Rólunk írták

Magyar Nemzet, 2021. július 24.

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus margójára: „A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár honlapján megjelent összefoglalóban Ligeti Dávid történész azt vizsgálja, hogyan változott a Magyarországon rendezett kongresszus megítélése a második világháborút követően. A tizedik évfordulón éles üzenetváltásokra került sor.”

Letölthető PDF

Újkor, 2021. július 24.

Interjú Mészáros Kálmánnal. „Két olyan sikerről tudok beszámolni, amelynek valamilyen szinten én is a részese voltam. Az egyik, egy reprezentatív Rákóczi-emlékkötet megszületése, amelynek nagyon lelkiismeretes szerkesztője volt Bódvai András személyében. Ebbe tulajdonképpen a szakma legjelentősebb tudósai írtak valamilyen résztémát. Nagyon fontosnak tartom, hogy a szabadságharcot összefoglaló, értékelő, bevezető tanulmánya Pálffy Géza tollából született meg, aki a Habsburg monarchiába tagolt Magyarország 16–17. századi történetének egészét kutatja, melynek lényegében utolsó fejezete a Rákóczi-szabadságharc, így neki kiváló rálátása van erre. Én pedig a fentebb érintett témát, a kuruc tábornoki kar családi hátterét dolgoztam fel.” Tovább a linkre

Sopronmedia.hu, 2021. július 17.

„Az 1921-es voksoláson Sopron és nyolc környező település lakossága úgy döntött, hogy magyar marad. Az 1921. december 14-i történelmi jelentőségű szavazás századik évfordulóját emlékévvé nyilvánította az önkormányzat.”

Tovább a linkre

Kerengő, 2021. július 22.

„Az Intézet szívesen segít abban, hogy jobban megismerhessék életüket; ha előre jelzik érkezésüket, a korszakot kutató történészek fogadják őket, beszélnek róluk, s válaszolnak kérdéseikre is.”

Tovább a linkre

Népszava, 2021. július 8.

„Lukács György lakása összetett kutatóhelyként működött, ahol több minden együtt volt kutatható, de bezárták. Ha valaki most kutatni szeretné az egykori Lukács Archívum anyagait, akkor bemegy az MTA-ba, kikeresi egy katalógusból, milyen dokumentumra van szüksége, az MTA munkatársa átmegy Lukács lakásába, a dokumentumot elviszi az MTA-ba, ahol azt a kutató megismerheti, de nincs meg az a lehetősége, hogy azt további dokumentumokkal összekösse. Bortstieber Gertrud örökösei azt mondták, ők ehhez nem akarják adni a hagyatékot, mert így nem látják garantálva annak biztonságát. Így többek között a családi levelezés vagy a Thomas Mann-nal folytatott levelezés is nálunk olvasható. Az 1956-os Intézet gyűjteménye a Veritashoz került, de néhány volt munkatárs és kutató gyűjteményei, privát könyvtárai, életútinterjú-átiratai, amelyek jogilag nem voltak az 1956-os Intézet tulajdonában, az érintettek kérésére hozzánk kerültek. A Politikatörténeti Intézet a székhelyét veszítette el, miután kiköltöztették a Kúria épületéből. Illetve: egyik legjelentősebb részét, a pártiratokat egy törvénymódosítással államosítottak, közirattá minősítették, amit át kellett adnia a Magyar Nemzeti Levéltárnak.”

Tovább a linkre

Klubrádió, 2021. július 6.

„A Nemzeti Múzeum igazgatójaként L. Simon célja az lenne, hogy a kormány emlékezetpolitikai céljait szolgálja ki, együttműködve a Magyarságkutató Intézettel és a VERITAS Történetkutató Intézettel…”  Tovább a linkre

Kapos-t, 2021. június 30.

Hát, ez ránézésre sem lett vastagabb, Sanyi: megjelent a Somogy folyóirat idei első száma című írás. Tovább a linkre

Pesti Srácok, 2021. július 6.

Amikor Gyurcsány nekitámadt a Magyar Hírlapnak – A sajtószabadság igazi ellensége a „hibbant Néró”, azaz Fletó volt – Stefka István és a Médiaháború című cikk. Tovább a linkre

OLKT, 2021. június 24.

„… a kormány 10 339 288 000 forintot oszt szét itthoni és határon túli szervezetek között a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára rendezett a Nemzeti Összetartozás Évére …” Tovább a linkre

Örülünk, Vincent?, 2021. június 17.

Tudománymetria  – Scopus, Hirsch index, impakt faktor, mtmt, Q – és a Ponyvaregény. Tovább a linkre

Országút, 2021. június 11.

Gáspár Ferenc recenziója. „A mécsesnek parányi a lángja. Könnyen elfújja a szél, de ha újból meggyújtjuk, megint világítani fog. Csak tőlünk függ, hogy életet lehelünk-e belé, hogy égve tartjuk-e a lángot, legyen az a krisztusi szereteté, vagy a megalázott felvidéki magyarok emlékéé.” Tovább a linkre

Bécsi Napló, 2021. május–június

„Nem könnyű leírni a második évszámot, ha régi barátról van szó. Hogy pontosan mikor ismerkedtünk össze, nem tudom, a helyet azonban igen […]” Kiss Gy. Csaba búcsúja Gergely Andrástól. (Letölthető PDF)

Magyar Narancs, 2021. június 3.

Korrupció a Nemzeti Örökség Intézetében, szerző Béres Máté. „Egy gazdasági nyomozó forrásunk szerint az állami források fiktív számlákkal, szerződésekkel való lenyúlása »teljesen átlagos gyakorlat«. »Szinte csak ilyen esetekkel foglalkozunk« – mondja. E bűncselekmények felderítése ugyanakkor nem egyszerű, még akkor sem, ha belülről súg valaki a hatóságnak. »Írásos dokumentumokat, tanúvallomásokat, lehallgatásokat, tehát sok-sok bizonyítékot kell begyűjteni. « Forrásunk úgy véli, a NÖRI azért csábító terep az ilyen jellegű bűncselekmény elkövetésére, mert szakintézményként nincs annyira szem előtt, mégis milliárdos szerződéseket köt. Egy kormányrendelet értelmében az intézet foglalkoztatottjai – a legtöbb költségvetési szerv munkatársaival ellentétben – nem vonhatók ún. megbízhatósági vizsgálat alá. Ezt az ellenőrzést a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) végzi, és kifejezetten arra irányul, hogy kiszűrje a lehetséges állami korrupciót. »A vizsgálat során a valóságban is előforduló élethelyzetek mesterséges kialakításával azt ellenőrizzük, hogy az érintett eleget tesz-e jogszabályban előírt kötelezettségének, a jogszerű, befolyásmentes feladatellátás követelményeinek. (…) Amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, haladéktalanul feljelentést teszünk a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyésznél« – olvasható az NVSZ oldalán. Ez alól tehát mentesülnek a NÖRI-dolgozók és más, hasonlóan »félreeső« intézmények alkalmazottai (mint például a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Magyarságkutató Intézet). «

Századok, 2021. /2 szám

Scheibner Tamás recenziója a Babus Antal, Müller Gabriella és Seres Attila által szerkesztett Magyar irodalom és szovjet irodalompolitika a hruscsovi korszakban 1953-1964 című dokumentumgyűjtemény első kötetéről. Letölthető PDF

Magyar Nemzet, 2021. május 23.

Bánó Attila írása. „Nemrég az M5 tévécsatorna Ez itt a kérdés műsorának vendége volt Szakály Sándor egyetemi tanár, Széchenyi-díjas történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, Berniczei-Roykó Ádám orvos, a legitim Vitézi Rend főkapitány-helyettese, valamint e sorok írója. A műsor a Vitézi Rend fennállásának, illetve az első vitézavatásnak a századik évfordulója kapcsán foglalkozott a rend történetével, mai jelentőségével. A Horváth Szilárd által vezetett beszélgetés során az a kérdés is felmerült, hogy mi szükség van ma a Vitézi Rendre, amely 1920 és 1944 között élte fénykorát.”

Tovább a linkre

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-Történeti Tudományos Társaság körlevele, 2021. május 18.

Parádi József írása. Letölthető PDF

Magyar 7, 2021. május 17.

Lacza Tihamér írja: „[…] de szinte egy szuszra végig olvastam. És nemcsak azért, mert jól olvasható, az élő beszéd ritmusát követő szövegről van szó, hanem mindenekelőtt a mondanivalója és az akkori helyzetet pontosan jellemző értékelése miatt.”

Letölthető PDF

BBC History, 2021. május

A Bemutatjuk oldalon Hermann Róbert. „Kutatói érdeklődésének középpontjában diákkora óta az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc. katonai története áll”. (Letölthető PDF)

Magyar Nemzet, 2021. május 12.

Miklós Péter A múltfeldolgozás fájdalmai című cikkében olvasható: „Nagyon fontos küldetést teljesít a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány, amely minden évben a kommunista diktatúrák áldozatainak februári emléknapjához kapcsolódóan – immár hagyományosan – konferenciát rendez, és a tudományos tanácskozás anyagát kötetben jelenteti meg. Ennek a törekvésnek a jegyében adták ki idén a Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok. A gulágkutatás fehér foltjai című kötetet Kovács Emőke szerkesztésében […] Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa – mintegy a világtörténeti és nemzetközi politikai háttér bemutatásaként – a Szovjetunió mint szuperhatalom kialakulásának, meggyengülésének, bukásának, majd széthullásállnak hét évtizedes folyamatát mutatja be […] Kiss Dávid, a VERITAS munkatársa a Magyar Kommunista Párt hadifogoly-politikájáról közölt részleteket…”

Letölthető PDF

Blogstar, 2021. május 8.

Pintér M. Lajos írása. 

„Orvosnak készültem, mert orvosnak szántak szüleim. Apám orvos volt, anyám tanárnő, a családban, rokonságban többnyire tanáremberek fordultak elő. Elég jó tanuló voltam ahhoz, hogy a felvételre esélyem legyen. Szegeden, ahol kora gyermekkoromtól nevelkedtem, volt orvosegyetem. Engem nem igézett nagyon ez a pálya, de az 1960-as évek elejének viszonyai más vonzó értelmiségi hivatást nemigen kínáltak. Rokonszenvesnek tűnt viszont, hogy az orvosok, akiket apám személyében és környezetében megismertem, szabad idejükben kedvükre foglalkozhattak kedvtelésükkel a botanizálástól (mint apám) az ornitológián át a helytörténetig. […] Jó iskolákba jártam, jó történelemtanáraim voltak, ez is hozzátartozik a dologhoz. Könnyű volt tehát. Észre sem vettem, hogy olvasmányaim között milyen sok lehetett a történelmi ismeretterjesztő munka.”

Tovább a linkre

FONS, 2021. május

Az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékén szerkesztett periodikum most megjelent tavalyi 3-as és 4-es számában Bajcsi Ildikó Hiánypótló történeti vizsgálatok Magyarország felsőoktatásának átalakulásához 1918–1920-ban címmel a Trianon és a magyar felsőoktatás II. kötetről, míg Bencze Dávid  Mindörökké elítélve? címmel a Hóman Bálint és népbírósági pere című könyvről ír.

Hírklikk, 2021. május 3.

Harkai Péter: Nyilvános vitára hívja Orbánt az ismert vallástörténész: ki tud többet Magyarországról…? „[…] A mindeneket igazgató félelem és a remegés még a szakmai öntudatot is képes lecsendesíteni, elhalkítani, s ebben az üvöltő csöndben természetessé, rutinszerűvé válik annak tudomásulvétele, hogy igaz módon megszólaltatni a történelmet kizárólag az erre a célra hatalmi szóval létrehozott, s elnevezésében is büszkén ezt hirdető, csinosan kistafírozott VERITAS Intézet, vagy a Magyarságkutató Intézet, meg az összes többi kormánytröszt képes […]” 

Tovább a linkre

Magyar Hírlap, 2021. április 30.

„Az intézet a Magyar Történelmi Társulattal és a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen rendezett 2019-ben konferenciát Kossuth Lajos halálának 125. évfordulója alkalmából. A most megjelent kötetben a konferencián elhangzott előadások olvashatóak."  Tovább a linkre

24.hu, 2021. április 26.

Spirk József  Hadházy: Minden ötödik forintot ellophattak a Fiumei úti temetőre szánt állami pénzekből című írása. Tovább a linkre

Híradó.hu, 2021. április 22.

„[…]Bár homályban maradt a Tisza-gyilkosság elkövetőinek kiléte, lapunknak Ligeti Dávid történész hangsúlyozta, hogy valószínűsíthető a Budapesti Katonatanács érintettsége […]” Tovább a linkre

Magyar Demokrata, 2021. április 21.

A lengyelek barátjaSinkovics Ferenc írása. „Távol a háborútól Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója reálpolitikusnak tartja Telekit, aki nem hitt a németek és az olaszok győzelmében, és nem talált más utat a fennálló viszonyok között a magyarság számára, mint a lavírozást. A brit történész, C. A. Macartney Teleki Pál miniszterelnöksége 1939–1941 című kötetében azt olvashatjuk, hogy a miniszterelnök szerint Hitler azon a napon veszítette el a háborút, amikor elkezdte. Teleki ezt nemcsak politikusként, de az erőviszonyokkal tisztában levő, nemzetközi hírű földrajztudósként is állította. Szakály Sándor emlékeztet arra is, hogy Teleki fontosnak tekintette a társadalmi, illetve szociális reformokat és az ország biztonságát. Arra törekedett, hogy távol tartsa a magyarságot a háborútól, így például 1941 tavaszán a németek követelésére sem akarta megsérteni a néhány hónappal korábban megkötött jugoszláv–magyar örök barátsági szerződést. Még úgy sem, hogy céljai között ott voltak az akkor minden magyar politikus számára kötelező revizionista törekvések is.” Letölthető PDF

Dunaújvárosi Hírlap, 2021. április 16.

„(...) Mégpedig azért, mert a zsűri elnöke prof. dr. Hermann Róbert történész, publicista, író, egyetemi tanár, számos, az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkozó könyv szerzője, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár kutatócsoport-vezetője lesz, akinek a Kossuth Kiadó (2013) által a Magyarország története című sorozat 14. kötet (...)”

Tovább a linkre

 

Magyar Nemzet, 2021. április 13.

„A nemzet megmentője vagy vesztes vezér? Felelős-e az 1919 utáni fehérterrorért vagy a magyarországi zsidók deportálásáért? Horthy Miklós kormányzó személye a mai napig megosztó a hazai közvéleményben, és számos homály fedi az általa reprezentált, 1920 és 1944 közötti korszakot. Szakály Sándor és Turbucz Dávid történészek az Axióma által szervezett vitaesten arra vállalkoztak, hogy részleteket nem titkolva ismertessék a kormányzó szerepét és felelősségét a huszadik század egyik legnehezebb időszakában.” Tovább a linkre

Népszava, 2021. április 12.

Bonta Miklós írása: „Ám arról, hogy hol helyezkedik el a kárpótlás hatósági feladatainak ellátása a kormányzati hierarchiában, mindent elmond a szervezet neve: Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Kárpótlási és Családi Csődvédelmi Osztálya. A hírek szerint idén semmiféle évfordulós megemlékezést nem tartanak. A kárpótlási iratanyagot kezelő VERITAS Történetkutató Intézet Deáktól származó jelmondata pedig így hangzik: »Hazudni nem szabad!«” Tovább a linkre

Vasárnap.hu, 2021. április 12.

„Az anyaországi magyar irodalomban ugyancsak elsőként ír Jezsó a felvidéki magyarság belső deportálásáról, a csehországi Szudétákba kényszermunkára elhurcoltak életéről, a Pozsony melletti Ligetfalui lágerről, vagy éppen arról, hogy mit éreztek a hermetikusan elzárt államhatár túlsó oldalán élő magyarok az 1956-os forradalom kapcsán. Hogyan tekintettek ők onnan Budapestre. Mint azt a szerzőtől megtudtuk: első könyve a hit, remény és a szeretet nehézségeit járja körbe, mostani könyve pedig az igazságról szól.” Tovább a linkre

Felvidék.ma, 2021. április 12.

„A mécses apró fénye a sötétségben is irányt tud mutatni. A köd, ha körülvesz bennünket, úgy érezzük: áttörhetetlen. Melyik lesz erősebb? Szemléletes metaforát választott új regénye címéül Jezsó Ákos, aki előző könyve, a Megyek túlra bemutatásakor ígéretet tett a történet folytatására.” Tovább a linkre

Újkor, 2021. április 8.

Váczi Márk Háborús emlékek – húsz év múltán címmel ír Arz Artúr Harc és összeomlás. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari főnökének emlékirata az első világháborúról könyvéről. Tovább a linkre

Híradó.hu, 2021. április 4.

„Pető Andrea történeti kutatásokon alapuló becslése szerint csak Budapesten 50 és 200 ezer között lehetett a megerőszakolt nők száma. A Tolna megyei Simontornyai járás főjegyzője 1945 márciusában arról számolt be, hogy Nagyszékely község női lakosságának 60 százaléka nemi betegséggel fertőzött, és 12–13 éves lányokat gyaláztak meg. Számos településen követtek el vérengzést a megszállók, ezek közül Kápolnapuszta mára eltűnt a lakott települések térképről is. A település teljes férfi lakosságát kivégezte 1945. március 16-án a 2. ukrán front felderítő zászlóalja.”

„A szovjet csapatok tervszerűen és szervezetten törték fel és fosztották ki a bankokat, különösen a kereskedelmi bankokat Magyarországon. Mint azt korábban egy lapunknak adott interjúja során Szakály Sándor kifejtette: az erre specializált alakulat megpróbálta előkeríteni a bankfiókok személyzetét, hogy nyissák ki nekik a páncélszekrényt. Ha nem találták meg az erre illetékeseket, egyszerűen berobbantották a széfet.”

Tovább a linkre

Gondola.hu

A mi időnk, 2021. április 4.

„Az országunkat tönkretevő kapitalista-fasiszta elit ocsmány történelem-hamisításba kezdett…” Tovább az európai baloldal portáljára

Híradó

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Híradó.hu, 2021. április 3.

„Míg a kitűnő tudóst és államférfit még jóval halála után is támadták e törvény elfogadása miatt, a felsőoktatás korabeli szabályozását feltáró tanulmányaiban a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár (Trianon és a magyar felsőoktatás címmel) a korábbi, sematikus és ideológiai alapokon nyugvó beállítás helyett szakmai, történészi álláspontból vizsgálta meg e törvényi rendelkezés hátterét és hatásait, jóval árnyaltabb képet kapva a különböző felekezetek részvételéről e törvény életbe lépte után a magyar felsőoktatásban.”

Tovább a linkre

 

Bécsi Napló, 2021. március-április

Bárány Balázs A hetvenöt éve született népbírósági ítéletekről című cikke. Letölthető PDF

Reformátusok Lapja, 2021. március 29.

 Református díjazottak. Tovább a linkre

Civilhetes. hu, 2021. március 29.

„Neki, mint történésznek tudnia kell(ene), hogy a szalonokból kiinduló antiszemitizmus egy kormányzó párt politikai eszközeként egyenes út 1944-hez.” Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2021. március 29.

„Aki már kért vonatjegyet Pozsony főpályaudvara (Bratislava hlavná stanica) bármely pénztárában, bárhová, bármilyen nyelven, ami nem az ottani, egyetlen államnyelv, az érti, hiszen bizonyára átélte azt a hideg, kénköves poklot, a felé forduló vasvillapillantások és gesztusok taszítását, melyet a Mécses a ködben magyar hősei éreznek a bőrükön.”  Tovább a linkre

Magyar Hírlap (PDF)

Szabadság, 2021. március 26.

Killyéni András is tagja lett az olimpiai akadémiának című cikk.  

Tovább a linkre

Neokohn.hu, 2021. március 25.

„A hírhedt törvény már azért sem volt »nulladik zsidótörvény«, mert »kizárólag a zsidóság egy töredékére irányult« – állította a Kossuth rádió műsorában Újváry Gábor, a Veritas Intézet vezető történésze. Ha az állítás a magyar nyelv szabályai szerint önmagában helytálló is lenne, a történeti kontextus miatt mégis vállalhatatlan és a Hóman életút kapcsán felmerült vitát idézi — írja Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára a TEV honlapján”. Tovább a linkre

civilhetes

Szombat online

Kibic

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”