Magyar Nemzet, 2020. július 28.

Terroristák és propagandisták című írásában Karsai László megemlíti, hogy Szakály Sándor tévedett, rosszul fogalmazott, amikor az 1941-es úgynevezett kőrösmezei deportálásokat „idegenrendészeti eljárásnak” minősítette. Szakács nyilván nem olvasta Majsai Tamás, R. L. Braham, Fejes Judit, Frojimovics Kinga és Gellért Ádám témába vágó tanulmányait, forrásközléseit. 1941-ben senki nem használta az „idegenrendészeti eljárás” kifejezést, a korabeli hivatalos („reservált”) BM-rendeletekben egyértelműen a zsidók kitelepítéséről esik szó. Letölthető PDF

Tovább a linkre

Mandiner

MegjegyzésSzakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”