Rólunk írták

Új Művészet, 2021. október

Szücs György: Hűlt helyek. A két világháború közötti kulturpolitikusok székesfehérvári szobrairól (Letölthető PDF)

Magyar Nemzet, 2021. október 16.

Réfi Attila ötszáz évnyi magyar történelemről [...] A huszárság az egyetlen magyar eredetű katonai csapatnem, tudományos igényű feldolgozottsága mégis meglehetősen hiányos. A Károli Gáspár Református Egyetem részéről nagy fogadókészséget tapasztaltunk, itt ugyanis kiemelt szerepet kap a hadtörténelem, amelynek több jeles művelője is megtalálható az oktatói karban, így például Szakály Sándor [...]  Tóth Ida  cikke. (Letölthető PDF)

 

Demokrata, 2021. október 13.

Egyoldalú propagandafilm a második világháború magyar megszállóiról. Sinkovics Ferenc írása. Letölthető PDF

BBC History, 2021. október

Rajner M. János írása. Letölthető PDF

Átlátszó blog, 2021. október 11.

Darabos Enikő Volt egyszer egy Balassi Intézet – az intézményt átnevezték, a székhelyét lebontanák című írása. Tovább a linkre

KönyvGuru 2021. október 4.

Veszprémy László Bernát: 1921. „Talán itt érezhetjük leginkább a szelektálást a szakirodalomban, hisz a VERITAS Intézet, Trianon és a magyar felsőoktatás című kötetsorozata bőségesen foglalkozik új kutatási eredményekkel ennek kapcsán. Kárpótlásként viszont kevésbé ismert tényekhez juthatunk az első világháborút követő burkolt zsidóellenes törvénykezéséről és annak gazdasági hatásairól.” 

Végső István írása. Tovább a linkre

Könyvterasz, 2021. szeptember 28.

Veszprémy László Bernát: 1921 | Pető Iván kritikája. Tovább a linkre

Magyar Hírlap, 2021. szeptember 27.

Varga Klára írása. „A nyolcvan esztendeje tragikus módon elhunyt Teleki Pál politikusi munkásságáról tartott előadást a Klebelsberg Emlékházban Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, aki ez alkalommal vehette át a nagykovácsi Gróf Tisza István Nemzeti Kör által megítélt Gróf Tisza István-emlékérmet is, amelyet Gór Csaba országgyűlési képviselő és Janits Béla, a szervezet alapítóelnöke adott át a történészprofesszornak.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Hírlevele, 2021. szeptember

„Szövetségünk gratuláló levelére főigazgató úr a következő sorokat küldte: »Szeretném megköszöni kedves soraikat, a Széchenyi-díjjal történt elismerésem kapcsán. A jövőben is készséggel állók a szervezetük rendelkezésére és ezt a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársai nevében is jelezhetem«.”

Tovább a linkre

Magyar Napló, 2021. szeptember 24.

Beszélgetés Babus Antal irodalomtörténésszel. Letölthető PDF

Teol.hu, 2021. szeptember 24.

Nagyot csatázott utolsó gimnáziumi versenyén. Tovább a linkre

ÉS, 2021. szeptember 17.

Lázár György Stefi című írása. Tovább a linkre

Szakály Sándor válasza (ÉS, 2021. szeptember 23.) Tovább a linkre

Magyar Hírlap, 2021. szeptember 15.

Somogyi Hírlap

 

Magyar Hírlap, 2021. szeptember 10.

„A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Petőfi Kulturális Ügynökség együttműködésében megjelent a Nemzeti Évfordulóink című könyvsorozat legújabb kötete, amely a 2021-es év legjelentősebb magyar vonatkozású évfordulóit tartalmazza. A frissen megjelent e-kiadvány előszavában Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az emlékezés jelentőségére hívja fel a figyelmet […] Az e-kiadvány illusztrátora Csuth Péter, szerkesztőbizottságának tagjai Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója, Kecskeméti Gábor, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, Mikó Árpád, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa és Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője.” (Letölthető PDF)

Tovább a linkre

Webrádió

Népszava, 2021. szeptember 3.

A napilap Törvénytelen eljárás című cikkében olvasható:  »A német megszállás és 1944 tavaszának eseményei előtt az egyik legsúlyosabb atrocitás a Magyarországon élő zsidóság ellen a Kamenyec-Podolszkijnál történt mészárlás volt – állapítja meg a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont honlapján közölt tájékoztatás. A KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) által összegyűjtött, majd Kőrösmezőre internált körülbelül 18 ezer „hontalan” zsidót a magyar hatóságok először a magyar katonai közigazgatás alatt lévő Galíciába vitték, majd ezután tolták át őket a német fennhatóság alatt lévő Ukrajnába, hadműveleti területre. Az SS Kamenyec-Podolszkij közelében, 1941. augusztus 27–28-án, helyiekkel együtt közvetlen közelről leadott tarkólövéssel végezte ki a védtelen áldozatokat. A magyarországi áldozatok számát 10-14 ezerre teszik. Az események feltárása – olvasható az ismertetőben – mind a mai napig hiányos. A kőrösmezői deportálások és a kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás nyolcvanadik évfordulóján Ne küldjenek egy idegen országba címmel tartottak megemlékező konferenciát a Páva utcában. Stark Tamás történész előadásában kitért arra, hogy 1919 őszétől kezdve többször felvetődött a „galíciai zsidók” kitelepítésének terve, de pontosan senki nem fogalmazta meg, ki tekinthető hontalannak, korabeli szóhasználattal élve: „idegenhonos zsidófajúnak” […]  Gellért Ádám nemzetközi jogász, történész, a Clio Intézet társvezetője – aki kutatásai alapján mintegy 20 ezerre becsülte az 1941-ben elhurcoltak számát – állította, hogy a „súlyosan törvénytelen eljárás” elszenvedői legnagyobb részben nem hontalanok voltak, hanem magyar vagy más állampolgársággal rendelkező, menekültnek nem tekinthető személyek. A konferencián felidézték: Teleki Pál miniszterelnök is megígérte, hogy soha nem fognak túllépni a törvényes formákon. Gellért Ádám azt javasolta: mindenki legyen óvatos, ha ilyesmit hall egy közigazgatási vezetőtől vagy egy politikustól. A magyar történelemben sokszor elhangzott már hasonló kijelentés, és mindig tragédia lett a vége. Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója nagy tiltakozást váltott ki 2014-ben, amikor „idegenrendészeti eljárásnak” minősítette a Kamenyec-Podolszkijba történt deportálást. (A botrány kitörése után Szakály Sándor megkövette azokat, akiket megbántott.) Gellért Ádám ezzel szemben hangsúlyozta, hogy nem pusztán erkölcsileg, morálisan elítélendő cselekedetről van szó, hanem olyan intézkedésről, amely még az akkori diszkriminatív szabályoknak sem felelt meg. A hatóságok semmilyen formális jogi szabályt nem tartottak be, ugyanúgy egy jogtalan eljárás tevőleges részeseivé váltak, mint ahogy 1944-ben is. Az 1941-ben történteket – jegyezte meg Gellért Ádám – nem követte felelősségre vonás.«

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Letölthető PDF

 

OLKT, 2021. augusztus 30.

„Interjút adott a 24.hu-nak Ungváry Krisztián történész, a megszüntetett 1956-os Intézet egykori, a VERITAS Intézet jelenlegi munkatársa”. Tovább a linkre

Hístory News Network, 2021. augusztus 8.

Karl Pfeifer osztrák újságíró Minden német nyomás nélkül: Magyarország revizionista szemlélete 18 000 zsidó deportálásáról című cikkében Szakály Sándorra hivatkozik. Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Index, 2021. augusztus 8.

A Károlyi-per: teljes vagyonelkobzás Trianonért című cikkben olvasható: „Károlyi megítélése mindig is megosztotta a történészeket. Vannak, akik hazaárulónak, mások hazafinak tartják őt. Szakály Sándor szerint az igazság valahol a kettő között van.”

Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2021. augusztus. 2.

Miklós Péter recenziója a „Valami fáj, ami nincs”. A trianoni békekötés előzményei és következményei című kötetről. 

Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2021. július 24.

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus margójára: „A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár honlapján megjelent összefoglalóban Ligeti Dávid történész azt vizsgálja, hogyan változott a Magyarországon rendezett kongresszus megítélése a második világháborút követően. A tizedik évfordulón éles üzenetváltásokra került sor.” Tovább a linkre

Letölthető PDF

Újkor, 2021. július 24.

Interjú Mészáros Kálmánnal. „Két olyan sikerről tudok beszámolni, amelynek valamilyen szinten én is a részese voltam. Az egyik, egy reprezentatív Rákóczi-emlékkötet megszületése, amelynek nagyon lelkiismeretes szerkesztője volt Bódvai András személyében. Ebbe tulajdonképpen a szakma legjelentősebb tudósai írtak valamilyen résztémát. Nagyon fontosnak tartom, hogy a szabadságharcot összefoglaló, értékelő, bevezető tanulmánya Pálffy Géza tollából született meg, aki a Habsburg monarchiába tagolt Magyarország 16–17. századi történetének egészét kutatja, melynek lényegében utolsó fejezete a Rákóczi-szabadságharc, így neki kiváló rálátása van erre. Én pedig a fentebb érintett témát, a kuruc tábornoki kar családi hátterét dolgoztam fel.” Tovább a linkre

Sopronmedia.hu, 2021. július 17.

„Az 1921-es voksoláson Sopron és nyolc környező település lakossága úgy döntött, hogy magyar marad. Az 1921. december 14-i történelmi jelentőségű szavazás századik évfordulóját emlékévvé nyilvánította az önkormányzat.”

Tovább a linkre

Kerengő, 2021. július 22.

„Az Intézet szívesen segít abban, hogy jobban megismerhessék életüket; ha előre jelzik érkezésüket, a korszakot kutató történészek fogadják őket, beszélnek róluk, s válaszolnak kérdéseikre is.”

Tovább a linkre

Népszava, 2021. július 8.

„Lukács György lakása összetett kutatóhelyként működött, ahol több minden együtt volt kutatható, de bezárták. Ha valaki most kutatni szeretné az egykori Lukács Archívum anyagait, akkor bemegy az MTA-ba, kikeresi egy katalógusból, milyen dokumentumra van szüksége, az MTA munkatársa átmegy Lukács lakásába, a dokumentumot elviszi az MTA-ba, ahol azt a kutató megismerheti, de nincs meg az a lehetősége, hogy azt további dokumentumokkal összekösse. Bortstieber Gertrud örökösei azt mondták, ők ehhez nem akarják adni a hagyatékot, mert így nem látják garantálva annak biztonságát. Így többek között a családi levelezés vagy a Thomas Mann-nal folytatott levelezés is nálunk olvasható. Az 1956-os Intézet gyűjteménye a Veritashoz került, de néhány volt munkatárs és kutató gyűjteményei, privát könyvtárai, életútinterjú-átiratai, amelyek jogilag nem voltak az 1956-os Intézet tulajdonában, az érintettek kérésére hozzánk kerültek. A Politikatörténeti Intézet a székhelyét veszítette el, miután kiköltöztették a Kúria épületéből. Illetve: egyik legjelentősebb részét, a pártiratokat egy törvénymódosítással államosítottak, közirattá minősítették, amit át kellett adnia a Magyar Nemzeti Levéltárnak.”

Tovább a linkre

Klubrádió, 2021. július 6.

„A Nemzeti Múzeum igazgatójaként L. Simon célja az lenne, hogy a kormány emlékezetpolitikai céljait szolgálja ki, együttműködve a Magyarságkutató Intézettel és a VERITAS Történetkutató Intézettel…”  Tovább a linkre

Kapos-t, 2021. június 30.

Hát, ez ránézésre sem lett vastagabb, Sanyi: megjelent a Somogy folyóirat idei első száma című írás. Tovább a linkre

Pesti Srácok, 2021. július 6.

Amikor Gyurcsány nekitámadt a Magyar Hírlapnak – A sajtószabadság igazi ellensége a „hibbant Néró”, azaz Fletó volt – Stefka István és a Médiaháború című cikk. Tovább a linkre

OLKT, 2021. június 24.

„… a kormány 10 339 288 000 forintot oszt szét itthoni és határon túli szervezetek között a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára rendezett a Nemzeti Összetartozás Évére …” Tovább a linkre

Örülünk, Vincent?, 2021. június 17.

Tudománymetria  – Scopus, Hirsch index, impakt faktor, mtmt, Q – és a Ponyvaregény. Tovább a linkre

Országút, 2021. június 11.

Gáspár Ferenc recenziója. „A mécsesnek parányi a lángja. Könnyen elfújja a szél, de ha újból meggyújtjuk, megint világítani fog. Csak tőlünk függ, hogy életet lehelünk-e belé, hogy égve tartjuk-e a lángot, legyen az a krisztusi szereteté, vagy a megalázott felvidéki magyarok emlékéé.” Tovább a linkre

Bécsi Napló, 2021. május–június

„Nem könnyű leírni a második évszámot, ha régi barátról van szó. Hogy pontosan mikor ismerkedtünk össze, nem tudom, a helyet azonban igen […]” Kiss Gy. Csaba búcsúja Gergely Andrástól. (Letölthető PDF)

Magyar Narancs, 2021. június 3.

Korrupció a Nemzeti Örökség Intézetében, szerző Béres Máté. „Egy gazdasági nyomozó forrásunk szerint az állami források fiktív számlákkal, szerződésekkel való lenyúlása »teljesen átlagos gyakorlat«. »Szinte csak ilyen esetekkel foglalkozunk« – mondja. E bűncselekmények felderítése ugyanakkor nem egyszerű, még akkor sem, ha belülről súg valaki a hatóságnak. »Írásos dokumentumokat, tanúvallomásokat, lehallgatásokat, tehát sok-sok bizonyítékot kell begyűjteni. « Forrásunk úgy véli, a NÖRI azért csábító terep az ilyen jellegű bűncselekmény elkövetésére, mert szakintézményként nincs annyira szem előtt, mégis milliárdos szerződéseket köt. Egy kormányrendelet értelmében az intézet foglalkoztatottjai – a legtöbb költségvetési szerv munkatársaival ellentétben – nem vonhatók ún. megbízhatósági vizsgálat alá. Ezt az ellenőrzést a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) végzi, és kifejezetten arra irányul, hogy kiszűrje a lehetséges állami korrupciót. »A vizsgálat során a valóságban is előforduló élethelyzetek mesterséges kialakításával azt ellenőrizzük, hogy az érintett eleget tesz-e jogszabályban előírt kötelezettségének, a jogszerű, befolyásmentes feladatellátás követelményeinek. (…) Amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, haladéktalanul feljelentést teszünk a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyésznél« – olvasható az NVSZ oldalán. Ez alól tehát mentesülnek a NÖRI-dolgozók és más, hasonlóan »félreeső« intézmények alkalmazottai (mint például a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Magyarságkutató Intézet). «

Századok, 2021. /2 szám

Scheibner Tamás recenziója a Babus Antal, Müller Gabriella és Seres Attila által szerkesztett Magyar irodalom és szovjet irodalompolitika a hruscsovi korszakban 1953-1964 című dokumentumgyűjtemény első kötetéről. Letölthető PDF

Magyar Nemzet, 2021. május 23.

Bánó Attila írása. „Nemrég az M5 tévécsatorna Ez itt a kérdés műsorának vendége volt Szakály Sándor egyetemi tanár, Széchenyi-díjas történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, Berniczei-Roykó Ádám orvos, a legitim Vitézi Rend főkapitány-helyettese, valamint e sorok írója. A műsor a Vitézi Rend fennállásának, illetve az első vitézavatásnak a századik évfordulója kapcsán foglalkozott a rend történetével, mai jelentőségével. A Horváth Szilárd által vezetett beszélgetés során az a kérdés is felmerült, hogy mi szükség van ma a Vitézi Rendre, amely 1920 és 1944 között élte fénykorát.”

Tovább a linkre

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-Történeti Tudományos Társaság körlevele, 2021. május 18.

Parádi József írása. Letölthető PDF

Magyar 7, 2021. május 17.

Lacza Tihamér írja: „[…] de szinte egy szuszra végig olvastam. És nemcsak azért, mert jól olvasható, az élő beszéd ritmusát követő szövegről van szó, hanem mindenekelőtt a mondanivalója és az akkori helyzetet pontosan jellemző értékelése miatt.”

Letölthető PDF

BBC History, 2021. május

A Bemutatjuk oldalon Hermann Róbert. „Kutatói érdeklődésének középpontjában diákkora óta az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc. katonai története áll”. (Letölthető PDF)

Magyar Nemzet, 2021. május 12.

Miklós Péter A múltfeldolgozás fájdalmai című cikkében olvasható: „Nagyon fontos küldetést teljesít a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány, amely minden évben a kommunista diktatúrák áldozatainak februári emléknapjához kapcsolódóan – immár hagyományosan – konferenciát rendez, és a tudományos tanácskozás anyagát kötetben jelenteti meg. Ennek a törekvésnek a jegyében adták ki idén a Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok. A gulágkutatás fehér foltjai című kötetet Kovács Emőke szerkesztésében […] Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa – mintegy a világtörténeti és nemzetközi politikai háttér bemutatásaként – a Szovjetunió mint szuperhatalom kialakulásának, meggyengülésének, bukásának, majd széthullásállnak hét évtizedes folyamatát mutatja be […] Kiss Dávid, a VERITAS munkatársa a Magyar Kommunista Párt hadifogoly-politikájáról közölt részleteket…”

Letölthető PDF

Blogstar, 2021. május 8.

Pintér M. Lajos írása. 

„Orvosnak készültem, mert orvosnak szántak szüleim. Apám orvos volt, anyám tanárnő, a családban, rokonságban többnyire tanáremberek fordultak elő. Elég jó tanuló voltam ahhoz, hogy a felvételre esélyem legyen. Szegeden, ahol kora gyermekkoromtól nevelkedtem, volt orvosegyetem. Engem nem igézett nagyon ez a pálya, de az 1960-as évek elejének viszonyai más vonzó értelmiségi hivatást nemigen kínáltak. Rokonszenvesnek tűnt viszont, hogy az orvosok, akiket apám személyében és környezetében megismertem, szabad idejükben kedvükre foglalkozhattak kedvtelésükkel a botanizálástól (mint apám) az ornitológián át a helytörténetig. […] Jó iskolákba jártam, jó történelemtanáraim voltak, ez is hozzátartozik a dologhoz. Könnyű volt tehát. Észre sem vettem, hogy olvasmányaim között milyen sok lehetett a történelmi ismeretterjesztő munka.”

Tovább a linkre

FONS, 2021. május

Az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékén szerkesztett periodikum most megjelent tavalyi 3-as és 4-es számában Bajcsi Ildikó Hiánypótló történeti vizsgálatok Magyarország felsőoktatásának átalakulásához 1918–1920-ban címmel a Trianon és a magyar felsőoktatás II. kötetről, míg Bencze Dávid  Mindörökké elítélve? címmel a Hóman Bálint és népbírósági pere című könyvről ír.

Hírklikk, 2021. május 3.

Harkai Péter: Nyilvános vitára hívja Orbánt az ismert vallástörténész: ki tud többet Magyarországról…? „[…] A mindeneket igazgató félelem és a remegés még a szakmai öntudatot is képes lecsendesíteni, elhalkítani, s ebben az üvöltő csöndben természetessé, rutinszerűvé válik annak tudomásulvétele, hogy igaz módon megszólaltatni a történelmet kizárólag az erre a célra hatalmi szóval létrehozott, s elnevezésében is büszkén ezt hirdető, csinosan kistafírozott VERITAS Intézet, vagy a Magyarságkutató Intézet, meg az összes többi kormánytröszt képes […]” 

Tovább a linkre