Rólunk írták

Szabadság, 2021. március 26.

Killyéni András is tagja lett az olimpiai akadémiának című cikk.  

Tovább a linkre

Neokohn.hu, 2021. március 25.

„A hírhedt törvény már azért sem volt »nulladik zsidótörvény«, mert »kizárólag a zsidóság egy töredékére irányult« – állította a Kossuth rádió műsorában Újváry Gábor, a Veritas Intézet vezető történésze. Ha az állítás a magyar nyelv szabályai szerint önmagában helytálló is lenne, a történeti kontextus miatt mégis vállalhatatlan és a Hóman életút kapcsán felmerült vitát idézi — írja Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára a TEV honlapján”. Tovább a linkre

civilhetes

Szombat online

Kibic

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Országos Sajtószolgálat, 2021. március 25.

A KEP 2021. március 23-án, kedden megtartotta online Törzsasztal rendezvényét. Tovább a linkre

Újkor.hu, 2021. március 24.

Kovács Emőke írása. Tovább a linkre

Népszava, 2021. március 23.

Kósa András Meghökkentő összegekből alakul a népi edzésforma című cikke. Tovább a linkre

Klubrádió

Magyar Nemzet, 2021. március 23.

Hetvenöt év hiány. Domonkos László írása. Tovább a linkre

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-Történeti Tudományos Társaság körlevele, 2021. március 22.

Parádi József írása. Tovább a letölthető PDF-re

Dehir, 2021. március 22.

Történelmi elemzések, esszék, szépirodalmi művek a trianoni békediktátumról és következményeiről: 37 szerző munkáiból válogattak az új kötet szerkesztői. Tovább a linkre

Magyar Hang, 2021. március 19.

Gulyás Balázs álláspontja. 

Tovább a linkre

Március 15.: oltás és hazafiság 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Magyar Nemzet, 2021. március 16.

Csépányi Balázs Orbán nagyszájú kritikusa ezúttal túl messzire ment című cikke. Tovább a linkre

Sonline.hu, 2021. március 16.

’Tudományos területen, a szegények megsegítéséért és az egészségügyben végzett munkájukért kaptak magas állami kitüntetéseket március 15. alkalmából somogyi szakemberek. Az idei ünnep rendhagyó volt, hiszen a koronavírus járvány miatt nem adták át a díjakat a Parlamentben, hanem a Magyar Közlönyben ismertették a díjazottak névsorát.”

Tovább a linkre

Mandiner, 2021. március 16.

Vásárhelyi: Nagy Feró és Ákos „tehetségtelen pártszolgálatos seggnyaló”. Tovább a linkre

jp.blogstar.hu

Mandiner

Északhírnök

Gondola

Felvidék.ma, 2021. március 15.

Babucs Zoltán írása. „ […] fontosak azon visszaemlékezések, amelyeket az egyes honvéd alakulatok tisztjei és honvédei vetettek papírra, vagy azon memoárok, amelyekben utalásokat találunk az adott csapattestről. Hermann Róbert tanulmányából megismerhetjük, 1848 augusztusának derekán hogyan szerveződött meg a Zala megyei önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj, amely 1848 őszén került át a honvédzászlóaljak közé, 47-es hadrendi számmal. Képet kaphatunk hadi ténykedéseiről a téli hadjárat idejéből, 1849 dicsőséges áprilisából, Buda ostroma során tanúsított magatartásukról, a Vág menti hadjáratról, a Komárom erdője körüli csatákról, végül a nyári visszavonulásról, amely számukra 1849. augusztus 13-án a szőlősi síkon fejeződött be. Ha már szóba került Buda ostroma, említsük meg, hogy az 1849. május 21-i döntő roham során a zalai 47. honvédzászlóalj zászlótartó őrmestere, Püspöky Grácián volt az, aki elsőként tűzte ki a magyar trikolórt a Fehérvári kapu ormára.” Tovább a linkre

Telex.hu, 2021. március 11.

Kolozsi Ádám Magyarországon mindenki áldozat akar lenni című írásában olvasható: „Minél többet beszél a politika a múltról, annál kevesebb közünk van hozzá”. Tovább a linkre

Erdély.ma, 2021. március 8.

Szakács Árpád írása. „Ezután Molnár Antal olyanná volt számomra, mint Brian, a próféta. Mindenhová követni próbáltam a nyomait. Ő a Messiás! A Mester! A Csúcstörténész […] Itt szoktak összegyűlni a derék és bátor veritas-tudatú jobboldaliak, ha el kell határolódni liberó szellemben valamitől, esetleg szidni lehet valami jobboldali személyt, vagy intézményt..” Tovább a linkre

Hungaricumokkal a világ körük, 2021. március 4.

Sajtóhelyreigazítás és kritika a kritikára címmel olvasható: „Antal Róbert-István újságíró úr cikkét, kritikáját” boncolgató írás. „A Maniu-gárdák párhuzamba állítása pedig egyszerűen hányingerkeltő. Székely származásúként összehasonlítani az antiszemita, magyarellenes, a székelyszombatistákat szisztematikusan kiirtó román-nyilas gárdát – a második világháborúból (!!!) – az első világháborút (!) lezáró káoszban honvédő harcot vívó Rongyos Gárdával… hát hogy is mondjuk? Ezért a tudatos összemosásért, csúsztatásért javasoljuk, hogy egy sarokba állva gondolja végig az objektív újságírás fogalmát.” Tényleg, a székely „történész, PhD-hallgató” reflektálhatna egy kicsit…

Tovább a linkre

 

Válaszonline.hu, 2021. március 3.

„Mintha vírustagadókat támogatna az állam” – csúcstörténész a Magyarságkutatóról és az alternatív tudományról címmel olvasható interjú Molnár Antallal, a Magyar Tudományos Akadémiáról leválasztott Történettudományi Intézet igazgatójával annak kapcsán, hogy Ferenc pápa a Pápai Történettudományi Bizottság tagjává nevezett ki.

Tovább a linkre

,Index 2021. február 27.

„Az apokaliptikus időnek tulajdonítom, hogy a lezüllött, anyagi és szellemi értelemben is megrokkant társadalom számára 1919-ben a vörös terror adott végzetes választ…” Tovább a linkre

blog.atlatszo.hu, 2021. február 25.

Horn Gabriella Ezúttal maga a kormány készül műemlék-rombolásra, kibelezik az agrárminisztériumot című írása. Tovább a linkre

Azonnali, 2021. február 24.

Antal Róbert-István Ha patetikus filmet forgatsz Trianonról, azon Mucsi Zoltáns sem fog segíteni című írása. Tovább a linkre

Kortárs, 2021. február 23.

Kézikönyv: két kézbe való, vastag és nehéz címmel Márkus Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész írt recenziót a Babus Antal, Müller Gabriella és Seres Attila által szerkesztett Magyar irodalom és szovjet irodalompolitika 1953–1964 című dokumentumgyűjtemény első kötetéről. (Letölthető PDF)

Magyar Nemzet, 2021. február 21.

„Az emigrációban működő Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség rendkívül gazdag, több mint hatvandoboznyi dokumentumanyagát, ifjabb Kőrössy Zoltán felajánlását a Külgazdasági és Külügyminisztérium jóvoltából vehette át nemrég a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. Az ajándék fontos része a bajtársi közösség által megjelentetett periodika, a Bajtársi Levél valamennyi lapszáma, számos eredeti kép, rengeteg irat és száznál több magyarországi kiadású tematikus kötet, amely a XIX. század végétől a XX. század derekáig terjedő korszakot fogja át. Azok számára, akik a csendőrség múltjának feltárásával foglalkoznak, rendkívül jelentős ez a forrásanyag. Kutathatóvá szakszerű rendezését követően válik” – olvasható Gurzó K. Enikő cikkében. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Mérce, 2021. február 21.

Molnár Judit Zsidósors vs. csendőrsors: A csendőrök felelősségre vonása 1945 után című írása. „A magyar királyi csendőrség története, különösen a holokausztban játszott szerepe, majd a második világháború utáni felelősségre vonásának megítélése a magyarországi és külföldi történészek, túlélők, egykori csendőrök és politikusok körében egyaránt meglehetősen vitatott.” Tovább a linkre

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelmi-történeti Tudományos Társaság körlevele

A Honvédségi Szemle utolsó számát mutatja be (Letölthető PDF).

Szabad Európa, 2021. február 18.

Kerényi György Mindenki a magyarok ellen: a történelem orbáni újrafogalmazása című írása. „Az új történelmi narratívák kanonizálához nem csak saját tudományos műhelyeket kell fölállítani (VERITAS Intézet, Magyarságkutató stb.), hanem az eltérő valóságmagyarázatok előállítóit félre is kell állítani.”

Tovább a linkre

Gondola.hu, 2021. február 18.

Az internetes portál összefoglalja a kitörésről megjelent írásokat. Szerzők: Ágoston Balázs, Szakály Sándor, Babucs Zoltán, Karsai László és Moys Zoltán. Tovább a linkre

Demokrata, 2021. február 17.

A pozsonyi csata emlékezete – Sinkovics Ferenc írása. (Letölthető PDF)

Magyar Nemzet, 2021. február 18.

Ágoston Balázs cikke. „Szakály Sándor bölcsen állapítja meg, hogy kinek-kinek joga van a maga történelemértelmezéséhez, a saját részigazságaihoz. E gondolatmenetet folytatva kijelenthető, hogy igen, senki nem veheti el a magyar közvélemény azon jogát, hogy hősként emlékezzen mindazokra, akik a hazáért harcoltak. E jog nem vitatja el mások jogát saját halottaik, áldozataik, hő­seik emlékének ápolásától. A holtak kirekesztő, egyetlen értelmezés diktatórikus kizárólagosságát követelő, engesztelhetetlen gyűlölete megmérgezi és gúzsba köti, a kegyelet (és nem kegy) viszont fölemeli és nemesíti a lelket, és minden jó szándékú emberben növeli a megértést mások érzései iránt.” Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2021. február 16.

Babucs Zoltán írása. „Mint minden esztendőben, úgy idén is indulatokat kavart az 1945. február 11-i budavári kitörés évfordulója. Tény, hogy a második világháború után csakis osztályharcos szemlélettel, eleve elítélő módon lehetett nálunk foglalkozni második világháborús részvételünkkel, honvédségünk harctevékenységével, s a magyarországi hadszíntér eseményeivel. Ennek eredménye, hogy bár eltelt három évtized a rendszerváltozás óta, mégis számos téveszme, féligazság és hazugság övezi a budapesti ostromot és a kitörést […] Persze, mindezeket lehet állítani, ha készpénznek vesszük a Krausz Tamás–Varga Éva Mária szerzőpáros által jegyzett A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című kötetben (L’Harmattan, Budapest, 2013.) szereplő szovjet levéltári forrásokat, ám a valóság megismeréséhez érdemes tanulmányozni a második világháborús magyar részvétellel foglalkozó két kiváló történész, Szakály Sándor és Szabó Péter írásait is. Igaz, 1941 nyarától az arcvonalak mögött egy teljesen másfajta, kegyetlen háború bontakozott ki, és erre a kiküldött magyar alakulatok egyáltalán nem voltak felkészítve.” Tovább a linkre

 

olkt.net, 2021. február 11.

Gábor György: „közben halk és diszkrét muzsikaszó, a szférák zenéje, an sich”Tovább a linkre

Felvidék.ma, 2021. február 11.

A Felvidék időszerű politikai eseményeivel is foglalkozik a Bécsi Napló című cikkben olvasható. „Különösen értékes Ujváry Gábor tanulmánya Nyugat-Magyarországtól Burgenlandig címmel, amelyben a huszadik század első évtizedeinek legfőbb történelmi eseményeit, Nyugat-Magyarország elvesztését illetve Burgenland létrejöttét tárgyalja. Ugyancsak figyelemfelkeltő írás Horváth Sándor tollából A trianoni döntés emberarcú hatásai Vas megyében című, amelyben emberi sorsokon keresztül mutatja be a trianoni döntés következményeit, az új határ kialakítása miatt megtörtént visszás és olykor megmosolyogtató eseteket.” Tovább a linkre

Erdély.ma, 2021. február 2.

Erdélyi Péter A liberálisok mesterei és az unortodox marxisták fedik fel a trianoni titkokat? című publicisztikája. Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2021. február 11.

Tonuzóba sírja – Krusovszky Dénes írása. 

Tovább a linkre

Magyar Hang, 2021. február 6.

Pethő Tibor írása a Horthy-korszak vitatott kérdései konferenciáról. 

Tovább a linkre

Kendeszkopia, 2016. július 17.

George Kende (kend György-e?) nem kedveli Szakály Sándort, nem fájlalja Trianont, nem él Magyarországon, orvos-újságíró létére helytelenül ír, és a képhez sincs copyrightja. Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2021. január 25.

„Jelen írást a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és vezető kutatói jegyzik […] Csakhogy a mai magyar történészszakma nem egységes, a Fodor által képviselt BTK TTI mellett nagyon sok tudományos műhely foglalkozik a magyar történelemmel: a Clio Intézet, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyarságkutató Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Rubicon Intézet, a Terror Háza Múzeum, a Trianon Múzeum, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, a XXI. Század Intézet […]”

Tovább a linkre

Mandiner

Mandiner, 2021. január 22.

Máthé Áron Bauer Tamás apja tettes, nem áldozat című cikkében olvasható: „Van még egy forrás, egy hosszú interjú Dr. Bauer Miklóssal és Miklósnéval. Ez azonban azóta zárolva van, hogy Kozák Gyula rögzítette. Dr. Bauer rendelkezése szerint a fia, Bauer Tamás dönthet arról, hogy kutathatóvá váljon-e az interjú. Bauer Tamás 2019-ben, amikor az 56-os Intézetet a VERITAS Intézetbe tagolták be, megerősítette a zárolást".

Tovább a linkre

Pesti Srácok

Zalai Hírlap, 2021. január 19.

Paál István Hősi helytállással a Donnál című írásában olvasható: „Amikor az 1943. január 12-vel indult gyászos napokra, a nagy szovjet támadásra, a doni áttörés néven elhíresült katonai eseményre emlékezünk, akkor eljött az ideje annak, hogy minden ezzel kapcsolatos hazugságnak véget vessünk. Szerencsére születtek olyan kitűnő hadtörténészek, levéltárosok, mint dr. Szakály Sándor, Babucs Zoltán, Szabó Péter és társaik, akik az igazság feltárásával védelmükbe vették II. világháborús katonáinkat, erkölcsi elégtétellel szolgálva számukra. Becsületes utódként megkövetjük megbélyegzett hős katonáinkat, akiknek sokáig még a templomkertekben sem volt felállítható emlékműve. Túl a jelen napok apropóján, ünnepélyes keretet kívánunk adni emlékezésünkkel minden magyar településen az emlékművekre felírt nevek tulajdonosainak. Nemcsak azoknak, akik a Don környékén elestek, megfagytak, eltűntek, vagy elpusztultak a szovjet hadifogolytáborokban, hanem azoknak is, akik később a Kárpátokon belül is harcoltak, elestek, s akiket elhurcoltak Szibériába, továbbá azoknak is, akiket Rákosiék kivégeztek, bebörtönöztek, egy életre megnyomorítottak családostul, mert esküjükhöz híven védték hazájukat.” 

Tovább a linkre

Népszava, 2021. január 16.

Kósa András és Vas András írása. „Az ethnofiteness mellett más érdekesség is akad a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási listáján. Húszmillió forintot kapott például a Szakály Sándor vezette VERITAS Történetkutató Intézet egy Trianon és a Magyar Felsőoktatás című kutatási program megvalósítására…” Tovább a linkre

Hungarian Historical Review, 2020. december

Az Ujváry Gábor szerkesztette Hóman Bálint és népbírósági pere [Bálint Hóman and his trial at the People’s Court] című kötetről Pető Andrea közölt recenziót. Tovább a linkre

Hírbalaton.hu, 2020. december 23.

„Dr. Szakály Sándor a VERITAS Intézet főigazgatója és Holovits Huba, Balatonföldvár polgármestere személyes találkozó keretében mutatta be Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a “Boldog békeidők nyarai” projektet a Karmelita kolostorban…” Tovább a linkre

Balatonföldvár.hu