Október 25-én kormányrendelet született arról, hogy 2014. január 2-án megkezdi működését a VERITAS Történetkutató Intézet, melynek célja "a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő" bemutatása, "az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, multidiszciplináris szemléletű, kutató, elemző, ismeretterjesztő igényű és a nemzettudatot erősítő céllal történő" feldolgozása. A kutatóintézet közvetlenül a Miniszterelnökség irányítása alá tartozik, a működéshez szükséges forrásokat pedig a nemzetgazdasági miniszternek kell a költségvetésből biztosítania. Időrendi sorrendben - a Molnár Tamás Kutatóközpont, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet után - ez az ötödik olyan kormányalapítású intézet, mely társadalom- és történelemtudományok kutatására szerveződött. Önmagában a létesítmények szaporodó számából is kiolvasható az üzenet, hogy a kormány nem bízik a magyar társadalomtudósokban és történészekben. Sőt, abban sem bízik, hogy a tudományszervező intézmények (NKA, OTKA, Akadémia stb.) forráselosztása hatékony módon működik, máskülönben elegendő volna a meglévő költségvetési tételek felső "ráhatással" történő átcsoportosítása a megfelelő helyekre, a megfelelő kutatókhoz. A "kiváltságos" intézetek alapításának további ellentmondása, hogy míg formális és informális módon a bölcsészettudományokat fölöslegesnek és társadalmilag haszontalannak minősíti a kormányzat - ezt bizonyítják az úgynevezett filozófusperek, a felsőoktatás átalakításának preferenciái, vagy az olyan nyilatkozatok, melyek szerint a bölcsészek romkocsmákban merengenek a GDP növelése helyett -, bizonyos humán tudósok mégiscsak állami megbecsülést és javadalmazást vívhatnak ki maguknak. Például azok, akik a januárban felálló Veritas kutatóhelyen dolgoznak majd.

(Magyar Narancs: Szebb múltat! – A Veritas Történetkutató Intézet tervérőlSzebb múltat! – A Veritas Történetkutató Intézet tervéről)