak már az akkori történésekről, áldozatokról.”

Tovább a linkre

PestiSracok.hu, 2020. november 3.

„Mit jelent, milyen következményekkel jár a katonai megszállás egy ország életére? Magyarországot többször megszállták, de mindig talpra állt. Európa nagy részét sújtotta a német megszállás, ami Magyarországot 1944-ben érte el. Tőlünk azonban elloptak még 45 évet a szovjet megszállók és ki tudja még mennyit? Hiszen az elnyomás és a diktatúra hatása máig tart, miközben újabb fenyegetések, a terror és az ideológiai megszállás kísérlete is elérhet bennünket. Az eheti Plebejus Polbeatben ezekről a sorskérdésekről beszélget Szakály Sándor történésszel, az MTA doktorával, a Veritas Intézet főigazgatójával Stefka István és Huth Gergely. Illetve a PestiSrácok.hu olvasói és a PestiTV nézői. Hiszen itt mindenki kérdezhet. Jöjjön el tehát kedd este 19 órára az R56 Szabadságharcos Sörözőbe!”

Tovább a linkre

Origo, 2020. november 2.

Kovács András Így látják a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját című írása.

„E kötet szerzői: Ablonczy Balázs, Anka László, B. Müller Tamás,  Csunderlik Péter, Fazekas Csaba, Gali Máté, Gángó Gábor, Hatos Pál, K. Lengyel Zsolt, Ligeti Dávid, Nagy Szabolcs, Paksa Rudolf, Pók Attila, Révész Tamás, Sárándi Tamás, Turbucz Dávid, Ujváry Gábor és Vörös Boldizsár voltak.” Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2020. október 29.

„A Szabadság bástyája című tárlat koncepciójának kidolgozásában Fodor Gergely és a Várkapitányság munkatársai mellett részt vett Bellavics István történész, Benkő Levente történész, Einspach Gábor igazságügyi műtárgyszakértő, Földváryné Kiss Réka történész-néprajzkutató, Gyarmati László irodalmár, kommunikációs szakértő, Hegedűs Zoltán történész, Hermann Róbert történész, Kieselbach Tamás művészettörténész és könyvkiadó, Köbli Norbert forgatókönyvíró, Molnár Antal történész, Petri Lukács Ádám közíró, Szakály Sándor történész és Szentpály-Juhász Miklós történész. A közös gondolkodás módszertanát és keretrendszerét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adta, a következő feladat pedig a részletes tervezés lesz, és két év múlva kezdődik meg a kiállítás megvalósítása.” Bertók T. László írása. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Hadtörténelmi Közlemények, 2020. október 27.

Balla Tibor terjedelmes könyvismertetőt közölt Ligeti Dávid  Előre, Arz! című, a kolozsvári Kriterionnál megjelent kötetéről.

Letölthető PDF

Vasárnap, 2020. október 26.

Állami kitüntetések az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. „A MAGYAR BRONZ ÉRDEMKERESZT (polgári tagozat) kitüntetésben részesült kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: […] Veresné Kovács Mónika, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár humánpolitikai referense […]”  Tovább a linkre

Hiros.hu

Gondola

Demokrata

Librarius

Kuruc.info, 2020. október 26.

„Hullottak a devalvált állami kitüntetések a hétvégén érdemtelenül és kiszámíthatatlanul, minden társadalmi logika nélkül.” Tovább a linkre

Gondola, 2020. október 23.

„Az egész világ tiszteletét vívta ki, hogy az 1956-os forradalomban a magyarok óriási túlerővel szemben, minden áron küzdöttek a demokráciáért - közölte a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa”. Tovább a linkre

Hír.ma

Webrádió

PestiSrácok.hu

Ma.hu

Alfahír, 2020. október 22.

Baucsek Rajmund írja: „Számomra, mint jobboldali ember számára pozitív, hogy létrehoztak olyan műhelyeket, ahol elsősorban fiatal történészek, kutatók olyan témákat dolgoznak fel, mely a tudomány szempontjából új eredményeket hoz, új kutatási témákat is eredményezhet a jövőben. A VERITAS, Retörki és más intézetek és kollégiumok létrehozása nagy adósság volt. Ezek az intézmények elsődlegesen szakmai munkát végeznek, a politikai nézetekkel való vádaskodást el kell felejteni, a kritikát szakmai alapon, vitázva kell megfogalmazni, ezt jó lenne megérteni. Ugyanakkor a negatívumot is meg kell jegyezni.”  Tovább a linkre

168 óra, 2020. október 21.

„A Mazsihisz nem száll be a pártok közötti harcba, de kiáll az értékeiért, és nem marad csöndben csak azért, mert pénzt kap a kormánytól – ez derült ki a zsidó szövetség elnökével folytatott beszélgetésből. Heisler András politikailag motivált, nemtelen támadásnak értékeli a szerinte agresszív ellenzéki kisebbség lejárató kampányát, és hisz abban, hogy a zsidóság jövőjét csak a függetlenség biztosítja […] Mi önállóan akarunk gondolkodni, ezért számunkra a függetlenség, az értékeink melletti kiállás fontosabb, mint a pénz. Ezt bizonyítottuk 2014-ben is, mikor a Mazsihisz emlékezetpolitikai konfliktusok miatt (Szabadság téri emlékmű, Sorsok Háza ügye, VERITAS Intézet nyilatkozata – a szerk.) 220 millió forintot visszautalt a kormánynak a holokausztmegemlékezésre szóló támogatásból. Nem egyéni, hanem közgyűlési döntés volt erről.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Szombat, 2020. október 20.

Gadó János A sérelmi kultúra és a ner című írásában olvasható: „És Róna Tamás a legnagyobb felháborodással beszél arról, hogy a Mazsihisz vezetése elutasította az együttműködést a VERITAS intézettel, nem volt hajlandó kompromisszumra a kormánnyal sem a Sorsok háza, sem a Szabadság téri emlékmű ügyében.”

Letölthető PDF

Szabadság, 2020. október 16.

Ligeti Dávid  Előre, Arz című, a kolozsvári Kriterionnál napvilágot látott kötetéről jelent meg méltatás a szintén kolozsvári napilapban.

Letölthető PDF

Valaszonline.hu, 2020. október 13.

„A Mandiner-főszerkesztő és MCC-főigazgató Szalai Zoltán 70 millió forintért vásárolta meg a legnagyobb hazai történelmi ismeretterjesztő lap teljes archívumát, így részben magát a Rubicon brandet is. Az általa alapított, hétfő este bejelentett Rubicon Intézet a Bethlen Gábor Alapkezelő 300 millió forintos támogatásával kezdheti meg működését. Közleményükben ígérik: pártatlan, szakmai szemszögből tanulmányozzák a magyar történelmet” –  írja Borbás Barna Libri után Rubicon: újabb fontos brand kerül MCC-közelbe című cikkében.

Tovább a linkre

 

Népszava, 2020. október 12.

„A Kertész Imre Intézet létrehozása azt jelzi, hogy a kormány háza táján nem csillapodik a milliárdokkal támogatott intézményalapítási láz” – írja Czene Gábor cikkében. Tovább a linkre

444.hu

PestiSrácok.hu

 

 

Transindex / Bécsi Napló, 2020. október 10.

Hunok, szabadkőművesek, gonosz lábjegyzetek – a NER és a történészek címmel jelent meg a kolozsvári Transindex oldalán Bárány Balázs írása. „Miről szólnak az elmúlt hónapok vitái, amelyek elismert magyar történészek és hivatásos kultúrharcosok között zajlanak? Összefoglaltuk” – olvasható a cikk lídszövegében. Tovább a linkre

Az írást rövidítve közreadta a Bécsi Napló

Letölthető PDF

ÉS, 2020. október 9.

Lázár György írása a washingtoni Amerikai Magyar Federáció által szervezett megemlékezésről. „Újat a konferencián nem hallottam.  Trianon igazságtalan volt, Magyarország áldozat, a nagyhatalmak fondorlatosak, Wilson elnök naiv és tájékozatlan, és mindenütt diszkriminálták a magyar kisebbségeket. Horthy neve egyetlenegyszer sem hangzott el, és az sem, hogy a Trianon-kultusz az USA-ban az amerikai fasiszta mozgalmakhoz kötődött a második világháború előtt.  A 80 éves Ludányi András, aki a VERITAS Intézet tanácsadója, és egykoron történelmet tanított egy ohiói egyetemen, azt fejtegette, hogy nem kellene már annyit foglalkozni Trianonnal.  Túl kellene lépni azon.  De hát ha nem kell vele foglalkozni, akkor miért vett részt ezen a Trianon-rendezvényen?”

Tovább a linkre

Ludányi András válasza ITT olvasható

HVG, 2020. szeptember 28.

Nagy Iván László a száz éve elfogadott numerus claususról írja: „[…]a tanárok azért is fontosak, mert az iskolákban minden szinten rendet kell tenni: a diákoknak kerülniük kell a politizálást és a legfőbb kötelességükre, a tanulásra kell fókuszálniuk.” Tovább a linkre

 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Újkor, 2020. szeptember 28.

Ligeti Dávidnak a kolozsvári Kriterion Kiadónál megjelent kötetéről közöl Szőts Zoltán Oszkár recenziót Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó vezérkari főnöke – Artur Arz von Straussenburg élete címmel.

Tovább a linkre

Népszava, 2020. szeptember 21.

„Több olyan intézet is szeretne együttműködni a Holokauszt Emlékközponttal, amely máskülönben nem tartja távol magát az antiszemitizmust mentegető vagy éppen hirdető nézetektől” – olvasható az Extrém ajánlat a Páva utcának című cikkben. (Letölthető PDF)

Tovább a linkre

Szombat.org

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Szemre Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság körlevele, 2020. szeptember 17.

A Honvédségi Szemlében Szakály Sándor által közölt A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia parancsnokai 1919-1945. című tanulmányt és a Magyar katonapolitika és haderőszervezés a forradalmak (1918-1919) korában című recenziót szemlézi Parádi József.

Letölthető PDF

Szombat, 2020. szeptember 15.

A sérelmi kultúra és a NER című cikkben olvasható: „Róna Tamás kendőzetlen nyíltsággal fogalmazza meg ezt a törekvést legutóbbi interjújában: a történelmi egyházakat a rendszerváltás óta – legyen az bal- vagy jobboldali kormány – az állam tartja fenn. Ha ezt az alapelvet elfelejtjük, akkor nagyon rossz helyzetbe kerülünk. Egy egyház nem politikai párt és nem végez szabadságharcot, az nem a mi dolgunk. És Róna Tamás a legnagyobb felháborodással beszél arról, hogy a Mazsihisz vezetése elutasította az együttműködést a VERITAS Intézettel, nem volt hajlandó kompromisszumra a kormánnyal sem a Sorsok háza, sem a Szabadság téri emlékmű ügyében.”

Tovább a linkre

VEOL, 2020. szeptember 13.

„Interjú Csúri Ákossal a Kőfeszt mindenesével”.

 „Bartal Csaba, a Múlt-kor főszerkesztője Dévavári Zoltánnal (Veritas Intézet) és Vizi László Tamással (Magyarságkutató Intézet) újszerű aspektusból is közelítette nemzetünk eme tragédiáját, így azok is végighallgatták, akik a helyszínként szolgáló kővágóörsi Tájház kertjéből az utcára lóg­tak ki. Ráadásul itt debütált a Magyarságkutató kitűnő Trianon-tárlata is.”

Tovább a linkre

Felvidék.ma, 2020. szeptember 12.

Cservenka Judit készített interjút Csóti Györggyel annak kapcsán, hogy „most jelent meg a Kairosz Kiadó gondozásában Csóti György legújabb könyve Trianon után száz esztendővel címmel, Beteljesedik-e a herderi jóslat az elveszített magyarlakta területeken? alcímmel. Szakály Sándor előszavával, Potápi Árpád János epilógusával.”

Tovább a linkre

Gondola 

Erdély.ma

 

Magyar Napló, 2020. szeptember 11.

Szakály Sándor Történelmünkről – hosszabban, rövidebben című kötetéről jelent meg írás Tóth Tibor tollából. Letölthető PDF

444.hu, 2020. szeptember 10.

Uj Péter írása. „Orbán Viktor és kormánya mindig nagyon érzékenyen reagál, ha a kormány vagy a párt környékén előkerül az antiszemitizmus vádja. Orbán első kormányzati ciklusa alatt tanulta meg, milyen nehézségeket okozhat, ha nem tudja magától eltávolítani ezeket a vádakat, amelyek azért a magyar jobboldal különböző figuráival kapcsolatban időről időre felmerülnek.”

Tovább a linkre

MegjegyzésSzakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Életünk, 2020. szeptember 10.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár által kiadott irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat nemrég megjelent május-júniusi összevont számában könyvajánló olvasható Jezsó Ákos Megyek túlra című opusáról. Letölthető PDF

Magyar Nemzet, 2020. szeptember 8.

Karsai László írása. „Érdemes tisztázni, mi volt a csendőrök fő feladata Horthy Miklós Magyarországán: a rend, és a (politika) nyugalom minden áron való fenntartása. Közismert, ma is használjuk a csendőrpertu kifejezést. Ez az 1920-as években terjedt el Magyarországon, és arról szól, hogy bizonyos helyzetekben a csendőrök akár idősebb embert is, engedély, felszólítás nélkül „letegezhettek”, miközben a nekik kiszolgáltatott paraszttól a csendőr elvárta, megkövetelte, hogy alázatosan magázza." Tovább a linkre

Válasz Karsai László cikkére (Magyar Nemzet, 2020. szeptember 9.)

Magyar Nemzet, 2020. szeptember 3.

Karsai László viszonválasza Szakály Sándornak címmel jelent meg a szegedi történész írása. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Újkor, 2020. szeptember 1.

Dergez Ildikó recenziója a Trianon és a magyar felsőoktatás című sorozat 2. kötetéről. Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2020. szeptember 1.

Karsai László írásának alcíme: Ilyen tömegű magyar állampolgár kitelepítését adminisztratív tévedésnek tartani képtelenség. (Letölthető PDF)

Tovább a linkre

Mandiner

Szakály Sándor válasza Karsai Lászlónak

Parádi József, a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Társaság elnöke cikkét a következő gondolattal zárja: „Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha törvény rendezi a holokauszttagadást, akkor miért nincsen törvény a holokauszttagadás témájával visszaélőkkel szembeni fellépésre is. Ellenkező esetben ugyanis ugyanoda juthatunk, mint a pártállam időszakában a nép ellensége szlogen esetében.” (Magyar Nemzet, 2020. szeptember 3.) Tovább a linkre

Pesti Hírlap, 2020. augusztus 28.

A Horthy-korszak soha nem állított volna ilyet címmel jelent meg interjú Rainer M. Jánossal. Letölthető PDF

Tovább a linkre

168 óra

 

artportal, 2020. augusztus 12.

P. Szűcs Julianna szerint „minden szál végül is Orbán Viktor kezében fut össze”. Cikkének címe: Javaslat egy Repkény-projektre. „A cikksorozat Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalának támogatásával jelenik meg.”

Tovább a linkre

Bécsi Napló, 2020. július-augusztus

Kató Zoltán könyvajánlója Marinovich Endre 1315 nap című kötetétéről. Letölthető PDF

Mérce, 2020. augusztus 7.

Nem hagyja a Politikatörténeti Intézet, hogy eltapossa a kormányKiss Soma Ábrahám írása. Tovább a linkre

ÉS, 2020. augusztus 7.

A Gömöri György – Márton László szerzőpáros Kik 1956 örökösei? című cikkében olvasható az 56-os Intézetről: „önállóságától megfosztva a Széchenyi Könyvtár alosztályává minősítették, majd könyv- és kézirattárát, valamint Oral History című rendkívül gazdag hangfelvétel-gyűjteményét a kormány közvetlen irányítása alatt álló, álságos nevű VERITAS Intézet anyagába olvasztották be. Tudomásunk szerint oly módon, hogy a további kutatást fékezzék […] A történelmi örökség azonban, ha rejtetten, sérülten is – megmarad. De ki emlékszik majd tíz év múlva, mit” írt G. Gy. és M. L.?

Tovább a linkre

Szakály Sándor válasza (Letölthető pdf)

Tovább a linkre

Újkor, 2020. augusztus 4.

Dudás Róbert Gyula írja: „Somorjai Ádám bencés szerzetes és Zinner Tibor történész évek óta ezeket a fehér foltokat kutatják, s kutatásaikat a most ismertetett két kötetben – mondhatni – párhuzamosan angolul és magyarul tették közzé. A két kötet – mely gyakorlatilag tükörfordítás – közzé adja, hogy Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek és a korszak pápái, valamint a Vatikán különböző vezető személyei, milyen módon tartották a kapcsolatot 1956 és 1971 között, amikor a bíboros az Amerikai Egyesült Államok nyújtotta menedékben, ’vendégségben’ élt a budapesti követségen, utóbb nagykövetségen.”

Tovább a linkre

Magyar Hírlap, 2020. augusztus 5.

„Jankovics Marcell Méry Gábornak, a Méry Ratio Kiadó vezetőjének megköszönte a karikatúra-rajzsorozat ötletét, Szakály Sándor történésznek pedig a kísérőszövegek lektorálását. Majd rámutatott, alkotásainál a gúny forrását a helyzet és az emberi hibák jelentik.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF